Belső tér, infotainment
Ami a belsejét illeti, nem kapjuk azt a luxust, amit a német prémiumtrió képes nyújtani hasonló ár- és méretkategóriában: ez egy amerikai autó, ennek megfelelően valamelyest fapadosabb azoknál: nincs dupla oldalüveg az extra hangszigetelés érdekében, nem árnyékolható le teljesen a sötétített panoráma üvegtető, és bizony hiába elektromos az ülés, csak a szokásos ülőlap- és támlatávolságot állíthatjuk a deréktámaszon kívül, tehát nem billenthetjük külön az ülőlapot, és kihúzható combtámaszunk sincs, pedig a nálunk járt, összkerékhajtású AWD modell a legjobban extrázott példányok közül való. Ettől függetlenül az ülés önmagában egyáltalán nem rossz, hosszabb utakon is kényelmes volt, az ülés- és kormányfűtés pedig extrém intenzitással dolgozik, amit jól is tesz, hiszen a hőszivattyú nélküli fűtés vaskosan csipeget az elérhető hatótávunkból, hosszabb autópályás menetek során ezért érdemes is takarékoskodni vele hűvösebb időben.
[+]
Elegánsak a B&O Hi-Fi rendszer hangszóróinak szövetes takarói, felfigyelhetünk arra, hogy a kormányon Ford helyett Mustang logo hivalkodik, de tagadhatatlan: ahogy először benézünk, lehetetlen, hogy ne a középső kijelzőt lássuk meg, ami 15,5 hüvelykes, álló formátumú megjelenésével brutálisan uralja a belteret, ráadásul az aljára még egy fizikai hangerőtekerőt is raktak, hogy még feltűnőbb legyen. A műanyag, kicsit lötyögő, fényes fekete gomb szintén nem a minőségérzet csúcsa, de funkcióját egyébként tökéletesen ellátja, és nem is érezzük, hogy túl sok helyet elvenne a megjelenítőtől, hiszen a Ford-féle infotainment rendszer nem sok mindent épít az alsó sávra, hely pedig bőven van ahhoz, hogy minden fontos információ kiférjen a képernyőfelületre.
[+]
Ha a felhasználó az Android Auto vagy az Apple CarPlay szolgáltatást használva tükrözi mobilját az autó rendszerére, akkor a következő elrendezéssel fog találkozni: felül, okostelefonos logikával egy sávból nyithatók le a beállítások és a legfontosabb gyorsindítók, jobb oldalon az aktuális időt és külső hőmérsékletet látjuk. Alatta ott figyel az okostelefonos tükrözésünk teljes funkcionalitással, lejjebb a legutóbb használt szolgáltatásaink gyorsindítói helyezkednek el, egészen lent, a tekerőgomb környéki területen pedig a klíma és a hangerő beállításait találjuk meg.
[+]
Nincs nagy eltérés a megjelenésben akkor sem, ha a kocsi beépített navigációs rendszerét használjuk, de ilyenkor jóval nagyobb felület is juthat a térképnek a lenti ikonlista rovására. Ez önmagában persze nem gond, ahogy talán az sem, hogy a beállítások menüje mellett már nem kapunk telefontükrözést a felületen: ha a beállításokkal bíbelődünk, akkor esélyesen nincs szükségünk a navigációra vagy a zeneszolgáltatásunk böngészésére, hiába a nagy kijelző, nem kell oda mindent ömleszteni.
[+]
A rendszer sebessége? Előrebocsáthatóan nem olyan meghökkentő és szünetek nélküli, mint magáé az autóé, ettől függetlenül nem rossz, minimális megakadások, belassulások néha előfordulnak, a bekapcsolási idő is viszonylag hosszú, amikor beülünk az autóba, de tényleg apróságokról beszélünk, nem nagyon lehet haragudni egy autóra sem azért, mert nem annyira pöpec a rendszersebessége, mint egy friss Teslának. Tudásához és komplexitásához mérten az elvárható sebességgel halad a menürendszer, és nincs olyan hibája, ami azonnal csúnyán szemet szúrna a felhasználóknak, a rendszer logikája viszont itt-ott kissé kusza, vannak olyan menüpontok (például a Bluetooth-média), aminek kifejezetten ismerni kell a helyét, mert az egész menüben csak egy helyen szerepelnek, és sem a beállításokból, sem egyéb helyekről nem hívhatók elő, ez a kezdőknek kissé idegen lehet eleinte.
[+]
Nincs HUD (szélvédőre vetített megjelenítő) a vezetőnek, helyette viszont egy széles, lapos, 10,2 hüvelykes LCD-ből álló műszeregység látható, ami menet közben perfekt információkat szolgáltat, látjuk a maradék töltést és a hatótávot, a sebességet, a fő visszajelzőket és a távolságtartó tempomat aktuális állását. Ugyanakkor, ha épp nem haladunk az autóval, hanem töltjük, akkor számomra idegesítő volt, hogy az ajtót kinyitva nem a maradék töltési időt és az aktuális hatótávot látom, hanem egy végtelenbe nyúló, minden információt nélkülöző Mustang-animációt, a többit meg onnan kell kitalálnom, hogy a külső töltőcsatlakozó mellett egy 5 ledből álló soron látom a töltést, mint egy power bank esetén: nettó 88 kWh esetén azért ez jóval kevesebb információt ad, mint amire valójában szükségünk lehet.
Hátul töltésre, elöl adatátvitelre is alkalmasak a csatlakozók: Type-A és Type-C van mindenhol [+]
A belső tér kialakítása abból a szempontból is szerencsés, hogy az első utasok telefonjaikat egy olyan nagy, sík, csúszásgátló felületre tehetik le, ahol egy felvillanó értesítés vagy egy másodlagosnak beállított térkép tökéletesen látható marad, a vezetőoldalon pedig Qi-töltő is van mellé, így vezeték nélkül kapja az extra százalékokat a mobil akksija. Ezen kívül sima USB-A és USB-C csatlakozóból is jut gazdagon, elöl is egy-egy, illetve hátul is egy-egy, hogy mindent kényelmesen lehessen tölteni.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
