Hirdetés
- Sony Xperia 5 IV - házon belüli siker
- Nothing Phone 2a - semmi nem drága
- Így spórolhat az Apple az iPhone 18 kijelzőin
- iPhone topik
- Samsung Galaxy S26 Ultra - fontossági sorrend
- VoLTE/VoWiFi
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Itt a Galaxy S26 széria: az Ultra fejlődött, a másik kettő alig
- Yettel topik
- Redmi Note 11 és 11S - biztos alapra jobb építeni
-
Mobilarena
A topikban minden törvénytelen módszer megvitatása tilos!
Új hozzászólás Aktív témák
-
válasz
Templomegere
#28368
üzenetére
"Brakes are for pussies"
-
válasz
Alcsi69
#28281
üzenetére
A maradék, kp-s rész után valószínűleg nem fizet adót közvetlenül sem a munkáltatód, se te, így adókülönbözet keletkezik. Láttam már olyat, amikor a munkavállalót elküldték adott idő után, ő elment a NAV-hoz bejelenteni, hogy szerinte feketén volt foglalkoztatva, ennek kapcsán vizsgálat indult a munkáltatóval szemben, de a munkavállaló esetében is megállapítottak egy milliós összegű adóhiányt a feketén szerzett és be nem vallott jövedelme után.
-
válasz
Weareus
#28059
üzenetére
Én első körben a könyvelőt (vagy, aki a bevallást benyújtotta) kérdezném meg, ha van hozzá valamilyen kapcsolatod, mert neki kellett beírni a számot a bevalláskor. Olyan céges policyvel még nem nagyon találkoztam, hogy, ha nem jelölsz meg semmilyen szervezetet, akkor automatikusan beírnak egyet, de ezt sem tartom elképzelhetetlennek (megfelelő tájékoztatás után) - ezt talán a főnököd tudhatja.
-
válasz
Weareus
#28057
üzenetére
Egyházak esetében az 1%-os felajánlás megújuló, tehát annak megy idén is, akinek tavaly felajánlottad, amíg meg nem változtatod, vagy vissza nem vonod a nyilatkozatod. De úgy tudom, civil szervezetek esetében nincs ilyen automatizmus, ami alapján arra tudok gondolni, hogy a könyvelő (vagy aki készítette a bevallást) írta be az adott szervezet technikai számát.
-
-
válasz
gordonfreemN
#27297
üzenetére
Kalkulálj egyet valamelyik alkusz oldalán, szerintem sem nagyon állhat elő olyan helyzet, hogy ugyanarra az autóra egy idősebb hölgy B6-ban többet fizessen KGFB-re, mint egy fiatalabb férfi A0-ban.
-
válasz
goodboy007
#27135
üzenetére
A GDPR nem vonatkozik a magánszemélyek által végzett adatkezelésekre (személyes adatok kezelésére), tehát a GDPR szerint magánszemélyként bármilyen személyes adatot tárolhatsz és kezelhetsz, amit átadnak neked. Lásd pl. a telefonod névjegyzékét - kinek, mikor, milyen tájékoztatást adtál arról, hogy milyen jogcímen, mennyi ideig, milyen személyes adatait kezeled?
-
-
válasz
Tsebacsi
#26930
üzenetére
Attól függ hol és kinek állítják. Ha olyan az ügy, elmehetnek a rendőrségre feljelentést tenni, ott majd eldöntik, hogy alkalmas-e erre az ügy, vagy nem. Ha alkalmas, elindíthatnak nyomozást, majd további - jogi - szakaszokba kerülhet az ügy. Vagy elmehetnek ügyvédhez, akit, ha meg tudnak győzni, hogy nyerhető az ügy, akkor indíthatnak polgári pert.
Ha valóban pl. nyilvánvaló képtelenség a dolog, akkor mind a rendőrség mind az ügyvédek el fogják őket hajtani. -
válasz
Sanyi.mTs
#25641
üzenetére
Ahogy szép lassan szembe jönnek, emiatt nem szoktam külön köröket futni, amikor legközelebb kérik, akkor szokták lejavítani ezeket az egyes rendszerekben. A lakcímem 4 éve változott, most voltam a bankban pár dolgot intézni, elkérték a papírokat, nézték, hogy eltér, lejavították, ennyi. Egy igazolványszám változás még ennyire sem érdekes.
-
Köszi szépen, IT szolgáltató cég vagyunk, és az egyik ügyfelünk küldött ki hírlevelet egy nem teljesen tisztázott forrásból származó adatbázisból vmi friss webmester segítségével, és több címzett jelezte, hogy megtette a bejelentést a hatóság felé a spamek ügyében. Fizikailag nem a mi mail szerverünkről mentek ki a levelek, külső alkalmazás küldi (AWS), csak a domain autentikációt intézi a mi szerverünk, az email fejlécében már AWS IP szerepel.
-
Kéretlen reklám email miatti NMHH feljelentés miatt milyen bírságot szoktak kiszabni jellemzően, nagyságrendileg? Köszi szépen
-
válasz
#04441088
#20347
üzenetére
Ha magánszemélytől részletre vásárolsz ingóságot, akkor az adásvételi szerződésnek a szokásos szerződési feltételek mellett javasolt tartalmaznia a részletfizetés vagy ütemezés pontos feltételeit, és az esetleges arányos következményeket (kamat, kötbér, elszámolás stb.).
-
Attól függ mi lesz a szerződésben, amit felajánlanak illetve, hogy cégjogilag hogyan történik meg a tulajdonosváltás. Általánosságban nem jellemző, hogy jogfolytonosan vegyenek át munkavállalókat, de van rá példa. Általában aláíratnak egy "közös nullást", majd kapsz egy új szerződést az "új" cégtől, és új belépőként indulsz.
-
válasz
MaxxDamage
#20126
üzenetére
Munkaszerződéstől, munkarendtől függ, normál munkarendben, fix havi bér esetén csak akkor jár plusz bér munkaszüneti napokra, ha munkát végzel.
-
válasz
banánocska
#18694
üzenetére
Ha a szerződésben versenytilalmi klauzula szerepel, akkor a felmondásban fel kell tüntetni, hogy a munkáltató kíván-e élni a versenytilalmi korlátozással vagy sem. Amennyiben élni kíván vele, akkor a szerződésben ilyen címen szereplő összeget (pl. két havi besorolási bér / alapbér) ki kell fizetni.
-
-
válasz
razorbenke92
#17789
üzenetére
Sok cégnél működik már a BYOD, ha megfelelően körül van járva, és le van szabályozva, nincs vele gond.
-
válasz
dethroner
#17744
üzenetére
Amennyiben a munkaszerződés nem tartalmaz meghatározást erre, akkor egyoldalúan módosíthatja a munkáltató a munkarendet, amit a helyben szokásos módon kell kihirdetnie, ez lehet pl. faliújság, intranet felület, tájékoztató e-mail, nyomtatvány, stb.
A meghirdetett munkaidőkeret lerövidítése, korábbi lezárása jogszerű, de ebben az esetben
értelemszerűen ezen, rövidebb időszak alatt kell kiegyenlíteni a munka- és pihenőidőket a jogszabály adta keretekhez képest, vagyis a rövidebb időszak alatt kell "elszámolnia" a munkavállalóval.
Itt találsz további infókat munkaidőkeret témakörben.A munkáltatónak minimum egy héttel korábban tájékoztatnia kell a munkavállalókat a munkaidő-beosztásukról, pihenőnapjaikról.
-
válasz
dethroner
#17740
üzenetére
A munkáltató egyébként is rendelkezik a szombati és vasárnapi napjaiddal, köteles vagy megjelenni munkavégzésre az adott időben, amikorra a munkavégzést a munkáltató elrendeli, függetlenül attól, hogy szombat vagy vasárnap van. A különbség az az általános munkarend és az egyenlőtlen beosztás és/vagy munkaidőkeret alkalmazása között, hogy az első esetben túlórát számolnak el és bérpótlékot kapsz a munkavégzésért, a második esetben pedig a megállapított munkaidőkereten belül fogod "visszakapni" a pluszban ledolgozott órákat.
-
válasz
bitpork
#17739
üzenetére
Amennyiben módosította a munkarendet (pl. általános munkarendről egyenlőtlen munkaidő-beosztásra) és megállapította a munkaidőkereteket, akkor nem túlórát rendel el, hanem olyan beosztást készít a munkavállalónak, amiben szombatra és/vagy vasárnapra is munkavégzést rendel el. Arra kell figyelnie, hogy a megállapított munkaidőkeret teljes időtartama alatt ne haladja meg a munkaidő az adott munkarendben megállapítottat, pl. heti 40 órát 2 év átlagában.
A szabadságra küldés ebben az esetben elég furcsa, mert aki nem jelenik meg a beosztása szerinti helyen és időben munkavégzésre, az általában fegyelmit, esetleg azonnali felmondást vonhat maga után. Plusz a szabadságról 15 nappal előre tájékoztatni köteles a munkavállalót, szóval ez ott nem az igazi. -
válasz
dethroner
#17736
üzenetére
Amennyiben megfelelően tájékoztatta a munkavállalókat, és a társaság üzemszerűen működik (termel, szolgáltat) hétvégén is, jogos. A munkáltató egyoldalúan módosíthatja a munkarendet és a munkaidő-beosztást. Munkaidőkeret esetén a szombatot is munkanapnak rendelheti el, és a vasárnapot is. Havonta egy vasárnapi pihenőnapot kell biztosítania, illetve 6 munkanap után 1 pihenőnapot. Itt találsz további részleteket.
-
válasz
zsoltzsolt
#17720
üzenetére
-
válasz
#81556480
#17230
üzenetére
Amennyiben úgy érzi jogsérelem érte, akkor ezzel kapcsolatos bejelentést a Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervénél tehet személyesen, telefonon, vagy írásban (levélben, e-mail-ben). A szükséges adatok (telefonszám, cím, stb.) a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján (http://www.ommf.gov.hu/) megtalálhatók. Illetve ugyanezen az oldalon feltehet kérdést, kérhet állásfoglalást a kifogásával kapcsolatban, ahol a Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály munkatársaitól kaphat választ: TÁJÉKOZTATÁS - FELVILÁGOSÍTÁS
-
Az utolsó munkában töltött napon (esetedben holnap) kell leadnod az eszközöket, akkor kell a munkáltatónál meghatározott módon átadni a munkakörödet is, illetve akkor kapod meg a szükséges kilépőpapírokat, igazolásokat, stb.
Az Mt. annyit tartalmaz, hogy "munkakörét az előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni", tehát nem "hozzáköltötték", hanem előírták a munkakör átadás-átvétel rendjét. Amit írnak, az meg csak annyit jelent a gyakorlatban, hogy add le a notit, telefont, meg írj egy listát a folyamatban levő ügyekről a helyben használt formában (jegyzőkönyv, template doksi, stb.) a felettesednek. Én nem látok benne extrát.
-
válasz
inf3rno
#17085
üzenetére
PH képfeltöltésnél már ez a szöveg jön fel.
"Kijelentem, hogy a feltöltött kép jogtisztaságát ellenőriztem: a kép felhasználási jogosultságával rendelkezem (ha forrásmegjelölés szükséges, azt megteszem). A kép feltöltéséért a teljes jogi és anyagi felelősséget vállalom."
-
válasz
Krogoth
#17077
üzenetére
Ha egészségi okok miatt visszavonták a vezetői engedélyét, arról a közlekedési hatóság hozott határozatot, és a jogosítványt a megadott helyen és időpontig le kellett adnia. Tehát a háziorvos nem adhatta neki vissza.
Ha a kórházi zárójelentésben azt írták, hogy alkalmatlan vezetésre, akkor azt is beleírták, hogy miért. A háziorvos egy későbbi vizsgálat során dönthet úgy, hogy ezek a korlátozó egészségi okok már nem állnak fenn, tehát alkalmas gépjármű vezetésre. Kérdés, hogy a kórházi kezelés után elindult-e a hivatalos folyamat a vezetői engedély visszavonásáról, ha igen, hol tart az ügy, adott-e be az érintett fellebbezést stb.
Ha hivatalból elindították a visszavonást, azzal nem tud mit kezdeni a háziorvos, hamarosan értesítik az ügyfelet, hogy adja le a jogosítványát. Bővebb infót itt találsz, törvényi hivatkozásokkal.
-
válasz
rumos XIII
#16820
üzenetére
2008 május 1.
-
válasz
Oposzumtoszó
#16624
üzenetére
Joga van felszólító levelet küldeni, de attól még a 60 nap 60 nap marad.
2009. évi LXII. törvény 21. § (4)
Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. -
Az Mt. 51. § (4)-ben mit jelent a "rendszeres időközönként"? Szokás évente elvégeztetni, de a kérdés, hogy köteles-e a munkáltató évente elvégeztetni, vagy elég teszem azt kétévente. Konkrétan irodai tevékenység, távmunka esetében érdekes most.
(4) A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát.
-
válasz
Golyobis
#16282
üzenetére
Amennyiben a 2017. évi XC. törvény alapján terheltnek minősülsz, akkor jogosult vagy védő kirendelését indítványozni.
38. § (1) A terhelt az, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak.
(2) A terhelt a nyomozás során gyanúsított, a vádemelés után vádlott, a büntetés, a megrovás, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka vagy a javítóintézeti nevelés jogerős ügydöntő határozattal történő kiszabása, illetve alkalmazása után elítélt. -
válasz
kicsi kecske
#16275
üzenetére
Elállhatsz a vásárlástól, ők visszautalják a pénzt.
-
válasz
energy4ever
#16077
üzenetére
Az önrész azt jelenti, hogy ha egy adott kárt a Casco biztosításod terhére szeretnél javíttatni, akkor azt mindenképpen neked kell állnod. Például, ha olyan a konstrukció, hogy 100.000 Ft önrész és 10%, az azt jelenti, hogy a javítás költségének 10%-át, de minimum 100.000 Ft-ot te fizetsz. Tehát egy 500.000 Ft-os kárból te fizetsz 100.000 Ft-ot, 2.000.000 Ft-os kárból pedig 200.000 Ft-ot.
100.000 Ft alatti kár esetén értelemszerűen nem fizet a biztosító.
Az önrészt előre nem kell befizetni.
Köthetsz egyébként önrész-biztosítást is, aminek a díját azért fizeted, hogy egy jövőben bekövetkező káresemény esetén az általad fizetendő önrészt egy - másik - biztosító fizesse.
-
válasz
energy4ever
#16075
üzenetére
Káresemény kifizetésekor számítják fel.
-
válasz
Sirandrish
#15466
üzenetére
Elmondod, hogy a polgári peres beadványhoz készíted a fotókat, amiket megtekinthetnek majd az eljárás során.

-
válasz
szotyika77
#15418
üzenetére
HÉSz-t nézted, hogy a felezett telekméret megfelelő-e, vagy csak osztatlan közös lehet?
-
válasz
Remekelek28
#15304
üzenetére
Követeléseket a behajtási kockázattól függően 25-40%-os értéken szoktak felvásárolni / értékesíteni jellemzően, általában nagyobb tételben.
-
válasz
mike1334
#15070
üzenetére
Azért azt, hogy "kára keletkezik", nem ártana néha valamivel alátámasztani, mert erről a szerzői joghoz kapcsolódó perekben mindig elég nagyvonalúan szoktak dönteni. Normál polgári perben elég rendesen alá kell támasztani a károsultnak, hogy neki mikor, miért, milyen mértékű kára keletkezett, de valahogy a nagy kiadóktól, forgalmazóktól ezt szokás bemondásra elfogadni, amikor mondjuk megszorozzák egy zenei album piaci árát az illegális letöltések számával. Mert ugye abból, hogy valaki letölt egy filmet torrenten - és ezáltal megosztja X felhasználóval - nem feltétlen következik az, hogy az az X felhasználó egyébként megnézte volna a filmet moziban pl., sőt.
-
válasz
Tomics
#15045
üzenetére
Amennyiben te mondasz fel, akkor leginkább szabadság kivételével tudod megoldani a helyzetet, ha nem tudsz megegyezni a mostani munkáltatóddal, hogy a felmondási idő utolsó 3 napjára mentesítsen a munkavégzés alól. Esetleg, ha olyan tárgyalási pozícióban vagy, akkor egy közös megegyezésbe bármit bele lehet foglalni.
Egyidőben több munkáltatóval is állhatsz munkaszerződéses jogviszonyban, az ezzel kapcsolatos adminisztrációt a munkáltató végzi a NAV, TB, stb. felé, neked nincs dolgod se a kijelentéssel, se a bejelentéssel.
-
válasz
orion1025
#15041
üzenetére
Pusztán azért, mert a szomszédod telkén van két magas fa, ami HA kidől, akkor a házadra fog dőlni, még nem tudod azokat kivágattatni.
Ha úgy ítéled meg, hogy a fák állapota (dőlése, korhadása, száradása, stb.) miatt indokolt lehet a korrekció (magasabb ágak visszanyesése, korona-ritkítás, visszavágás, stb.), akkor ezt első körben a szomszédnak célszerű jelezned.
Ha ez nem vezet eredményre, és fenntartod az álláspontod, akkor a helyi jegyzőhöz tudsz fordulni ebben az ügyben, aki jogvédelmi eljárás keretében szemlét fog tartani a szomszédnál, szükség esetén szakértők bevonásával. Amennyiben a szemle megerősíti az aggodalmaidat, tehát a fák valamelyike balesetveszélyes lehet, akkor a jegyző el fogja rendelni hivatalból a korrekciót. Ennek költsége a tulajdonost, tehát a szomszédot terheli. Ha nem hajtja végre, akkor pénzbírságot fog kapni.
Ha a szemle során a jegyző azt állapítja meg, hogy az aggodalmad nem volt jogos, akkor a szomszédnak ezekkel a fákkal nincs teendője.
Mindettől függetlenül javasolt, hogy a házra kötött biztosításod viharkár esetére is nyújtson megfelelő kártérítést. Amilyen viharok manapság vannak...Kiegészítés: persze, ha ráhívod a jegyzőt a szomszédra, abból már nehezebben lesz békés egymás mellett élés, tehát a jogi lépésekkel óvatosan, ahogy a Ptk. is javasolja, célszerű a szomszédoknak egymás között megegyezni.
-
válasz
Wolfskin
#14984
üzenetére
Mit ír az ÁSZF ilyen esetre?
Ilyesmit szoktak beleírni a webshopok:
"Eseti indoklással, de fenntartjuk a jogot a már elfogadott megrendelések visszautasítására részben vagy teljes egészben – ha a raktárban a termék nem áll rendelkezésre, vagy a gyártó leállította a gyártását, importőr a beszállítását."
Anyagi kár akkor ér, ha kifizeted, ők nem szállítják ki, és nem is utalják vissza a pénzed. De olyankor is több hónap, amire bármi lesz az ügyből. -
válasz
atos19881101
#14961
üzenetére
Háttértörténet vagy bővebb infó nélkül ez így legalább olyan abszurdnak tűnik, mint egy Monty Python jelenet. Ki, kivel, mire köt itt szerződést? Kb. az összes pontba bele lehet kötni jogi szempontból, meg egyébként is, miért írna alá ilyet bárki is?
-
válasz
Corsair90
#14769
üzenetére
Normál eljárás osztatlan közös telken levő ingatlanok esetében. Nekünk is volt egy olyan házunk, ahol a telek osztatlan közös volt a szomszéddal, aki hitelre vette a házát. A bejegyzés / terhelés természetesen csak az ő tulajdonrészét érintette. Az adott településen érvényes HÉSZ szabja meg, hogy megszűntethető-e az osztatlan közös pl., hogy ha elfelezik, akkor teljesül-e a legkisebb önálló telek méret kritériuma. Nálunk mondjuk nem, ezért nem is volt megszüntethető az állapot, de minden további nélkül el tudtuk adni a mi részünket, annyi volt a plusz, hogy az osztatlan közös másik tulajdonosának elővételi jogot kell biztosítani.
-
válasz
Víz Elek
#14486
üzenetére
A tv a panaszkezelés módját rendezi, ez egyébként a 1997. évi CLV. tv 17/A. § - erre hivatkozva tudsz jegyzőkönyvet felvetetni és kérni a panaszod orvoslását. Emellett meg kell őket fenyegetni fogyasztóvédelmi eljárás lehetőségével a panasz kapcsán. Sok esetben a kisebb ellenállás irányába mozdulnak el ilyenkor a kereskedők és visszatérítik az összeget pl.
A termék egyébként akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalkor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.
Itt találsz még muníciót a panaszhoz pl.: Fogyvéd ABC
Az, hogy egy parfümről hogyan állapítható meg az eredetisége, az nem feltétlen jogi kérdés, feltételezem vannak a dobozon, üvegen védjegyoltalomra vonatkozó jelzések, illetve a parfümökön szokott lenni kód is. Jelentős összeg esetén be is lehet őket vizsgáltatni gondolom.
-
válasz
Víz Elek
#14484
üzenetére
Ez a webshopos, 14 napos, indoklás nélküli elállásra vonatkozik. Minőségi kifogással természetesen élhetsz, hibás teljesítésre hivatkozva, amennyiben szerinted a megvásárolt termékek minősége nem megfelelő vagy a termék hamis. Ezt jelezned kell a kereskedő felé, aki erről jegyzőkönyvet vesz fel és kivizsgálja a panaszt. Más kérdés, hogy egy esetleges jogvita esetén nehézkes lehet a felek egymásnak ellentmondó állításainak bizonyítása.
-
válasz
Víz Elek
#14482
üzenetére
Igen, az ilyen termékeket esetében, kibontás után már nem állhatsz el a vásárlástól. Ez szinte minden ilyen termékeket forgalmazó webshop ÁSZF-ében megtalálható. Douglas pl. Ugyanezt megtalálod a Kormány Fogyvéd oldalán is.
-
A duoble opt-in-hez nem kell más, csak egy email cím. Igazából csak annyit jelent, hogy pl. hírlevél feliratkozáskor csak egy linket kap, amire rá kell kattintania, így igazolva, hogy az email cím az övé. Ha nincs double opt-in, akkor bárki feliratkozhat bárki nevében, elég megadnia az illető e-mail címét, ezért ez kerülendő.
Ha az adatkezelés jogalapja a felhasználó hozzájárulása, akkor ezen adatok körét törlési kérelemre törölnöd kell. Hogy ez neked technológiai vagy adminisztratív okok miatt egy hetet, 10 napot, 20 napot vesz igénybe például, az megmagyarázható, nem fog különösebb gondot okozni, de 30 napon belül reagálnod, tájékoztatnod, törölnöd kell.
-
válasz
inf3rno
#14434
üzenetére
Egy érdekmérlegelési tesztet azért mindenképpen hozzáértő (szak)jogász szakember bevonásával érdemes összeállítani. Az pedig már a cégvezetés döntése, hogy erre, mármint az adatkezelésre, adavédelemre, az új adatvédelmi szabályoknak való megfelelésre, a saját érdekeinek védelmére mennyit fordít. De nyilván itt sok minden mást is figyelembe kell venni - cégméret, cégforma, tevékenységi kör, külső és belső érdekeltek köre, kezelt adatvagyon mennyisége, minősége, alkalmazott IT rendszerek ismérvei, stb.
-
válasz
inf3rno
#14430
üzenetére
Tájékoztatnod mindenképpen szükséges minden adatkezelésről, de hozzájárulást beszerezni csak olyan esetben kell, amikor az adatkezelés jogalapja a jogalany explicit hozzájárulása.
Hogy megállna-e egy hatósági eljárás során, azt nem tudom, lassan lesznek szerintem ilyen esetekre is precedensek akár itthon, akár EU bíróságon, akkor okosabbak leszünk. Ugyanakkor a jogos érdek, mint jogalap megállhat egy ilyen esetben, természetesen egy részletes, jól felépített érdekmérlegelési teszttel alátámasztva. Ez a 29-es Munkacsoport ajánlása szerint így épülhet fel:
1. lépés: Annak vizsgálata, hogy melyik a potenciálisan alkalmazható jogalap a GDPR 6. cikk a)–f) pontja közül.
2. lépés: Az érdek jogszerűségének mérlegelése.
3. lépés: Annak megállapítása, hogy az adatkezelés valóban szükséges-e az elérni kívánt célhoz, vagy az más, az érintett magánszférájába kevésbé beavatkozó módon is elérhető.
4. lépés: Annak mérlegelése, hogy az adatkezelő jogos érdeke és az érintettek érdekeinek védelme között hogyan teremthető meg az egyensúly.
5. lépés: A felek érdekei közötti végleges egyensúly megteremtésének leírása, figyelembe véve, hogy milyen biztosítékok és garanciák alkalmazhatók az érintettek érdekeinek védelme érdekében.
6. lépés: A megfelelés bizonyítása és az átláthatóság biztosítása (az érintettek megfelelő tájékoztatása útján, illetve az elszámoltathatóság elvére is figyelemmel, szükség esetén a hatóságok felé is). -
válasz
inf3rno
#14427
üzenetére
A magánszemély kezdeményezheti az adatkezelő által kezelt személyes adatainak törlését (többek között), amit az adatkezelő köteles végrehajtani a lehető legrövidebb időn belül, amennyiben ezen adatoknak vagy azok egy részének további kezelését, tárolását egyéb rendelkezés, jogszabály nem írja elő. Legegyszerűbb példa a számviteli bizonylat, amit ~8 évig kell megőriznie az adott gazdasági szereplőnek. Tehát, ha vásároltál vmit egy webshopban, amit kiszámláztak neked, akkor a számviteli bizonylaton (és így az adatkezelő webshopjában, adatbázisában, számviteli, számlázó rendszerében, stb.) szereplő adataid kérés esetén sem kerülnek törlésre, mivel azok megőrzését jogszabály írja elő.
Az egyes adatokat természetesen csak az adott adatkezelési céllal öszefüggésben kezelheti az adatkezelő, tehát, ha a számviteli bizonylatok adataiból létrehoz egy vásárlói adatbázist, tözsvásárlói listát, vagy épp feketelistát, az új adatkezelésnek minősül, külön meghatározott adakezelési jogalappal. Ahogy Saint_ is írja, itt a jogalapként megállhat a jogos érdek.
Erről egyébként a GDPR Preambulum 47-48-ban találsz bővebb infót: "Személyes adatoknak a csalások megelőzése céljából feltétlenül szükséges kezelése szintén az érintett adatkezelő jogos érdekének minősül. Személyes adatok közvetlen üzletszerzési célú kezelése szintén jogos érdeken alapulónak tekinthető."
Ilyen esetben pedig nem kérheti az adatai törlését. Természetesen, ha egy adott adatkezelésnél a jogalap f), akkor érdekmérlegelési tesztet kell végezni, és egy esetleges jogvita esetén a hatóság megvizsgálja majd az adatkezelés jogszerűségét és arányosságát. -
Szolgáltatástól, az ahhoz kapcsolódóan tárolt adatok körétől függ. Ha csak egy hírlevél vagy szimpla felhasználói fiók, akkor feliratkozásra duoble opt-in, ugyanez lefelé. Törlés kérése után a lehető legrövidebb időm belül törlöd az érintett adatokat, mivel a dupla megerősítéssel a tőled elvárható gondossággal jártál el.
-
válasz
mike1334
#14372
üzenetére
Az világos, de ezt nem is a konkrét esetre írtam, hanem erre, általánosságban: "Szvsz mivel nem térhet el a fogyasztó hátrányára a kormányrendelettől, ezért tilos kikötni olyan feltételt az ászfben, ami az elállási jogát csorbítaná (értékcsökkenés, stb.)." mivel ki lehet kötni ilyet ÁSZF-ben.
Egyébként az ilyen esetekben sok mindent nem tud tenni a webshop, azon kívül, hogy egy idő után nem szolgálja ki. Én is ismerek ilyen arcot távolról, ő szerszámokat szokott rendelni, majd visszaküldeni, mert a visszafutár olcsóbb, mint a bérlés 2-3 napra. No comment.
Szerk.: #14375 bocsi, akkor félreértettem

-
válasz
mike1334
#14369
üzenetére
Nem tér el, ezt tartalmazza a Korm. rendelet. Egészen pontosan 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 25. §
A fogyasztó csak a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért felel.
Tehát a 14 nap arra van, hogy a nem látott, nem taperolt terméket a vásárló ki tudja próbálni, és ha meggondolja magát, akkor el tudjon állni a szerződéstől. Amennyiben a használat ezt meghaladja - a 14 nap alatt - úgy az eladó felszámíthat értékcsökkenést. Itt persze a terméktől függ a dolog, hiszen egy tartós fogyasztási cikket 14 nap alatt nem tud a vásárló rojtosra használni, de mondjuk, ha rendel webshopból egy 30 db-os C-vitamint, és megeszik belőle 28-at, majd visszaküldi 14 napon belül, hogy nem tetszett az íze, vagy rendel egy fúrószár készletet, és rongyosra hajtva küldi vissza, az már kérdéses lehet.
-
válasz
Darth_Revan
#14366
üzenetére
Nincs ilyen limit, de ÁSZF-ben kitérhet rá, hogy adott esetben egy megrendelést visszautasítson - egészen pontosan ne igazolja vissza, így nem jön létre fogyasztói szerződés. Tehát az ilyen, nem feltétlenül jóhiszemű vásárlókat ki tudja szűrni már a megrendelés során (név, cím, IP cím alapján például). Ugyanakkor, ha már létrejött a szerződés és kiszállította a terméket, akkor minden esetben él a 14 napos visszavásárlási garancia az ÁSZF-ben meghatározott feltételek szerint (pl. arányos értékcsökkenés, stb.).
-
válasz
zeon.hu
#14248
üzenetére
"A mozgássérült igazolvány jogosulatlan használatával való visszaélés közokirat-hamisításnak minősül. Ezért akár három év börtönt is járhat, és ha rács mögé nem is küldik a csalót, a pénzbírságra biztosan számíthat. Ennek összegét a bíróság akár napi 2500 és 200000 forint között határozhatja meg. Mértéke attól függ, hogy a jogosulatlan felhasználó milyen anyagi háttérrel rendelkezik. A minimum 30 de akár 540 napra kirótt büntetési tétellel akár a több millió forintos büntetés is ott van a pakliban."
-
válasz
PETEE78
#14192
üzenetére
2012-től kezdődően vezetik be az egyes önkormányzatok, nekünk anno Kőbányán már 2012-ben meg kellett tenni a bejelentéseket, de van, ahol ez csak később került bevezetésre. Köteles vagy megtenni a bejelentést az 1998. évi XXVIII. törvény alapján.
"42/B. § * (1) * A tartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat ebrendészeti feladatainak elvégzése érdekében, illetve a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásaira való tekintettel három évente legalább egy alkalommal ebösszeírást végez.
(2) * Az ebösszeírás során a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat jogosult kezelni a 42/A. § (4) bekezdés szerinti adatokat.
(3) * A települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a Fővárosi Önkormányzat az ebösszeírás alapján a (2) bekezdésben foglalt adatokat összeveti az ebnyilvántartásban rögzített adatokkal, és eltérés esetén adatot szolgáltat az ebnyilvántartás működtetőjének.
(4) * Az ebnyilvántartás működtetőjének kérésére a Magyar Állatorvosi Kamara köteles a nyilvántartott ebekről adatot szolgáltatni.
(5) * Az eb tulajdonosa és tartója az ebösszeíráskor köteles a (2) bekezdés szerinti adatokat a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat rendelkezésére bocsátani."
-
válasz
mike1334
#14186
üzenetére
Nemrégiben öcsém hozott nekem egy IT szolgáltatási szerződést, hogy nézzem át jó alaposan, tegyek hozzá, egészítsem ki. Készítettem belőle egy remekbe szabott alapot, amiből bőven lehet alkudni majd az egyeztetések során SLA-k és felelőségi körök, kötbérezés tekintetében, de indulásnak jó kell legyen. Elküldöm neki, fagyott arccal hív hápogva, hogy hát, de hát, hogy hát izé... ez így nem előnyös, mert itt most ő lenne a szolgáltató. Merthogy nem mondott semmit, én meg azt gondoltam, hogy a cégük szeretne leszerződni egy IT szolgáltatóval. De nem.

-
válasz
gabor9991
#13630
üzenetére
A minimálbért kapja. Garantált bérminimum a középfokú végzettséghez kötött munkakörökben járna. Ez munkakörtől függ, nem végzettségtől, tehát, hiába van 2 diplomád, ha a munkakör betöltéséhez nem szükséges középfokú végzettség, akkor nincs garantált bérminimum. Azt kellene megtudni, hogy az adott munkakörhöz milyen előírások kapcsolódnak végzettség tekintetében.
A 77.000 egyébként a közalkalmazotti bértábla B1-es besorolási bruttó bére, ezt kell kiegészíteni a munkáltatónak a minimábérre - legalább.
-
válasz
EmberXY
#13284
üzenetére
Nem biztos, hogy "próbálkozott", lehet, hogy valóban nem volt biztos benne, hogy milyen címletett adott át. Persze, ha minden boltban megpróbálja, az nyilván más, de az nem feltétlenül derül ki. Ugyanakkor, ha a kasszánál/pultban hangrögzítés is történik, abba könnyen belebukhat a bolt adatkezelési szempontból.
-
válasz
Abrion
#13073
üzenetére
Azt kellene tisztázni, hogy milyen "szolgáltatásokat" vett igénybe az oldalon. Az ÁSZF alapján például, ha kapcsolatba akarsz lépni másokkal (egy randi oldalon mi mást akarna az ember?), az már fizetős szolgáltatás, és nem kell külön prémium accountot regisztrálni, elég, ha egy kattintással megerősíted, hogy igénybe veszed a plusz szolgáltatást. Itt az ÁSZF, meg kéne nézni testvéreddel, hogy mit vett igénybe. Mondjuk az, hogy angolul küldik a számlát egy magyar nyelven (is) elérhető és üzemelő szolgáltatásról, az nem egészen kerek.
-
Elméleti kérdés: van egy telek, azon több nagy fa. Jön egy szupercellás vihar, orkán erejű széllel, meg a mostanában előforduló jelenségekkel, és a vihar kicsavarja a fákat. Az egyik fa rádől a szomszéd házra, tegyük fel, hogy ez a miénk; a másik fa kidől az utcára, ahol egy autó parkol, tegyük fel, hogy ez a másik szomszédé. Ilyen esetben jogilag mi a tényállás? A vihar, mint vis major, és a házra kötött biztosításunk terhére kell rendezni a keletkező károkat, ahogy az autós szomszédnak is hasonlóképp, teszem azt Cascora? (Tételezzük fel, hogy a biztosítási konstrukció olyan, hogy fedezi a vihar- és elemi kárt.)
-
válasz
gzbotii
#12951
üzenetére
Úgy értette a kolléga, hogy főbérlő != tulajdonos és albérlő != bérlő. Ha az ingatlan tulajdonosával kötsz bérleti szerződést, akkor bérlő leszel; ha pedig a főbérlővel (aki maga is bérli az ingatlant), akkor albérlő. Ez persze csak a jogi definíció, a köznyelv a sima bérleti szerződést is hajlamos albérletként említeni, de a szerződés megkötésekor ezeket célszerű tisztázni.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Sony Xperia 5 IV - házon belüli siker
- Világ Ninjái és Kódfejtői, egyesüljetek!
- Nothing Phone 2a - semmi nem drága
- Nem tetszik a PC-gyártóknak az Xbox új iránya?
- PlayStation 5
- Graphics: Telefonvásárlási kálváriám....avagy clickbait cím: Horror a hardveraprón
- OpenMediaVault
- Synology NAS
- Fujifilm X
- Spórolós topik
- További aktív témák...
- 15.gen! Intel Core ULTRA 9 285K (24mag!) +16-32GB DDR5 RAM +hűtött VRM-es Z890 lap! GAR/SZÁMLA!
- Eladó Sony FE 3.5-5.6/28-70 OSS objektív
- mini pc/ WIN11/ i5 12600T/ 32GB DDR4/ 512GB gen4 SSD/ WiFi/ BT/ 1 év garancia, számla
- MIKROTIK XS+DA0001 kábel
- DeepCool Tápegység 500W - PF500 (80 Plus, Aktív PFC, 12cm )
- Telefon felvásárlás!! iPhone 12 Mini/iPhone 12/iPhone 12 Pro/iPhone 12 Pro Max
- Lenovo ThinkPad T15 Gen 2 i5-1135G7 16GB Ram 256 GB SSD FHD IPS Garancia
- MacBook Air 13" M4 10cCPU/10cGPU / 16GB / 256 GB - www.stylebolt.hu - Apple eszközök és tartozékok
- BESZÁMÍTÁS! ASUS B450M R7 5700 32GB DDR4 512GB SSD RTX 3060 12GB Rampage SHIVA Cooler Master 650W
- 27% - Samsung S32DM700UU Smart M7 Monitor! 3840x2160 / 4ms / 60hz / 4K
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest




