Hirdetés
- Yettel topik
- Macrodroid
- Okosóra és okoskiegészítő topik
- Apple iPhone 16 Pro - rutinvizsga
- iPhone topik
- Garmin Instinct – küldetés teljesítve
- Milyen okostelefont vegyek?
- Milyen hagyományos (nem okos-) telefont vegyek?
- Xiaomi 13 - felnőni nehéz
- Samsung Galaxy S25 Ultra - titán keret, acélos teljesítmény
-
Mobilarena
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Kernel
nagyúr
válasz
atesss #39208 üzenetére
Az a Tesla AC szinkronmotor, amit említettem, elég lassú fordulatú, mert sok pólus van a belsejében körben (de attól még szíjáttételt igényel) a forgórésze permanens mágnes, működéshez fázistoló kondenzátort igényel.
De talán jobban járnál egy kazettás magnóból bontott egyszerű DC motorral, mint az olcsó music centerekben is ilyen rendszerű lemezjátszó szokott lenni, szíjáttétellel. Csak kérdés, hogy a tányérra tudsz-e valamilyen szíjhajtást tákolni.
...tölcséres hangadóval (ezt amúgy hogy hívják ?)
Gramofontölcsér, akusztikus tölcsér, membrános, acéltűs hangszedővel.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Lompos48 #39202 üzenetére
Attól még gyártották már akkor is a Tesla szíjhajtású, szinkronmotoros lemezjátszóit is, önállóan vagy rádiók tetejébe építve is akadt ilyen. Pedig akkoriban építettem kvarc-alapú kiegészítő áramkört az órás rádiómba, vagyis voltak ott gondok a hálózattal.
Meg nyilván az aszinkron motor fordulata is kötődik valamennyire a hálózathoz, főleg terhelés nélkül. De azokat a dörzskerekes, piezo-hangszedős lemezjátszókat amúgy is csak esztergagépnek becéztük, nagy tűnyomása miatt nem kímélte a lemezeket.
(#39203) atesss
A képen szereplő "piros motor" (szintén becenév), 220 V-os eredetileg, persze nem gond a 230 sem.
Szinkronmotorból volt kétféle, 220 vagy 24 V AC, ezek a szíjhajtású gépek.
-
Kernel
nagyúr
válasz
#22145024 #39195 üzenetére
Felrakták az öreg Tesla motor fotóját, régen szervizben tucatjával cseréltük ezeket. Főleg a csapágynál kezdett kotyogni, emiatt beállni, mert összeért a forgórész az állórésszel. Vásárláskor nem is árt rákérdezni, hogy lötyög-e nagyon a tengely?
Rövidrezárt forgórészű aszinkron motor, dörzskerékhajtáshoz, az állórészbe épített, rézből készült rövidzárral, ami a vasmagban fázistolást hoz létre, így tud elindulni és forogni egy fázisról.
Pedig lemezjátszóhoz elvileg szinkronmotor lenne ideális, hogy a hálózati frekvenciával pontosan szinkronban forogjon (vannak olyan Tesla motorok is, ami lapos, kerek formájú, permanens mágnes forgórésszel, szíjhajtáshoz), de a régi minőségi szinten az aszinkron is megfelelt a célnak. Az áttételbe vagy be volt kalkulálva a motor sleep, vagy a kis terhelés miatt talán nem is volt ennek jelentősége.
-
Kernel
nagyúr
Azok a kettős szigetelésű készülékek, képcsöves TV-k stb. Ott is szokott lenni egy vagy két ilyen kondenzátor, átkötve a szekunder oldalra, GND-re, ami már azonos a koax, RCA, SCART stb. vagyis ember által érinthető testtel.
Amikor csak 1 db kondi van, az a primer oldali viszonyítási pontot (általában a hálózati puffer negatívja) köti át a GND-re.
-
Kernel
nagyúr
Valamivel előbb betettem a rajzot is, nem véletlenül szerepel rajta 2 kV-os kondenzátor. 230 V-ra. Ráadásul ilyen veszélyes pozícióba nem is szabad akármilyen kondit beépíteni, hanem csak életvédelmi, tűzvédelmi szempontból minősített típusokat.
Arról lehet felismerni, hogy mindenféle emblémák, tanúsítványok szerepelnek rajta. A szervizgyakorlatban ilyen kondenzátorok nem is hibásodnak meg soha, eltekintve a villámkáros készülékektől, de ott is hamarabb szétvágja a villám az egész tápegységet, nem a szóban forgó kondenzátort. Ami általában ott virít hibátlanul. Bár, akkor is illik cserélni, hátha károsodott. De láttam már olyat is, hogy szétrobbant.
Minősítést jelző emblémákra példa alább. A nagyobb kapacitású kondik persze nem arra vannak, hogy a hálózattal összekössön érinthető részeket, hanem csak egyéb, primer oldali alkalmazásra, ahol nem az érintésvédelem a szempont, hanem a készülék tűzbiztonsága. Vagyis nem szabad neki tüzet okozni, lángra gyulladni.
...és még nem említettem egyéb óvintézkedéseket a primer oldalon: növelt szigetelések, nyomtatott áramkörön védőtávolságok, ami mind csökkenti az áramütés lehetőségét, valószínűségét. Nem is szokott ebből gond lenni.
-
Kernel
nagyúr
Nem magában a hálózatban, hanem a konnektor után, vezeték érintése, testzárlatos készülék érintése.
Áramütést csak úgy lehet kapni, hogy az emberen keresztül záródik az áramkör, legyen az két kéz között, vagy a lábon a föld irányába. A fázisnak kell(?) záródni vagy a nulla, vagy a föld felé.
A föld felé általában biztonságos szigetelést nyújt a legtöbb száraz papucs, cipő stb. Két kézzel pedig nem fogdosunk egyszerre fázist és egyebet.
-
Kernel
nagyúr
Fi-relé önmagában nem sokat ér, ahhoz szabályosan földelt mosógép stb. is kellene. Egy hibás készüléknél a föld felé meginduló hibaáram hatására tudna leoldani a relé. Vagy a fémváz érintésére, az emberen a föld felé folyó áram miatt. Igaz, utóbbi esetben elvileg nem szükséges a földelt készülék.
De a száraz szőnyeg, linóleum olyan jól szigetel, hogy simán megfogom fázist is, a talpam irányába úgysem tud záródni az áramkör, a föld felé. Közben nyilván nem fogdosom a vízcsövet.
Ezt nem azért írom, hogy laikusok is próbálgassák, csak azt próbálom szemléltetni, hogy mennyi az esélye egy áramütésnek, átlagos esetben.
Egyébként a fürdőszobában sincs földelt konnektor?
-
Kernel
nagyúr
Egyszerű egyébként, a képen a szokványos áramkör látható, pirossal jelöltem a jelenségért felelős zavarszűrő kondenzátorokat:
Mivel a földeléssel jelölt pontokat nem csak a hárompólusú hálózati csatlakozó földpontjára szokták kivezetni, hanem direktben letestelik a készülék fémvázára is (ld. számítógép, lapostévé stb), ami általában azonos a tápegység GND-vel is, így természetes, hogy ha a konnektornál nem földeljük le, akkor féltápra emelkedik a GND, illetve azt elhúzza még a műszer terhelése is, vagy a kéz érintése, ezért nem mutat a műszer pont 115 V-ot, csak kevesebbet.
Dugóforgatós Hifisták ennél messzebbre is mennek. Elkezdi forgatni a dugót, egyik irányban mér mondjuk 80 V-ot, másik irányba 110-et (bizonyos aszimmetria óhatatlan, több okból), ebből ő levonja a következtetést, hogy a 80 V-os állásban szebben szól a rendszer. Utána ezt már el is hiszi, bemagyarázza a fejébe, mert dolgozik a "psziché".
-
Kernel
nagyúr
Utóbbi kettő a klasszikus megoldást valósítja meg 0,8 V referenciafeszültséggel, az alá szintén problémás lenne lemenni.
Az LTC3600 már újszerűbb technológiának tűnik, 50 µA referenciaáramot biztosít, amivel külső terhelőellenálláson igény szerinti referenciafeszültség hozható létre, a szabályzó pedig ehhez állítja be a kimenetet.
0Ω --> 0 V, 10kΩ --> 0,5V, 100kΩ --> 5 V stb. Egyszerűen kézben tartható, nullára is szabályozható.
-
Kernel
nagyúr
válasz
moha21 #39096 üzenetére
Mint már említettem, ha nem melegszik túl a motor, akkor mehet akármeddig. A rövidrezárt forgórészű aszinkron motorok igen strapabíró szerkezetek, kommutátor nincs, ha a tekercs túlfeszültséget nem kap, menetek közötti áthúzás, zárlat emiatt nem fog előállni, vagy nem nagyobb eséllyel, mint normál üzemben.
Követelmény vagy ajánlás szokott lenni, hogy a tápegység képes legyen álló helyzetből is elindítani a motort.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Latency #39092 üzenetére
Negatív visszacsatoló körbe így nem lehet beavatkozni, mert csak elbillen és pont a dolgát nem fogja végezni (stabilizálni).
Eleve, a hibaerősítő bemenetén a csökkenő feszültség a kimenetet felfelé szabályozza, és fordítva.
Hasonló esetben a referenciafeszültség leosztásával lehetne a kimenet csökkenését elérni, de itt ahhoz hozzá sem lehet férni, mert az IC-n belül van. Esetleg építeni hozzá külső műveleti erősítővel, külső referenciával egy szabályzó fokozatot, ami a kimenetet figyelné és a 4. lábon avatkozna be. Ha megér annyit a dolog, talán ki lehetne kísérletezni.
-
Kernel
nagyúr
válasz
moha21 #39082 üzenetére
Ha a ventilátor szénkefés, az nem modellezi jól a keringető szivattyú aszinkron motorját. Utóbbinál egyrészt az indítóáram okozhat gondot, amitől a UPS rögtön lekapcsolhat. Ezért teljesítményre úgy kell illeszteni, hogy a UPS képes legyen a megfelelő indulóáramot biztosítani.
Utána jön az, hogy üzem közben a torzított jelalakról működő motor a szokottól eltérő, zúgó hangot ad ki, de állítólag ez nem vészes. Ha sem a tápegység, sem a motor nem melegszik "kórosan".
(#39081) darvinya
Elvileg nem látszik akadály, T1 torzító, T2, T3, T4 lineáris erősítő, T5 a két ágat összekeveri.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Infranyuszi #39075 üzenetére
Erről ismételt ellenpróbával is meggyőződhetsz, de valószínűleg nem érintkezés a gond, fénycsőnek nem sok áram kell.
Viszont akkor is viselkedik így, ha túl kevés vezérlőáramot kap, például a fénycsöves monitornál túlzottan leszabályzom az invertert, ugyanez van.
De lehet hibás maga a fénycső, azzal nem tudsz mit csinálni. Ha annak is lehetne szabályozni az inverterét, talán lehetne tolni rá több áramot, ugyanakkor hibás cső esetében még abból is lehet további gond (túláram).
(#39074) emitter
Hibás a koncepció szerintem is. Paszta beszerzése bizonyára nem is gazdaságos (röviden: drága), nem is alkalmas ilyen célra. Mármint én olyan vezetőpasztára gondoltam, amivel autók hátsó szélvédőjén a fűtőszálat (is) szokták javítgatni. Nem hinném, hogy annyira kopásálló lenne.
-
Kernel
nagyúr
üresjárati feszültsége 2x19 volt, illetve 1x15 volt, terheletlenül.
Ez ugyebár nem értelmezhető, egyébként a 2x17 V-os trafó is elég lehet.
Izzólámpákkal lehetne terhelni, pl. sorosan kötött 12V autóizzókkal, de a kívánt terhelőáramot nehéz összehozni. Profi műterhelésekkel, nagyteljesítményű ellenállásokkal pedig még a rutinosabb barkácsolók sincsenek általában felszerelkezve.
-
Kernel
nagyúr
válasz
OLITS02 #39004 üzenetére
Nem volt még ilyenem, de "E10 LED Bulb" címszó alatt úgy látom, létezik DC 6V, 12 V stb. vagyis meghatározott feszültségre méretezett LED.
Létezik ugyanakkor AC 10-30V között használható, 20 mA-es LED például, ami arra utal, hogy egyenirányítót és integrált áramgenerátort is tartalmaz. Ezáltal biztosítható a stabilizált áram, tág feszültséghatárok között.
Feltehetően ilyen lesz a tiéd is, AC 4-24V, 20 mA. De ezt neked kellene tudni, hogy AC LED-et vásároltál, vagy mit.
Ekkor viszont gond lesz, áramgenerátorokat sorosan kötni nem jó, mert bizonytalan, kiszámíthatatlan rajtuk a feszültség eloszlása. Valamelyiken könnyen 24 V felé is szaladhat, amitől elszáll. Nem garantálható ugyanis, hogy mindegyik áramgenerátor pontosan 20 mA-re stabilizál, tökéletesen egyformák nem lehetnek.
Ezért ilyen eszközöket csak párhuzamosan ajánlott kötni, valamilyen ismert értékű feszültségre.
-
Kernel
nagyúr
-
Kernel
nagyúr
Nem +/-, hanem 2x19 V AC a trafó szekundere.
19x gyök2 vagyis 26,8 V csúcsra töltődne a puffer, de ebből lejön egy diódányi feszültségesés (itt nem kettővel kell számolni, az a teljes Graetz-hídra vonatkozna), kb. 26 V lenne az üresjárási feszültség, de ezt már a nyugalmi áram is lehúzhatja 24-re.
Vagyis adott kb. 2x 24 V, ami terhelés közben tovább esik, de a stabilizátor még kellő tartalékkal elő tud állítani belőle 2x 15 V-ot, már amennyiben a trafó teljesítménye is az adott célra elegendő.
-
Kernel
nagyúr
Ha kézzel fogtad a Digis boxot, amiben már benne volt a koaxkábel, akkor az a kezeden keresztül záródott a SCART felé.
Ha a TV földelt dugós és az elosztó is földelt, akkor a TV fémváza azon keresztül a hálózati földre záródik. Ez galvanikus kapcsolatban áll a SCART GND-vel is.
Ha a TV egyszerű villásdugós (földeletlen), akkor a TV-tápegység zavarszűrő kondenzátorain keresztül folyhat áram a GND irányába, azon keresztül a központi antenna felé, a koax. kábel árnyékolásán váltakozóáram jön létre. Ez egyébként nem okoz semmi zavart a vételben.
A központi antenna máshol van földelve, valamint a rákapcsolódó készülékek eredő hatása is szintén több irányba elhúzhatja az antennarendszer testpontját, emiatt jön létre a feszültségkülönbség (ami néha egész jól tud rázni, de nem életveszélyes), valamint az azt kiegyenlítő áram.
Veszélyes lehet viszont az érzékeny bemenetekre, HDMI-aljzatra például, mert bár normális esetben először a GND-pontok érintkeznek, ami a feszültségkülönbséget kiegyenlíti és utána már nincs gond, de ha véletlenül áthúz egy kis szikra a melegpontok (jel) irányába, abból komoly gond lehet. Ezért mindig először a jelkábeleket kell bedugni, csak utána a központi antennát és hálózatot.
-
Kernel
nagyúr
válasz
atesss #38966 üzenetére
A csehszlovák páka kimenő fényes oldalsó részén van egy felirat általában, a gyári ajánlás:
L40 mm 1,5mm2 Cu
40 mm az elkészült hegy hossza, villanyszerelési üzletben lehet kapni ilyen vezetéket. Vagy ott is előfordul előre gyártott hegy, csak drágábban, meg elektronikai üzletekben is.
-
Kernel
nagyúr
válasz
darvinya #38932 üzenetére
BC182-nél középső a bázis, egyik szélső lába kicsit hosszabb a többinél, az az emitter.
A másik, hogy a 10kΩ-os poti nem tudja levenni teljesen a hangot.
Lehet kevés?Normális esetben ez kizárt dolog, mivel letekerve test felé záródik a csúszka, vagyis teljesen lezáródik a bemenet.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Des1gnR #38918 üzenetére
Teljesen úgy fotóztad, mintha ez egy alaplap (vezérlőpanel) nélküli monitor lenne.
Nem mintha sokat számítana, mert például Samsungról olvastam hasonló jellegű típushibát (én ritkán javítok monitort), ott valamelyik IC-t kellett cserélni ilyenkor, ami fotón keresztül úgysem diagnosztizálható.
-
Kernel
nagyúr
válasz
kisgyerek85 #38908 üzenetére
Alkáli elemnél cellánként 1,65 V is lehet az elméleti maximum, a 9 V blokk 6 db cellát tartalmaz:
6x 1,65 = 9,9 V
De cink-szén elemnél is előfordulhat majdnem ennyi.
-
Kernel
nagyúr
Nem azt írtam egyébként, hogy LED-csere, hanem "felcsere". Meglévő alkatrészek felcserélésével is lehet hibát keresni. Amellett azt is tisztázni kell, hogy a két villogó sorosan van-e kötve, mint említettem.
Hiába hihetetlennek tűnik, hogy önhibájából villoghat a LED (először én is csodálkoztam, amikor ilyet láttam), de akkor is ki kell deríteni a valódi okot, mert anélkül könnyen arcra lehet esni, felesleges munkákba keveredni, bosszankodni.
-
Kernel
nagyúr
válasz
krisztianAMG #38756 üzenetére
Semmi hátránya annak, hogy a kapcsoló és a potméter a készülékházhoz testelődik, sőt annak úgy kell lennie. Nem jön létre földhurok sem, hiszen a fémház / rögzítés mindkét alkatrész esetében szigetelt az áramkörtől. Hacsak például a potméter érintkezőjét nem kötötted le direkt a vázra.
A földelt konnektorra való testelés pedig egyáltalán nem feltétele zajmentes üzemnek, sőt egy földhurok még problémákat is okozhat, a földelésnek elsősorban érintésvédelmi funkciója van.
Az egyszerű villásdugós, vagyis kettős szigetelésű készülékeknél a fémházat általában a tápegység GND-hez kötik, esetleg a bemenethez, vagy az egész PCB-GND testelődik, akár több ponton is. De persze nem ezen van a hangsúly, egy jól megválasztott pont is elég, vagy más esetben épp a többpontos testelés okozhat bajt.
-
Kernel
nagyúr
válasz
14adam #38766 üzenetére
Na igen, az STK toknak van ez a hülyesége, hogy a láb a hődilatáció miatt képes elválni a tokon belül, ahol a hibrid áramkörre csatlakozik. Az STK-k ugyanis egy belül üreges tokkal vannak szerelve, amit szét is lehet feszegetni egyébként, mármint nem javításra, mert jó eséllyel roncsolódik, inkább a tanulság kedvéért. Bár nekem úgy rémlik, valamikor régen egy kolléga szétszedéssel is javított ilyet.
Mivel belül is egy közönséges forrasztási pontban végződnek a lábak, elég lehet alaposan átmelegíteni, amitől szerencsés esetben visszaforrasztja magát a belső vége is. TV tápegységek is voltak STK-val (hiánycikk is adott esetben) többet is így tudtam megjavítani, a láb átmelegítésével.
Tegnap valamiért azt hittem, hogy elszállt, zárlatos lett az IC, ezért nem is jutott eszembe, pedig néhány hónapja említettem már a topikban is, hogy akár ilyen is van. Ha nem külsőleg volt kitörve.
-
Kernel
nagyúr
Hibás LED produkálhat villogást, vagy inkább vibrálást, de ez a LED-ek felcserélésével is behatárolható. Topikban is volt már ilyen eset, csak nem emlékszem, hogy az milyen gyorsan villogott.
Ha két LED sorosan van kötve, értelemszerűen egyik hibája esetén mindkettő villog.
-
Kernel
nagyúr
Én meg azt a sok vezetéket kiforrasztottam volna (mint ahogy meg is tettem, más esetben), noha ez célfüggő, hogy mennyi áramot akar kivenni belőle, de akkora vastag vezetékkötegre általában úgysincs szükség.
Panelt is inkább kivettem volna a fúrás idejére, műterhelésnek pedig valamivel nagyobb ellenállás is elegendő.
-
Kernel
nagyúr
válasz
atesss #38734 üzenetére
A klasszikus, elektromechanikus (nem bim-bam) csengőnél működés szempontjából szinte mindegy az AC/DC táp, legfeljebb azt nem tudom, hogy idővel nem mágneseződne-e fel, amitől esetleg betapadhatna.
Ez lényegében annyi, mint amikor bekötök egy relét, aminek a tekercsét a saját bontó érintkezőjével megszakítom, ettől elkezd vadul zakatolni. Nem egy kímélő alkalmazás, mert inkább relégyilkos, de ha valaki zümmer céljára beáldoz egy relét, elmegy éppen.
-
Kernel
nagyúr
válasz
darvinya #38708 üzenetére
Pedig tudomásom szerint törvény kötelezi a közszolgáltatót hulladékudvarok üzemeltetésére, ahol a háztartási veszélyes hulladék is leadható, legfeljebb ennek bizonyos mennyiségi határt is szabhatnak, önkormányzati rendelet függvényében.
De én itt nem látok mennyiségi határt sem: [link]
-
Kernel
nagyúr
válasz
tornas #38705 üzenetére
Ha folyamatosan ég (pontosabban az izzólámpa csak izzik, a gázégő ég), az már eleve nem mellékes körülmény, mivel főleg a hidegen történő bekapcsolás, az ezzel járó áramlökés szokta kinyírni ezeket (is). Vagy régen az elektroncsöveket is stb. Minél gyakoribb a kapcsolgatás, annál hamarabb vége. Régen láttam a videót, most nem néztem.
(#38706) darvinya
Arról nem is beszélve, hogy hol találsz listát/linket ilyen típusú hulladékgyűjtőről?
A nagy listázóban / linkelőben hulladékudvar vagy hulladékgyűjtő udvar néven rákeresel.
(Témához kapcsolódik lényegében, ezért nem raktam offba.)
-
Kernel
nagyúr
válasz
darvinya #38660 üzenetére
Lehet akár magnetron hiba is.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Hyperion #38653 üzenetére
De ahhoz elég elvágni az USB +5V ágát. A GND-t nem is szabad, gyakorlatilag. Szerencsétlen esetben emiatt elszállhat a port is, ha véletlenül kap egy olyan impulzust, ami agyonvágja. Amikor éppen a másik irányból sem kap testet.
Arról nem beszélve, az adatátvitelben is okozhat zavarokat az USB GND elvágása.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Hyperion #38651 üzenetére
De minek kellett elvágni az USB 1-4-et? Még szép, hogy test nélkül nem megy.
Ha itt 3 db teljesen különálló egységről van szó, akkor nem fontos a tápföldeket közösíteni, az USB-t sem kell vagdosni.
Egy példa: adott egy TV és egy számítógép, összekötjük őket HDMI-kábellel. Saját, a hálózattól galvanikusan leválasztott tápegységgel rendelkeznek, a két készülék fémvázát nem szükséges közösíteni egymással, hanem csak simán a kábel köti össze őket.
Más kérdés, hogy ebből lehetnek problémák is, ha áram alatt csatlakoztatjuk a HDMI-kábelt. Ezért úgy ajánlott, legalább egyik készüléket kihúzni a konnektorból, utána összekötni a HDMI-t, utána bedugni a konnektorba.
Mindez ugyanakkor elkerülhető, ha a két készüléket mégis összetestelem (vagy már összeköti őket egy hangkábel például), akkor a HDMI-csatlakozás áram alatt is elvégezhető. De üzemelés szempontjából nem fontos ilyenkor összekötni, vagy bizonyos esetekben a földhurok is okozhat problémát.
(Csak a példa kedvéért tételezzük fel, hogy az adott esetben földeléses konnektor sincs, ami közösítené a fémvázakat, normális esetben.)
-
Kernel
nagyúr
válasz
Hyperion #38642 üzenetére
Nem nagyon értem a problémát, a GND a közös viszonyítási pont, mint például egy PC-ház esetében is. Nyilván galvanikusan össze van kötve, egy ponton mindent közösít az alaplap. Plusz arra a szintre kerül még a fémház is, noha azt áramra igénybe venni nem szabad.
Lehetnek ugyanakkor egyéb finomságai is a dolognak, áramút kialakítása, földhurok problémák, speciális táplálási megoldások (több viszonyítási pont, eltolt szintek), amit mindig az adott áramköri környezet határoz meg.
De mivel én alapvetően vizuális típus vagyok, főleg rajzokból értek, a fórumozók által megadott (sokszor hiányos) leírások sem mindig egyértelműek, így konkrétabb, felelős válasz sem igazán adható, szerintem.
-
Kernel
nagyúr
válasz
DonThomasino #38615 üzenetére
Túlzottan csillapítja a jelszintet, ezekkel a koax. elosztókkal nem nagyon érdemes foglalkozni. Két 75 ohmos ellenállás szokott benne lenni, ami impedanciaillesztés szempontjából jó, de a jelet is leosztja. Vagy csak simán rövidzár van benne.
Vannak sávszűrős megoldások is, csak nem mindegy, hogy milyen frekvenciákról van szó. Most nem tudom a linkjét, de láttam már olyat is, ami konkrétan valamilyen frekvenciákra volt méretezve, vagyis meghatározott szolgáltatókra.
Van olyan is, ami a DC 5V antennatáp segítségével kapcsolható, noha a TV-tuner ilyet nem tud, esetleg egyéb módon lehetne beadni neki, ha távvezérlés a cél.
Van távszabályzós is, vagy itt is lehet tallózni:
-
Kernel
nagyúr
válasz
DonThomasino #38619 üzenetére
Téves duplázás.
-
Kernel
nagyúr
válasz
#22145024 #38541 üzenetére
Nem jó a PTC helyett (áramra is túl kicsi), mert ha megnézzük a jelleggörbét, szinte lineárisan nő rajta a feszültségesés, az áram függvényében. Legalábbis, míg eléri a Pinch-off küszöböt.
Pl. az E-152 esetében a küszöb (1,5 mA) 80 %-án már 2 V esik rajta.
Egyébként nekem is a JFET áramgenerátoros kapcsolása jutott eszembe, amit régebben én is alkalmaztam. Az áram nagyságrendje is stimmel, ami szintén a mA tartományba esik.
-
Kernel
nagyúr
válasz
darvinya #38508 üzenetére
Csak a gyári leírás bizonyára teljesen lemerült akkura vonatkozik.
Nagyobb kellemetlenség ezeknél, hogy kétcsatornás (gondolom, 2 db LED-et látsz rajta), vagyis 2x2 akkut sorosan tölt. -dU lekapcsoló áramkört ugyan tartalmaz, de két soros akkunál ez eléggé felemás dolog.
Gyárilag elő is szokták írni, hogy ilyen töltőbe egyforma állapotú és töltöttségű akkut tegyünk, ami nem igazán garantálható. Kezdetben talán, amikor az új akkut mindig párosával használja valaki, de a későbbiekben elhasználódás miatt is borulhat az egyensúly, bizonytalan ügy.
-
Kernel
nagyúr
válasz
darvinya #38438 üzenetére
A TDA2822 adatlapján 9 V táp esetére 8 Ω terhelést írnak, 6 V-nál 4Ω-ot.
Ha így nézzük, túlterhelés esetére (véletlenül feltekert hangerő) valóban nem árthat a 4 Ω-os hangszóróval sorba kötni egy ellenállást. 2,2-3,3 Ω is már elég lehet. Más kérdés, hogy ezáltal aszimmetrikus lesz a rendszer, a másik, 8 Ω-os hangszóró hangosabban fog szólni. Ezen esetleg bemeneti balanszírozással lehetne korrigálni, de eléggé tökéletlen, rossz hatásfokú megoldás.
BA5406 IC lehet csak végfokra használni?
Az egy végfok IC.
-
Kernel
nagyúr
A gumilap meleg, mosószeres vízzel is tökéletesen lemosható, utána szárítás. Itt épp a zsírtalanítás a cél, mint például a szilikongumiból nyomkodás hatására kiváló ragacsos szilikonolaj eltávolítása. Nem pedig a kenés.
Bár nem emlékszem már pontosan, hogy a WD40 kenőanyagot tartalmaz-e, nem szoktam olyat vásárolni, szervizmunkára kontakt spray használatos.
-
Kernel
nagyúr
Ha a gumipogácsa a vezetőképességét elvesztette, arra egy lehetőség: [link]
Vagy lehet kapni javítófestéket is, amit sütőben kell ráégetni a gumira.
Denaturált szesszel nem árt vigyázni, mert amit manapság kapni lehet, aceton-szerű adalékot is tartalmaz, képes megtámadni a gumit.
-
Kernel
nagyúr
válasz
krisztianAMG #38454 üzenetére
Az csak arra vonatkozik, hogy a sönthöz vezető huzal ne legyen túl hosszú, aminek nagy áramon van jelentősége.
Ampermérőt mindig sorosan kell beiktatni. Egy soros körön belül viszont teljesen mindegy, hol szakítod meg az áramkört.
-
Kernel
nagyúr
válasz
krisztianAMG #38451 üzenetére
Semmilyen, beépített sönttel rendelkezik, 10 A közvetlenül mehet rá:
-
Kernel
nagyúr
válasz
PH-User #38423 üzenetére
A tapasztalatok alapján ez még nem bizonyíték a trafó hibájára. Trafó környékén lévő kisebb tekercsek is szoktak sípolni, az is érzékeny a panel hajlítására.
A trafó vasmagjának mozgatása már közelebb vinne, amit én egyébként kézzel is simán megfogok, amikor szükséges. Egyéb, szigetelt eszközzel meg pláne.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Peter789 #38420 üzenetére
Egyenáramon csak az össz. keresztmetszet számít, sodrott vagy tömör, mellékes. Nagyfrekvencián van a Skin-hatás.
Egy mezei villanyszerelős tömör dróton akár 1-2V is eshet a 12-ből mire hátraér (~4-6m), a minőségi kábelen max 1-2 tized különbséget lehet mérni.
Ha a villanyszerelős drót kisebb keresztmetszetű, esetleg nagyobb fajlagos ellenállású, akkor persze.
-
Kernel
nagyúr
válasz
V.Stryker #38416 üzenetére
A védődiódát mindig csak a tekerccsel kell párhuzamosan kötni. Itt 1 db behúzótekercs van, arra kell 1 db dióda.
Inkább a táplálást illik ilyenkor ellenőrizni, hogy mit szakít meg az elektronika (pozitív vagy negatív ágat), mi lesz a közös viszonyítási pont, vagy van-e egyáltalán (GND).
-
Kernel
nagyúr
válasz
szabifotos #38410 üzenetére
Ha nem raksz fel 5 méter szalagot, akkor az áramfelvétel is arányosan kevesebb. Elolvadni az UTP ér sem fog ennyitől, legfeljebb esik rajta valamennyi feszültség, hossztól függően.
-
Kernel
nagyúr
válasz
PH-User #38406 üzenetére
A trafónál nem is szabad kivenni (ezt a fajtát legalábbis), a képcsőnél kell felhajtani a gumi szélét, de először csak a műszerzsinórral ajánlott alányúlni, aminek másik végét a képcső grafitos felületéhez testelni, hogy a maradék anódfeszültség kisüljön. Ehhez persze nem jó az a fajta műszerzsinór, aminek szigetelt a dugója.
Egyébként ugyanis jó nagyot tud ütni, főleg ha nemrég még be volt kapcsolva, de akár napokig is tárolja. Utána a gumi alatti kétágú fémkarmot ki lehet akasztani egy csavarhúzóval.
-
Kernel
nagyúr
válasz
#68216320 #38403 üzenetére
Sok esetben a gyantás ónban lévő gyanta is már elég, amit ezután nem fontos letörölni, maradhat ónnal befuttatva, és akkor a tárolás során védve van hegy az oxidációtól.
Nekem mondjuk van valódi fenyőgyantám is, de lehet kapni szintetikus folyasztószereket, elektronikai célra. Ha beleforgatod a pákát, jobban tapad rá az ón, illetve a rézfelületre is. Ennyit jelent az adalék, ahogy az utasítás nevezi. Vagy angolban, illetve "eBayben" flux, rosin flux például.
-
Kernel
nagyúr
válasz
fero02 #38376 üzenetére
Ha meg tudod oldani, hogy ne legyen zárlat, esetleg egy kis forrasztással ráerősíteni, utána lakkozni, működhet éppen. Akár még forrasztás nélkül is elbírhatja.
De ilyen vastag tekercs a szekunder oldalon szokott lenni, nem a bemeneten. A képen nem lehet jobban kivenni a táp felépítését. Akár cserélhető is.
Bemenetnél a zavarszűrő toroid szokott lenni, négy kivezetéssel, de az vékonyabb huzal.
-
Kernel
nagyúr
Ha az egyik tekercs kivezetéseit felcseréled és úgy kötöd sorba a másikkal, akkor egyszerűen nem összeadódik, hanem kivonódik egymásból a feszültség. Vagyis elvileg 0 V lenne, de lehetséges kisebb különbség a tekercsek között.
Szekundernél ebből nincs is baj, csak primer oldali osztott tekercsnél ilyet már nem lehet játszani, mert zárlatot okoz a két tekercs gerjesztésének ütközése, ahogy a vasmagban pont összetalálkoznak egymással.
(#38391) mintAdarab
Érzékenyebb alkatrészeket úgy szoktam cserélni, hogy egy vezetéket rátekerek a hegyre, másik végét leforrasztom a készülék GND-re.
Egy időben sorozatban kellett Funai TV vezérlőprocesszorokat cserélni, amit többnyire helyszínen intéztem, ezzel a módszerrel. Meg egy injekciós tűvel.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Marcika80 #38370 üzenetére
Az nem szénrúd, hanem ferrit, vagyis porkohászati eljárással gyártott anyag, amiben a ferromágneses szemcsék egymástól elszigetelődnek, az örvényáramok, ezzel együtt az energiaveszteség minimalizálása végett.
Ebből következően, míg a szénrúd vezeti az áramot, a ferrit nem.
ha egy 1,5V ceruza elemet csatlakoztatok a rádióhoz, akkor már rendesen pislog a led
Nem tudom, hová csatlakoztatod, mivel a detektoros rádió lényege, hogy aktív alkatrészt (erősítőt) nem tartalmaz, így tápot sem igényel.
-
Kernel
nagyúr
válasz
darvinya #38331 üzenetére
Az a trafó véletlenül épp E és I formájú lemezekből van összerakva, vagyis EI magos. Ha a felezésnél kondi lenne, az pont megszakítaná az áramkört, de nyilván hőkioldó szokott lenni, ami eredetileg a primerre van ragasztva, esetleg egy belső üregbe teszik, hogy a hőt át tudja venni.
akkus fúrót(aksija 12V 1.2A-es)?
1,2 Ah kapacitású cellák szoktak lenni benne, soros kötésben, vagyis valóban 1,2 Ah az eredő kapacitás is, mivel soros kötésnél az nem adódik össze, csak párhuzamosnál.
Tehát az nem a motor áramfelvétele, ami több A lehet, főleg az indítás pillanatában. Szemre vékonynak saccolom hozzá a szekundert, diódából is Schottky kellene, az is bizonyára hűtéssel.
Ismerős egyébként a trafó, régi Videoton rádiókban szokott hasonló lenni, feszültségre is stimmel, saját lomtáramban is akad ilyen. De őszintén szólva, én nem nagyon kockáztatnám meg, hogy rácsatlakoztassam a gépre, soha nem lehet tudni, hogy esetleg elszállna tőle a 12 V-ra méretezett belső szabályzó.
-
Kernel
nagyúr
válasz
#22145024 #38294 üzenetére
Ezeknél a 12 V-ot állítólag 25-29 V-ig fel lehet szabályozni üresjárásban, illetve kb. 20 V-ig ajánlott, hogy terhelésre is maradjon szabályzási tartalék. A negatív ággal együtt ez már 2x 20 V lenne.
Ha különálló DC-konvertert szeretnél, ami a 12 V-ot alakítja tovább, arra nem tudom, honnan lehetne trafót keríteni.
-
Kernel
nagyúr
válasz
darvinya #38287 üzenetére
Ha EI magos trafó, akkor csak annyi, hogy így 110-115 V-ra is használható, olyankor a két primert párhuzamosan kell kötni.
Ha kétoszlopos trafó, akkor meg kétfelé kell osztani a primert és a szekundert is, hogy szimmetrikus legyen a vasmag gerjesztése. Neten talált kép:
-
Kernel
nagyúr
válasz
artiny #38276 üzenetére
Én mondjuk nem mernék csak a színekre hagyatkozni, a gyártók beköthetik tetszés szerint a kábelt, ezért ellenőrizni is ajánlott, méréssel.
De amúgy tökéletesen szakszerűtlen eljárás, Li-ion akkura még rövid időre sem illik 5 V-ot kötni. A csupasz vezetékek pedig törvényszerűen össze szoktak záródni, ami az USB-kimenet védőalkatrészét (PTC biztosíték) kínozza, szerencsétlen esetben ki is nyírhatja.
Ehhez képest egy ócska telefon belsejéből is ki lehet vezetni a 4,2 V töltőfeszültséget, vagy olcsón kapható is ilyen töltő.
(#38282) mintAdarab
Mármint kicserélni a -12V diódát nagyobb áramúra? Nem egy nagy kaland, ha leszámítom belőle a lustaság faktoromat.
-
Kernel
nagyúr
válasz
krisztianAMG #38279 üzenetére
Egész híd pláne értelmetlen. Amúgy is is, de főleg ebben az esetben, ahol egy negatív testelésű rendszeren belül vagy, a hídból egy dióda kapásból rövidre záródik.
Elvileg a végfok bemenetén sem lehet 3V AC, attól már szétszakadna a hangszóró. Zúgni szokott, az tény. A képen szereplő fojtóval lehet próbálkozni, de az adott célra lehetne nagyobb menetszám is, vékonyabb huzallal.
Ilyenkor a végfokpanelon lévő 1000 µF nagyságrendű puffer külön problémát okoz azáltal, hogy tápvezetéken komoly töltőimpulzusokat generál, ami fojtóval csökkenthető, jó esetben.
Én a számítógép saját tápegységére kombináltam egy sztereó végfokot, ami kvadro rendszerben a hátsó hangdobozokat hajtja (az első hangfalak egy komolyabb, külső erősítőről mennek), ahol további problémát jelentett a táp-GND és a kimenet-GND között előálló, zajjal terhelt feszültségkülönbség.
De még különálló PWM tápokkal próbálkozva is elég problémás volt, úgyhogy részsikerek után egyelőre inkább ráakasztottam egy vasmagos trafót. Későbbiekben a PC +/-12V tápra kötött végfokkal akarnék majd kísérletezni, ami ezáltal nem a GND irányából veszi az áramot, így kicsit változhat a felállás.
-
Kernel
nagyúr
válasz
krisztianAMG #38271 üzenetére
Az elektronikában szinte mindenféle jelből lehet mindenféle jelet alakítani, csak nem mindegy a felhasználási cél, áramigény, áramköri környezet.
"Újraegyenirányítás" nem a legjobb kifejezés, mert ami már egyszer egyenirányítva lett, azt nem nagyon lehet még egyszer. Csúcsra tölteni lehetne egy következő kondenzátort, de ennek esetleg akkor lenne értelme, amikor a tápegység kimenetén közvetlenül van egy nagyobb terhelés, utána beiktatok egy diódát, amivel csúcsra töltök egy kondit, valamilyen kisebb terhelés céljára. De ez még így sem egy bevett eljárás.
Annak viszont végképp semmi értelme, hogy a táp kimenetére csak egy dióda menne, utána ismét egy puffer, mert ennyi erővel az a kondi direktben is köthető, vagyis párhuzamosan a táp saját pufferével. Szűrés szempontjából gyakorlatilag ugyanaz, de legalább nem vész el semmi a diódán.
-
-
Kernel
nagyúr
válasz
darvinya #38229 üzenetére
Noha németül nem tudok, de nyilván volt elképzelésem a rajzra írt megjegyzésről, ez egy szokványos megoldás. 33 pF rádiófrekvencián szinte rövidzárat képez, a kimenőjelet visszacsatolja az invertáló bemenetre, lényegében kioltás jön létre, a nagyfrekvenciás erősítés minimalizálódik.
A rádióvétel persze nem csak ezen múlik, de mivel úgy jön létre, hogy az AM-jel az IC-be kerülve, valamelyik félvezetőátmeneten demodulálódik, így ha csökkentjük a jel nagyságát, csökken a zavar esélye is.
Itt egyébként ezzel párhuzamosan az IC-n belül található egy ellenállás is, ami az egész jelet visszacsatolva, az erősítés nagyságát befolyásolja, a külső R1, 100 ohmmal osztót képezve. Utóbbi növelése (vagyis lényegében a negatív visszacsatolás növelése) csökkenti az erősítést a teljes sávban, ami bizonyos esetekben szintén jótékony hatású. Ha egyébként is túl sokat erősít a végfok, célszerű visszavenni belőle, a jel-zaj viszony és harmonikus torzítás is csökken ilyenkor.
-
Kernel
nagyúr
válasz
darvinya #38227 üzenetére
Az induktivitás még hagyján, az a tápszűrésért felelős, rövidzárral vagy például 1 ohm ellenállással is helyettesíthető, mivel itt nem olyan nagy az áramfelvétel, hogy 1 ohmon túl sok esne.
Viszont a negatív visszacsatoló körben szereplő 33 pF hiánya nagyon is okozhat gerjedést, rádióvételt. Azt direkt azért szokták beiktatni, a nagyfrekvenciás erősítést visszaveszi De minél nagyobb értékű, annál jobban beleszólhat a felső határfrekvenciába (mármint a hangfrekvenciába is), ezért túl nagy sem lehet.
-
Kernel
nagyúr
válasz
DigitXT #38181 üzenetére
Hibás, illetve kontakthibás rezgőkvarcnál én olyat tapasztaltam, hogy leállt teljesen, ütögetésre reagált. Ez egy mechanikus rezonátor, épp az a lényege, hogy tápfeszültség (gyakorlatilag) nem befolyásolja. Főleg ennyire.
De egy kínai kvarcnál én már azon sem csodálkoznék, hogy meghibásodás miatt csinál ilyet, vagyis cserére szorulna.
-
Kernel
nagyúr
válasz
erikke17 #38168 üzenetére
Töltésvezérlőről túlzás beszélni, ilyen szerkezeteknél általában ellenálláson keresztül kap valamilyen mérsékelt töltőáramot, amit az akku folyamatosan el tud viselni. Ezért is megy tönkre egy idő után. Ni-Cd vagy Ni-MH mindegy lényegében.
Legalábbis nem hinném, hogy ebben valamilyen komolyabb gyorstöltő lenne, az egyszerű megoldások pedig a fenti szerint működnek, a kapacitás tizedrészének megfelelő áram alatti szinten.
Mivel nagyobb kapacitású akkut raktál bele, a töltőáram viszont kisebbre van méretezve, így a nagyobb akkunak pláne nem árt a kis áram. Legfeljebb lassabban töltődik fel, meg persze több energiát is tárol.
-
Kernel
nagyúr
Egyszerűen a számítógép tápegységére is lehet kötni 5 vagy 12 V-os relét, valamint azzal párhuzamosan egy védődiódát, ami a relé tekercsének önindukciós feszültségétől kíméli meg a rendszert. A relé érintkezőjével pedig lehet kapcsolni a monitort, vagy amit akar az ember, ami ezáltal mindig csak a gép bekapcsolása után kap áramot.
Vagy van a master-slave kapcsoló, készen is lehet kapni ilyen elosztókat, ha valaki nem tud építeni áramkört. Annyi a lényege, hogy a master aljzatba csatlakoztatott készülék áramát érzékelve, automatikusan bekapcsolja a slave aljzatba kötött fogyasztókat is.
Szokott lenni rajta érzékenységszabályzó, hogy például egy készülék standby árama még ne kapcsolja be, hanem csak az üzemi áram.
-
Kernel
nagyúr
Nem lényeges, hogy milyen hullámos áram jut egy relé tekercsére, amíg az stabilan meghúz és nem ad ki zavaró, zúgó hangot.
A két tranzisztor Darlington-kapcsolást alkot, vagyis növekszik az áramerősítési tényező, így érik el, hogy még a 47 kΩ is elegendő bázisáramot tudjon biztosítani. A 47 kΩ csökkentése esetén ugyanis növelni kellene a 100 µ kapacitást, azonos időállandó eléréséhez.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- ThinkPad Yoga Áthajtható Érintős FullHd,Core i7,TOLL,világító billentyűzet,8GB RAM,240GB SSD,Jó akku
- Lenovo 15,6",A4 6210,R3+R5 m330 VGA,8-16GB RAM,SSD,Jó akku,jó állapot
- Acer játékra is,core i3,IntelHD+GT 940MX VGA,8-16GB RAM,SSD,szép állapot,W11
- Dell,14"FullHd IPS,core i5 6300u(4x2,9Ghz)8-16GB DDR4 RAM,Vil.bill,128-512GB SSD,Jó akku
- ÚJ BONTATLAN MacBook Pro 14 - 16" M4 MAGYAR Billentyűzet Azonnal átvehető DEÁK TÉRNÉL garanciával.
- Azonnali kézbesítés az év bármely pillanatában
- DELL PowerEdge R630 rack szerver - 2xE5-2680v4 (28c/ 56t, 2.4/3.3GHz), 128GB RAM, 10G, áfás szla
- 12 részletre elérhető Acer Predator Helios 18
- 4/8/16 Gbps FC HBA-k, transceiverek készletről (áfás számla, 1 év garancia)
- DELL PowerEdge R640 rack szerver - 2xGold 6150 (18c/36t, 2.7/3.7GHz), 512GB RAM,10G, H740p 8GB, áfás
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest