Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • jattila48
    aktív tag

    A baj csak az, hogy a tömbre mutató pointerhez hozzá van kötve a tömb mérete. Tehát, ha a tömbre mutató ponter egy fv. argumentuma, akkor annak semmilyen más méretű tömböt nem lehet átadni. Így aztán a tömb méretét lekérdezni nem sok értelme van, hiszen ez a fv. csak ilyen méretű tömböt képes fogadni.
    Nem vitatkozni akarok, csupán érdekel, hogy miért létezik ez a konstrukció a C nyelvben. Akkor lenne értelme, ha nem lehetne elkerülni a használatát, vagy az elkerülése bonyolultabb lenne. Ehelyett mindig el lehet kerülni, és egyszerűbben, mint használni. Pointereket leggyakrabban azért haználunk, hogy az általuk mutatott memória címen megváltoztassuk a memória tartalmát (vagy mert a stack-en nem lehet nagyméretű objektumokat átadni). Ehhez képest a tömbre mutató pointeren keresztül nem változtatjuk meg a tömböt (ami itt a tömb címét jelenti), hiszen az nem is balérték. Úgy tűnik, hogy igazából semmi értelme nincs, mindössze a C típusdefiníciós szintaxisának egy csökevénye.

    Közben rájöttem, mikor van értelme a tömbre mutató pointer használatának.
    int iia[10][5];
    int (*piia)[5];
    piia=iia;

    Az iia kétdimenziós tömb neve önmagában leírva nem int ** típusú, hanem int (*)[5] típusú. Ezért ha ezt a kétdimenziós tömböt akarjuk átadni az f fv.-nek, akkor
    void f(int (*x)[5]);
    prototípusúnak kell lennie.

Új hozzászólás Aktív témák