Külső

Nem is lehet szavakba foglalni mindazt, amit az ember érez, amikor először megpillantja a G Flex készüléket. Teljesen más, de az biztos, hogy hatalmas, 160,5 x 81,6 x 8,7 milliméter. Ez nem az az egy kézzel könnyedén használható telefon (hiába van néhány szoftveres segítség erre), gondoljunk csak bele, hogy a kijelző majdnem dupla akkora, mint pár éve még etalonnak számító iPhone 4 megjelenítője. Tömege 177 gramm, viszont jó a súlyelosztása, érdekes módon könnyűnek tűnik a telefon. Az egész műanyagból és üvegből készült, viszont az összeszerelés hibátlan, annyira egyben van a cucc, hogy még tekergetéssel sem tudjuk recsegő hangok kiadására bírni. A legfőbb újdonság viszont az, hogy az egész telefont meghajlították, méghozzá horizontális irányban. Ugyan az ötlet elsőre feleslegesnek tűnik, mégis ha megpillantja a kivitelezést a felhasználó, akkor elképed. A kijelző minden pontja teljesen szemben lesz velünk, és a mai világban, amikor a sík dolgokhoz vagyunk hozzászokva, ez bizony fura, de leírhatatlanul kellemes érzés lesz. A hajlítás persze felveti a kérdést, hogy mennyire strapabíró a burkolat? Nos, a gyártó is tesztelte ezt, és az alábbi videó tanulsága szerint 32 kilogrammot, vagy egy ráülést is lazán túlél, hiszen flexibilis, ki tud egyenesedni anélkül, hogy bármi eltörne vagy elromlana rajta. Mi is kipróbáltuk ezt a kiállításon és nem kamu, tényleg egészen nyugodt szívvel teljesen ki lehet egyenesíteni, rugalmas a termék, utána "visszaívelődik" eredeti állapotába.

[+]

Az előlap teljesen más, mint a többi telefonnál. Horizontálisan elforgatva ugyanis szinte már moziélményt nyújt a 6 hüvelykes, 720 x 1280 pixel felbontású teljes RGB mátrix P-OLED panel. A színei egyszerűen fantasztikusak, a betekintési szög pedig kétségkívül az egyik legjobb a mostani piacon, hiszen ahogy az előző bekezdésben is írtam, nincs olyan pont, amit ne szemből látnánk. Ettől még oldalról sem invertálódnak a színek, tényleg csodás ez a megjelenítő, a kontrasztaránya is kitűnő. A 245 ppi képsűrűség viszont elmarad a mai csúcskészülékektől, amit sokan kritizáltak is, ám az LG azt mondja, hogy a hajlítás miatt ennél többet csak kompromisszumok árán lehetne nyújtani.

Véleményük szerint ugyanis ha egy ekkora hajlított kijelző nagyobb felbontású lenne, akkor az RGB helyett már Pentile mátrixot kellett volna használni, ami nem csak a képminőséget, hanem a fényerőt is jelentősen csökkentette volna. Ebben mondjuk igaza van a gyártónak, viszont az ellentábornak is abban, hogy a gyönyörű képernyő élménye is redukálódik, ha nagyon közelről nézzük, mivel egy picit zajossá válik tartalom. Normál távolságból viszont észre sem vesszük ezt. Mivel nincsenek érintésérzékeny vagy hardveres vezérlőgombok, így ezeket a funkciókat virtuális formában a képernyőről érjük el. Az alsó részen így kizárólag egy LG logó tündököl, felül pedig a beszédhangszóró, a távolság- és fényérzékelő szenzor, a ledes visszajelző, valamint az előlapi kamera látható.

[+]

Hogyan mérjük a kijelzőt?

Természetesen oldalról látszik leginkább, mennyire hajlították meg a telefont. Pontos szöget nem közölt az LG, viszont a "kiegyenesített" verzióhoz képes nagyjából 8 milliméterrel tér el, vagyis a telefon oldalszélessége elméletileg 7,9 milliméter, ám a hajlítás miatt hivatalosan 8,7 millimétert közöltek. A gyártó most sem ezeket a részeket használta ki a legjobban, jobboldalon nincs semmi, de baloldalon is csupán egy microSIM tálcát találunk, amit a mellékelt tűvel tudunk kinyitni. A felső rész ad otthont a másodlagos mikrofonnak, az alsó területen pedig a 3,5 milliméteres szabványnak megfelelő fülhallgató kimenetet és a microUSB 2.0 csatlakozót figyelhetjük meg.

[+]

Sokat hallunk manapság arról, hogy a kijelzőt ezzel és azzal próbálják védeni a karcoktól, mégis nagyon kevésszer kerül reflektorfénybe a hátlap, pedig ezt a részt talán még könnyebb összekarcolni, köszönhetően annak, hogy erre a felületre helyezzük rá mindig a telefont. A dél-koreaiak viszont erre is gondoltak, és egyedülálló módon olyan burkolatot használtak, ami öngyógyításra képes. Először minden olvasónak kikerekedhet a szeme, de az LG a fent linkelt videóban is mutatja, miként történik ez. A zongoralakkszerű bevonat sérülékenységét most előnyére változtatták, mivel az apróbb hajszálkarcokat a felület egyszerűen begyógyítja, amihez elméletileg két-három perc szükséges, de ez elsősorban a külső hőmérséklettől függ, melegebb környezetben hamarabb kitölti az elasztikus anyag a hajszálkarcok réseit. Ezen tenyerünk dörzsölésével is segíthetünk. Az LG 0,7 mm mély karcokat tud eltüntetni magától, tehát ha rámegyünk a felületre egy komolyabb késsel, akkor azért ne számítsunk arra, hogy ez a vágás is ripsz-ropsz eltűnik. A mélyebb karcokat tehát nem lehet ezzel a módszerrel kiküszöbölni, viszont a gyári állapotot könnyebben meg lehet őrizni ezáltal. További érdekesség, hogy az LG most is hátulra szerelte mind a hangerőszabályzó billentyűt, mind pedig a bekapcsológombot (ez is képes értesítő ledként is működni), ahogy azt már a G2-nél is láthattuk. Egy icipicit viszont magasabban vannak a kelleténél, rövidebb ujjakkal rendelkezőknek már nehézségekbe ütközhet a hangosítás. A gombok fölé került a tizenhárom megapixeles kamera (jobbról egy ledes villanóval ellátva), balra pedig az infraport látható, ami nem csak kibocsátani tudja a jelet, hanem érzékelni is, viszont fura, hogy állítva kell használni a telefont a távirányító funkció eléréséhez.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!