- Nem fogy a Galaxy S25 Edge?
- Minden készen áll a Galaxy Unpackedre
- Samsung Galaxy A56 - megbízható középszerűség
- A Samsung bemutatta az Exynos 2500-at
- Samsung Galaxy Watch6 Classic - tekerd!
- Magisk
- Honor 200 - kétszázért pont jó lenne
- Samsung Galaxy S25 - végre van kicsi!
- Sony Xperia 1 V - kizárólag igényeseknek
- Élő adás Utazómajommal és Kerek Istvánnal az AI kapcsán
Új hozzászólás Aktív témák
-
#54625216
törölt tag
A pillanatnyi értéke nyilván spekuláció, de a spekulációt idővel korrigálja a valós érték. Már ha van neki olyan.
"Az a baj, hogy a fizikai termek es a szolgaltatas erteket akarod osszevetni fizikai termekek jellemzoibol kiindulva..."
Ezt írtam:
"a szolgáltatás az a lehetőség, hogy 1 tonna macit 1 db. luxusautóra tudok cserélni, és ennek természetesen van tranzakciós költsége."Azaz még véletlenül sem kevertem a szolgáltatást a fizikai termékkel. A példában a szolgáltatás ellenértéke a tranzakciós költség.
A kriptoban ugyanakkor a coin nem a szolgáltatás, hanem a szolgáltatás tárgya, mivel nem az "adás-vételt" adod-veszed, hanem a coint. -
#54625216
törölt tag
Az eszköz adás-vétele a szolgáltatás, engem viszont magának az eszköznek az értéke érdekel.
A macis példából kiindulva: a szolgáltatás az a lehetőség, hogy 1 tonna macit 1 db. luxusautóra tudok cserélni, és ennek természetesen van tranzakciós költsége.
De hogy ér-e 1 tonna maci egy 1db. luxusautót, az már nem a tranzakción múlik.Az odáig oké, hogy kripto esetén az eszköz vásárlása szükséges a szolgáltatás igénybevételéhez, de attól még továbbra sem lesz a coinoknak a spekulációtól független áruk.
-
#54625216
törölt tag
Ezekben gyakorlatilag részletezik, hogy a spekuláció, illetve a kereslet-kínálat milyen módon hat az árfolyamra, de arra a kérdésre, hogy:
"A kripto-nál mi az, ami alapján meg lehet állítani, hogy az aktuális árfolyam a valódi értékéhez képest felül vagy alul árazott?"
továbbra sem adnak választ.
-
#54625216
törölt tag
"A tobbire nem is reagalok, mert hibas hipotezisbol indul ki. "
Oké, akkor csak annyit árulj el, hogy a kripto ára mi alapján tud korrigálni a spekulációhoz képest?
Mármint az ilyen "a szolgáltatás is érték" lózungokon kívül konkrétan az érdekel, hogy mondjuk egy db. bitcoinnak mi határozza meg az árát azon kívül, hogy éppen mennyiért kereskednek vele per pillanat. Mert ugye egy termék, ásvány, részvény vagy valuta esetén is létezik valami, ami képes az árfolyamot korrigálni: a termék iránti fizetőképes (végfogyasztói és nem viszonteladói) kereslet, az ásvány iránti ipari igény, a cég kapitalizációja vagy az adott pénzt kibocsátó állam gazdasági teljesítménye. A spekuláció mindegyik esetében létezik, amikor arra játszanak, hogy a piac az adott dolgot a valós értékénél magasabbra vagy alacsonyabbra árazza.
A kripto-nál mi az, ami alapján meg lehet állítani, hogy az aktuális árfolyam a valódi értékéhez képest felül vagy alul árazott? -
#54625216
törölt tag
Akkor is tudod előre, mert mondjuk dollárba váltod, majd a dollárt automatikusan a másik valutába. Erről az utalás pillanatában dönthetsz és biztos lehetsz benne, hogy a tranzakció végén mennyi ottani pénz fog érkezni, mert amikor utalsz, akkor gyakorlatilag egy szerződést kötsz a bankkal, ami fixálja a pillanatnyi árfolyamokat. Pont azért van minden banknak saját valutaárfolyama, hogy a pillanatnyi árfolyam ingadozásokon - aminek a kockázatát nem tudják az ügyfélre hárítani - ne bukjanak.
Ha a kripto csak arról szólna, hogy lenne egy pénzintézetek által használt eszköz, amiben a különböző valuták közötti utalásokat hatékonyan és olcsóbban tudnák végezni, semmi gond nem lenne vele. Lehet, hogy egyszer majd valóban erről fog szólni és lehet, hogy ezáltal új, sokkal hatékonyabb pénzintézetek fognak létrejönni. De jelenleg nem ez a helyzet, a magánszemélyek által bányászható kripto lényegében pilótajáték.Tehát pénzmozgatásra maga a blockchain, mint technológia alkalmas lenne, de azáltal, hogy egy zéró értéktartalommal bíró eszközt kell vásárolni az utaláshoz, majd azt a másik félnek eladnia, csak olyanoknak éri meg kripton keresztül pénzt mozgatni, akik vagy spekulálnak (azaz a beérkezett coint az árfolyam nyereség reményében parkoltatják), vagy titkolni akarják a pénzmozgás részleteit a hatóságok elől.
Magának az eszköznek továbbra sincs valós értéke, amihez képest a spekulációt korrigálni lehetne. A rendszerben keletkezik értéktöbblet a szolgáltatás által (ezt készséggel elismerem), de a bányászat során létrehozott bejegyzés egy adatbázisban semmilyen értéktartalommal nem bír, mert nincs semmilyen kézzelfogható érték, amihez kötni lehetne.
Példa:
Tételezzük fel, hogy van egy tonna játékmacim. Fizikailag nem férek hozzájuk, mert éppen valahol a tengeren hánykódnak Kína és Amszterdam között egy konténerben.
Kötök egy üzletet, hogy egy autókereskedővel elcserélem az összes macit egy luxusautóért.
Ugyebár kettőnk számára a játékmaci ugyanolyan virtuális eszköz, mint ha kripto lenne, mivel egyikünk se fog direkt fizikai kontaktusba kerülni egyetlen macival sem.
Az autókereskedő mondjuk azért áll ár az üzletre, mert vannak játékkereskedő kapcsolatai és abban reménykedik, hogy pár hónap múlva a karácsonyi szezonban többért tudja majd eladni őket, mint amennyit az autó ér. Én meg örülök, hogy a rajtam ragadt maci szállítmányért cserébe luxusautóval furikázhatok. Win-win.
Esetünkben az autókereskedő a nagyobb hozam reményében kockázatot vállal, mert ha nem jön be a számítása, akkor a macik annyit fognak csak érni, amennyiért a Pepco-ban el lehet adni őket akcióban, így az autó árának töredékét kapja csak a végén.
De az is lehet, hogy közben bemutatnak egy macis rajzfilmsorozatot, a gyerekek megőrülnek érte és karácsonykor tízszeres áron kelnek el a macik.
Mindkét esetben a macik valódi, spekuláción túli értéke korrigálja az árat.Ha viszont létrehozok egy macicoint nevű kriptot, és felajánlok a kereskedőnek 1 milliót belőle a luxusautóért, akkor pofán fog röhögni, hogy ugyan mihez kezdjen 1 millió bejegyzéssel egy adatbázisban.
Azaz amíg piramisjáték elven nem rántok be spekulánsokat a macicoin bizniszembe, hogy feltornásszák az árfolyamát, addig nem érnek a macicoinjaim semmit, pedig a kettőnk tranzakciójában ugyanolyan virtuális eszközök lennének, mint az a tonna játékmaci valahol egy konténerben.
A macicoin-om pont azért lenne piramisjáték, mert nincs valódi érték, amihez képest az árfolyam korrigálhatna. Az autókereskedő csak abban bízhat, hogy más spekulánsoknak tudja elpasszolni a coinjaimat és csak addig kap érte valódi pénzt, amíg akad spekuláns, aki más spekulánsok jövőbeni vásárlásaiban reménykedik. -
#54625216
törölt tag
"Ha valutat valtasz akkor sem tudjak megmondani, hogy mennyiert tudod majd visszavaltani"
Miért is kellene? Ha forintban indítasz egy átutalást egy dollár számlára, akkor pontosan tudod, hogy mennyi dollár fog megérkezni.
Ellenben ha előbb meg kell vásárolnod egy eszközt, hogy transzferálni tudd, majd azt a másiknak el is kell adnia, hogy abból valódi pénz legyen, akkor nem tudod garantálni, hogy az A-ból induló pénzből mennyi érkezik meg B-be.
Ezért nem részvényekben és árukban zajlanak a tranzakciók, hanem pénzben.
Ehhez képest most kitaláltak egy olyan eszközt, ami pont annyira alkalmatlan a pénzmozgatásra, mint egy részvény, de legalább nincs mögötte a spekuláción kívül semmi. -
#54625216
törölt tag
"A te logikad szerint tobb szempontbol is de: a piacra kerulo mennyiseg is meghatarozza az arat, tehat ha bovul a kinalat akkor csokken az ar, ez a tobbiek rovasara megy. Masodsorban pedig a termofold veges eroforras, igy csak masok elol lehet elvenni foldet."
Nehéz eldönteni, hogy csak görcsösen próbálod mindennek az ellenkezőjét bizonyítani, amit mondtam, vagy csak ennyire kevered a legalapvetőbb gazdasági fogalmakat.
Kezdjük ott, hogy értéktöbbletről volt szó és nem árfolyamról.
Ha van 1 tonna vetőmagod és abból 100 tonna búza terem, az attól függetlenül is értéktöbblet, hogy tegnaphoz képest ma mennyiért vennék meg tőled. Azaz a termelés baromira nem zéró összegű játék.
A termőföldek kérdése meg egyáltalán hogy kerül ide? A termelés alapfeltétele a termőföld, ha valakinek nincs földje, akkor eleve nem vesz részt a játékban, függetlenül attól, hogy a játék zéró összegű vagy sem. Természetesen a termőföldek adásvétele már zéró összegű játék, de attól még a termelés maga nem az."Lehet csak penzt akar kuldeni, aztan a vilag masik fele szinten tortenik egy visszavaltas es helybol kiegyenlitodik a rendszer, csak egy tranzakciot segitett letrejonni. Ez hozzaadott ertek. Kozben a tranzakcios dijak fedezik a szolgaltatas arat. Na ezert."
Ez itt a lényeg. Adott egy szolgáltatás, amit csak akkor tudsz igénybe venni, ha egyben beszállsz egy nagyon kockázatos pilótajátékba. Egy banki transzfernél garantálják, hogy ha A-ból B-be pénzt küldesz, akkor ha x-et befizetsz, akkor y összeg meg is érkezik. Ezzel szemben a kriptonál meg kell venned valamit, aminek az értéke aszerint változik, hogy hányan adják-veszik az adott pillanatban, azaz senki sem tudja megmondani, hogy mennyi pénzt tudsz kivenni a tranzakció végén.
"Kepzeld el ugy, hogy egy banki rendszer eszkozet ugy tudod hasznalni, hogy az eszkozzel egyutt reszesedest is veszel a bankbol."
Pontosabban az eszköz maga a részesedés és innentől teljesen alkalmatlan arra, hogy eszközként működjön, mert ki van téve a piaci spekulációknak, miközben egy banki szolgáltatásnak pont az lenne a lényege, hogy az ügyfél elkerülje az ilyen kockázatokat.
-
#54625216
törölt tag
"Mindazonaltal a bitcoin nem zero osszegu jatek, azt csak a te tulegyszerusitett modelledben tunik annak."
Miért ne lenne az? Hol keletkezik a rendszerben a spekuláción túli értéktöbblet?
Mert mondjuk a földművesnél egyértelmű: elveti a búzát, meglocsolja, learatja, stb. és az 1 tonna vetőmagból 100 tonna búza lesz.
Az egyik földműves nem a másik kárára növeszti a búzát, hogy ha neki 100 tonnával több termett, akkor a másiknak automatikusan 100-al kevesebb.
Az értéktöbbletet a természeti erőforrások kiaknázása adja.Az ilyen értéknövekedés független a spekulációtól, sőt a spekulációval szembeni korrekciónak pont az az alapja, hogy az árfolyam idővel megközelíti az adott dolog valós értékét.
A kriptot meg kibányászod, bekerül a rendszerbe... és mitől nő az értéke, ha kivonjuk a képletből a spekulációt? Mi alapján tud az árfolyam a spekulációhoz képest korrigálódni?
Nem tud.
Valaki megveszi a BTC-t $30ezerért, majd eladja $50ezerért, akkor az a $20ezer nyereség abból jön, hogy valakinek $20ezerrel kevesebbje lesz.
Miért veszi meg akkor a másik drágábban? Mert abban reménykedik, hogy idővel jön majd valaki, aki $70ezret is ad érte." Ezert konnyen megteveszt es hirtelen elkezded a bankkartyaval osszekeverni..."
Nem keverem a bankkártyával, azt csak analógiaként használtam, hogy egy rendszer hasznossága még nem garanciája semmilyen, a rendszeren belül forgó eszköz értékének.
Az is világos, hogy a kripto esetében a rendszer és az eszköz nehezen különválasztható, de ettől még ugyanúgy fennáll a probléma, hogy a rendszer előnyeit nem lehet kihasználni, ha egyébként össze van nőve egy pilótajátékkal.
-
#54625216
törölt tag
válasz
#24845312
#262
üzenetére
"Az számomra kizárólag azért képvisel értéket, mert fizetni tudok vele, egyébként egy értéktelen papírdarab lenne a szememben ugyanúgy, mint pl. a Gazdálkodj okosan játékban lévő papírpénz. "
Fordítva ülsz a lovon. A papírnak nyilvánvalóan sosem volt értéke, csak annak, amit a társadalom felé képvisel.
Ha veszel egy házat, akkor a szerződésért meg a tulajdoni lapért fizetsz ki milliókat vagy a házért?
Nyilván nem a szerződés meg a tulajdoni lap ér milliókat, hanem a ház, a papír csak azért kell, hogy az állam, vagy tágabb értelemben a társadalom elismerje a tulajdonjogodat a ház felett.Ugyanígy a papírpénzért is csak azért tudsz bármit venni, mert annak, amit képvisel valós értéke van, ezért mások hajlandóak más valós értékre cserélni.
A kriptoval nem az a baj, hogy önmagában a pucér digitális adat nem értékes, hanem mert az értékét kizárólag az határozza meg, hogy aki megvette, az mennyire bízik benne, hogy többért tudja majd továbbadni.
-
#54625216
törölt tag
"Ez nem a zero osszeget garantalja, hanem a biztonsagot, ami onmagaban is ertek."
Attól még zéró összegű játék, mert csak akkor nő az árfolyam, ha kívülről pénz kerül a rendszerbe, azaz ha valaki nyer, akkor másnak értelemszerűen veszítenie kell.
A biztonságot meg a rendszer garantálja, nem maga a coin, aminek csak a rendszerből adódóan, önmagában még nem lesz értéke.
Pl. a tőzsdén biztonságosabban lehet részesedést vásárolni cégekből, de a tőzsde mint rendszer önmagában nem ad értéket egy cégnek. Erősítheti a befektetői bizalmat, ezáltal a cég árfolyama is növekedhet, de a cég valós értékén a tőzsde nem változtat.
Ugyanígy a bankkártya is egy hasznos szolgáltatás, de nem befolyásolja a kártyán lévő valuta értékét.
Tehát a blockchain, mint rendszer lehet önmagában hasznos valaki számára, de attól még a coin mögött, amit adnak-vesznek továbbra sincs semmi."Szukseg alatt azt, hogy az emberek bizonyos parameterekkel rendelkezo eszkozt keresnek tranzakciok lebonyolitasara. Alternativa alatt az egyeb erre a celra hasznalt eszkozoket ertem, amiket helyette lehet valasztani."
Az odáig oké, hogy blockchain-en keresztül zajló tranzakciók egyesek számára szimpatikusabbak lehetnek más pénzügyi rendszereknél, de a rendszerhez való hozzáférés össze van kapcsolva egy pilótajátékkal, így viszont maga a szolgáltatás pont arra nem alkalmas, amire állítólag kitalálták.
Csak hogy elkerüljük a felesleges köröket: nem a blockchain technológia a pilótajáték, hanem a blockchainen, mint keretrendszeren zajlik a kriptókkal pilótajáték, amit pont azzal próbálnak elkenni, hogy a blockchain hasznosságával példálóznak. -
#54625216
törölt tag
válasz
#24845312
#250
üzenetére
"A pénztárcámban lévő papírdarab (amit pénznek hívunk) önmagában szintén nem képviselne értéket, hisz csak egy darab papír, viszont mivel lehet vele fizetni, így máris értékessé válik számomra."
Az a papír nem azért képvisel értéket, mert lehet vele fizetni, hanem azért lehet fizetni vele, mert értéket képvisel, azaz nem csak egy sima papírdarab.
"az utcán heverő kavicsok is mindjárt értékessé válnának számunkra, ha azokkal is lehetne fizetni, vagy legalábbis pénzre váltani őket"
Az utcán heverő kavicsok önmagukban nem képviselnek értéket (illetve nagyon minimálisat), azért nem tudsz velük fizetni.
A kripto kb. olyan, hogy az emberek elkezdik gyűjteni a kavicsokat és megegyeznek, hogy csak egy adott sóderbányából gyűjthetnek, hogy csak véges számú kavics legyen a rendszerben.
Majd valaki úgy gondolja, hogy ezek a kavicsok egyszer majd sokat fognak érni, így elkezdi felvásárolni őket. Mások azt látják, hogy hoppá, ezek a kavicsok tegnap még 0-t értek, ma meg 1-et, akkor én adok érte 2-t. Megint mások már azt látják, hogy egy nap alatt a kavics értéke felugrott 0-ról kettőre, így adnak érte 3-at és így tovább.
Csakhogy attól a kavics még kavics marad, mert valójában nem reprezentál önmagán kívül semmit, így nem lehet összevetni a jelenlegi árfolyamát az igazi értékével, mert nincs neki olyan." Bitcoin és társainál mindkét lehetőség adott, akár pénzre is válthatod (de valójában ez is pénz, csak digitális formában), illetve akár fizethetsz is velük bankkártya révén."
De csak addig, amíg a spekulációs spirál kitart, azaz amíg akadnak olyanok, akik elhiszik, hogy a kripto idővel többet fog érni, mint amennyiért megvették.
-
#54625216
törölt tag
"Ugy, hogy korlatozott a hozzaferhetosege, ertsd nem lehet gyartani/hamisitani bitcoint. "
Ez mitől értéknövelő? Ez csak azt garantálja, hogy kriptoval kereskedni zéró összegű játék, mert csak annyi valós pénz lesz a rendszerben, amennyit beleraknak, önmagában ettől még egyetlen coinnak sem lesz önmagában valós értéke.
"Az erteket a szukseg es az alternativak is meghatarozzak."
Ezt fejtsd ki részletesebben légy szíves, mert nem igazán világos, hogy mit értesz ez esetben szükség és alternatívák alatt.
-
#54625216
törölt tag
Tehát adott egy eszköz, amit lehet adni-venni, és pusztán az adás-vétel lehetősége lenne az, ami meghatározná a valós értékét a befektetői várakozásokhoz képest?
Hogyan?Engem az egész azokra az áltudományos okfejtésekre emlékeztet, amikor tisztán matematikai konstrukciókból, mérések és kísérleti bizonyítékok nélkül próbálnak fizikai elméleteket igazolni.
-
#54625216
törölt tag
" A reszvenyek sem igy mukodnek, sot sokszor nincs is koze a vallalatnak az arfolyamhoz, lasd dotcom lufi."
A pillanatnyi árfolyamhoz nincs, a hosszútávúhoz nagyon is van.
A nagy árfolyamnyereség úgy keletkezik, hogy ha egy részvényt a piac a valós értékénél alacsonyabbra áraz, akkor azok, akik bíznak a cég hosszú távú sikerében a végén, amikor a piac korrigál, komoly hasznot érhetnek el. Ugyanígy a shortolók is arra játszanak, hogy a mesterségesen túlértékelt cégek előbb-utóbb szembesülnek a valósággal és akkor beszakad az árfolyamuk.A dotkomlufi pont azért volt lufi, mert a befektetők nem konkrét cégekbe fektettek, amelyeknek előbb megismerték a piacát és a működését, hanem valami absztakt ideába, amit internetnek hívtak és majd megváltoztatja a világot, így eszetlenül szórták a pénzt minden cégbe, aminek a leghalványabb köze volt az internethez.
A kriptonál ugyanakkor nincs semmi, amihez képest a valóság korrigálhatná az árfolyamot. Csak pillanatnyi befektetői hangulat van bármilyen mögöttes tartalom nélkül, meg egy absztrakt idea, hogy a blockchain majd megváltoztatja a világot.
-
#54625216
törölt tag
válasz
#24845312
#215
üzenetére
"Veszteséggel miért kéne bányászni? Akkor már olcsóbban megúszod, ha megveszed az adott coint."
Egyéni szinten ez jogos, de ha az egészet nézed, akkor ha mindenki leállna a bányászattal, amint lejjebb megy az árfolyam, az automatikusan árfolyam korrekciót eredményezne.
Mivel a bányászat erőforrás igénye folyamatosan nő, hosszabb távon az nyer, aki akár átmeneti veszteséggel is, de még kisebb erőforrás igény mellett kibányássza, amit lehet.
Ehhez viszont az kellene, hogy a bányászok ne piramisjáték mentalitással álljanak hozzá és azonnal elpasszolják a coinjaikat, hanem komolyan gondolják, hogy a kripto hosszú távon is életképes. -
#54625216
törölt tag
"Ha mindenki csak tartogatja, majd egyszerre akarja eladni akkor be is zuhan."
Na itt a lényeg: ha egy eszköz mögött valójában nincs semmi, akkor csak idő kérdése, hogy mindeni számára nyilvánvalóvá váljon.
Egy részvény mögött ott a vállalat, ami egy idő után vagy osztalékot fizet, vagy a saját részvényeit vásárolja fel, így nyugodtan lehet hosszú távon tartalékolni a részvényeket, amíg vagy egy jobb befektetés vagy akármi miatt az ember realizálni akarja a nyereségét.
Ugyanígy egy ország valutájától sem szabadulnak meg egyik napról a másikra, ha egyébként hisznek az adott gazdaság jó teljesítményében.
A kripto esetében viszont csak a többi befektető optimizmusában lehet bízni, mivel semmilyen más értéknövelő tényező nincs mögötte és a tömeg hangulata nem éppen stabil alapja egy befektetésnek. -
#54625216
törölt tag
"Inkabb a kerdes az, hogy ha nem hasznalod, akkor miert tartod meg?"
A defláció miatt. Ha egy eszköz értéke folyamatosan nő, és a növekedésben nem látok jelentős kockázatot, akkor hülye lennék eladni, hiszen azzal veszteség érne. Akkor adom csak el, ha úgy ítélem meg, hogy a további érték növekedésnek kisebb a valószínűsége, mint az érték csökkenésnek.
Ehhez képest elég sokan bányásznak úgy, hogy a pillanatnyi árfolyamot nézik, azaz ha a coin értéke több, mint amennyit áramban és hardverben ráköltött, akkor bányászik és rögtön el is adja, míg ha a bányászat hatékonysága csökken, akkor leáll vele.
Pedig ha valóban hinne a kriptoban és nem csak egy piramis játék korai belépőjeként tekintene magára, akkor egyrészt nem adná el a coint, másrészt hajlandó lenne veszteséggel is bányászni, hiszen idővel az értéknövekedés úgyis behozza a veszteséget. -
#54625216
törölt tag
"2008-ban indult a coin es 2010-ben volt a pizzas akcio. Boven volt mit, majdnem 2 evnyi banyaszas ment le addigra."
Számomra az nem stimmel az egész BTC sztoriban, hogy azok a bányászok, akik fennen hirdetik, hogy nem piramisjáték pontosan úgy kezelik a BTC-t mint egy piramisjátékot: "fogd a pénzt és fuss".
Mert ugye ha őszintén hiszel abban, hogy a BTC egy értéktartó befektetés, és ott a kezedben az általad bányászott coin, akkor miért adod el?Pl. hány BTC milliárdos futkorászik ma Magyarországon? Mármint olyanok, akik 2008-ban felismerték a lehetőséget, beruháztak gépekbe kibányásztak egy valaggal, majd ahelyett, hogy pár dollárért gyorsan továbadtak volna rajta mind a mai napig "vagyonokon" ücsörögnek?
És ez egyben rávilágít az egész rendszer önellentmondásosságára: a spekuláció hajtja a deflációt, így elméletileg aki egyszer BTC-hez jutott nem érdekelt abban, hogy eladja, mégis erős a pénzmozgás, mert valójában senki sem hisz a kripto koncepció működőképességében, hanem amint árfolyamnyereséget realizál gyorsan katapultál, mielőtt pukkan a lufi.
-
#54625216
törölt tag
"erre ha gyárat építettek volna és bedől a bánya, az instant csőd"
Ez az, hogy ha globálisan elfogadják a kriptokat, mint a legális gazdaság részét, akkor csökken a hardvergyártóknál is a kockázat, azaz lehet mire bővíteni, ha pedig betiltják őket, akkor pukkan a lufi és felszabadulnak a kapacitások.
A jelenlegi se veled, se nélküled helyzet az, ami a válságot okozza.
Feltételezem azt gondolták, hogy egy-két év alatt úgyis behasal az egész, a nép megtanulja a leckét és nem lesz mit szabályozni. Aztán ez a felemás állapot tart már lassan 5 éve, de még mindig nem lehet biztos benne senki, hogy lesz-e egyáltalán kripto 5 év múlva. -
#54625216
törölt tag
"nyilván ezért nem lépték meg a legutóbbi nagyobb bányászda kilengés óta sem a chip gyártók - tsmc/samu -, mert ez óriási rizikó amihez óriási befektetés kell"
Olyan gyakran előfordul, hogy megváltozik a piaci környezet és megnő a kereslet egyes termékek iránt. Ezt a gyártókapacitások bővítésével korábban is tudták kezelni, itt a gond a kriptokat övező bizonytalansággal van, hogy átmeneti divatjelenségről vagy hosszú távú igényről van-e szó.
A gyártókapacitás bővítése meg nem jelent azonnal gyárépítéseket, különben sosem bővítenének semmit. Nem ismerem a tsmc és a samsung gyárainak aktuális leterheltségét, de nyilvánvalóan kell lennie tartaléknak a rendszerben, mert egy gyárat sosem a pillanatnyi piaci igényekhez terveznek. Az esetek döntő többségében üzleti döntés, hogy egy termékből mennyit rendelnek és - a vis major helyzeteket leszámítva - nem a gyáron múlik, ha nem tudják kielégíteni a keresletet. (Oké, a járvány pont vis major helyzet, de a bányász mizéria sem tavaly kezdődött.) -
#54625216
törölt tag
Nem az a gond a bányászattal, hogy van, vagy hogy lerabolják a hardver készleteket, hanem hogy mindenki átmeneti jelenségként kezeli és a gyártók nem hajlandóak kapacitást bővíteni, mert ha "pukkan a lufi", akkor rajtuk ragadnak a készletek.
Jelenleg a gazdasági szabályozók se kiköpni, se lenyelni nem tudják a kriptokat és ez okozza a piaci bizonytalanságot.
Azaz vagy be kellene tiltani a francba az egészet, vagy zöld utat adni neki.
Ha tiltanák, akkor egy csapásra vége lenne a mizériának, ha támogatnák, akkor a hardvergyártók hosszabb távú piacbővüléssel tudnának számolni és ahhoz igazítani a gyártókapacitásokat.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Így nézz tévét 2025-ben: új ajánlások, régi szabályok
- Nem fogy a Galaxy S25 Edge?
- Nintendo Switch 2
- Milyen egeret válasszak?
- AMD Radeon™ RX 470 / 480 és RX 570 / 580 / 590
- Elektromos cigaretta 🔞
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Milyen HASZNÁLT notebookot vegyek?
- PlayStation 5
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- További aktív témák...
- Western Digital (WD) Black SN850 NVMe M.2 2TB SSD meghajtó! 5300MB/s - 7000 MB/s
- Sony PlayStation 5 (PS5) Pro Játékkonzol
- P15 Gen2i 15.6" FHD IPS i7-11850H T1200 32GB 512GB NVMe magyar vbill ujjolv IR kam gar
- GRADO GW100x bluetooth fejhallgató eladó.
- Új Thinkpad P1 Gen 6, FHD+ IPS, i7-13700H, NVIDIA Quadro A2000 Ada -8GB-, 64GB DDR5 1TB NVMe, 4G LTE
- Phanteks NV5 MK2 White (PH-NV523TG DMW02)
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad X390: i5-G8 I 16GB I 256GB SSD I 13,3" FHD Touch I Cam I W11 I Gari!
- Új és régi konzolok Okosítása/Softmodoloása, és Szoftveres szintű javítása - RÉSZLETEK A LEÍRÁSBAN
- PlayStation Plus Premium előfizetés 3291 Ft / hó áron!
- LG 55G3 - 55" OLED evo - 4K 120Hz 0.1ms - MLA - 2000 Nits - NVIDIA G-Sync - AMD FreeSync - HDMI 2.1
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest