Új hozzászólás Aktív témák

• #39 Sir Ny senior tag flugi #38

  Új Válasz 2013-08-31 14:05:43 #39

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  Sir Ny

  senior tag

  válasz flugi #38 üzenetére

  a, b és c ismert, x az ismeretlen. Ennek három megoldása van a lebegőpontos számok körében.

• #37 Sir Ny senior tag flugi #36

  Új Válasz 2013-08-29 22:23:56 #37

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  Sir Ny

  senior tag

  válasz flugi #36 üzenetére

  ,,a példa értelmezése szerint az egyenletrendszernek egyetlen, két értékű megoldása van, az 1 és a -1 páros. Egyetlen pár, amiben két valós szám van. Egyetlen más pár sem megoldása az egyenletrendszernek. Nincs alternatíva."

  az a+b+c=x egyenletnek pedig három jó megoldása van, amelyből a programozó csak egyet kér, de azt rábízza a processzorra, hogy melyiket. (mert így gyorsabb)

  Az a baj, hogy túl buta vagy, vagy úgy csinálsz (trollkodsz) hogy lopkodd az én időmet. (azaz csak lopkodod az én időmet mindenféle értelem nélkül, nem tudom túl buta vagy-e, vagy ez szándékos). Én abbahagytam.

• #35 Sir Ny senior tag Sir Ny #34

  Új Válasz 2013-08-28 19:54:15 #35

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  Sir Ny

  senior tag

  válasz Sir Ny #34 üzenetére

  ,,Nocsak, de nagy mellénnyel van valaki. Ha nem tudsz szöveget értelmezni, minek ugatsz?"

  ezt valaki, aki tudja szedje ki. Thx

• #34 Sir Ny senior tag flugi #32

  Új Válasz 2013-08-28 19:20:16 #34

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  Sir Ny

  senior tag

  válasz flugi #32 üzenetére

  ,,A példád irreleváns. Az egyenletrendszernek van két megoldása valós számokon, ez két konkrét megoldás. "

  tetszőleges program tetszőlegesen kerekítve véges (illetve ami ennél fontosabb: előre meghatározható) számnyi különböző eredményt adhat, csak a szerencse dönti el, hogy melyiket.

  Az analógia nem irreleváns, de teljesen tökéletes.
  - Programozó - tanár
  - Több lehetséges jó eredménnyel járó feladatot kérnek
  - Elfogadnak egy jó megoldást
  - Mind a matematikában, mind a számítástechnikában nincs megszabva hogy hogyan kell eljutni addig

  => mind a matematikában mind a számítástechnikában a végrehajtó egységtől függ, hogy melyik eredményt adja
  - Mind Pistike, mind a GPU belső ütemezése rejtély, azaz tekinthetőek fekete doboznak, amely a tanár/programozó számára teljesen véletlenszerűen ad vissza egy eredményt a lehetséges jó eredmények közül

  => az égvilágon semmi különbség nincs a matematikával.ű

  ,,Schrödinger macskája annak köszönheti a népszerűségét, hogy furcsa, és sokan, köztük te is asszociatívan használják, vagyis "erről eszembe jutott" módon."

  Nocsak, de nagy mellénnyel van valaki. Ha nem tudsz szöveget értelmezni, minek ugatsz? Írtam, hogy az egész világ (klasszikus fizikai része) így működik, nem csak a matematika, hogy a lehetséges eredményekből kapsz egyet véletlenszerűen (ha van valahol számodra ismeretlen adat, akkor számodra véletlenszerűen) és írtam, hogy ha belevesszük a nemklasszikus fizikát, akkor is csak a lehetséges állapotok száma nő meg, és azok közül kapunk egy (tényleg)véletlenszerűt. (Azt hiszem hogy most a tér kvantált, de nem teljesen követem, hogy mikor melyik)

  ,,Abu azt mondta, hogy az baj, ha matekot végigszámolva hol 1, hol 0.999999 jön ki, és ilyen értelemben van több válasz ugyanarra a kérdésre."

  Igen, és ebben téved. Ez a példa meg különösen idióta, tekintve hogy 0,999=1, tehát ha van egy 3/3-as kifejezésed, akkor a számolásod módjától függően juthatsz el a 0,999, vagy az 1 alakig (bár megegyeznek úgyhogy lényegtelen).

  szerk:,,Ebből következően hiába igaz, hogy a matematikában az összeadás kommutatív, float és double számokra az ADD gépi utasítás nem az."

  A matematikában az összeadás kommutatív asszociatív? Nocsak? Én eddig azt hittem tetszőleges három fixhosszú lebegőpontos számot összeadva sorrendtől függő eredményt kapok

• #30 Sir Ny senior tag flugi #28

  Új Válasz 2013-08-27 04:22:57 #30

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  Sir Ny

  senior tag

  válasz flugi #28 üzenetére

  ,,Schrödinger cicája pedig tartja az irreleváns tudományosnak szánt hivatkozások világrekordját, szoros versenyben a Gödel tétellel, és a relativitáselmélettel. Nem csoda, hogy itt is felbukkant "

  Öm. Nem. Schrödinger cicája az egyetlen olyan (gondolat)kísérlet ami egyrészt ölég népszerű, másrészt pedig a determinisztikussághó' van köze.

  ,,Ez a matematikában tényleg így van. Csak programozásban nem."

  Csak akkor, ha matematika = adott aritmetikai műveletek adott sorrendben való végrehajtása. BTW programozástól (programfutástól) is elvárhatnánk ugyanezt.
  De ha már a programfutást feladat-centrikussá tesszük, azaz megmondjuk a szegény processzornak hogy micsináljon, és pont leszarjuk hogy hogyan csinálja, (bízunk benne hogy jól majd meglepődünk, hogy nem), akkor a matematikától is el lehet várni ugyanezt.
  Például egy feladat: Pistike, itt van az egyenletrendszer, határozd meg egyetlen megoldását. Mondjuk: a=b és a*b=1. És Pistike csűri csavarja és az jön ki, hogy a=b=-1. Katinak meg a=b=1. És itt a hangsúly nem Pistikén van, vagy hogy rosszul számol: ha az a feladat, hogy valahogy határozza meg, és az a feladat, hogy egyetlen megoldást adjon meg a sokból, akkor akármelyik jó. Pont, mint a programozásnál, ott is az a processzor feladata, hogy adjon egy jó eredményt ahogy tud. Abu meg ha a matematikáhó' nem ért, ne szóljon belé.

  szerk: ha már aritmetika: ugye tudod, hogy a programfutás az az aritmetika és ezáltal a matematika része?

• #22 Sir Ny senior tag polika #21

  Új Válasz 2013-08-26 16:31:35 #22

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  Sir Ny

  senior tag

  válasz polika #21 üzenetére

  ,,Továbbá miért ne lehetne egy matematikai műveletnek több eredménye? Ha az axioma rendszered úgy van megírva akkor lehet. Az hogy az adott axióma rendszered igaz, vagy nem az teljesen más tészta, de szintén az adott axióma rendszerben eldönthetetlen dolog (lásd Gödel tételei)."

  olvastad abu-t: ha több eredménye van, akkor a több eredményt egybeveszi, és egy eredménynek tekinti. Pl halmaznak. Logikus, ugye? (nem.)

• #20 Sir Ny senior tag Abu85 #17

  Új Válasz 2013-08-26 15:13:25 #20

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  Sir Ny

  senior tag

  válasz Abu85 #17 üzenetére

  eredetileg ezt írtad: ,,Olyan nincs, hogy egy matematikai műveletnek több lehetséges eredménye van."

  abban az értelmezésben hogy a több eredmény is egy eredmény (WTF?) lehet hogy igaz, de akkor ez nem matematika hanem világfüggő. Sőt, el sem lehet képzelni más világot mint hogy ugyanabból az állapotból elvégezve ugyanazt a műveletet ne ugyanazt kapjuk (vagy legalábbis néhány ugyanaz közül valamelyiket. Schrödinger macskás kísérleténél maradva: akárhányszor elvégezzük, mindig azt kapjuk, hogy vagy ilyen pozícióban van egy macskahullánk, vagy ilyen pozícióban egy élő macskánk)

• #16 Sir Ny senior tag Abu85 #15

  Új Válasz 2013-08-26 13:26:58 #16

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  Sir Ny

  senior tag

  válasz Abu85 #15 üzenetére

  ,, vagyis az egyik oldal egyenlő a másikkal. "

  vagy az egyik oldal nagyobb mint a másik, vagy az egyik oldal eleme a másiknak. Léteznek intervallumok és halmazok is.

• #13 Sir Ny senior tag Abu85 #11

  Új Válasz 2013-08-26 13:01:51 #13

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  Sir Ny

  senior tag

  válasz Abu85 #11 üzenetére

  ,,Olyan nincs, hogy egy matematikai műveletnek több lehetséges eredménye van."

  lásd még másodfokú egyenletek.
  Vagy kör és egyenes meszése (nem csak az algebra).

  Alapvetően a matematikai műveletek sok potenciális értéken hajtódnak végre (például az x^2 függvény minden valós számon) és sok potenciális értéket adnak ki eredményként, amin el lehet végezni egy újabb műveletet..

Új hozzászólás Aktív témák