- Apple Watch Sport - ez is csak egy okosóra
- Huawei P30 Pro - teletalálat
- Telekom mobilszolgáltatások
- Xiaomi 13T és 13T Pro - nincs tétlenkedés
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Poco X6 Pro - ötös alá
- Érkezőben a Poco M6 4G
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Honor Magic5 Pro - kamerák bűvöletében
- Samsung Galaxy A55 - új év, régi stratégia
Hirdetés
-
VR játék lesz az Alien: Rogue Incursion
gp Az év végén érkező program PC-re, Meta Quest 3-ra és PlayStation VR2-re érkezik a tervek szerint.
-
A személyre szabott reklám lehet a streaming következő slágere
it A jobb célzott hirdetések érdekében adatplatformot indít a Warner Bros Discovery.
-
Olcsó 5G-s ajánlatot nyújt a Realme Indiának
ma Megérkezett a Realme C65 5G, az első készülék a MediaTek Dimensity 6300-zal.
Új hozzászólás Aktív témák
-
terapeuta007
aktív tag
eddig egy darab cellához én max 9v os toltot láttam. 20v az kizart dolog 1 cellahoz.
egyebkent gondolom gyorsabban huzza fel az aksi feszultseget több energyt lapátol (ugyan annyi ido alatt) bele mint ha pont 4,2v on toltenek.amugy kevesebb volthoz több amper is kéne es az gondolom nem jo dolog mer melegeszik meg iesmiJimi Hendrix-Purple Haze
-
Kernel
nagyúr
Ennyi erővel megkérdezhetné valaki, hogy miért van szükség közép- és nagyfeszültségű távvezetékekre?
Miért kell az erőmű után feltranszformálni a feszültséget, ha végül úgyis le kell vinni 230 V-ra? (Azt is három fázisban, de ez most mellékes.)
Pedig ugyanaz a lényege a növelt feszültségű USB-nek is. Miután felmerült az igény, hogy az adott kábelen és csatlakozón nagyobb teljesítményt kellene átvinni (a gyorsabb töltés érdekében, vagy épp bármilyen eszköz táplálására is gondoltak a fejlesztők), közbejött egy komoly korlát: az áramot nem lehet bármeddig növelni, mert elolvad a vezeték, a csatlakozó sem bírja.
Az áram növelésével pedig egyre jobban melegszik a vezeték, nő az energiaveszteség, a távvezetékeken is.
Úgyhogy ezt már nagyon régen kitalálták, hogy nagyobb távolságra növelt feszültségen kell továbbítani az elektromos energiát, mert akkor kisebb áram is elegendő, azonos teljesítmény átviteléhez. Ennyire egyszerű a képlet:
P = U x I
A feszültséget sem lehet persze akármeddig növelni, de az USB-csatlakozóban van még tartalék, ilyen szempontból. Hiszen 5 V-nál többet is elbír íváthúzás nélkül, illetve a törpefeszültségre vonatkozó 48 V korlát betartásával, ami még nem életveszélyes. Ha veszélyes feszültség lenne, akkor már komolyabb szigetelés kellene, ráadásul itt érinthető részek is vannak.
A transzformáció pedig DC-konverterekkel jó hatásfokkal megoldható oda-vissza. Nyilvánvaló, hogy a 4,2 V végfeszültségű akku így sem kaphat többet. Töltőáramból kaphat többet, csak úgy kell tervezni, hogy azt elbírják a kivezetései, kicsi legyen a belső ellenállás, ami kevesebb veszteséggel, melegedéssel jár.
További fontos követelmény még a szabványosított digitális kommunikáció az eszközök között, hogy a tápforrás csak annak adhasson növelt feszültséget, amelyik kéri, különben tönkremenne.
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
Kernel
nagyúr
A teljesítménnyel játszadozás a töltésnél kizárólag az átvitel hatásfokát javítja
Helyesbítve: a feszültség növelése az energiaátvitel hatékonyságát javítja (vezeték, kontaktusok), ezek melegedését csökkenti.
3000mAh-s akku töltésénél 1,5A körüli áramot mérek 5V körüli feszültség mellett, és a töltés befejeződik kb. 2 óra után, akkor ezen mit tud javítani egy 9V-os töltés, hiszen ez közel 100%-os hatásfok ???
Tehát 5V x 1,5A x 2h = 15 Wh villamos energiamennyiséget vittél át.
Az akku feszültsége változó, de van egy névleges középérték, számított átlag, jellemzően 3,7 V. Vagy vannak 3,8 V névleges értékű akkuk is. Ezzel kell ilyenkor számolni:
3 Ah x 3,7V = 11,1 Wh ennyi az akku energiatároló képessége. Ennél többet vittél be, a különbözet távozott hő formájában az akkun és a töltésszabályzó elektronikán, vezetéken.
Sőt mértem már olyan is, hogy egy Samsung S7 teló gyorstöltője ~9V/1,7A mellett ~1 órát töltött 0-ról 100%-ra, ami viszont fizikai képtelenség.
9 x 1,7 x 1 = 15 Wh
És nem az akku rossz, mert kikapcsolt gyorstöltéssel 5V/1A ~3 óra volt a 0-100%
Tehát kikapcsoltad a gyorstöltést, utána lassabb lett. Probléma? Viszont ugyanannyit vittél be:
5 x 1 x 3 = 15 Wh
Az Ah önmagában félrevisz, mert az csak a töltésmennyiség egysége, ami a vezetéken átáramlik, de az nem fejez ki energiamennyiséget, mert csak az árammal és idővel kalkulál. Nem tartalmazza a feszültség paraméterét. Pedig nagyon nem mindegy, hogy 230 V-on döngetsz valamit 1 A árammal (230 W teljesítmény) vagy 5 V-on (5W). De egy 12 V-os autóakkunál is másképp kell értékelni ugyanazt az Ah-kapacitást, amit 3,7 V-on.
Most hadd ne részletezzem a W (teljesítmény) és a Wh (energiamennyiség) fogalmát, amit szintén sokan összekevernek. Legutóbb itt is írtam róla:
https://prohardver.hu/tema/re_brogyi_ctek_akkumlator_tolto_es_masolatai/hsz_3922-3922.html
Plusz van még egy körülmény, a töltésszabályzó kérdése. Ezek általában kacsolóüzemű DC-konverterként működve csökkentik az 5 V vagy bármennyi feszültséget az akku (változó) szintjére. Tehát ezeknél nagy hatásfokkal lehet számolni, csak keveset fűt el.
De létezik lineáris, disszipatív DC-szabályzó is, ami ilyen értelemben nem transzformál (kb. azonos nagyságú áram folyik a bemenetén és kimenetén) egyszerűen csak elfűti a különbözeti teljesítményt. Ilyen például a TP4056 töltőmodul. Egy ilyennél kicsit másképp kellene kalkulálni.
[ Szerkesztve ]
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
Kernel
nagyúr
Nem, 1,5A áramerősséggel 2h-n keresztül = 3Ah töltést vittem át, ami 15Wh munkámba került, mert 5V-os feszültséget használtam. Ha ugyan ezt 9V-on tenném, akkor ugyan ennek a töltésmennyiségnek az átvitele 27Wh munkát végezne.
Annyit végezne, de nincs szükség annyira, csak 15 Wh-ra. Ezért vagy időből, vagy áramból kevesebb is elég.
De a töltés mennyisége nem változik. Márpedig az akku töltést tárol, nem teljesítményt.
Én sem írtam, hogy teljesítményt tárolna, viszont külön felhívtam a figyelmet: soha ne keverjük össze a W és Wh egységét, fogalmát.
Wh energiamennyiséget tárol az akku, ezt azért nehéz lenne vitatni, hogy van benne valamennyi energiatartalom, amit töltések áramoltatásával viszünk be. Ah töltésmennyiséget is felvesz, illetve leadni képes, de az más fogalom.
Még mielőtt eszembe jutna valamilyen hasonlat a különbség szemléltetésére, nézzük egy lényegesebb körülményt, amit mintha figyelmen kívül hagynál: a DC-konverzió transzformációs elvét.
Amikor 9 V-on 1,7 A folyik, az 15,3 W teljesítménynek felel meg. Ha az akku töltéséhez ekkora teljesítmény áll rendelkezésemre 3,7 V feszültségen, azzal 4,1 A áramot tudok biztosítani.
Ha 5 V-on van 1,5 A, tehát 7,5 W teljesítményem, abból már csak 2 A töltőáramot tudok kihozni.
Figyelmen kívül hagytam a konverziós és egyéb veszteségeket, ami hő formájában elszáll, de a lényeg így is érzékelhető.
A vonali feszültség növelésével nagyobb teljesítményt tudok átvinni, azzal viszont gyorsabb töltés érhető el. Tehát itt a teljesítmény nagysága és a töltés gyorsasága között van összefüggés.
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
Kernel
nagyúr
DC-konverterekről beszéltem, amire ugyanúgy érvényes a transzformációs elv, mint a trafókra.
Mit jelent a transzformációs elv? A bemenő és kimenő teljesítmény (áram és feszültség szorzata) azonos, leszámítva a veszteséget.
A DC-konverterek működése pedig külön téma, de a topik szempontjából már annyi is elég, hogy adott egy áramkör, bemenettel és kimenettel. Közben a DC átalakul.
Valamikor régen főleg disszipatív stabilizátorokat ismertünk az elektronikában, mint például a 7805 "stabkocka" (hülye néven, hiszen nem is kocka), vagy ahhoz hasonló, csak diszkrét áramköri megoldások.
Ehhez képest a kapcsolóüzemű konverterek elterjedése nagy vívmány, mert nem csak növelni is képes a feszültséget, hanem még a transzformációs elvet is követi, tehát sokkal jobb a hatásfoka. De úgyis lehetne mondani, olyan jó a hatásfoka, mintha trafó lenne.
Nem mintha maga az elv nem létezett volna régen is, de nem voltak ennyire elterjedtek a hozzávaló impulzustűrő, nagy teljesítményű félvezetők. Inkább csak kisebb teljesítményű megoldások voltak.
[ Szerkesztve ]
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
Új hozzászólás Aktív témák
- ÚJ Apple Watch Ultra 2 GPS + Cellular 49mm - titántok, alpesi szíj
- APPLE MacBook Air 2020 13" Retina - M1 / 8GB / 256 GB SSD / MAGYAR / 96% akku, 81 ciklus / Garancia
- LG NanoCell 55NANO766QA Halvány píxel csík
- Philips 58PUS8545/12 1 ÉV GARANCIA Játék üzemmód
- Tyű-ha! HP EliteBook 850 G7 Fémházas Szuper Strapabíró Laptop 15,6" -65% i7-10610U 32/512 FHD HUN