-
Mobilarena
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#50661
üzenetére
Talán istenkáromlásnak tűnnek azok a vézna lábak, de gondolj arra, hogy milyen szál van egy 10A-es biztosítékban és még csak nem is rézből. Ráadásul a hosszuk is csak néhány milliméteren fog vezetni.
Önindítónál biztos nem merném bekapcsolni, de az izzító talán mégiscsak inkánn ohmikus ellenállást jelent. Kérdés maga az izzószál és az odavezető vezetékek mekkora induktivitást jelentenek.
A titok az adatlap "Safe operating area" diagramjában van elrejtve.Tranzisztoronként 20A-t elviselni néhány másodpercig nem kellene gondot okozzon.
Eddig 95%. Ha nem előlegezed meg a maradék 5%-ot, akkor sose tudod meg a választ.
Ne felejtsd el: hideg izzók bekapcsolásakor azok a nominális áram sokszorosát kérik a másodperc törtrészéig. Tehát a 180W helyett bekapcsoláskor annak sokszorosa volt az igényelt teljesítmény.
Azt nem tudom, hogy az izzógyertyák ellenállása mennyire hőmérsékletfüggő.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#50658
üzenetére
Majdnem semmit, hacsak nincs beleintegrálva kollektor-emitter közé egy védődióda is. És NINCS!
Tehát csak zárlatot vehetsz észre műszerrel egy hibás alkatrésznél.
Egyébként a maximális kollektorárama 27A, a 15A-es érték 100°C.ra vonatkozik. És 6x27=142A 25°C-on, tehát nagyon hűtve.
-
Batman2
őstag
válasz
Batman2
#50642
üzenetére
Sikerült leolvasnom az alkatrész feliratát, e szerint G15N60HS, ami rákeresve egy 600v, 15A-es IGBT-t takar.
IGBT-vel még sosem volt dolgom.
Kicsit csodálkozom, hogy ilyen sovány alkatrész van benne (15A), miközben a heggesztő 125A-es max áramra képes.
IGBT-t hogy lehet kimérni, mit tudok rajta mérni?Üdv.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#50582
üzenetére
Puffer nélkül egy ilyen lámpa 100 Hz pulzálása annyira zavaró, a stroboszkóphatás miatt az ember mozgása is szaggatott lesz a fényében, hogy az már elviselhetetlenül gagyi, szemet is fárasztja.
Ilyenek általában a legapróbb fényforrások, amibe puffert nem is tudnak betenni, kis SMD kapacitástól eltekintve. Pl. ilyen és hasonló kategória:
Egyébként legalább 10 μF körüli kapacitás mindegyik kapacitív előtétes E27 lámpában szokott lenni, még a legolcsóbbakban is:
https://www.youtube.com/watch?v=G77q8i_uwpA
Ez már ahhoz elég, hogy látszólag nem vibrál, de akinek érzékenyebb a szeme, a maradék hullámosság még így is lehet kellemetlen. Házi barkács útján a kapacitás természetesen növelhető, bár az alulméretezett hűtésen az sem segít, ami videóban látható konstrukció fő problémája (még az alulapos változat is hajlamos túlmelegedni, ezért az áramát ajánlatos lejjebb venni).
GU10 spotlámpákban is elfér egy puffer:
https://www.youtube.com/watch?v=keaE7QTKTYE
Vagy aktív driver is. Ez mondjuk E27, csak a példa kedvéért:
https://www.youtube.com/watch?v=rDp3fVN_hZI
De láttam már kisebb lámpákban is aktív drivert, ami az érinthető alkatrészes, külső hűtőbordás lámpákhoz nálunk hivatalosan egyébként is kötelező (leválasztótrafóval), az érintésvédelem miatt.
-
And
veterán
válasz
Batman2
#50394
üzenetére
Nincs miért haragudnom, csak déjà vu érzésem van
.
"[..] pontosabban bírta is, csak közben fűtőtestként viselkedett, holott a rajta eső feszültség és az átfolyó áramerő szorzata nem igen lehet magas a 120mohm ellenállására gondolva"
Ha 0,12Ω-on 19A folyik, akkor egy fűtőtestet kapsz, nem vitás: 19A^2 * 0,12Ω > 43W, annak a fele is sok.
"Egy gyors váltáshoz mekkora áramimpulzust igényel egy FET ?"
Ez két dologtól függ: az első, hogy mennyire gyors az átkapcsolás, a másik, hogy ehhez mekkora töltésmennyiséget kell megmozgatni. Például a Ribi által említett IRLB8743 ehhez kapcsolódó adata: Qq= 36nC (és Rdson= 3,2mΩ). A töltésmennyiség, amely a gate-elekróda felé vagy felől közlekedik, áram és idő szorzataként értelmezhető. Ha t= 1μs idő alatt akarunk Q= 36nC töltést mozgatni, az I= Q/t= 36mA áramot igényel. Ha pl. a kapcsolási frekvencia 300 kHz-es, akkor 1μs a teljes periódus nagyjából 1/3 része, tehát nem kevés, de ha csak 100 Hz-es PWM-ben gondolkodunk, akkor ez az időtartam a periódushoz képest elhanyagolhatóan kicsi.
"Mondjuk ha szólóban kipróbálom a FETet folyamatos bekapcsolt állapotban, akkor kiderül, hogy tisztán a caatorna ellenállas mekkora veszteséget, melegedést okoz."
Erre a fentiek (Rdson, bekapcsolt csatorna ellenállása) ismeretében semmi szükség, mivel egyszerűen kiszámolható: a drain áramának (amper) négyzetét összeszorzod a csatorna ellenállásával (ohm), és megkapod az állandó áram mellett kapott disszipációt. Az más kérdés, hogy az Rdson sem egy fix érték, függ valamennyit a nyitófeszültségtől (minél nagyobb az Ugs, annál kisebb az Rdson) az átfolyó áramtól és a félvezető réteg hőmérsékletétől is, de ezekre vonatkozó adatok / görbék is vannak az adatlapon. -
Ribi
nagyúr
válasz
Batman2
#50394
üzenetére
Ha jól emlékszem 12V-os fűtésre IRLB8743-et szoktak használni, mert sokat bír és kicsi az ellenállása.
Ezeket eleve PWM-el szokták szabályozni, szóval kHz alatt maga a kapcsolgatás nem sokat melegít rajta. Az inkább amikor MHz-hez közelítesz lesz gond.
Persze 80A kapcsolgatásánál ezt is kell már hűteni rendesen, de 19A-t elvileg elvinne hűtés nélkül is. -
And
veterán
válasz
Batman2
#50371
üzenetére
Az nyilván nem árt, ha a fet által folyamatosan elviselt áram nagyobb, mint a terhelés üzemi árama. De csak attól, hogy a fet áramlimitje sokszor akkora, mint amennyire szükségünk van még nem jelenti azt, hogy az adott alkalmazásban kevésbé fog melegedni.
"Azért kérdezem, mert 4Aterhelés esetében már kb. 120 Hz-es frekvencián is erőteljes melegedést produkál egy 19A folyamatos áramot elviselő, kb. 120mohm-os FET!"
Az előbbiek értelmében ezek közül az egyik a melegedés szempontjából számodra irreleváns adat, mégpedig a 19A-es limitáram. A disszipáció: Pd= I^2 * Rdson, ami maximális kitöltési tényező esetén közel 2W lesz, az egy pluszhűtés nélküli toknál már jókora hőmérséklet emelkedéssel jár. A megoldás viszonylag egyszerű: kisebb csatorna-ellenállással rendelkező típust kell választani, az említett 120mΩ-nál jóval alacsonyabb értékűek is léteznek mindkét csatornatípus esetén.
"Most egy kb. 80A csúcsáramot igénylő alkatrész pwm táplálásán gondolkodom pár Hertzes frekvencián, amit 12V mellett elvileg 6db. 150w teljesítményű FET le tudna kezelni, bár csak a FETeken eső feszültség és az áram szorzatával kellene számolnom, ami meg ennek a töredéke."
Jól látod, a fetekre - félvezetőkre általában - specifikált maximális 'teljesítmény' nem más, mint disszipációs képesség, önmagában ebből nem vezethető le, hogy mekkora terhelés kapcsolására képesek. Abba ugyanis beleszól még a feszültség- és az áramlimit is. Statikus üzemben az eszköz által elfűtött hőt a csatorna ellenállása és a draináram szabja meg.
"Viszont a kapcsolgatások miatt van átmeneti állapot is, ami növeli az ellenállást és a veszteséget, hőt is."
Ez igaz, de ez is többtényezős kérdés. Az általad felvetett x*1..10 Hz-es frekvencia nagyságrend ebből a szempontból nem számít lényegesnek: ha az átkapcsolási idő a teljes működési periódushoz képest nagyon rövid, akkor ez nem probléma. Ha biztosított a meghajtó (gate-) áramimpulzusok megfelelő értéke, akkor az átkapcsolás gyors lesz, de ilyen alacsony működési frekvencián akár a gate-áram is korlátozható, a lineáris átkapcsolási szakaszon töltött idő még mindig elhanyagolható lesz a periódushoz képest.
(Egyébként erről a kérdéskörről pár éve már elég sok hsz-t váltottunk.) -
And
veterán
válasz
Batman2
#50237
üzenetére
Nem kell komplementer meghajtás: a kollektorköri ellenállás bázisáram hiányában elhúzza a táp felé (NPN-tranzisztor esetén) a vezérelt FET gate-jét. De egyébként nem lenne egyszerűbb ezt a fázisfordítást magánál az 555-nél elintézni, vagy ha a tápfeszültség azt lehetővé teszi, ellenkező csatornás mosfet-et használni az 555 után?
Mod. #50236: Az gáz, de még mindig ott a lehetőség, hogy a sorkapcson / nyákon lévő jelzések esetleg elárulnak valamit a bekötésről, már ha vannak ott egyáltalán bármilyen feliratok. De végül is kábelezni kell, vagy elegendő csak a táp megoldása? Utóbbiról ez az oldal árul el többet: [link], tehát eredetileg 17V-os DC-tápegység jár hozzá, a maximális áramfelvétele pedig legfeljebb 650 mA lehet. -
PHM
addikt
válasz
Batman2
#50117
üzenetére
Két lítium-polimer cella van benne, ezek egyenként 2400 mAh
kapacitásúak, így az össz névleges kapacitás 4800 mAh.
Nem szabad elfelejteni, hogy a nagyobb számok miatt mindig
az akku(k) kapacitását adják meg.
Ezt még át kell alakítani 5V-ra, + veszteségek is vannak.
Ezért aztán a power bankból kivehető kapacitás a legjobb
esetben is csak megközelíti a ráírt 70%-át. -
#50090
csabyka666
veterán
Batman2
#50088
válasz
Batman2
#50088
üzenetére
Téli időszak közeledtével én is mindig elgondolkodok ezen, hogy egy külső akksit rákötök (12V 55Ah), és arról hajtatom a keringetőszivattyút áramszünet esetén. Ezzel a kapacitással 1 órát biztosan kibírna, de egyelőre addig jutott a projekt, hogy vettem egy szinuszos szünetmentest. (Az olcsóbbak nem szinuszosak, állítólag nem ajánlott ilyenről hajtani a szivattyút!)
Ki is próbáltam, egy 100W-os izzót kötöttem rá, de ha jól emlékszem 10 percet ment, és nagyon melegedett, így inkább lekapcsoltam. Igen, ezen lehet segíteni ventilátorral, de kérdés, az alkatrészeknek mennyire jó ez a folyamatos terhelés?!
Egy átlagos PC, monitorral együtt 200W körül simán eszik, szóval a 100W-os próbaterhelésem meg se közelítette ezt az áramfelvételt, mégis melegedett elég rendesen. Hűtése az enyémnek nincs, a ház oldalán vannak furatok a szellőzésnek, de ez nem valami sok.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#50078
üzenetére
...mit érdemes tenni, hogy kisebb melegedés, kisebb csatorna ellenállás legyen, párhuzamosítani két kisebbet teljesítményűt, vagy választani egy nagyobb teljesítményűt, ...
Mindkét megoldás elfogadható.
FET esetében a gate feszültség növelésével csökken a csatorna ellenállás folyamatosan végig, vagy csak az átvitt áramerő növekszik ?
Mindkét esetben NEM. Szemléltetésnek egy példa jelleggörbe:
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#50016
üzenetére
Mindenképp az impulzusok átlagárama számít, ráadásul ezek jó nagy frekvencián üzemelnek, a PL9823-nál 800 kHz belső frekvenciát ír. Ha ez azonos a kapcsolófrekvenciával, "rángatásról" sem lehet beszélni.
Áramokat nem nagyon közölnek az adatlapok, de a WS2812B-nél tokonként 50 mA áramigényről beszélnek, teljes fényerőn.
Gondolom, a szokványos 20mA-es LED-ek vannak ebben is, háromszor.
-
sörösló
aktív tag
válasz
Batman2
#49772
üzenetére
" olyan szarul van beállítva, hogy díszkiválágított az utasterem előtte haladva!"
Esetleg nem felejtetted bekapcsolva a hátsó ködlámpát? Én ilyenkor szoktam reflektorral beállni a páciens mögé. Ha ő vakíthat engem a hülye piros fáklyával, akkor miért ne? Nagyon sűrű (!!!) ködben hasznos lehet, de amikor korlátozott látótávolságban egy máglya rohan előtted és semmi mást nem látsz tőle, akkor csak fel kell valahogy hívni a figyelmét!
-
PitLee
őstag
válasz
Batman2
#49772
üzenetére
Szerintem Gergely is tisztában vele, ő azt kifogásolta minek egy ilyen elektronika építése, amikor veszel egy neked tetsző ledes E számjelű menetfényt, otthon felszereled majd egy relével bekötöd, hogy motor indítás után működjön, de a helyzetjelző, tompított, reflektor kapcsolásánál, elejtsen a relé ennyi szerintem.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#49721
üzenetére
Nem láttam akkor az utánszerkesztést, mindenesetre hiába nagyobb az induktivitás, de annak a fojtótekercsnek jó nagy az ellenállása is. Ez pedig korlátozó tényező induktív energiával való feltöltésben és kisütésben egyaránt.
Az 555 a megadott alkatrészekkel állítólag 1 kHz-en működik és 50 μs a FET bekapcsolt állapota.
555 kalkulátor szerint mondjuk csak 128 Hz jön ki, 95 % kitöltési tényezővel. 1000 μs periódusidő 5 %-a 50 μs, ez legalább stimmel a leírással.
50 μs idő alatt kérdés, mennyi energiát lehet betenni 12V-ról, az adott tekercsellenállás áramkorlátozó hatása mellett, utána azt kisütni az akku alacsony belső ellenállásán?
Ez ugyanis más helyzet, mint amikor kézzel megfogod és ráz. Nagyobb terhelőellenálláson jobban fel tud szökni a feszültség. Akku sokkal jobban ráterhel, oda már jelentősebb áram is szükséges. Sőt, a regenerálási folyamat során, ahogy javul az állapota, egyre jobban csökken a belsőellenállás.
Valamilyen szimulátorban lehetne ezzel kísérletezni, bár én pont azzal nem szoktam. Fejben történő szimulációt szoktam meg már korábban. Vagy inkább gyakorlatban kipróbálni, és akkor nem kell a hiányzó paraméterek (induktivitások, ellenállások) meghatározásával sem szórakozni.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#49692
üzenetére
Bipoláris tranzisztort telítésig vezérelve, a kollektort 0,1-0,2 V-ig is le lehet ültetni. Az árammal szorozva ez nem olyan nagy veszteség. Képcsöves készülékek sorvégfokozatában például a FET nem tudta leváltani az 1500-2000 V-ot is elviselő, gyorsan kapcsoló bipoláris tranzisztorokat (kuriózumoktól eltekintve). Viszont utóbbi nagyobb vezérlőteljesítményt igényel.
Alábbinál megoldotta egy NPN tranzisztorral, de a 4148-as diódák körében variál a kitöltési tényezővel, ugyanakkor 15V külső tápot igényel a működéshez:
Itt N-csatornás FET-et használ, szintén a 4148-as diódával úgy módosítja a kitöltési tényezőt, hogy a rövidebb szakaszban kapcsoljon be a FET. Megszakításkor a tekercsben indukálódó feszültségcsúcs végzi elvileg a deszulfálást:
Itt nincs diódás beavatkozás, viszont van egy fázisfordító tranzisztor:
Itt meg már két FET is van: [link]
Most látom, eBay-en is kapható, szokásuk szerint összerakva olcsóbb, mint darabokban, kit formájában.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#49684
üzenetére
Az 555 jelkimenete (legalábbis alapkapcsolásban) aszimmetrikus négyszögjelet ad, tehát "lefelé állnak" az impulzusok, vagy negatív impulzusnak is lehet mondani.
Ha ezután következik egy P-csatornás FET, a Drain-en fordul a fázis, így a tekercsekre a rövidebbik szakaszban kapcsolja az áramot, a hosszabbiknál szakít meg, ami előnyösebb a melegedés és áramfelvétel szempontjából.
Ha viszont beiktat egy fázisfordító tranzisztort, utána egy fáziskövető komplementer végfokot (ami pont annyira 200 mA terhelhetőségű, mint az 555 maga is, de elvégre kisebbet nem is nagyon szoktunk használni), utána a FET Drain-en ismét fordul a fázis, így végül a tekercsek a hosszabbik szakaszban kapcsolódnak be.
Tehát ez nem tűnik túl ésszerűnek. Ha ezután rákeresek a rajz forrására (hátha elárul valamit a tervezője), akkor kiderül, hogy a kép már csak a Google képkeresőben volt meg (onnan vettem én is), az eredeti helyéről eltávolította a szerzője, méghozzá magyarázatot is fűz hozzá:
http://chemelec.com/Projects/Bat-Desulfator/2012-Desulfator.htm
Tehát szerinte sem jó, mert túlzottan meríti az akkut, jobb a külön tápos deszulfátor.
Talán arra nem gondolt, hogy kicsit ő is elcseszte a fázisforgatást, azért merít jobban a kelleténél.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#49677
üzenetére
Ez már csak építési probléma, vagy közben tönkrement az IC is, nyilván össze kell rakni hibátlanul. Célszerű két lépcsőben, vagyis először a FET nélkül kipróbálni. Ha nincs oszcilloszkóp, akár hangszórót vagy fülhallgatót is lehet kötni az IC kimenetére, a soros ellenálláson keresztül, vagyis a Gate helyére.
Kb. 1 kHz impulzusok állnak elő, ami hallható a hangszóróban, az IC pedig 200 mA terhelést is elbír.
De amit előzőleg írtál:
Van egy olyan érzésem hogy szándékosan rosszul vagy rossz adatokkal vsn megadva a kapcsolás, hogy ne lehessen utánépíteni
Ez a kapcsolás túl egyszerű ahhoz, hogy ne lehetne könnyen kijavítani, meg nem is lenne értelme. Maga a feladat is megoldható más áramkörökkel, hiszen nem csak az 555 alkalmas rezgéskeltésre, vagy nem csak az akku saját energiáját lehet felhasználni, lehet hálózati tápegység használatával is impulzusokat generálni, így még az akkut sem meríti le, áramban is jobban meg lehet küldeni, tehát erősebb impulzusokkal.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#49672
üzenetére
A kapcsolást láthatóan sokan megépítették, itt például azt írja valaki, hogy Ni-Cd akkuhoz is használható, csak többet kell kötni sorosan, hogy legyen feszültség, ugyanakkor figyelni kell arra is, hogy ne merítse túl:
http://fucimin.altervista.org/en/desulfator.html
A cikkben van egy PDF link, részletes leírással, amiből kiderül, hogy a 220 μH 6 A terhelhetőségű legyen, az 1000 μH 100 mA.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#49670
üzenetére
Gondolom nincs rá szükség. @Kernel kolléga bőven kiegészítette a szükségesekkel.
A FET a D és S lábak felcserélésétől tönkre tud menni, úgy hogy nem haladom meg a max áramát?
Kis feszültségnél nem valószínű, de a tekercsek induktivitása miatt lehetnek ott nagyobb csúcsok is. A mért alig ohmos ellenállásértékek pedig arra utalnak, hogy: igen.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#49667
üzenetére
E szerint a középső kellene menjen a + tápra, a bal szélső a tekercsre és a jobb szélső az 555-ös kimeneti lábára. Jól gondolom ?
A sorrend GDS, így nagyjából egyiket sem sikerült eltalálni. P-csatornás FET-ről van szó, a Source megy a + tápra.
Tekercsnél az általad berakott képen látható vastag huzalú kivitelre van szükség, ha valami vékonyat raktál be, az kevés.
Amikor először láttam a rajzod, eleve furcsállottam, hogy az IC-t nem védi semmi a tekercsekben indukálódó feszültségtől. Rákeresve hamar láttam egy másik változatot is, amiben már ott figyel az általam hiányolt Z-dióda is:
http://www.google.com/images?q=desulphator+circuit+555
Itt látszik egyébként egy N-csatornás FET-tel kivitelezett változat, itt a Source megy a negatívra:
Védődióda mondjuk itt sincs, bizonyára működik anélkül is, de szerintem biztosabb, ha van.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#49667
üzenetére
Részletes tanulmányozás nélkül:
1. a FET lábainál és szemből nézve a középső és a jobb szélső lába között mindkét irányban 1,2ohmot mértem, míg a bal szélső és a középső között 1,5ohmot, mindenfelé átereszt üzemen kívül.
Nem normális. Hulla!.
2. ...3,5V körül, de még ez is kevés szerintem az 555-ös megfelelő működéséhez.
Az adatlapban egyetlen grafikon sincs 5V tápfesz alatt.3. E szerint a középső kellene menjen a + tápra, a bal szélső a tekercsre és a jobb szélső az 555-ös kimeneti lábára. Jól gondolom ?
Nem!. Felcserélted a G és D lábakat.4. A megtalált lábkiosztás megfelelő? Igen a GDS sorrend. De lásd mint a 3. pontnál.
-
-
mezis
félisten
válasz
Batman2
#49652
üzenetére
Akku regenerálás: Ha évente egy hét végén töltőre teszed egészen kicsi árammal, már az is élettartam hosszabbítás, kis mértékű regenerálás.
Cella zárlat: szinte törvényszerűen bekövetkezik 5 - 10 évi használat után. Ugyanis az ólomszemcsék lassú ütemben válnak le a lemezszerűre sajtolt pólusból és kis domb formájában gyülekeznek a lemeze alatt. Amikor ez a domb eléri a lemezeket, bekövetkezik a cella zárlat.
Amikor egy öreg indító akkumulátornál kezd "aggályos" lenni a reggeli hideg indítás, akkor a legolcsóbb azt cserélni. Ugyanis egy szokásos méretű autó akku 15 - 30 eFt körüli árát lehet bukni egy nem induló vagy út közben leálló autó miatt.A cella zárlatos Lada-t 30 évvel ezelőtt még egy segítséggel betolással be tudtam indítani, valamennyire kihúzott kézi szívatóval vissza tudtam jutni a 100 km-re lévő kiindulási pontra.
A mai elektronikus motorvezérlésnél ezt nem lehet megtenni.
Ez olyan mint a bordás ékszíj. Nem akkor kell cserélni, amikor már elszakadt...
-
PitLee
őstag
válasz
Batman2
#49478
üzenetére
Nem értek hozzá sajna, de pár kérdés ha lehet.
Azt írod már "üzemeltettek" és azt akarjátok cserélni ? mi az indok ? milyen van most és milyet ajánlanak ?
Én egy régi üzemben dolgoztam kb a 70-80 évek között épült az alsó szinten volt 25-30 db 3x36W-os lámpák a régi vastag neoncsöves G13-as 1,2 méteres, a 15 év alatt kb 3 "trafót" kelett cserélni és évente 3-4-5 csövet és gyújtót, nálunk már csak kb 8 órát mentek naponta.
Itt egy régi cikk, persze azóta már vannak hosszú élettartamú és kedvezőbb energiafogyasztású t5-ök is -
mezis
félisten
válasz
Batman2
#49478
üzenetére
Az Osram-tól elindulva ezt az oldalt találtam. Van összehasonlításra lehetőség:
(Ha igaz, a profi elektronikus előtétek kíméletesen kapcsolják be a fénycsövet, ezáltal hosszabb lesz az élettartamuk.)
Rendeljetek fele - fele arányban, aztán évek múlva számoljatok be a meghibásodásokról....
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#48184
üzenetére
Az egy DB3 típusú diac, de szerintem baklövés odatenni, mint ahogy az 1k értékű source ellenállást sem gondolta át a tervezője.
A Google-képkeresővel találtam, de ha jobban megnézem a forrását, csak egy fórumos ötletelés eredménye, vagyis módjával kell kezelni.
A Graetz-hidas megoldásnál azt is figyelembe kell venni, hogy a FET vezető állapotában a diódákon eső feszültség miatt a táplált fogyasztók olyan szinuszt kapnak, ami a nullátmenetnél megtörik, illetve "kihagy". Tehát egyszerre 2 db soros diódán eső feszültséggel kell kalkulálni, minden nullátmenetnél.
Ohmos terhelésnél ez nem probléma, induktívnál okozhat zavarokat is, vasmagos trafók sem szeretik az ilyet, zúghat tőle.
Szűrőtagokat érdemes használni, kísérletezés alapján betenni valamit.
Kapacitív leosztás járható út, mivel nem jelentős a vezérlés áramigénye.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#48177
üzenetére
Teljesítménykapcsolóként JFET nem jön szóba, kevés hozzá. De minden FET lényegében feszültségvezérelt ellenállás, más kérdés, hogy fordított áramra nem lehet igénybe venni, ezt a beépített védődiódák amúgy is meggátolják, illetve a diódák miatt ellenirányban vezet a FET:
Ezt ki is lehet használni AC-kapcsoláshoz, amikor két MOSFET-et szembekötnek:
A diódákat oda kell képzelni, azok is szembekapcsolódnak, így az áram egyik irányba sem tud folyni, amíg a FET-ek nem vezetnek. Amikor mindkét FET vezet, akkor pedig mindkét irányba vezet az áramkör:
Érdekes megoldás látható alább:
A fotodiódákban keletkező feszültséget használja ki, meg azt is, hogy a FET-ek áramot nem igényelnek a kapcsoláshoz, csak feszültséget. Forrás: [link] [link]
Másik lehetőség AC-kapcsolásra a diódahídba kötés:
Motorvezérlés komplementer vagy nem komplementer hídban is lehetséges, csak nagyobb feszültségnél a felső FET-ek Gate-vezérlését impulzustrafóval lehet például elválasztani (PWM-impulzusok átvitelére optocsatoló nem igazán használható, csak lassú kapcsolásra):
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#48158
üzenetére
Triak és tirisztor egyformán működik ilyen szempontból, nemrég volt is róla szó a topikban: [link] [link]
FET-tel lehet megoldani a fordított vezérlést.
(#48169) KaiotEch
Háztartási gépekkel foglalkozó alkatrészboltban érdeklődnék. Az is elképzelhető, hogy helyettesíthető valamelyik hagyományos segédfázisrelével, ami nem PTC-s.
A PTC nem egy tartós alkatrész, képcsöves TV-k lemágnesező körében is rengeteget kellett cserélni.
A régi hűtőszekrények reléje ehhez képest örökéletű volt.
-
Batman2
őstag
válasz
Batman2
#48158
üzenetére
Egyszerű, de nem túl praktikus megoldás a motorral kapcsolhatóan sorba kötni egy 1000W-os halogén ízzót, mint előtét ellenállást.
A motort közvetlen a hálózatra kötve "teljes gázzal" indítanám, majd felpörgés után sorba kapcsolnám az ízzóval, így lepörög és beáll nagyjából "félgázra".
Persze ez meg már lehet hogy túl erős lassítás, nem tudom mennyi W ízzót meg nehézkes elé kötni, plusz a hőjét kezelni, megfelelően elhelyezni.Üdv.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#48151
üzenetére
Az egy dolog, hogy az aszinkron motor fordulata a frekvencia függvényében változik, de egy 50 Hz-re készült motornak nem olyan jó például a 25 Hz, mert a frekvencia csökkenésével az induktív reaktancia is csökken, ami növekvő árammal, leégéssel járhat. Vagy a feszültséget is ennek megfelelően kell kontrollálni a PWM-áramkörrel.
A frekvenciaváltó nem egyszerű eset, a váltóáramot egyenirányítani kell, utána ismét megszaggatni, teljesítmény FET-ekkel, hozzávaló logikai vezérléssel. Példa egy fázisra.
Fázishasítóval meg csak korlátozott eredményt lehet elérni, mellékhatásként zúgó hangra is lehet számítani.
Mindamellett jobb híján szokták alkalmazni, ez a gyakorlatban derül ki, hogy mennyire válik be.
Fázishasítóval a mágneses forgómező fordulata nem csökken, csak gyengül az ereje, emiatt a forgórész lemarad tőle, ezt nevezik slipnek, ami az aszinkron motor természetes tulajdonsága. Csak normális esetben nem olyan nagy mértékben, mint ami fázishasítóval előidézhető. Emiatt bizonyos fordulat alatt rángatni kezd, teljesen elveszti a kapcsolatot a forgómezővel.
De elképzelhető olyan fordulattartomány, amin még épp használható, és nem csökken le túlzottan a nyomaték sem.
(#48152) Speeedfire
Leglényegesebb a kimeneten DC-t mérni, mivel az nyírhatja ki a mélysugárzót, ha nincs megfelelő védelemmel ellátva.
DC-csatolt kimenetű végfok, a DC-konverter kettős tápot állít elő benne (látszik a két puffer is), a kimeneteken GND-közeli feszültségnek kell lennie.
-
PHM
addikt
válasz
Batman2
#46766
üzenetére
Nekem úgy rémlik, hogy a TDA 2005 két TDA 2003 közös tokban.
Hídkapcsolásnál figyelni kell, hogy a két végfok nyugalmi kimeneti
feszültsége ne térjen el jelentősen, különben a hangszórón folyamatosan
egyenáram is fog folyni, ami plusz melegedéssel és kisebb
torzításmentes kivezérelhetőséggel jár. -
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#46755
üzenetére
Nemrég Lompos fórumtárs épp ezt vetette fel, hogy az egyforma torzítások hídban kioltják egymást.
De ha feltételezzük, hogy két egyforma áramkör nincs (ámbár az egy chipre integrált áramkörök elég egyformák tudnak lenni), még abban az esetben is sokkal többet nyom a latba a dupla kivezérelhetőség, mint "az a kis" torzítás.
Más kérdés, hogy otthoni Hi-Fi céljára nekem soha nem volt szimpatikus a hídkapcsolás, felesleges is, inkább legyen nagyobb a tápfeszültség, könnyen megoldható.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#46750
üzenetére
Itt analóg végfokról beszélünk, nincs ilyen fordított összefüggés.
Ezeknél a tápegységből történő teljesítményfelvétel egyenlő a hangszórón megjelenő teljesítménnyel + a disszipációs veszteségek.
Viszont a disszipációs veszteségek is analóg módon jelentkeznek, hasonlóan, mint egy lineáris feszültségstabilizátornál, ahol a különbözeti teljesítményt a szabályzó fűti el. Tehát amikor van egy áramigény, azt biztosítani kell, olyan áron is, hogy fűtés lesz belőle.
A szinuszos teljesítményt úgy mérjük, hogy a kivezérlést addig növeljük, míg a harmonikus torzítás eléri a 10 % értéket.
- Ha egy végfokot 12 V-ról járatok, akkor nyilván hamarabb "kifut" a tápfeszültségből, hamarabb elkezdi vágni a szinusz csúcsait, ami persze már durván hallható torzítás.
- Ha például 18 V-ről járatom, akkor tovább tudok menni amplitúdóban, később éri el ugyanazt a torzítást.De ez csak a kimenőfeszültség kérdése, nyilván ebből következik a teljesítmény, terhelőimpedancia függvényében, a keletkező áramot pedig el kell bírnia a tranzisztoroknak, tápnak, beleértve a disszipációt is.
Ugyanakkor a szóban forgó eszköz hídban dolgozik, emiatt az adott tápból dupla feszültséggel lehet kivezérelni a hangszórót, ami már négyszeres teljesítményt képez, azonos terhelőimpedancián, a négyzetes összefüggés miatt:
P = U² / R
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#46711
üzenetére
Maga az elv megfelelne a célra, csak nem mindegy a teljesítmény, amit át kell vinni.
Ha ez csak egy egyszerű, nem zárt vasmagos tekercs, az esetleg minimális teljesítményre lehet jó.
Egyébként zárt vasmagos EI vagy toroid kellene, ahol a vaskeresztmetszet a teljesítmény függvénye, meg nyilván a huzalátmérő is.
-
-
tornas
őstag
válasz
Batman2
#46294
üzenetére
EGYFÁZISÚ VÁLTAKOZÓÁRAMÚ SOROS KOMMUTÁTOROS MOTOROK
A ~230 V-os háztartási gépekben található univerzális motorok elvileg mennek egyenfesszel is, de nem 230 V DC-ről, hanem inkább 120-150 V DC-vel lehet használni. Ugyanis ezeknek a motoroknak az állórésze (gerjesztőtekercse) "csökkentett" menetszámú. A tekercsnek az ohm-os ellenálláson kívül van impedanciája (látszólagos ellenállása) is a váltófeszes táplálás esetén. Ha ilyen gépet 230 V egyenfesszel táplálsz meg nagyon hamar le fog égni, mert a kisebb tekercsellenállás miatt jóval nagyobb áram (ebből kifolyólag nagyobb lesz a teljesítménye is) fog folyni, mintha ugyanazt a tekercset (motort) 230 V AC-vel táplálod meg.
Remélem jól írtam le...
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#46293
üzenetére
Egy soros diódával is megemelheted az emittert.
A szénkefés univerzális motor állórésze és forgórésze is tekercs, vagyis nem permanens mágnes, ezért az áramirány mindkettőben egyszerre változik, váltóáram esetén. Lényegtelen ilyen szempontból, hogy az álló és forgórész sorosan vagy párhuzamosan van kötve. (A nyomatékgörbe szempontjából persze nem mindegy.)
DC-motornál például, az állórész legyen mágnes, forgórész kommutátoros. Itt polaritástól függően változik a forgásirány, mert az áramirány (ezzel együtt a mágneses pólusok) csak a forgórészben változik meg. Az állórész fix mágnes.
Ha az állórész is elektromágnes, akkor az is követi az áramirány változását. Ezért ezeknél csak úgy lehet forgásirányt változtatni, hogy egymáshoz képest kell felcserélni, vagy az állórésztekercs, vagy a kommutátor bekötését.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#46279
üzenetére
Az erősáramban egyébként nagyfeszültség van (120 kV és fölötte), középfeszültség (10, 20, 35 kV) és kisfeszültség (230/400 V), legalábbis a nálunk alkalmazott értékek.
Az erőművi generátor földelési rendszere annyiból érdektelen, hogy az utána következő trafók úgyis leválasztják azt.
Itt látszik, hogy a trafó primerje más-más fázisok közé van beiktatva, a terheléseloszlás miatt.
A fázishatáron a szigetelt szakaszt 50-60 méteres nagyságban kell elképzelni, ahol a vonat lendületből átmegy. Ha mégis meg kellene állni, akkor ideiglenesen feszültség alá lehet helyezni. Azt is meg lehet tenni, hogy ha egy trafó meghibásodna, a szomszédos szakasz táplálását átterhelni, a trafókat emiatt nagyobbra méretezik, hogy dupla szakaszt is elbírjon.
Vannak rövidebb, szigetelt fázishatárok is, de ott a két áramszedővel való áthaladás tiltott, mert a mozdony fáziszárlatot okozna.
Forrás:[link] [link] (Utóbbi linken a Firefox okoskodik, de csak a https tanúsítvány lejárta miatt.)
Még egy link:
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#46278
üzenetére
Tudtommal - de lehet, hogy tévedek - az erőművekből deltában osztják az ecetet. Ezért a 400kV-os (és annak nevezett) távvezetékeknek fázifeszültsége tulajdonképpen 235kV. Nullvezetéket tényleg csak lokálisan képeznek ki a trafóknál.A vonalakon a negyedik vékony szál csak védelmi szerepe(ke)t tölt be.
Akkor erről a hálózatról veszik a 25kV-ot, az egyik fázis sínelésével, vagy pedig már az 50kV-os táprendszert ellátó extra nagy (több 100kV-os) feszültségű távvezetékek trafóinál kötik a szekunder egyik fázisát össze a földdel ?
Nálunk minden figelmeztetésen 27kV szerepel, kiírva a 27000, hogy ijesztőbb legyen. A mozdonynak pedig szerintem mindegy. Pontosan nem tudom hány trafón megy keresztül. Ahol megfordultam, ott a vasúti trafóállomás a 220kV-ról van etetve és (a redundancia miatt) 2 darab 220/27kV-os trafó látja el feszültséggel azt a bizonyos vonalszakaszt.
-
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#46273
üzenetére
Ha az erőműben nem a csillagpontot kötnék a földre, hanem valamelyik fázist a 3 közül, akkor hasonló lenne az eredmény ?
Elméletileg igen. Gyakorlatban hátrányokkal járna.
Az egyik fázis nyugodtan mehetne a földön, semmi gond ?
Hát nem éppen. A füld fajlagos ellenállása kissé más, mint a távvezetékek anyagáé. Ha egy rézgolyón élnénk, az erre lehet jó lenne, de akkor se nagy távolságokra. Meg aztán képzeld ezt el egy 400 vagy 740kV-os vonalnál...
Step-up:
Input Voltage: 3.7~30V
Output Voltage: 4~30V
Input Current Max: 3A
Output Driving Power Max: 20W
Interfer Efficiency Max: 92%Szerintem jó lesz, ha meg picit feljebb lenne, még mindig ott a jó öreg soros dióda.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#46269
üzenetére
Csillagpont nincs. Ha el is képzelsz egyet, az nem lesz nulla közeliben, hanem (mondjuk) gyökhárommal osztva a vonalfeszültség értéke lesz.
Az izolált szekudnederen hogyan lehet az egyik fázist földponttá tenni ?
Mivel nincs galvanikus kapcsolatban a földdel (mint a primér!), oda kötöd, ahova akarod.
Ott nem fog áram folyni a föld és a fázis között ?
Ha oda van kötve, akkor nem, mert - ugye - rövidzár és ezért nulla potenciálkülönbség.
Neked mind ez jár a fejedben:
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#46238
üzenetére
Közben én is írtam egy hozzászólást, mire a Lomposé megjelent, de attól még hadd menjen ez a verzió is:
---------------------------------------Van lehetőség, négyszögjelet trafó vagy tekercs nélkül, diódás feszültségkétszerezővel növelni:
http://www.google.com/images?q=NE555+voltage+doubler
Ami persze a kétszeresnél kevesebb lesz végül. Áramigénytől függ, hogy az 555 kimenetét tranzisztorokkal erősíteni kell vagy nem, erre láthatók példák.
A három fázist fejben egy háromszögként is el lehet képzelni, amit az említett esetben egyik csúcsánál a földre állítasz. Ez a "háromszög dolog" a vektoros leképezés alapján értelmezhető.
Például a kisfeszültségű hálózaton az utcai trafó szekundere csillagba van kötve, a csillagpontot leföldelik. Ha csillagpont földelését megszakítod, ehelyett az egyik fázist földeled le, máris eljutunk az említett vasúti rendszerhez.
Ha a szekunder deltába van kötve, akkor csillagpont eleve nincs is, de ez mindegy az adott esetben, mert nem is kell.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#46237
üzenetére
Szemléletesebb elképzelni egy 3fázisú trafót. Primere a 3fázisú hálózatból van táplálva, szekundere pedig (galvanikusan tökéletesen elválasztva a primértől) úgy van kötve, hogy a három fázisból egy a földre. Így megmarad bármelyik 2 között a vonalfeszültség és a 120 fokos fáziskülönbség. Ilyenkor nullról nincs/nem lehet szó.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#46215
üzenetére
Ez csak annyi, hogy a tápláló háromfázisú (háromoszlopos) trafónak van három szekundere (vagy lehetett 3 db egyfázisú trafó is, ez már mindegy), ami galvanikusan szigetelt a primertől, ezzel együtt a földtől is.
A szekundereket akár delta, akár csillagba kötjük (utóbbi esetben a csillagpont persze nem megy sehová), kapunk három szál vezetéket, abból egyet gond nélkül lehet földelni.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#46215
üzenetére
Rosszul. A harmadik földpotenciálon volt (máshol nem lehetett, gondolj pl. zuhogó esőre
). Csak a másik 2 fázissal együtt 3 fázisú rendszert alkotott. Nulla vezeték nem létezett, mert az minden lett volna, csak nulla nem, tehát Delta-kapcsolás. Felrajzolható vektorokkal. -
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#45641
üzenetére
Jelleggörbéje nagyon közel áll a klasszikus Zeneréhez, de mivel más célra fejlesztették nem fontos a differenciális Zener impedanciája (dVz/dIz). Nagyon nagy pillanatnyi áramra (200A) képes, de ez csak hálózati félperiódusnyi időre igaz percenként 4 alkalommal.
Nekem a neve tetszik MOSORB. Nyelvészeti remek a MOS (CMOS) elemek védelmére kitalált transORB.Stabilizátorba használható (de inkább ne!), de nem válogatják annyira pontos csoportokba, mint a Zenereket, a már említett differenciális impenanciája pedig "rettenetes" a klasszikus Zenerekhez képest (adatlapból kiszámolható kb, 0.3 ohm).
Normál egyenirányító diódaként használható ez ?
Ez a típus max. 5V-ig (csúcs).
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#45634
üzenetére
1: a 16V váltó egyutas egyneirányítása, majd puffer kondi (kb. 1000mikró) és mehet a kapcsolásra.
így biztos hogy nem haladom meg az 555-ös max feszültség értékét, viszont 12V-nál nagyobb feszültségem sem igen lesz, ami meg még sovány a jelzőknek.Erre ne számíts! Az első félhullámnál már csúcsra (16x1.41) telik a puffer, a hiányzó félhullám ideje alatt pedig a fogyasztás függvényében esik.
Marad a 2 vagy 3.
Megkéstem.
-
rita7107
aktív tag
válasz
Batman2
#45320
üzenetére
Hétfön megyek be újra dolgozni, és akkor készítek képeket, rajzokat meg mindent a tápról, meg a panelról is. Arra azért felkészítelek, hogy ezen látszik hogy egy főiskolás készítette még '80 körül. Ma bementem a boltba és mutatom a kondit amit kiakarok cserélni, és a vezető megcsodálta. A kondin 1972-es dátum volt.
A 400V 10uF kondi kb 8cm nagyságú. Eredeti West Germany felirattal.
A tápot nem hoztam haza, mert felesleges lett volna, azért hogy hétfön visszavigyem és itthon csak álljon, mert nem leszek itthon vasárnap estig. -
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#45318
üzenetére
Jobban utánanézve, létezik 400/690 V hálózat, üzemi célokra, főleg észak európai országokban alkalmazzák. Legalábbis egy netes forrás szerint.
Motoroknál azonban úgy néz ki (de az is lehet, hogy tanultam valamikor, csak már nem emlékeztem), az adattáblán mindig a csillagkapcsolású feszültséget adják meg:
- 230/400 V jelentése: 3 db 230 V-os tekercs
- 400/690 V jelentése: 3 db 400 V-os tekercsEbből következően az első motor csak csillagba köthető a 230/400-as hálózaton, míg a másik motor deltába is, mert akkor pont 400 V-ot kapnak a tekercsei.
A második motor csillagkapcsolásban használható lenne 400/690 V-os hálózaton is.
Tehát ez így logikus, de amit az alábbi linken olvastam – méghozzá egy állítólagos okleveles villamosmérnök aláírásával –, ott azért akadnak egy kicsit vicces magyarázatok is:
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#45299
üzenetére
Egy kicsit térben és időben kell gondolkodni a megértéshez.
Csillagkapcsolásnál a csillagpontot köthetnénk a nullavezetőre is, ott ugyanis egy "virtuális" nullapont alakul ki. Nem kell nullázni, de elvileg lehetne. Így is, úgy is a fázisfeszültség (230 V) jut egy tekercsre.
Így a soros kapcsolás továbbra sem értelmezhető, mert két tekercs találkozási pontját elhúzza a harmadik tekercs, egy harmadik irányba. Egyfajta "kötélhúzás" három irányba, közben még forog is az egész (mármint a képzeletbeli vektoros ábra).
Ha a 400 V-os tekercseket csillagba kötném, akkor elvileg szerintem is köthetnék rá 3 x 400 V fázisfeszültséget (elvégre ezzel nem terhelem túl a tekercseket), aminek a vonali értéke kétségtelenül 690 V-ra jönne ki, ha lenne ilyen, meg a motor szigetelése is elbírná.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#45300
üzenetére
Nincs mit, de még kijavítanálak:
Vagy ha csillagba kötnénk, akkor 680V...
Ezt nem gondoltad át alaposan. MINDIG figyelni kell a fázisviszonyokra. 2 fázisra kötés esetében nem adódik össze a 2 nominális feszültség. Soha nincsenek fázisban. Vektoriálisan adódnak össze, ahogy @Kernel is írta. Vagy egyszerűen meg kell vizsgálni a 3 fázis szinuszgörbéit, bármelyik pillanatban.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#45287
üzenetére
Mindhárom tekercsen, mindig 50 Hz váltóáram folyik, csak időben eltolt fázisban. Ez ugyanúgy érvényes az erőművi szinkrongenerátorra, mint a szinkron vagy aszinkron motorra.
A három fázis az erőműben kezdődik, ahol a generátorban, a körben elhelyezett három tekercsben (valójában ennek többszöröse – több póluspár --> alacsonyabb fordulat –, de "virtuálisan" csak három az eredője) egy forgó elektromágnes áramot indukál, ami a térbeli elhelyezkedés miatt értelemszerűen fázisban eltolt lesz:
Ez is egy jó szemléletes rajz, delta kapcsolású tekercsekkel:
Gyakorlatilag a forgó mágneses mezőből háromfázisú áram keletkezik.
Motorban ugyanez fordítva, végül visszakapjuk a forgómezőt:
Ha vektorosan ábrázolom a három fázist, tisztán geometriai alapon is levezethető, hogy a fázisfeszültség (230 V) gyök3-szorosa lesz a vonali feszültség (400 V):
Vannak kisebb teljesítményű motorok, kb. 2 kW alatt, aminek három tekercse egyenként 230 V-ra van méretezve, azt nyilván csak csillagba lehet kötni, hiszen deltában 400 V-ot kapna mindegyik tekercs, amitől leég.
Nagyobb motorok tekercse a 400 V-ra tervezett, ezért deltába is köthető. De indítani ajánlott csillagban, így kevesebb áramot vesz fel, de gyengébb is. Felpörgés után lehet deltába kapcsolni, a maximális teljesítmény és nyomaték eléréséhez.
-
Lompos48
nagyúr
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#45245
üzenetére
98%.ban ragaszkodom ahhoz, hogy a "4" egy NPN (a bázisába érkező dióda polaritásából meg hogy nem látom értelmét egy olyan 510 ohmos emitterellenállásnak, ami a pozitív fesz. felé tartson). A "3" pedig a fotók alapján ugyanolyan. Maradok tehát az eredeti tippeim mellett. Tovább passz!
-
darvinya
titán
válasz
Batman2
#45253
üzenetére
Egyik hozzászólásban ez szerepel:
A Lada Samarák 21080-3734910-xx gyújtáselektronikái esetén az előtét ellenállást ki kell venni, mert különben nem tud kialakulni időben a 8,5 A körüli primer áram (különösen nagyobb fordulaton vagy kis feszültségen). A 21083-3704910-xx gyújtásleketronika nem jó a Wb, Tb típusokhoz, mert ez a mikroprocesszoros gyújtási rendszer két csatornás elektronikája.Kérdés nem-e ezt vetted.
-
Kernel
nagyúr
-
#45187
csabyka666
veterán
Batman2
#45179
válasz
Batman2
#45179
üzenetére
De mind a kettőből, ami ráadásul zsír új? A régiből biztosan elszökött, mert azon volt egy lyuk, de hogy mindkettő rossz lenne...hát nem tudom, mindegy is, elvileg ma jön a harmadik.
Gondolkodtam már azon is, hogy én kötöm be rosszul, de a zöld-sárga helye adott, és ha azt nem kötném be, attól még működne...az eredetin amelyik kettő csatlakozón rövidzárat mértem, oda kötöttem a két feketét (mivel rövidzár, fordítva nem is tudom bekötni), a barnának meg kizárásos alapon maradt egy csatlakozó...
-
.
folytatom a keresést.
Próbálok valamit sillabizálgatni, háta sikerül. Nem ártana tudni, hogy a konnektor szálai hol és hogy kötődnek a kocsi villamos hálózatához.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold- SkyShowtime
- Norvégia átmenetileg betiltja az áramigényes kriptobányászatot
- Hitelkártyák használata, hitelkártya visszatérítés
- Miskolc és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Nintendo Switch
- Black Myth: Wukong
- Autós topik
- Kevesebb dolgozó kell az Amazonnak, AI veszi át a rutinfeladatokat
- Milyen autót vegyek?
- Stellar Blade
- További aktív témák...
- Easun iSolar SMW 11kW Twin Hibrid inverter // Dupla MPPT // BMS // WiFi
- GAMER PC : RYZEN 7 5700G/// 32 GB DDR4 /// RX 6700 XT 12 GB /// 512 GB NVME
- GAMER MSI LAPTOP : 15,6" 144 HZ /// i5 12450H /// 16GB DDR4/// RTX 4050 6GB/// 1TB NVME
- Manfrotto 055 magnézium fotó-videófej Q5 gyorskioldóval
- Sony ECM-W2BT
- Samsung Galaxy A04 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Bomba ár! Lenovo X1 Yoga 1st - i7-6G I 8GB I 256SSD I 14" WQHD I HDMI I W10 I CAM I Garancia!
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone Ryzen 5 5600X 16/32/64GB RAM RTX 5060 8GB GAMER PC termékbeszámítással
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 7800X3D 32/64GB RAM RX 9070 XT GAMER PC termékbeszámítással
- Apple iPhone 14 256GB/ 86% Akkuval / 12 hónap jótállással!
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged