- Vodafone mobilszolgáltatások
- Yettel topik
- Honor Magic5 Pro - kamerák bűvöletében
- Honor Magic6 Pro - kör közepén számok
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Samsung Galaxy A53 5G - kevesebbet többért
- Redmi Note 13 Pro+ - a fejlődés íve
- iPhone topik
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Xiaomi Mi 9 SE - csúcsimitátor
Hirdetés
-
Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
lo Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül.
-
Mozgásban az Arena Breakout: Infinite (PC)
gp A korábban csak mobilokra/tabletekre megjelent FPS hamarosan PC-n is elérhető lesz.
-
Robotkart irányított a majom a kínai Neuralink agyi chipjével
it A mindezt lehetővé tévő Neucybert a Neuralink kínai riválisa, a Beijing Xinzhida Neurotechnology fejlesztette ki.
-
Mobilarena
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Teasüti
nagyúr
Ez a sztenderd bekötése a nyomógombnak. Azért nem lehet csak egyszerűen a nyitott/zárt áramköri kapcsoló példáját alkalmazni, mert nyitott állapotban a GPIO "lebeg" és bármilyen random értéket felvehet a zajtól függően. Ezért a GPIO lábakat fixen fel/le kell húzni Vcc-re/GND-re.
Ezért látsz egy felhúzó ellenállást 5V-ra, amit a nyomógomb lehúz GND-re. Rövidzártól nem kell tartani, egy 10k-s felhúzóval kb 0,5 mA áram lesz levezetve GND-re gombnyomás esetén. Ha meg nem nyomod a gombot, akkor meg még ennyi áram se lesz, mivel a GPIO bemenet úgy tudom MegaOhm nagyságrendű.Az meg hogy alapból fel vagy le van húzva, az szinte mindegy. Van aki inkább GND-re húzza a gombokat alapból, hogy ne legyen feszültség alatt az áramkör, csak a gombnyomás idejére. Na nem mintha 5V 0,5 mA olyan nagy kárt tudna tenni bármiben.
[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
válasz Tankblock #9448 üzenetére
Jól értem, hogy a CAN busz olyasmi, mint az USB? Egy csavart érpár, ellentétes fázisú jelátvitellel.
Így már értem miért alkalmazzák előszeretettel autós környezetben.
Én I2C köré terveztem a rendszert, de ha nem válik be akkor áttervezem CAN buszra.
ESP32-n ha minden igaz, akkor a CAN buszt rá tudom rakni az I2C által használt lábakra is szerintem, ez talán nem lenne gond. És akkor a motort be lehetne húzni sztenderd USB kábellel. Gyors keresés után látom vannak CAN buszos GPIO expander chip-ek is.
Viszont ismertek olyan Attiny85-höz hasonló olcsó kontrollert, ami CAN buszos (és Arduino IDE-ben programozható természetesen)? Picike méret és 4 GPIO. Mondjuk vmi SOP8-as tokozásban?szerk: óóó ácsi-ácsi. I2C eszközöket viszont nem fogom tudni felfűzni CAN-re.
[ Szerkesztve ]
-
tvamos
nagyúr
válasz Teasüti #9453 üzenetére
Itt le van írva: [link]
Már vagy 10 éve csináltam utoljára ilyesmit, de úgy rémlik, a fizikai hardver lehet sokféle, RS485 busz, vagy akár ethernet is, ha jól emlékszem, talán a minimális sebesség meg van adva, a szoftver a lényeg.
Ezekhez a layerekhez sosem értettem rendesen... ráfotrasztom a pcb-re a CAN vezérlô ic-t, oszt jóvan...Mire szeretnéd a CAN-t használni amúgy? Ha saját protokol, akkor feleslegesen zabálná az erôforrásokat.
Ha a motorbiciklihez akarsz illeszteni valamit, akkor meg ELM327.
[ Szerkesztve ]
"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János
-
Teasüti
nagyúr
Jelenleg úgy néz ki a dolog, hogy I2C-re lesz felfűzve az ESP32, két-három Attiny85, I2C szenzorok és egy kijelző. A motoron nincs CAN busz gyárilag, így csak a saját rendszeremet szolgálná ki.
Azt még nem tudom az I2C eszközöket hogy lehetne megoldani, de ahogy nézem már az ESP32-n se olyan egyszerű az élet. Datasheet-ben pl egy árva szót sem szólnak róla. -
Teasüti
nagyúr
USB-t nem ismerem igazán, csak töltő erejéig foglalkoztam vele. Nem tudom milyen adatátviteli módjai vannak és azok milyen fizikai rétegben történnek. D+ és D- ágakról is csak azért tudok, mert tudnom kellett a feszültség szinteket a töltés vezérléshez.
Például fel lehet fűzni több eszközt egyetlen adatbuszra úgy mint I2C-nél és CAN-nél? Vagy az USB csak point-to-point működik? Nyilván nem fogok/akarok/tudok kihúzni egy-egy ágat minden eszközhöz.
Jah és nincs USB vezérlő a kontrolleren míg CAN vezérlő az elvileg van, ez mondjuk elég nyomós indok.
Meg CAN buszos mikrochip-eket szerintem könnyebb találni (pl. GPIO expander-t fél perc alatt találtam), mint natív USB-s mikrochip-eket.[ Szerkesztve ]
-
_q
addikt
válasz ecaddsell #9447 üzenetére
Nekem fektetve helyezve (hosszabbik oldal vízszintes, rövidebb oldal függőleges) egyik hosszanti és mellette lévő rövidebb oldalról nézve jó, másik hosszabbik és rövidebb oldalról minősíthetetlen szinte a betekintési szög. Tehát sarokba helyezve jó és szemből is, egyébként nem. Szerencsére falon sarokba lesz. ha valahová egy falra középre tenném, amit mind két oldalról meg tudok közelíteni, ott már nem lenne szép, sőt.
Én egyébként nem vettem túl olcsón sajnos, 3500-4000 Ft-ba került a 3.5 col. SPI mondhatni előny, de én nem használom ki, mivel nem kell egyáltalán gyors képernyő frissítés, viszont a 3 adat vonal előny nagyon is a párhuzamos programozású kijelzőkkel ellentétben.
Én csak azért vettem ekkora kijelzőt, mert egy analóg órába szeretném beépíteni és jó lenne ha nem 1 méterről tudnám csak leolvasni a kiírt dátum, hőmérséklet adatokat.Én ezt a könyvtárat használom. Ez elég sok kijelző meghajtót támogat, amit te használsz azt is. Ezzel a könyvtárral és ILI9486-os meghajtó IC-vel dolgozik a kijelző. Próbáltam kezdetben tesztelni, hogy 0-ról counter számol mondjuk több tízezerig és ahogy az ESP bírja íratja ki az adatokat akár tizedes-százados pontosan. Igaz itt már semmit se láttam a másodpercnél lassabban változó számokból, de nekem úgy tűnt kiír mindent. Tehát ha számítana a sebesség akkor nem hiszem, hogy gond lenne vele. Ja és én is ESP32-vel használom. Próbáld meg esetleg ezt a könyvtárat az adafruit helyett.
-
Teasüti
nagyúr
Elvileg CAN 2.0 vezérlő be van építve, a funkcionális blokk diagramjában is látható. Viszont nem foglalkozik vele a kézikönyv. Neten meg pár példán és lib-en kívül kb semmit nem találtam.
Espressif fórumán foglalkoznak vele, de ott még nem tartok, hogy átnyálazzak egy egész topikot.[ Szerkesztve ]
-
ecaddsell
aktív tag
Azt vettem észre a mérettel nagyon meredeken emelkednek az árak, szóval még akár reális is lehet amennyiért vetted. Én se vennék mást csak soros interfészes kijelzőt (hiába olcsóbb az ilyen-olyan shield).
A könyvtár linkjét köszi, ezt láttam is, csak annyi a könyvtár mint csillag az égen...
Viszont jó eséllyel megvárom amíg megjön a nagyobb kijelző, mert nemcsak a frissítéssel van gondom.
(A frissítéssel is azért inkább, mert jó pár adatot kell kiírni és ha 1 változik, akkor jó eséllyel az összes megy utána, szóval több részletben lényegében teljes újraírás van).
Minden kijelző, könyvtár variáns stb., pár extra #ifdef-t indukál és már most is rontja a kód minőségét a sok #ifdef, szóval most inkább még várok.Eredetileg 128x64-es OLED-el indult ez a projekt (dual color monochrome, felső 1/4 sárga, többi kék), aztán mikor kitaláltam legyen még ez meg az akkor láttam, kevés lesz a kijelző és megvettem a 160x128-as TFT-t.
Viszont ennél meg kiderült, hogy a textsize() az 10, 20, 30 stb. pixelt állít. Az 1-es méret az még nekem is kicsi, a 20-as mérettel meg nem fér ki az eddigi 4 sorból 2 (pl. frekvencia 9 digiten amit azért ultra gáz lenne több sorra osztani). Szóval hiába lett most 6 sor a 4 helyett, ha vízszintesen meg nem férek el (újabb tapasztalat: érdemesebb 1-el nagyobb kijelzőt venni, mint amiről azt gondolja az ember hogy elég lesz).Egyébként egy hasonló óra progi volt vsz. az első progi amit futtattam az EP32-n, ott volt a példaprogramok között és gond nélkül felment. WiFi-n szedi le a pontos időt. Nem is akartam WiFi-t használni (azóta se használtam), de pont ez esett kezem ügyébe.
-
_q
addikt
válasz ecaddsell #9461 üzenetére
Én úgy csináltam, hogy nem az egész kijelzőt frissítem. Vannak fix részek pl: Temp, Humidity, vagy az ezekhez tartozó mértékegység. Ezt egyszer ráírom kijelzőre és nem változtatom. Illetve vannak az érétkek amik változnak. Ezt a könyvtár úgy kezeli le, hogy bizonyos betűstílusnál magától csak az értéket frissíti, bizonyos betűtípus használatnál macerásabb, ott én ráírom az előző értéket feketével, majd az újat az adott színnel. Tehát mind a két esetben csak az érték pixelei változnak, Talán így gyorsabb is a kiíratás, mivel nem kell minden pixelt újra rajzolni.
OLED kijelzőt könnyebb kezelni, legalább is nekem könnyebb volt. Viszont amit linkeltem könyvtárnak is vannak persze hiányosságai. Pl az előre definiált betűméretek, illetve van amit csak számra(int, float), van amit csak string-re lehet alkalmazni. De vannak előre definiált függvények vonalra, körre meg lehet tetszőlegesen színt is megadni az előre definiáltakon kívül. Nekem bejött ez a könyvtár, működik is, sok meghajtó IC-t támogat. Ja és elég csak a legelején definiálni, melyik kijelzővel dolgozol, pontosabban a meghajtó IC-t. Ezek után már csak használni kell a könyvtárat.
-
ecaddsell
aktív tag
Én is újraírással frissítem. Korábban a kék háttérszínnel írtam újra, de nem volt jók a színek, szóval most nálam is fekete (de #define mondja meg mi a háttérszín szóval flexibilis).
Csak string-et használok, sprintf formáz.
Az alakzatokból max a filled rect lehet érdekes, ha az gyorsabb mint a háttérszínnel újraírás...Nem mondanám, hogy könnyebb kezelni az OLED-et, csak más. Sajnos könyvtáranként lehet más az inicializálás, kurzor kezelés (vagy nem kezelés), font méret beállítás (konstans, font nevében a méret stb), színbeállítás stb. Ezek egy része jól makrózható (én is ezt tervezem, ha eldől mik maradnak), más része nem annyira.
-
Tankblock
aktív tag
válasz Teasüti #9453 üzenetére
Hello
Bocs, munka az első,
Igen azért használják, mert hibát lehet detektálni, és zavartűrő.
Igy az analog jeleket ha a másik ECU olvassa, akkor nagyobb távolságra digitálisan és zavartűrően lehet továbbitani. Robosztus és nem kell métereken keresztül analog jeleket küldözgetni.....Release the Beast....
-
_q
addikt
válasz ecaddsell #9463 üzenetére
Amúgy nem olyan vészesen nagy a 3.5 col se. Lehet kinövöd amit most próbálni akarsz majd. Ha esetleg érdekessé válik belinkelem melyiket használom. Kezelhetőségre és méretre nem találtam másik ami megérné. Ez lenne az.
Persze van még a nextion, de az meg végképp sokba kerül, kb duplája mindegyik méretben a többi ILI és társaihoz képest.
[ Szerkesztve ]
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #9460 üzenetére
Én nem tudok róla, hogy lenne benne CAN bus hardver. Szoftverből emulálni viszont persze lehet, mint bármit is.
Ha valaki talál benne, az értesítsen bennünket! A CAN bus használata az I2C sensorok csatolásán fog - szerintem - nehézséget okozni.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Teasüti
nagyúr
válasz Janos250 #9468 üzenetére
Adatlap 1.4.3 bekezdésében szerepel, valamint az 1.6 bekezdésben lévő blokk diagramban. Viszont nem tárgyalja sehol az adatlapon.
Valamint van egy szép hosszú topik az Espressif oldalán róla.
Ezen kívül neten találni hozzá lib-et is és egy-két példát is.[ Szerkesztve ]
-
ecaddsell
aktív tag
Nekem méretileg elég lenne az 1.8-as kijelző is, ha kiférnék rá, lévén a nézési táv max 1m.
Egyébként megoldottam a ST7735-el a HW SPI-t is.
Mint sejtettem is fogalma sincs a könyvtárnak mit kellene használni ezért a default-ot használja.
Innen már csak az SPI default-ot kellett megkeressem és meg is lett az SPI.cpp-ben:if(sck == -1 && miso == -1 && mosi == -1 && ss == -1) {
_sck = (_spi_num == VSPI) ? SCK : 14;
_miso = (_spi_num == VSPI) ? MISO : 12;
_mosi = (_spi_num == VSPI) ? MOSI : 13;
_ss = (_spi_num == VSPI) ? SS : 15;Ezek meg a HSPI pinek amit a generátor chip-re használok, nem csoda, hogy összeakadt.
Áttettem a generátort VSPI-ra a TFT-t meg a HSPI pinekre és láss csodát megy a HW SPI és relatíve gyors is lett a frissítés (de még van mit javítanom).Na szóval összegzésnek ezek az SPI pinek ESP32-n:
HSPI
CLK 14
MOSI 13VSPI
CLK 18
MOSI 23A TFT HW SPI meg szépen lefoglalja a HSPI-t, szóval nekünk marad a VSPI...
Azért túl nincs dokumentálva a dolog...
-
Xpod
addikt
Üdv
Elakadtam kicsit, egy kis segítséget szeretnék kérni.
Az ESP32-őn fut egy webszerver/weboldal.
A weboldalon rádiógombbal kiválasztok egy színt. A rádiógomb értéke megjelenik az URL-ben az alábbi módon:http://10.1.0.9/?ledszin=0xFF00FF
A ledszín változó értékét én szeretném felhasználni. A ledszin egy string típusú adat, a gond az, hogy nekem integer kell.
Mivel tudnám átkonvertálni?
A c_str() függvénnyel char típusra már tudtam konvertálni, de sajnos az nem jó.A toInt() függvénnyel nem jártam sikerrel.
Ehhez a függvényhez kell nekem integer típusú adat a szin változóhoz.
void LEDvilagitas(int szin)
{for (i=0; i<osszesLED; i++)
{ledek[i] = szin; }
FastLED.setBrightness(ledfenyero);
FastLED.show();
delay(100);}Most kezdődjék a tánc! - mondta a papagáj és berepült a ventilátorba.
-
Tankblock
aktív tag
Hello
Az int az 4 byte lesz.
#include <cstdlib>
#include <iostream>
using namespace std;
int main() {
string s = "abcd";
char * p;
long n = strtol( s.c_str(), & p, 16 );
if ( * p != 0 ) { //my bad edit was here
cout << "not a number" << endl;
}
else {
cout << n << endl;
}
}szerintem ez lehet hogy hasznos, bár én inkább levágnám R G B re 2 charonként és azt konvertálnám át....
Remélem nem kevertem össze semmit se.
Release the Beast....
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #9469 üzenetére
Hmm!
Kösz.
Érdekes.
A Tech. Ref. azt írja, hogy
0x3FF6_B000 0x3FF6_BFFF 4 KB Reserved
A példák szerint viszont itt vannak a CAN regiszterek.
Na, egyszer majd kipróbálom, mert hozzá a topic túl hosszú.Elég sok memória tartomány van, amire a Tech. Ref. azt írja, hogy reserved.
Vajon a többi is valami kincs?[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
szuszinho
őstag
Sziasztok,
Bocs a láma kérdésért, de mi a különbség egy SSR és egy SRD-05VDC-SL-C között?
Arduinoval szeretnék majd megvalósítani egy ki-bekapcsolást hőmérséklet függvényében, és utóbbi relével rendelkezem már. -
Teasüti
nagyúr
válasz szuszinho #9475 üzenetére
Első találat, részlet az SSR wikipedia cikkéből:
"Advantages over mechanical relaysMost of the relative advantages of solid state and electromechanical relays are common to all solid-state as against electromechanical devices.
-Inherently smaller and slimmer profile than mechanical relay of similar specification, allowing tighter packing. (If desired may have the same "casing" form factor for interchangeability.)
-Totally silent operation.
-SSRs switch faster than electromechanical relays; the switching time of a typical optically coupled SSR is dependent on the time needed to power the LED on and off - of the order of microseconds to milliseconds.
-Increased lifetime, even if it is activated many times, as there are no moving parts to wear and no contacts to pit or build up carbon.
-Output resistance remains constant regardless of amount of use.
-Clean, bounceless operation.
-No sparking, allows it to be used in explosive environments, where it is critical that no spark is generated during switching.
-Much less sensitive to storage and operating environment factors such as mechanical shock, vibration, humidity, and external magnetic fields.Disadvantages
-Voltage/current characteristic of semiconductor rather than mechanical contacts:
When closed, higher resistance (generating heat), and increased electrical noise
When open, lower resistance, and reverse leakage current (typically µA range)
-Voltage/current characteristic is not linear (not purely resistive), distorting switched waveforms to some extent. An electromechanical relay has the low ohmic (linear) resistance of the associated mechanical switch when activated, and the exceedingly high resistance of the air gap and insulating materials when open.
-Some types have polarity-sensitive output circuits. Electromechanical relays are not affected by polarity.
-Possibility of spurious switching due to voltage transients (due to much faster switching than mechanical relay)
-Isolated bias supply required for gate charge circuit
-Higher transient reverse recovery time (Trr) due to the presence of the body diode
-Tendency to fail "shorted" on their outputs, while electromechanical relay contacts tend to fail "open"."[ Szerkesztve ]
-
bzolika10
aktív tag
Sziasztok!
Van egy 16X2-es lcd kijelzőm i2c-vel, de nem tudom működésre bírni. Már több konyvtárat próbáltam, de egyikkel sem ment. Melyik a jó könyvtár?
-
Tankblock
aktív tag
válasz bzolika10 #9477 üzenetére
Hello,
LiquidCrystal_I2C.h
#include <Wire.h>
#include <LiquidCrystal_I2C.h>
LiquidCrystal_I2C lcd(0x3F,16,2); // set the LCD address to 0x27 for a 16 chars and 2 line display
void setup()
{
lcd.init(); // initialize the lcd
lcd.init();
// Print a message to the LCD.
lcd.backlight();
lcd.setCursor(0,0);
lcd.print("Hello, world!");
}
void loop()
{
}a másik, hogy a i2c átalakitón a potit állitsd be rendesen, hogy látszódjon a szöveg. A cimét i2c scannerrel ki tudod deriteni.
have fun.
Release the Beast....
-
Attix70
aktív tag
válasz szuszinho #9475 üzenetére
Az SSR szilárdtest relé, elektronikus áramkörökből felépített relé ami a felépítéséből adódóan váltakozó feszültségre használható valamint aktív üzemben mindig van rajta feszültség esés (és disszipáció) és még nullátmenet kapcsolására is alkalmas lehet.. A másik az sima relé (mechanikus kapcsolást végez)
Próbáljuk meg a mondatokat NAGYbetűvel kezdeni
-
tibi-d
tag
válasz bzolika10 #9477 üzenetére
Szia!
Én is bele estem ebbe a csapdába. Régebbi projektekben tökéletesen működő kijelző az újratelepített IDE-ben nem akart életre kelni. A legújabb könyvtárak nem kompatibilisek a régebbi kijelzőkkel. Nálam a HD44780-ra megírt könyvtár működik. A kijelzőt az "init" helyett a "begin"-el lehet elindítani. -
_q
addikt
Sziasztok!
18650-es alkalmazáshoz tudnátok ajánlani low dropout voltage regulator-t? Amit találtam MCP1700-nak 250 mA amit elvileg tud áram, ahogy nézem az meg elég határeset, ha wifi kommunikáció is kell, már pedig kell ESPnow + deepsleep alkalmazáshoz.
-
Tankblock
aktív tag
-
Janos250
őstag
Nem ezt keresed?
https://ae01.alicdn.com/kf/HTB1vxDyNVXXXXakXVXXq6xXFXXX7/221872405/HTB1vxDyNVXXXXakXVXXq6xXFXXX7.jpg
Itt egy kicsit olcsóbb:
https://www.ebay.com/itm/2in1-Buck-Boost-0-8-6V-to-3-3V-DC-DC-Converter-Module-for-esp8266-Wifi-Bluetooth/172915616940?hash=item284292ecac:g:cDIAAOSwOS1Z209nAz amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
_q
addikt
válasz vargalex #9484 üzenetére
Köszi. Néztem ezt is csak a 250 mA-es max kimeneti áramot kevésnek tartom.
(#9488) Janos250
Köszi ez kellett igen. Ez alapján tudja amit szeretnék.(#9489) Tankblock
Köszi, akkor ez lesz a befutó. Egyébként csináltál hozzá nyákot amire mondjuk rádugtad tüskesorral vagy próbapanelen forrasztgattad össze? -
_q
addikt
válasz Janos250 #9492 üzenetére
Volt 1.19 GBP ~ 1.5 USD-ért is. Szintén ebayről berendeltem. Már késő, de azért belinkelem: [link]
(#9491) Tankblock
Tehát nem csinálsz külön ennek is helyet a nyákon. Persze fejlesztés alatt próbapanelen csinálom én is. Viszont utána nyákot tervezek hozzá. Az lett volna szép, ha mindent alkatrészenként rá tudok tenni a nyákra, helyette most úgy néz ki, hogy lesz rajta 2-3 rész, amit modul formájában teszek rá, tehát tüskesoros megoldással, ahogy írod. Így sokkal praktikusabb, habár esztétikailag kicsit zavar. Lesz egy másik nyák, szerencsére ott meg tudom oldani modul nélkül is, az alkatrészeket direktbe rátéve.[ Szerkesztve ]
-
Janos250
őstag
Kösz, tulajdonképpen csak tartaléknak rendeltem, mert amivel most bütykölök, azoknak kevés ez az áram.
Korábban valaki itt a fórumon linkelte ezt:
https://www.banggood.com/10pcs-DC-DC-3_3V-3A-Power-Supply-Module-Buck-Regulator-Module-12V-5V-To-3_3V-Fixed-Output-Car-Power-p-1216603.html?rmmds=myorder&cur_warehouse=CN
Én - azt hiszem - elsősorban ennél maradok. Eredetileg egy másik panelt terveztem használni, de - úgy tűnik - nagy a zaja, mert azzal gyakran kiakad, pedig elemről és LDO-ról stabilan megy.
Kondizásokat természetesen alkalmaztam (elko, tantál, kerámia), de nem sok sikerrel.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
_q
addikt
válasz Janos250 #9494 üzenetére
Köszi, a tekercs ezen az utóbbin kicsit komolyabbnak tűnik. Remélem beválik amit ajánlottatok.
Mindig rájövök milyen jó az arduino könyvtárrendszere az előforduló problémák ellenére is. Most egy ADS1115-öt teszteltem. összekötözgetéssel, tesztel együtt nem volt több mint 30 perc, hogy használatra kész legyen. Lassan talán elkészülök a projekttel.
[ Szerkesztve ]
-
Janos250
őstag
"Mindig rájövök milyen jó az arduino könyvtárrendszere"
Többször előfordult már, hogy egy teljesen nyitott rendszer felbolygatta az addigi állóvizet.
Annak idején a világ számítástechnikai iparában rettentő nagy túlsúllyal rendelkező IBM sokáig teljesen kimaradt a kisgépes területről. Mikor rájöttek, akkor már késő volt, de egy ügyes húzással mégis taroltak: megcsinálták a TELJESEN NYITOTT IBM PC-t. Olyan szinten nyitott volt, hogy a BIOS ASM forrásnyelvű programját is közzétették, a hardverről is teljesen részletes leírást adtak ki.
Eredmény: taroltak.
Aztán mindenki elkezdett mindenféle klónokat, és hozzá ezt-azt gyártani. Később ugyanez történt pl. a linuxszal, most az arduinoval.[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
_q
addikt
válasz Tankblock #9496 üzenetére
Nem tudom a schematicot hozzá: töltő áramkörhöz és amit linkeltetek regulator áramkörhöz. Az AD konverterhez talán adatlapból meg lehetne, ott viszonylag kevés az alkatrész.
A kisebbik gond pedig, hogy egyesével le kellene minden alkatrészt szednem a jelenlegi próba nyákról.(#9498) vargalex
Jó kérdés, sajnos nem derül ki, hogy milyen IC van rajta.[ Szerkesztve ]
-
Janos250
őstag
"sajnos nem derül ki, hogy milyen IC van rajta."
MicrOne ME2149F
https://solbatcompany.ru/ssl/u/60/90fbc6405211e58c0b8bcf05b33166/-/ME2149.pdf
https://www.aliexpress.com/item/50PCS-LOT-ME2149-2149F-ME2149F/32836018384.html
https://www.yoycart.com/Product/542542144844/Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.