Bevezető, tartozékok

A sajtó és a teljes mobilos szakma végighallgatta már számtalanszor, hogy az Xperia-család életében mennyire forradalmian új fejezet nyílik egy-egy új csúcsmobillal, ám ezek helyett sokkal inkább láttunk kapkodva meghozott döntéseket vagy épp túlzottan fontolva haladást. A hírnevükre építő gyártók – hiszen korántsem csak a Sony van ezzel így – egyáltalán nem szálltak be a kínai oldalról indított árversenybe sem, piaci sikereiket sokkal inkább köszönhetik a korábban felépített renoméjuknak, mintsem a mindenkori aktuális termékpalettának, és eladásaik többsége így is szolgáltatón keresztül megy, ahol a megfelelő előfizetés mellé emészthetőbb árcímke társul.

Valószínűleg bárki felismeri, hogy itt egy Xperiát látunk [+]

A Sony mobilok egyik nagy előnye, hogy messziről megismerhetők. A design-alapokat nagyjából a legelső Xperia Z-nél lefektették, a tömbszerű, szögletes formavilágot pedig azóta sem vette el tőlük senki, és rengeteg olyan apróság is van (kézzel kihúzható SIM-fiók, jobb oldali ujjlenyomat-olvasó, mélyre helyezett hangerőállítók, stb.), ami miatt márkajelzés nélkül is bárki megismeri őket, akinek volt már kezében Xperia-termék az elmúlt hat évből. A márka arculatának következő eleme a nyúlánkság lesz, és bár a mobilok általánosságban is a magasság felé terjeszkednek, a Sony bevállalta azt, amit eddig más még nem, 21:9-es, filmes képarányhoz igazította a kijelző méretét.

[+]

Ha valaki már régóta 21:9-es képarányú mobilról álmodozik, a japán gyártónak köszönhetően több opcióból is válogathat, a csúcskategóriában ott van a 4K-s, minden földi jóval megáldott Xperia 1, viszont a középmezőny is kapott két nevezőt a műfajban. Már fotókon nézve is adják magukat a kissé csípős, távirányítóval kapcsolatos hasonlatok, ám az Xperia 10 Plus esetén ez hatványozottan így van, hosszúsága, szélessége, vastagsága és alakja is stimmel, a műanyag keret és hátlap pedig csak tovább erősíti ezt az érzést. Persze egy távirányítónak ritkán van ennyire nagy és szép kijelzője, de ritkán is kerül közel 130 000 forintba.

[+]

Nincs nagy meglepetés a doboz tartalmát illetően, az egyszerű fehér kartoncsomagban 1,5 amperes, hagyományos töltőadaptert, MH410-es fülest és adatkábelt talál a felhasználó.

Külső, kijelző

Nem könnyű első blikkre megmondani, hogy egy ennyire magas készülék kényelmes-e vagy nem. Még a tömbszerű formaterv ellenére sem okoz gondot a 73 milliméter széles és 8,3 milliméter vastag telefont átérni, viszont a 167 milliméteres magasság nehezen hidalható át átlagos kézmérettel. A Sony lefelé kávamentesített, ebből következően a szoftver által kényszerített alsó virtuális gombszettet sokszor nehezebb elérni hüvelykujjal, mint a felső régiót.

[+]

180 grammos tömegével egyáltalán nem a könnyű telefonok táborát erősíti, viszont nagy méretben olyan jól eloszlik ez a súly, hogy igazából még könnyűnek is tűnik, az érzést pedig erősíti az, hogy bár a Sony szerint fém hatású, de egyébként ordítóan plasztikból készült a keret és a hátlap. A fogása, a kopogása, az illesztései, illetve az apró részletei egyértelműen elárulják, hogy itt masszív spórolás áldozata a felhasználó, még a gombok is átlagon felüli hangerővel kattognak benne.

[+]

Szerencsére nem számolhatunk be recsegésről-ropogásról, és az igazsághoz hozzá tartozik az is, hogy igen masszívnak is érződik a ház, egyszerűen csak megfogni, hozzáérni nem annyira kellemes, mint a kategóriatársak többségéhez. Cserébe legalább kevésbé csúszós, mint az üveghátlapos mobilok.

[+]

Hogyan mérjük a kijelzőt?

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mennyire magasnak tűnik ez a kijelző, tényleg emészteni kell ezt a 21:9-es képarányt, és gondoljunk bele abba is, hogy a 19,5:9-es mobilkijelzők többségén is van általában egy notch vagy kameralyuk, itt ilyesmiről nem beszélhetünk. 1080 x 2520 teljes értékű pixelünk van, ami 6,5 hüvelyken 422 ppi-s képarányt takar, finom lekerekítésekkel a sarkokon, viszont teljesen sík felületen. Az IPS technológiát figyelembe véve nem rosszak a kontrasztra és a fényerőkre vonatkozó számok, a panel napfény alatti láthatósága korrekt, éjszaka pedig nem süti ki az ember szemét a minimális fényerő. A beállítások közt van szuperélénk mód, kézzel állítható fehéregyensúly, illetve egy kékfény-szűrő az éjszakázásokhoz.

[+]

Az oldalkávák marginálisak, alul sincs túl sok holttér, viszont több mint egy centis sávon kényelmesedik el a hangszóró, a szimpla szelfikamera, a fény- és távolságérzékelő páros, illetve a színes értesítő led. A telefon tetejéről nem maradt el a 3,5 milliméteres jack csatlakozó, viszont infraport nincs, pedig igencsak stílszerű lenne távirányítóként használni. Jobb oldalra tették az összes gombot, ez egy bekapcsoló- és két hangerőszabályzó billentyűt jelent, a kettő között az oldalsó ujjlenyomat-olvasó foglal helyet. Alulra jutott egy USB Type-C felület, mellette mono multimédiás hangszóró, illetve a fő mikrofon ücsörög.

Bal oldalról, körömmel húzható elő a kártyatálca, de rég nem látott módon lötyögős az egész egység, amibe egyébként két darab nanoSIM tud menni. A microSD-t külön lehet a telefonba tolni, a gyártó állítása szerint akár 512 GB-os egységet is választhatunk bővítőként.

Hardver, szoftverezettség

Az Xperia 10 Plusba kerülő, 14 nm-es node-on gyártott Snapdragon 636 egyáltalán nem rossz rendszerchip a középkategóriában, az persze más kérdés, hogy ennyi pénzért bőven illett volna erősebb 3D-s képességekkel és több biztonsági tartalékkal megáldott hardvert adni a teljesen zökkenőmentes működésért. A négy 1,6 és négy 1,8 GHz-es Kryo 260 processzormag, valamint az Adreno 509 GPU fürge alkalmazáskezelést nyújt 4 GB RAM-mal, egy-két felületi akadozás viszont rendszeresen előfordul, olyan is történt, hogy a feloldásra és a kezdőoldal megjelenítésére másodperceket kellett várni A 64 GB-os belső tárolóból az első bekapcsolás után körülbelül 49 GB marad, aki ezt kevesli, az minden további kompromisszum nélkül használhatja a SIM-fióktól különálló microSD-foglalatot. Az oldalsó ujjlenyomat-olvasó stabilnak, de lassúnak bizonyult.

[+]

Kellett idő, míg megszokta a szemem a 21:9-es képarányt, tartalmilag és elrendezésben semmit nem változtatott a Sony, így a kezdőoldalak jóval üresebbnek tűnnek a gyári órás widgettel, az alkalmazáslista pedig egy oldalt sem tölt meg. Alig kell görgetni a beállításokon belül, pedig mindent ott találunk, ahol szokott lenni, csak nyilván több minden fér ki. Látványos dolog ez az Instagramon, a Facebookon, és minden, hagyományosan felfelé görgetős tartalomfogyasztás közben, illetve egy 21:9-es filmet megnézni nyilván remek vele. A használhatóságot ezzel párhuzamosan úgy próbálták megoldani, hogy a kezdőoldal virtuális gombjának dupla koppintásával kapunk állítható méretű és tájolású egykezes módot. Ez egyébként igencsak hasznos, de a kezdőgombért meg mindig nagyon le kell nyúlni, ami szintén nem igazán kényelmes. Szerencsére nem mindig kell ezt a módot használni, hiszen az olyan, hagyományos gesztusok, mint a fentről lehúzható értesítési felület, vagy az alulról feltolható alkalmazásmenü akár a kijelző közepéről is vezérelhetők, nem kell mindenért nyújtózkodni.

[+]

Android Pie rendszer alapjain fut a Sony rendszere, legújabb extrájuk az oldalvezérlő sáv, ami a menürendszer tetszőleges oldalán, tetszőleges méretben foglal helyet, dupla koppintással aktiválható, és lényegében egy általunk összeállított alkalmazáslistát hoz elő, amiket így villámgyorsan megnyithatunk. Elméletben. Gyakorlatban meg annyira magas a kijelző, hogy az alap kezdőoldalra jóval több alkalmazás fér, ráadásul jóval kevesebb időt vesz igénybe, mint koppintani, megvárni az animációt, és kiválasztani. Főleg úgy, hogy az almenü kezdőoldalára csak 7 ikon fér ki, a többiért még be kell mennünk a továbbiak közé, ami újabb fél másodperc. Tettek néhány gyorskapcsolót is ide (Wi-Fi, Bluetooth, STAMINA, stb.), de ezeket is gyorsabb lehet a fentről lehúzható sávban aktiválni, a szintén ide került egykezes módot pedig pláne, ami tényleg egy darab dupla koppintást vesz igénybe lent.

[+]

Ráadásul – most kapaszkodjatok meg – az oldalvezérlő sávból nem hívható elő alkalmazás osztott nézetben, miközben a kezdőoldalról ez simán működik. Arról már ne is merjünk álmodni, hogy mivel egy ilyen magas kijelzőn ennyire adja magát az osztott nézet, a felhasználó ide (vagy bárhova) előre konfigurált kettős alkalmazáspárokat tehessen, ahogy az egy Samsung-féle Note-nál már évek óta divat. Meglehetősen félkészre sikerült ez az oldalsáv, lehetne neki valódi értelmet adni, de semmiképpen nem ebben a formában.

[+]

Eltűnt a hagyományos, három alsó vezérlőgombos megoldás (bár a beállításokon belül visszaállítható), a Pixel-féle stílusban azonban maradt alsó sor, a vissza gomb szokásosan bal oldalt látható, ha épp van funkciója, amúgy pedig a kis pirula jelzi a home-gombot, amit felhúzva az alkalmazásváltóba jutunk. Teljes képernyős, gesztusokra építő kezelőfelület továbbra sincs, ahogy a háromgombos megoldás variálhatóságát sem tették bele, ilyen szempontból a legtöbb gyártó jelentősen nagyobb szabadságot kínál. Itt jön képbe egyébként újra az oldalsáv, amit viszont szabadon lehet elhelyezni bárhova, és legalább a vissza gombot ki tudja váltani, ha lefelé csúsztatjuk rajta az ujjunkat, de lássuk be, ez vajmi kevés lehetőség.

[+]

Alkalmazáskínálat szempontjából nagyon pozitív a kép, a mobil az első bekapcsolásnál, egyesével ad döntési lehetőséget, hogy kellenek-e nekünk a gyári Sony-féle appok, használnánk-e bármikor is a PlayStation alkalmazást, a Movie Creatort, elindítanánk-e az AVG-t, az Amazont, a külön AR effektes szoftvert, sőt, ha a Google-féle Híreket, Diákat, Dokumentumokat vagy Táblázatokat nem kérjük, még azok elől is ki lehet venni a pipát telepítés előtt. Aki teljesen minimalista rendszerre vágyik, még számológép nélkül is megkaphatja az alapkínálatot. Ami minden esetben feltelepül, az az Xperia Lounge, a Facebook, a Netflix, a YouTube, az alap Google-csomag, továbbá az értelemszerű dolgok: nvjegyzék, tárcsázó, üzenetkezelés, e-mail, naptár, zene, galéria, FM-rádió, kamera, óra, fájlkezelő és támogatás.

Kamera, videózás, zene

A Sony nagyon sokáig ragaszkodott a szimpla hátlapi kamerához, de mostanra már a középkategóriás modellek esetén is átálltak a dupla megoldásra. Az Xperia 10 Plus normál kamerája 12 megapixeles, 1/2,8"-as szenzort kapott, f/1,8-as apertúrával és 27 milliméteres (35mm ekv.) gyújtótávolsággal. A második kamera a telefotókért felel, az csak 8 megapixeles, 1/4"-es szenzort kapott, f/2,4-es apertúrával és körülbelül 2x-es zoomot lehetővé tevő 53 milliméteres gyújtótávolsággal.

[+]

Nem jár fizikai kameragomb annak, aki ezt a mobilt választja, pedig a cég ezt szerencsére még nem engedte el teljesen, a csúcsmodellnek készülő Xperia 1-en ott van a gomb. Fájdalmas spórolás ez egy 130 000 forintos mobilon, de az emberfia alapvetően megérti, a konkurenseken sincs, elvárni nyilván nem lehet. Viszont a szoftver olyannyira a kameragombra alapoz, hogy példának okáért el sem fordul jobbra a szoftver, kizárólag balra, ahogy az ember a kameragombos Xperiáját tartja. Pedig ha valakinek pont jobb oldalon esnének kézre a vezérlők, esetleg a kompozíció másképp tartott telefont kíván, akkor bizony fel fog tűnni, hogy fejjel lefelé fog mindent látni és olvasni. Alternatív opcióként tulajdonképpen akár fel is merülhet, hogy használjuk a hangerőszabályzókat, de valahogy ez sem sikerült tökéletesen: nem állíthatjuk külön, hogy a hátlapi kamera esetén zoomolnánk a gombokkal (hiszen akkor kézre esik a kijelző expógombja is), az előlapi esetén (ahol pedig úgysem érhető el zoom) pedig exponáljon csak, ha fixen zoomra állítjuk, akkor a szelfik készítésénél csak kiírja, hogy zoom nem érhető el. Kétpercenként állítgatni pedig finoman szólva sem praktikus.

Van némi belső káva a szoftverben, pedig elférne az expozíció-állító mellett is az 1x/2x váltó, a HDR, és még számos egyéb funkció [+]

Kimondottan kellemetlen az is, hogy bár a szenzor által adott 4:3-as kép konkrétan elveszik a 21:9-es tengerben, valójában a felhasználó ebből semmilyen előnyhöz jut, sőt, adott esetben azt érezheti, hogy maga a kijelző is részben csak káva. Mondok egy példát, megnyitjuk a kamerát, ott van az élőképen, hogy épp a teljes, 1x-es képen vagyunk, tök jó. Használjuk az érintőfókuszt, majd hirtelen ez a kameraváltó helyét átveszi expozíció-csúszka, a kameraváltás pedig csak akkor lesz újra elérhető, ha a csúszkára X-et nyomunk.

Hiába készítünk el egy képet, akkor sem tűnik el az a csúszka, közben a kép bal oldalán két centi vastag fekete, üres sáv húzódik. Csúnyán fogalmazva a kedves felhasználó konkrétan a hajára kenheti, hogy ultraszéles a kijelzője, pontosan ugyanannyi opciót ér el, mintha ugyanazt a Sony telefont hagyományosabb képaránnyal használná.

A kameraszoftver stabilitása hagyott maga után némi kívánnivalót [+]

Van bokeh-effekt, de kizárólag a zoomkamerát használja hozzá, és kiköti, hogy mennyire kell közel lennünk a tárgyhoz, illetve mennyi fény az a minimum, aminél hajlandó csinálni valamit, ritkán találkozunk ilyen megkötéssel, és a végeredmények alapján még azt sem mondhatjuk, hogy annyira áll-koppanósan lenyűgözőek lennének a művek. Van manuális mód, ahol például az ISO-t állíthatjuk 50-től 3200-ig, de a záridőt például csak 1 másodpercig lehet felvinni, a fehéregyensúly pedig kizárólag négyféle séma alapján állítható. Legalább a HDR-t itt lehet kapcsolgatni, automata módban a rendszer mindenféle tematikát felismer, és a kamera összes beállítását ehhez képest végzi el.

A nappali képeknél elsőként a dinamika fájó hiánya tűnik fel, a kiégett háttér ellen a szoftver alulexponálással próbál védekezni, amikor tud, így még kevésbé érthető, hogy az automatikus módból miért hagyták ki a HDR-t, bár egyébként az sem old meg mindent, csak enyhíti a problémát, és kicsit puhítja a rajzolatot. Jó alaposan megnézve a fotókat lehet látni részleteket és vonalélességet is, viszont a nappali zajmennyiség még a túlélesítés mellett is indokolatlanul nagy, a közvetlen fényben álló tárgyak széleinél lévő kromatikus aberráció pedig a szokásosnál is nagyobb. Kétszeres zoom esetén az alapvetően jó automatikus fehéregyensúlyból kell némi megbízhatóságot feláldozni, meg persze részletesség tekintetében sem kapjuk ugyanazt az egész képre vetítve, mint a főkamerával, mindenesetre nem rossz a produkció.

Térjünk át a beltéri és éjszakai fotókra. A vaku körülbelül egy méteres távolságig kellően erős, szimpla, egyszerű ledecskéről beszélünk, de jól teszi a dolgát. Sajnos az általános éjszakai képminőségről ez már nem mondható el, a dinamika hiánya szintén fájó, és a természetes fény többségével együtt a részletek is tűnnek el, és egyre inkább felbukkannak a lencse egyéb hibái is. Szelfiket is készítettünk az előlapi 8 megapixeles kamerával, ebben az esetben a képernyővaku állhat a felhasználók rendelkezésére. A szokásos hibákkal, de alapvetően korrekt önarcképek tudnak készülni, a látószög egészen nagy, a színek realisztikusak, a végeredmény ugyanakkor láthatóan messze áll a hibátlantól. (1, 2)

Videófelvétel szempontjából akár 4K-ig is fel lehet menni elméleti 30 fps maximummal, akár 21:9-es képarány mellett, de nem a néző szeme akadozik, ha úgy látja, hogy még nappal is meg-megáll a kép egy-egy pillanatra – hiába van papíron nagyon magas felbontás, ha a végeredményt így kellemetlen nézni. 1080p-ben jelentősen jobb a helyzet, ott valamelyest értelmet nyer a SteadyShot nevű elektronikus képstabilizálás, el lehet menni akár 60 vagy 120 fps-ig, és megnyílik a zoom lehetősége is, noha ez utóbbi csak a főkamera képéből vágja ki a képét nagyítással, videózáskor nem használja a másodlagos kamerát.

[+]

Filmeket nézni is Full HD-ben érdemes inkább, ilyen szempontból nem lehet panaszunk a telefonra, a kijelző már bőven alkalmas mozizásra, a mono hangszóró pedig egy csendes környezetben kimondottan jó, magasabb hangerőn sincs durva torzítás, bizonyos tartományokon belül még a dinamika is értelmezhető. Fülhallgatóval is nagyon jó a helyzet, kellemesen erősített, részletes, széles térrel bíró hangot tud továbbítani az analóg kimenet. Aki FM-rádiót szeretne hallgatni, annak fülhallgató csatlakoztatása után megnyílik erre a lehetősége.

Adatkommunikáció, akkumulátor, összegzés

Kommunikációs téren nem lehet sok panaszunk a mobilra. Két nanoSIM-et fogad be (dual 4G, dual standby), természetesen minden hazai LTE sáv támogatásával (B1/3/4/5/7/8/20), kiváló beszélgetési hangminőséggel, hatékony zajszűréssel. Átlagon felüli a kétcsatornás WiFi modem (802.11a/b/g/n/ac, HotSpot, Direct, Display) érzékenysége, továbbá adott az 5.0-s Bluetooth A2DP-vel, LE-vel, illetve az összes fontos audiokodekkel, ráadásul nem maradt ki a mobilfizetéshez rendkívül hasznos NFC sem.

[+]

A pozicionálás és a navigálás szintén minden gond nélkül működött a tesztidőszak alatt, az A-GPS mellett a GPS, a GLONASS, a BeiDou és a Galileo műholdak is besegítenek. Szenzoros téren nem teljes a felhozatal, hiányzik a légnyomásmérő és a giroszkóp is, helyette hagyományos gyorsulásmérőt, illetve az iránytűhöz szükséges mágneses szenzort kapjuk meg. Az USB Type-C port sajnos csak 2.0-s USB adatátvitelt tesz lehetővé.

A két nanoSIM-en kívül megy még bele a microSD [+]

3000 mAh kapacitású akkumulátort kapott a mobil, ezzel a kategória egyik legkisebb akkumulátoráról beszélünk, ehhez képest annyira nem volt tragikus az eredmény, nagyjából átlagos eredményekkel zárultak tesztjeink: offline filmnézéssel nem tudtunk belőle 10 órát kihozni, de csak egy fél órával adta fel a lélektani határ előtt a harcot. Hagyományosabb, de aktív nyüstölés mellett a 4,5 órás kijelzőidőknek már örültünk, de sajnos volt olyan is, hogy egy 100%-on elindított nap délutánján kérte a töltőt, pedig a szokásos szinkronizáláson kívül semmilyen komoly igénybevételnek nem tettük ki a mobilt. Támogatott a gyorstöltési opció a cég 18W-os töltőjével, de a gyári dobozban hagyományos, 1,5 amperes fej van, ami több mint két óráig tölti a mobilt, 30 perc alatt pedig alig 30%-ot tud belepumpálni nulláról.

Mindig örömteli, ha egy gyártó egyedi próbál lenni a mobilpiacon, a 21:9-es Xperia-vonal pedig jó eséllyel dobogtathatja meg a lelkes tartalomfogyasztók szívét, ehhez pedig egy korrekt audiós felhozatal, illetve kontrasztos kijelző társul. Innentől azonban sajnos a negatívumokra kell terelnünk a szót. Az Xperia 10 Plus sajnos egy olyan termék, amin nagyon érződik, hogy még félkész. Az extrém képarányt sokkal jobban is lehetett volna hangolni a kezelőfelülethez, a kameraszoftver "belső kávája" egészen botrányos, az oldalsávos kezelésben pedig sokszor annyi lehetőség van, mint amit a japán gyártó ebben a mobilban demonstrált. De sajnos vannak ennél is komolyabb bajok: a háttérbe minimum egy Snapdragon 660, de inkább 710 kéne a 636 helyett, hogy minden gyorsan fusson, illetve a 4K-videózás is zökkenőmentes lehessen, addig ez utóbbi funkció egyszerű katalógusadat, túl sok haszna nincs. A kamerák dinamikatartománya minden esetben szűkös, az akkumulátoros üzemidő legfeljebb közepesnek titulálható, a készülék műanyagos külseje pedig semennyire sem méltó az árazásához.

Rengeteg érvényes konkurens van az Xperia 10 Plus ellen, a frissebbek közül íme a P30 Lite és a Galaxy A50 [+]

130 000 forint, ekkora összegből tényleg csak a teljes igénye nélkül lehet sorolni a jobbnál jobb mobilokat, könnyen kifér a keretből Honor 10, LG G7 ThinQ, ASUS Zenfone 5z, Xiaomi Mi 8, vagy akár Mix 2S, Meizu 16th, de akár Nokia 8.1 is. A legtöbb téren a felsoroltak mindegyike túlteljesíti az Xperia 10 Plust, és nem is beszéltünk még a jelentősen olcsóbb, de hardveresen és kamera terén bőven emellett álló mobilokról. Nagyon ragaszkodni kell ehhez a képarányhoz és mérethez, ha valaki meg akarja indokolni, miért az Xperia 10 Plus mellett dönt, a jelenlegi piaci helyzetben sajnos nem sok mindennel lehet ajánlani a megvásárlását.

szentkuti11

Specifikáció

Sony Xperia 10 Plus

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS/LTE
	Méret	167 x 73 x 8,3 milliméter
	Tömeg	180 gramm
	Színvariációk	fekete, kék, ezüst, arany
	SIM-foglalat	2 x nanoSIM
	Kijelző
	Kijelző átlója	6,5 hüvelyk (21:9)
	Kijelző felbontása	1080 x 2520 pixel (422 ppi)
	Kijelző típusa	Kapacitív IPS-LCD
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Hardver
	SoC típusa	Qualcomm Snapdragon 636
	Processzor típusa	4 x 1,6 + 4 x 1,8 GHz-es Kryo 260
	Processzor csíkszélessége	14 nm
	Processzor utasításkészlete	ARMv8
	Grafikus chip	Adreno 509
	RAM mérete	4 GB
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	korlátlan
	SMS memória	korlátlan
	Belső tárhely	64 GB (a rendszer kb. 15 GB-ot foglal)
	Memória bővíthetősége	microSD (max. 512 GB)
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/900/1900/2100 MHz LTE 800/850/900/1700/1800/2100/2600 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA / LTE	van / 42 Mbps / 5,76 Mbps / 600 Mbps
	IrDA / Bluetooth	nincs / 5.0 (A2DP, aptx HD, LDAC, LE)
	WiFi	802.11a/b/g/n/ac, dual band, HotSpot, Direct
	USB	USB 2.0 (Type-C 1.0, MTP, OTG)
	Push-to-talk / RSS	nincs / nincs
	GPS	van (GPS, A-GPS, Glonass, Galileo)
	NFC	van
	Alapfunkciók
	Profilok	néma/rezgés
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	nincs / van
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 9
	WAP / HTML böngésző	nincs / van
	E-mail kliens	van
	Játékok	telepíthetők
	Valutakonverter	telepíthető
	Extra szoftverek	Támogatás, Xperia Lounge, Netflix
	Multimédia
	Fő kamera	12 megapixel (f/1,8, PDAF, 27 mm) + 8 megapixel (f/2,4, 2x zoom, PDAF, csak állóképekhez)
	Másodlagos kamera	8 megapixel (fixfókusz, f/2)
	Videófelvétel	4K @ 30 FPS, 1080p @30/60/120 fps
	Zenelejátszó szoftver	van
	Hangszínszabályzó	van
	FM-rádió	van
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	3000 mAh-s lítium-polimer
	Készenléti idő	n/a
	Beszélgetési idő	n/a
	Zenelejátszási idő	n/a
	Egyebek
	3,5 mm jack, ujjlenyomat-olvasó, aktív zajszűrés másodlagos mikrofonnal, LDAC, értesítési LED, gyorsulásmérő, fény- és közelségérzékelő, tájoló, hang- és mágneses szenzor, 18W gyorstöltés (Quick Charge 3.0)