Kialakítás, megjelenítő

A Meizu 16th és a 16th Plus is, csak az nincs nálunk, már a sokadik csúcsszériás modell a szokásos hardverrel és kvalitásokkal. Ettől függetlenül még mindig vannak olyan jellemzői, amelyek kiemelik a tömegből. És az nyilván nem a 6 vagy 8 GB rendszermemória, a Snapdragon 845-ös szett, vagy a már szinte minden kategóriában elvárt dupla kamerarendszer. Csak, hogy néhány népszerű tulajdonságot említsünk hirtelen, van jack port, sztereó hangzás, sík kialakítású az AMOLED megjelenítő és nincs szenzorsziget. Az Eustocktól érkezett Meizu 16th tehát összességében egy életképes koncepció, életképes áron. Csak a kameraszoftver vacak.

[+]

A gyártó nem tolta túl a dolgot, a készülék mindent tud, amit kell, mínusz IP védettség, plusz előlapi optikai ujjlenyomat-olvasó, a Qualcomm második generációjából. Ami mellesleg kifogástalanul dolgozik, nem lassabb, mint egy akármilyen normál szenzor, viszont ugyanolyan tévedhetetlen, mint a legtöbb prémium kategóriás megoldás a hagyományos érzékelők között. De nyilván van 2D arcazonosítás is, ami nem a legbiztonságosabb, cserébe tényleg elképesztően gyors és pontos, körülbelül bármilyen szögből felismeri a felhasználót, ha a kamera kicsit is rálát az ember arcára.

[+]

Hogyan mérjük a kijelzot?

[+]

A kamera és a megszokott érzékelők, valamint az RGB értesítő LED a maradék felső káván található, szenzorsziget nincs, a 6 hüvelykes, 1080 x 2160 pixel felbontású Super AMOLED panel körül szimmetrikus a holttér, a megjelenítő csücskei pedig erősen íveltek. Az üveg viszont sík. A betekintési szögek hibátlanok, a fényerő kielégítő, viszont extra niteket direkt megvilágítással sem sikerült kipasszírozni az eszközből. A minimum viszont tényleg minimális, a kontraszt matematikailag sem lehetne jobb, a kissé hűvös kalibrációt pedig tetszés szerint módosíthatjuk, vagy kérhetünk kékfény-szűrést.

[+]

A navigációs sáv ugyan nem elrejthető és a gombok sorrendje sem változtatható, viszont válthatunk rezgéses visszajelzéssel kombinált mBack vezérlésre vagy gesztusvezérlésre. A megjelenítő és az előlap aránya a bemutatókor még 90% fölött volt, azóta valószínűleg utánaszámoltak, mert a termékoldalon már csak 89,57% szerepel, ami nem sokkal kevesebb, de szemmel láthatóan sem kilencven százalék fölötti érték. A készülék viszont nagyon légies, a fém és üveg kombinációja a minimálisan ívelt hátlappal nagyon kényelmes fogást biztosít, főleg, hogy a hátlap nem a csúszós fajtából való. De maszatolódik.

[+]

A 150,5 x 73,2 x 7,3 milliméteres, 153 grammos eszköz szinte már unalmasnak mondható színvariációkban választható (fekete és fehér), a megjelenése és az összeszerelés minősége viszont prémium. A kifejezetten elegáns, matt fekete, majdnem négyzetes dobozból nem csak az mCharge gyorstöltésre alkalmas, 2 amperes hálózati töltőfej és Type-C USB kábel kerül elő, de egy nagyon vékony, átlátszó kemény tok is, amely a sarkoknál illeszkedik az oldaléleket szabadon hagyva. Fülhallgató viszont nincs.

[+]

A teljesen puhára ívelt oldaléleken jobbra találhatóak a hangerőszabályzók és a bekapcsológomb, alul a 3,5 milliméteres jack port, a Type-C USB csatlakozó, a beszédmikrofon és a multimédiás hangszóró fő komponense. A sztereó hangzást a kijelző fölötti beszédhangszóróval együtt produkálják, ami szinte észrevétlenül simul a felső kerethez. A felső élen mindössze a másodlagos zajszűrő mikrofon látszik két diszkrét antennakilépés társaságában, bal oldalon pedig a SIM-tálcát lehet előszedni, ahová két darab nanoSIM fér és sajnos nulla memóriakártya.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!