Hardver, UI
Ha a Qualcomm kínálatából kell középkategóriás 4G chipsetet választani, akkor olyan nagy mozgástere nincs a gyártónak, az A52 tervezésekor a 720G tűnt jó választásnak. Az 5G-s variáns már a 750G-t kapta, ami hellyel-közzel amúgy ugyanez, de magasabb a CPU és a GPU órajele is, ami miatt egy hangyányival gyorsabb, valószínűleg pont annyival, hogy a Samsung már engedi a 120 Hz-es képfrissítést, amit az A52 4G változata nem tud. Ez egy középkategóriás lapkakészlet, a mindennapi feladatokhoz bőséggel elegendő erővel, nyilván van korlát erőforrásigényes alkalmazások esetén (főleg játékok), meg persze nincs 8K, de az A52 célközönségének igényeit ki tudja elégíteni, noha ezen az árszinten maga a chipset még akkor is karcsú ajánlatnak tűnik, ha amúgy 6 GB RAM is jár mellé (itthonra nem hozzák a 4 GB-os verziót). Ez a lapka volt már a Realme 6 Próban is másfél éve, ezt kapta a Xiaomi Redmi Note 9 Pro is, az most már jócskán 100 ezer forint alatt elérhető.
Teljesítmény-teszt (a táblázat szétnyitható) | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
Benchmark | Samsung Galaxy A52 | Samsung Galaxy S20 FE | OnePlus Nord | Xiaomi Mi 10T | Nokia 7.2 | Xiaomi Mi 10T Lite |
Rendszerchip | Snapdragon 720G | Exynos 990 | Snapdragon 765G | Snapdragon 865 | Snapdragon 660 | Snapdragon 750G |
AnTuTu Bench. 8.x | 308462 pont | 525951 pont | 329345 pont | 585190 pont | 173294 pont | 338831 pont |
Geekbench 5 (single/multi) | 525 / 1543 pont | 913 / 2682 pont | 602 / 1910 pont | 908 / 3343 pont | 334 / 1445 pont | 660 / 2025 pont |
GFXBench Car Chase onscreen | 15 fps | 42 fps | 19 fps | 42 fps | 8,1 fps | 16 fps |
GFXBench Car Chase offscreen | 17 fps | 45 fps | 21 fps | 51 fps | 8,9 fps | 19 fps |
GFXBench Man. onscreen | 35 fps | 62 fps | 49 fps | 50 fps | 29 fps | 39 fps |
GFXBench Man. offscreen | 40 fps | 119 fps | 53 fps | 125 fps | 22 fps | 46 fps |
AndroBench Sequential Read | 510,40 MB/s | 1586,19 MB/s | 967,3 MB/s | 1618,82 MB/s | 278,05 MB/s | 962,15 MB/s |
AndroBench Sequential Write | 266,94 MB/s | 677,31 MB/s | 473,90 MB/s | 720,67 MB/s | 168,91 MB/s | 474,94 MB/s |
AndroBench Random Read | 136,42 MB/s | 193,92 MB/s | 133,21 MB/s | 224,73 MB/s | 74,55 MB/s | 187,74 MB/s |
AndroBench Random Write | 124,16 MB/s | 234,76 MB/s | 128,63 MB/s | 235,15 MB/s | 18,84 MB/s | 157,76 MB/s |
Óriási eltérés ugyan nincs 60 és 90 Hz között, de valahogy mégis azt érezni, hogy jellemzően görgetéseknél az A52 valóban akadásmentes és fürge, főleg böngészésnél érezni nagyon simának a működést, noha az általános ügymenet során van néha pár tizedmásodpercnyi késlekedés például a kamerából a főképernyőre történő visszatérés során, vagy mondjuk a böngészőnél a címsorra való kattintás és a virtuális gombsor felbukkanása között. Ezeket általában elfedi egy-egy animáció, szóval egyáltalán nem zavaró a dolog, csak ha valaki hozzám hasonlóan egy jóval erősebb eszközről (OnePlus 9) érkezik, akkor jobban rezonál ezekre az apróságokra.
A szoftver már a 11-es Androidra ráhúzott One UI 3.1 — tehát a legfrissebb, amit jelenleg a Samsung nyújtani képes. A Samsung felülete a 3.0-s változathoz képest csak apróbb módosításokkal rendelkezik, de van pár hasznos extra benne, ilyen a fotókról utólag levehető geolokációs adat, bekerült a funkciók közé a Privát Megosztás, ami más Samsung telefonokkal történő fájlmegosztást kínál lejárati idővel megspékelve, bizonyos videóhívásos appokhoz a kamera hátterét és elmosottságát rendszerszinten lehet paraméterezni, a főképernyőtől balra eső Samsung Free felületet (ami most már külön appként is elérhető) pedig lecserélhetjük a Google Discoverre. Van még egy sereg apró változás (többféle rezgés az értesítésekhez, jobban paraméterezhető szemkímélő üzemmód, az élő fókusz helyett portré mód a kameránál), a One UI azonban maradt, ami volt: egy jól felépített, logikus és könnyen kezelhető felület.
Ami nem változott, az a sokféle apró trükk, amivel gyorsíthatjuk a kezelést (oldalsó panel, az oldalsó gombra kiosztható alkalmazás, a duplakoppos felébresztés és lezárás, a navigációs sáv helyetti gesztusvezérlés, az egyszerűsített menü), illetve egy csomó testreszabhatósági opciónk is van a menürendszer megjelenése (alkalmazáslista, vagy főképernyős mód, rácsméret, témák, betűméret, egykezes mód) kapcsán. Továbbra is jelen van egy csomó előre telepített app (mint amilyenek a Microsoft szoftverei), főleg a Samsung saját ökoszisztémáját erősítő megoldásokkal fogunk gyárilag találkozni (SmartThings, Health, AR-Zóna, Galaxy Wearable, Bixby, Notes), de a Facebook, a Spotify és a Netflix is alapból ott mosolyog az ikonok között.
Ami furcsa, hogy a Samsung saját zenelejátszója nincs fent alapból, persze ezt egy mozdulattal be lehet szerezni a Galaxy Store-ból, de ez legalább annyira esszenciális alkalmazás, mint a dikatfon, vagy a fájlkezelő, amik viszont nem hiányoznak. Az always-on kijelzés viszont adott, ha már értesítési LED nincs, akkor ez kárpótolhatja a júzert, ráadásul nagyon sokféleképp lehet ezt is paraméterezni. Szintén megvan a Game Launcher, ahol a játékaink gyűlnek (és kérhetünk statisztikát is arról, hogy melyikkel mennyit foglalkoztunk), le lehet tiltatni az értesítéseket és persze kapjuk az arcunkba a különböző ajánlásokat a Galaxy Store kínálatából.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!