Fotózás

Az látszik, hogy a Samsungnál azt gondolták, hogy három fontos elvárás van még egy középkategóriás telefonnal szemben is. Az üzemidő (erről később), a frankó kijelző (ez bizony összejött) és a korrekt kamera. Az A51-hez képest itt sikerült előrelépni, nem az a nagy szó, hogy 48 megapixel helyett 64-et tud a szenzor, ez relatív mindegy a képminőség kapcsán. Hanem az a menőség, hogy a főkamera mögött van optikai stabilizáció, ami nem csak ebben a kategóriában ritka, a friss OnePlus 9-ben sem találunk ilyet, pedig nagyon hasznos összetevő hosszabb exponálási időt igénylő (főleg esti) fotózáskor, de még inkább videózás esetén. Az A52 összesen négy kamerát hord hátul, a 64 megapixeles szenzor az elődnél nagyobb és jobb fényerejű a lencse is, az ultraszéles modul azonban a paraméterek alapján nem változott (12 megapixel, 123 fokos látószög, F/2,2). A makró is maradt 5 megapixelen, a mélységszenzor szintén, ha telés lencsére vágyunk, akkor el kell hagynunk az A52-t és az A72 felé érdemes nézelődni.

Fent a 64 megapixeles képeket mutatjuk, ezek persze jó nagyok, de nem biztos, hogy sokat nyerünk azzal, ha állandóan ezt használjuk, a 16 megapixeles eredmények meggyőzőbbek, noha a szoftver ajánlgatja a magas felbontást akkor, ha azt érzi, hogy valami tájképet csinálunk. Viszont a 64 megapixel arra mindenképp alkalmas, hogy egy kétszeres zoomot ráküldjünk, persze ez digitális trükközés, de talán valamivel jobb az eredmény, mintha mi magunk állnánk neki vágni, de főleg az ezzel kapcsolatos plusz munka az, ami miatt érdemesebb már a fotót úgy ellőni, hogy használjuk a nagyítást, mutatok egy sorozatot ugyanarról a témáról 64 megapixelben, majd kétszeres, négyszeres és tízszeres zoomal:

Alant jöjjenek a leggyakrabban használt opciók, 16 megapixeles normál és 12 megapixeles ultraszéles látószögű képeket állítunk párba:

A főkamera korrekt, a színeket kissé túltolja (szaturáció és kontraszt), de a vonalélességgel, a fókuszálással, a zajszűréssel nincs gond, ebben az árkategóriában ez egy abszolút életképes teljesítmény, nem hibátlan ugyan, de bőven jobb, mint amit az A51 tudott. Az ultraszéles modul viszont meglehetősen középszerű, gyengébb a dinamika és a vonalélesség is, de ez is törvényszerű, egyelőre csak a csúcsmodellekben van néha olyan nagylátó, ami felbontásban és minőségben is egy klasszissal jobb. Este az alábbi képeket csináltam (éjszakai mód 64 megapixelben nincs, a főkamera és az ultraszéles is 12 megapixelben dolgozik):

Ezzel már több problémám akad, egyrészt a színhőmérséklet eléggé el van tolva a meleg felé, sárgásak az eredmények. Másrészt hiába a többelemes feldolgozás, a zajszűrés annyira erős, hogy az markánsan a vonalélesség kárára megy, az ultraszéles modult pedig talán nem érdemes erőltetni esti környezetben, mert csalódást keltő lesz a végeredmény. Az előlapi kamera 32 megapixeles képet csinál, ha erőltetjük, de olyankor csak egy látószög van, ha a 12 megapixel is elég, akkor lehet váltani szűkebb és tágabb között. Nappal egész ügyes, este azonban elég csirke, viszont videózásban tud olyat, amit ma még kevés telefon: 4K-ban rögzít felvételt, de erről majd a következő oldalon, most a rend kedvéért jöjjenek az 5 megapixeles makrók:

Ez egy fixfókuszos megoldás, tehát 3-5 centiméterről van értelme játszadozni, nem mondom, hogy nem jobb egy autofókusszal is ellátott ultraszéles modul, de 5 megapixel már valamelyest értelmezhető, nem teljesen felesleges a funkció.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!