Multimédia
A hátlapi kamerák számszakilag ugyanazt tudják, mint a Nokia 7 Plus szintén Zeiss fémjelzett kettős kamerarendszere, viszont a 13 megapixeles telés szenzor helyett a másodlagos kamera ezúttal csak a mélységadatok begyűjtésére szolgál. Ez annyiban nem nagy gond, hogy a 7 Plus zoom fotói nem voltak éppen hibátlanok, cserébe a Nokia 8.1 f/1,8 rekeszértékű, 12 megapixeles főkamerája kapott optikai képstabilizálást is a dual pixel PD autofókusz mellé. Fizikailag balra mellé pedig kéttónusú LED segédfényt. Az előlapi modul viszont új, a 8.1 szigeteken egy 20 megapixeles, f/2-es szenzor nyaral, különösebb extra képességek nélkül.
[+]
A szoftver a megszokott, a beállításokkal kezdődő ikonsorban első helyen a Google Lens aktiválható, van összesen három darab AR-matrica, egybites retusálás (Be/Ki), kép a képben és kettős felvétel mód (mindkét oldalon készül kép, úgynevezett bothie), lehet időzítőt állítani és kapcsolgatni a segédfényt. Az exponáló fölött lapozva válthatunk módot, balra Pro, Élő bokeh, panoráma és 1:1 képaránnyal, jobbra pedig sima videofelvétel, valamint gyorsított és lassított mozgókép. A professzionális mód annyira nem komplex: a fehéregyensúly sematikusan módosítható, van manuális fókusz, az érzékenység 100 és 1600 között állítható, a zársebesség 1/500 és 4 tartományban, míg az expozíciókorrekció +/- 2 lehet. Az automatikusan is dolgozó HDR-t a beállításokba dugták.
[+]
A képek határozottan szépek, a vacak idő ellenére a színek élénkek és valószerűek. A portré mód is rendben van, a háttér elmosásának mértékét manuálisan állíthatjuk, hogy Bone123 jobban kiemelkedjen a háttérből, vagy éppen kevésbé. A téma elhatárolása aránylag pontos és definiált, bár a sötét sapka sokat segít az algoritmusnak. A szoftver sokkal kevésbé próbálja eltüntetni a zajt, ami így általában bőven marad, cserébe részletek is. A vonalélesség és a dinamika is rendben van, bár az idő nem volt kedvező, a HDR tényleg csak indokolt esetben avatkozik be. Lencsetorzítás vagy kromatikus aberráció nincs, és este vagy szegényes megvilágítás esetén is képes értelmes képalkotásra, de nem az impresszionista fajtából.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Videózni 1080p és 4K minőségben is lehet, de csak 30 fps sebességgel. A mozgókép szintén nagyon rendben van, a stabilizálás érezhető, kivéve a 4K felvétel esetében, mert ott nincs; a fókusz stabil és képben van, az OZO Audio térhatású hangrögzítés pedig egyrészt tényleg térhatású, másrészt rendkívül tiszta és valóságos. A gyári lejátszó elég fapados, de gond nélkül kezeli a 4K tartalmakat H265-ös kódolásban, a legtöbb formátumot, illetve ha van felirat, automatikusan megjeleníti, de méretet állítani, vagy kikapcsolni nem tudjuk. Az AC3 hang nem megy. A Netflix viszont igen, ráadásul magas felbontásban. A Widevine biztonsági szintje L1.
A Google Play Zene természetesen elbánik a veszteségmentes formátumokkal, logikusan és számos szempont szerint rendezi a helyben tárolt tartalmakat és hangszínszabályzót is biztosít. A monó multimédiás hangszóró kissé dinamikátlan, a magasak kényelmetlenül élesek, mélyek nincsenek, recsegni éppen nem recseg, de összességében nem igazán kellemes hallgatni. Füles nélkül ezen a hangszínbeállítások módosítása sem sokat segít.
[+]
Fülhallgatóval viszont jelentősen javul az élmény, de nem azzal, amit a Nokia a készülék mellé csomagolt. Alapvetően nem rossz, például kifejezetten kényelmes, de telítetlen, üres és súlytalan az egész. A mélyhangkiemelő például semmi érzékelhetőt nem csinál, a térhatás is nagyon harmatos, de éppenséggel hallgatható. Ahogy az FM-rádió is, ami az elődmodellel ellentétben a 8.1-be belefért. Az van, hogy az eszköz nem zenehallgatásra termett, de azért nem használhatatlan.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
