Hirdetés

Mobvoi TicWatch Pro 3 - Wearzióproblémák

Snapdragon 4100-zal érdemes belefogni a Wear OS platformba, de tartja-e a lépést a Google órarendszere az Apple-ével?

Bevezető, hardver, dupla kijelző

A Sony legendás szórakoztatóelektronikai termékek megálmodója, viszont a MiniDisctől kezdve a BetaMaxig számos piacrengetőnek szánt megoldása fuccsolt be, és az elmúlt évtizedben az online és AI szolgáltatásaiban jeles Google mintha át akarná venni ezt a kettős stafétabotot. Hol van a Google Glass szemüveg, a moduláris Project Ara telefon, az önvezető Google autó, vagy a táblagépes, Daydream VR ökoszisztéma? Mostoha a Wear OS története is: mintha évekkel ezelőtt takaréklángra állították volna a platformot, miközben az Apple Watch jött, látott és minket is meggyőzött.

A TicWatch Pro 3 AMOLED kijelzője
A TicWatch Pro 3 AMOLED kijelzője [+]

Pedig a Google ökoszisztémába integrált, telefonnal és önállóan is elevickélő okosóra papíron jól hangzik és kismillió nagy óramárka csatlakozott a dologhoz, ha már a Motorola, az LG vagy a Huawei kihátrált. Ám nagy rendszerigénnyel és korlátozott hardverrel, valamint rövid üzemidővel és félig átsütött szoftvercsemegével rosszabbul jár az ember még egy androidos telefont is szorongatva, mintha ahhoz egy tizenes Galaxy Watchot csatlakoztat, és míg a Huawei / Amazfit termékei igazából nem is teljesértékű okosórák, legalább több hetet elfutnak két töltés között.

A TicWatch 3 (alul) a Watch GT 2 Pro mellett
A TicWatch 3 (alul) a Watch GT 2 Pro mellett [+]

Meglepő, hogy nem nyugatról, hanem Kínából érkezik egy próbálkozás a Wear OS platform védelmében, hiszen arrafelé nincs is jelen a Google a szolgáltatásaival. Persze a TicWatch Pro 3 minden zöld robotos tudással fel lett vértezve, és tényleg belead apait-anyait, hogy 2021-ben felvegye a riválisaival a versenyt. Ezt hardveresen a szintet lépő, négy 1,7 GHz-es Cortex-A53 magot bevető Snapdragon Wear 4100 platform biztosítja, a 12 nm-es chip ugyanis egy csuklókütyü esetében kellően erős és kitartó, ahogy az 1 GB RAM is hálás mennyiség, amihez 8 GB-os tárolót társítottak.

A TicWatch Pro 3 és mágneses töltőcsatlakozója
A TicWatch Pro 3 és mágneses töltőcsatlakozója [+]

Amelyik Wear OS kütyü ugyanis a közelmúltban a kezemben volt, az érezhető késéssel reagált az érintésekre, az alkalmazásindításra vagy épp a Google Segéd előhívására, ám mindez pikk-pakk összejön a TicWatchnak a fenti hardverrel, és ezzel egy nagy problémát a Mobvoi leküzdött. Mondjuk magyarul a platform vagy a hangasszisztens továbbra sem tud, ami sokaknak lehet gond. A GPS, Bluetooth és WiFi kapcsolattal rendelkező, 300 eurós, illetve LTE variációban 360 eurós Pro 3, amely itthon 140 ezer forint környékén indít, ráadásul tud még egy fontos trükköt: az 595 mAh-s akkumulátorral, teljes értékű okosóraként, egy GPS edzéssel háromnapos üzemidő kijön két másfél órás töltés között, amit az Apple Watch kapásból megirigyelhet, de a tizenes órák is szégyenkeznek. Az USB-A-s töltőfejre dugható kábel amúgy az egyetlen tartozék a csomagolásban, amely csak az órát és egy rövid prospektust rejt.

A TicWatch Pro 3 FSTN kijelzője
A TicWatch Pro 3 FSTN kijelzője [+]

A TicWatch Pro 3 harmadik erénye kettős: felkínál egyfelől egy kerek, 1,4” és 454 pixel átmérőjű, tűéles AMOLED panelt, afelett pedig egy monokróm FSTN megjelenítőt, ami állandóan látható okosóra módban (mindig aktív kijelzésre képes az OLED is). Esszenciális, avagy ultratakarékos módra váltva pedig, kizárólag a másodpanelt és az időt, a dátumot, a lépéseket, a pulzust és a töltöttséget kijelezve az üzemidő 45 napra nyúlik. Oké: ugrik vele minden adatkapcsolat és okosfunkció, plusz az FSTN panel elég nehezen látszik (bár van némi háttérvilágítás), erős fényforrás felé fordítva olvasható le igazán (akkor is nagyon tükröződik). És persze jogos a kérdés: ki vesz ennyi pénzért okosórát, hogy aztán 10 IQ-ra redukálja a tudását? Ám, mint mindig, az opció jól jön, bár a dupla megjelenítőnek kevésbé kontrasztos és könnyebben becsillanó AMOLED panel az ára.

Védelem, kezelés, szenzorok

Az AMOLED panel mindig üdvözölendő, ám lélegzetelállító esztétikával nem tudom a Mobvoi óráját megvádolni. A TicWatch Pro 3 ugyanis úgy kapott bumfordi műanyag házat acélkerettel, hogy komolyabb strapavédelem nincs, és 5 ATM vízkiszorítás helyett is csak IP68-as vizsgát teljesített. Elvileg medencében lehet úszni a kütyüvel, de Michael Fisheré beázott a vízben. A 47 x 48 x 12,2 milliméteres és 41,9 grammos órarész így aztán a férfiak közül is csak azoknak lesz kényelmes, akik megszokták az ennyire méretes órákat, bár legalább a 22 mm-es szabványon könnyen cserélhető szilikonpánt a fémcsattal stabilan foglal helyet a csuklón, rengeteg lyukkal a különféle csuklókerülethez.


[+]

Az óraüveget védő acélkeretnek van egy hátulütője a szélein csiszolt és lekanyarodó Apple Watch / Watch GT 2 Pro üveggel szemben: megakad rajta az ujjhúzó mozdulatot végző kéz, és mivel az érintési érzékenység erősen középszerű, a görgetést nagyon gyakran érzékeli a rendszer bökő mozdulatnak. Hiányzik mind egy almás óra koronája, mind pedig a Galaxy Watch lünettája a sokkal precízebb léptetéshez, mindenesetre két gomb besegít a használatba. A felső röviden az alkalmazásmenüt, hosszan a hangasszisztenst indítja (kérhetünk OK Google hangfelismerést is), az alsó pedig alapból a Mobvoi edzésrendszerét, de indíthat más szolgáltatást is.


[+]

A hátlapon optikai pulzoximéter vizsgálja szívverésünket és véroxigén-telítettségünket, és felette mindjárt árulkodik egy 100 ezer forint felett hibás döntés: nincs meg a vezetékmentes Qi töltés, azaz egyéni töltőcsatlakozót kell a TicWatchra cuppantani, és ha a mágneses bigyó elvész, pont ilyen, egyedi izét kell beszerezni. Ráadásul hiába dugjuk a kábel másik végét PC-re: míg egy tárhelyes Garmin órára azonnal kezdhetjük a zenemásolást, ez a zsineg és a töltőport adatátvitelre nem alkalmas. Ami meg van, az a telefon és az óra között a Bluetooth szabványon nagyon lassú adatcserére alkalmas, hiába van WiFi modem.


[+]

Az óralapok átvitele, alkalmazások telepítése és főleg a frissítőcsomagok letöltése a telefon közbenjárásával így keservesen lassú, amely részben kikerülhető, ha a BT-t kikapcsoljuk, csak akkor ugye ugrik minden mobilértesítés és a telefonos hívás fogadása. Amire amúgy a hangszóróval és mikrofonnal felvértezett TicWatch képes, az LTE kiadás pedig önálló híváskezelésre. Ezt persze csendes környezetben tegyük, mert középszerű a hangszóró minősége és nincs zajszűrés, de mégis csak akadhat helyzet, amikor a hívásfogadás vagy hívásindítás a csuklóról kapóra jön. Ez azt is jelenti, hogy az átlagos rezgések mellé hangjelzéseket kérhetünk.


[+]

Megvan a műholdas navigáció a GPS, a GLONASS, a Galileo és a BeiDou szatellitekkel, illetve a Google Térképpel, akárcsak az NFC alapú Google Pay órafizetés, amely korlátozottan már itthon is használható. Ugyanígy a tudáslistán van a gyorsulásmérő, a giroszkóp, a barometrikus magasságmérő, illetve a fénymérő az automatikus fényerőállításhoz. A vérnyomásmérő, az EKG, a hőmérő és az iránytű viszont kimaradt, az utóbbi hiánya elég meglepő. Így sem nélkülöz sokat a Mobvoi kütyü, ha szenzorokról vagy adatkommunikációról van szó, csak az a kérdés, hogy ehhez a Wear OS méltó platform-e.

Hirdetés

Wear OS 2.23, alkalmazások, önálló működés

Bár az óra jó pár önálló funkcióra képes (főleg LTE variációban), beleértve alkalmazások telepítését az órán indítható Play Áruházból, a mozgás- és sportkövetést, illetve az óranavigációt (bár ez sokadjára jött csak össze a Google Térképpel, számos hibaüzenettel), azért mégiscsak mobillal érdemes együtt használni, leginkább Google Play-szolgáltatásokkal rendelkező androidossal. A Wear OS app HMS-only telefonokra nem érhető el, és bár iOS-re igen, többek között le kell mondani a hívásfogadásról vagy az értesítési válaszokról – Apple mobillal továbbra is Apple órát érdemes használni.

A Wear OS mobilszoftver [+]

A Wear OS mobilapp telepítése után mindenesetre pillanatok kérdése a Pro 3 párosítása, és máris összekapcsolhatjuk az órát Google-fiókunkat és Google Fit testadatainkkal… hogy aztán a Mobvoi appot is telepítsük, és ott is megadjuk a testadatainkat… hogy aztán ugyanezt az órán is megtegyük vagy háromszor – nem egészen értem, hogy miért nem elég egyszer ezeket bepötyögni. Nincs különösebb beállítási végigvezetés sem mondjuk arra vonatkozóan, hogy mely mobilértesítéseket akarjuk megkapni, és mikor lépjen életbe a napszak szerinti ne zavarj mód (ezt ugyanis egyáltalán nem lehet ütemezni). Androidon mindenesetre az értesítések rövid szövege és pár hangulatjel megjelenik, képek, videók, animGIF-ek viszont nem. Válaszolni tudunk diktálva, hangulatjellel vagy az apró, kényelmetlen, de azért hasznos órabillentyűzettel, illetve adott esetben lehet az óráról mobilappot és mobilfunkciót indítani.

A Mobvoi mobilszoftver [+]

Szintén kimaradt az aktivitáskövető funkciók központi beállítása, így az órán kell külön-külön kérvényezni a folyamatos pulzusmérést, a lépésszámlálást, az alváskövetést, valamint a stressz-szint és az SPO2 mérést aktiválni. Ráadásul ezeket, ha jó értem, csak akkor méri a TicWatch, ha beleegyezünk adataink anonim átadásába a Mobvoinak – hát bocsi, de egy random kínai cégtől ez elég nagy kérés az alapfunkciók elérésére. Az is furcsa, hogy külön követi az adatokat a Google Fit és a Mobvoi szoftvercsomagja, az pedig végképp, hogy nincs az órán zenelejátszó, ami mára az Android alapcsomagból is kiesett. Támpont sincs, miként tudunk pár fránya mp3-at a tárolóra mozgatni, és nem egyszerű a dolog a netes nyomozás végére érve sem.

[+]

Fel kellett tegyem az órára a NavExplorer fájlkezelőt és a NavMusic lejátszót, és aztán az előbbivel FTP kapcsolatot létesíteni, mintha rendszergazda lennék, majd a mobilos segédappal, erre az FTP hálózatra lépve tudtam a számokat átdobni – WiFi-n legalább pillanatok alatt. Aztán, amikor elindítottam a lejátszót, nem a kérdés jött, hogy kívánok-e Bluetooth fülest csatlakoztatni, hanem a hangszóró zendült fel, úgyhogy a fejhallgatót a beállításmenüből kellett hozzáadni a kütyühöz. Amúgy Spotify és más zeneszolgáltatás telepíthető, illetve vezérelhető a teló lejátszója (és kamerája), ám az önálló hallgatás a létező összes rivális platformon jóval egyszerűbb. Főoldali visszalépés funkció van, alkalmazásváltó viszont nincs, hogy mondjuk kiderüljön: az imént indított navigációs alkalmazás fut-e a háttérben az akksit merítve, avagy bezárt. A nemrég megnyitott appokért pedig görgethetünk újra végig a menüben, problémás érintésérzékeléssel.

[+]

Igyekeztem képernyőképeket lőni, ám ez sem az óra két gombját lenyomva (sikeres mentés üzenettel), sem a Wear OS mobilappból kérelmezve nem jött össze: az óra tárhelyét végigböngészve nem akadtam rá a screenshotokra, a Mobvoi kapcsoló funkciójára bökve pedig a telefon azt írta: a kapcsolat sikertelen. Így aztán fényképezővel készítettem és vágtam a képernyőképeket. Érdekes, hogy óraszámlapot a Google és a gyártó szoftveréből is lehet kérni, vásárolni mindenesetre az utóbbiból tudunk, és hatalmas katalógus áll a rendelkezésünkre, melyben akad pofás, elegáns, informatív, egyszerű, animált és állítható számlap. Az adatmezőkre bökve, óralaptól függően elindulhat egy kapcsolódó app vagy szolgáltatás, tehát interaktív a dolog.

[+]

A minialkalmazásokat (tilesnak hívja a Google) az óralapról balra simítva érhetjük el, és a lista bővíthető mindenféle hasznos elemmel, a másik irányban pedig a Google Segéd főoldala ugrik elő tippekkel, hírekkel és javaslatokkal. Magát az asszisztenst angolul vagy más idegen nyelven instruálhatjuk, és szórakoztatóan idétlen dolgokra képes. A sikeres angol nyelvű kérdésekre és kérésekre jöttek a hasznos válaszok és elindultak a kapcsolódó funkciók, ebben tehát a Segéd profi. Amikor viszont nem értett meg, volt, hogy spanyol akcentussal, angolul válaszolt, volt, hogy olaszul, és olyan is akadt, amikor finnül. Le a kalappal a Google előtt, hogy kihalászta a Hunglishből finnugor múltunkat, ám mégse sikerült azt megfejtenem, hogy ha angol a rendszernyelv, miért többnyelvű a válasz.

[+]

Két csoportra bontanám az órára telepített és telepíthető appokat: amelyek működnek önállóan (bizonyos lejátszók, az Adidas Running, a Google Térkép, a sportkövetés stb.), és amelyek amelyek mobilkapcsolatot és gyakran kapcsolódó mobilappot igényelnek (a Spotify, a Citymapper, az exponáló). Nyilván a csatlakoztatott működés a legteljesebb, és százával akad Wear OS app, mégsem olyan minőségi a katalógus, mint Apple WatchOS-en. Persze azért a Google Fordító, a Segéd, a Keep kliens és a zöld robotos szolgáltatások jól jönnek, ennyi Google-funkciót más platform nem támogat. Viszont vannak alkalmazások (mondjuk a Messenger), amelyek korábban elérhetők voltak, de mivel évek óta kiszállt a témából a Facebook, már nem, régi APK-t pedig meglehetősen bonyolult az órára haxolni, mert alapból az efféle telepítés nem támogatott. Az értesítéseket alulról lehet felsimítani, a kapcsolópanelt pedig felülről lehúzni. A képernyő felvillanhat dupla koppra, a gombok lenyomására és csuklóemelésre, az utóbbit a beállítások között kell kérni.

Aktivitáskövetés, összefoglaló

A napi mozgásadatokat a TicHealth és a Google Fit fogja össze, a kettő közül számomra a Moboi listája tűnt átláthatóbbnak és részletesebbnek, a lépéseket és a véroxigén-telítettséget megbízhatóan rögzítve. A stressz-szint és az alváskövetés a maga rendszerében következetes, és ha kérjük, kézzel zajszint-mérést, illetve légzőgyakorlatokat is végezhetünk. A megtett napi táv, az elégetett kalóriaszám, az intenzív mozgás és a heti edzettségi állapot is remekül leolvasható az óráról, így nem kell a mobilappot csak emiatt megnyitni, persze ott minden statisztika nagyobb méretben jelenik meg.

[+]

A szenzor- és algoritmusfunkciók külön-külön, a következő óraappokban állíthatók: TicPulse (pulzus), TicSleep (alvás), TicBreathe (légzőgyakorlatok), TicZen (stressz-szint) és TicHearing (zajszint), edzést pedig a TicExercize-zal indíthatunk a következő listából: kinti, benti és terepfutás, gyaloglás és hegymászás, kint és benti kerékpár, szabad mozgás, evezőpad, elliptikus tréner, erőedzés, jóga és medencés úszás. A Mobvoi tehát az IP68 védelem korlátai ellenére támogatja ezt az úszásformát, de ne feledjük: a karcsapások miatt potenciálisan olyan víznyomással találkozhat az óra, amely hosszabb távon kérdésessé teheti a vízállóságot – épp ezért kellene meglegyen vásárlót megnyugtató 5 ATM minősítés. Az órával mindenesetre nem úszásra, és nem is mínusz fokos futásra, hanem kilátólátogató túrára vállalkoztam.

[+]

A Locus Pro mobilos referencia app 4,74 km-es szakaszára és 239 méter szintemelkedésére a Watch GT 2 Pro 4,81 km-t és 319 méter emelkedést mért, a TicWatch pedig 4,61 km-t és 276 méter emelkedést. Az útvonalkövetés lehetne eggyel pontosabb, de komolyabb letérést nem láttam a valós ösvényekről a koordinátákat térképen visszanézve. Észrevettem viszont benti erőedzésnél és túrázásnál is, hogy a Mobvoi lényegesen később jelezi pulzusszám emelkedését, mint egy Huawei vagy Garmin óra, és bár pulzuspánt referenciaképp nem volt nálam, az ujjam és a pontos idő a kézi méréshez igen – néha a TicWatch másfél zónát tévedett. Ezzel a HIIT és mindenféle pulzuskontroll edzések kiestek, megbízhatóan csak monoton testmozgás, így elliptikus tréner során működött a Pro 3 pulzoximétere.

[+]

A Mobvoi mobilappja nem túl intuitív és különösebb edzéssegédletet, erőnléti-regenerálódási elemzés vagy Firstbeat-féle tanács nem érkezik, ahogy a GPX edzésexport sem opció. Ugyanakkor szinkronizálhatunk a Fit mellett a Strava és a Runkeeper adatbázisába, plusz ugyebár a Wear OS nyitott, számomra pedig a szokásos futóappok közül az Adidas Running tűnt a legalkalmasabbnak alternatív edzésrögzítésre. Az Adidas a fenti pontossággal követte a távot, az emelkedést, a pulzust és a szokásos adatokat a telefon hátrahagyásával, hazaérve pedig azonnal felkerültek a statisztikák a felhőbe, szóval nyitottabb az edzésexport, mint egy Huawei vagy Amazfit csuklóéken.


[+]

Összefoglaló

Izgatottan dobozoltam ki, ám vegyes érzésekkel csomagoltam vissza a Mobvoi TicWatch Pro 3-at. Végre normális sebességen fut a Wear OS, fürgén ugrik elő a Segéd a palackból, megvan az önálló működés és az interaktív értesítéskezelés. Okosóra módban megvan a háromnapos üzemidő, buta funkciókkal pedig a másfél hónap – kapóra jön ugyanis a kettős működés és az AMOLED + FSTN dupla kijelző, ha az utóbbi a direkt, éles fényt leszámítva nehezen is látszik. 140 ezer forint környéke viszont nagyon kövér összeg egy ismeretlen, plasztikházas óráért, ami csak IP68 minősítést kapott, 5 ATM-et nem. Ennyiért Galaxy és Apple Watch vásárolható, és főleg az utóbbi ökoszisztémája lépte le a Wear OS-t – akkor is, ha a legtöbb Google-funkció erre a platformra érhető el. Sportfókuszban a Garmin áll jobban, önálló zenehallgatásban pedig a komplett konkurencia.


[+]

Oké: egy Amazfit vagy Huawei/Honor kütyü zártabb, az értesítéskezelés pedig fapadosabb, viszont csatlakoztatott óraként van meg a többhetes üzemidő, ráadásul a GTR 2 Pro és a Watch GT 2 Pro prémium küllemet biztosít, a Watch GS Pro vagy az Instict Solar pedig strapabírót, és a plasztik TicWatch Pro 3 egyikben sem erős, ahogy az érintőpanel érzékenysége sem az igazi. A termék legfőbb erénye a Snapdragon 4100 chip és a méretes telep, melyekkel együtt simán lehet, hogy a Mobvoi órája ma a leghasználhatóbb Wear OS óra. Ám ez legalább annyira sajnálatos tény, mint elismerés egy kis gyártónak, amely egy magára hagyott platformból próbálja kihozni a maximumot.

Bone123

A terméket a Mobvoi küldte hozzánk tesztre és itt lehet a gyártó európai raktárjából beszerezni.

Azóta történt

Előzmények