Multimédia

A készülék hátlapján találhatjuk meg a kamerát a már-már szokásosnak mondható tükörrel. Fényképezés közben a kereső nem teljes képernyős, de talán ez nem olyan nagy hiba. Állítható a felbontás, a fehéregyensúly és a képminőség, de a legjobb esetben is csak közepes fotókat tudtunk készíteni, az optika ugyanis nagyon érzékeny a fényre, illetve a bemozdulásokra.

Van lehetőség mozgóképek felvételére is, itt a maximális felbontás 240x320 pixel, amely vagy WMV, vagy pedig H.263 formátumban érhető el. A videofelvétel hossza csak a szabad memóriától függ, amely alapesetben 128 megabájt plusz az esetleges SD/MMC kártya. Tesztképeink:

Az optika mellett egy izmosnak tűnő hangszóró kapott helyet, és nem kell csalódnunk a minőségét illetően. A telefon kifejezetten hangos is bír lenni, ez főleg akkor jön jól, ha egy kispolákban óhajtjuk kihasználni a navigációs képességeket. A gyári Windows Media Player viszonylag sok formátumot elkezelget, viszont állítólag eléggé eszi az akksit, ezért érdemes vadászni külön MP3 lejátszó programot a netről, ha valaki zenehallgatásra adná a fejét.

Ebben az esetben az sem fog ártani, ha a gyári fülest is lecseréljük, ugyanis a Mio ezen készsége arra tökéletes, hogy beszélgetéseket folytassunk a segítségével, de zenehallgatásra eléggé harmatos. Egy 2,5-3,5 mm-es jack átalakító beszerzése után bármilyen hagyományos fülhallgató használható.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!