Hirdetés
Hardver, EMUI 4.1
Akárcsak a Huawei Mate 8-at, a Honor 8-at is a 16 nanométeres, nyolcmagos, 64 bites HiSilicon Kirin 950 hajtja meg (4 x 2,3 GHz-es Cortex-A72 + 4 x 1,8 GHz-es Cortex-A53 mag + i5 koprocesszor), amely hajszálnyival gyengébb ugyan a P9 Kirin 955-ös megoldásánál, a gyakorlatban ez nem érződik. Az alkalmazáskezelés, a képernyőfeloldás, a játékindítás és a böngészés minden esetben villámgyors, ebből a szempontból egy Snapdragon 820-as ketyere mellett sem kell szégyenkeznie. Az elmaradás inkább grafikus fronton érzékelhető: a Mali-T880MP4 alulteljesít a legjobbakhoz képest, bár 1080p-n ez nem okoz nagy galibát: lehetne jobb a Real Racing 3 képfrissítése, de így sem vészes, és nem melegszik fel a mobil jelentősen. A nyári napfény alatt fotózva viszont igencsak felhevül, bár ez nem meglepő 30 fok felett, és szerencsére nem jár szoftverleállással.
Teljesítmény-teszt | ||||
---|---|---|---|---|
Benchmark | Honor 8 | Samsung Galaxy S7 | Huawei P9 | LG G5 |
Rendszerchip | HiSilicon Kirin 950 | Exynos 8890 | HiSilicon Kirin 955 | Snapdragon 820 |
AnTuTu Benchmark 6.x | 93534 pont | 133027 pont | 98904 pont | 137651 pont |
Vellamo Browser | 6135 pont | 6686 pont | 6711 pont | 4484 pont |
Vellamo Metal | 2819 pont | 3383 pont | 2885 pont | 3459 pont |
Geekbench 3 (single) | 1706 pont | 2138 pont | 1718 pont | 2310 pont |
Geekbench 3 (multi) | 6312 pont | 6406 pont | 6513 pont | 5445 pont |
GFXBench Man. onscreen | 19 fps | 27 fps | 19 fps | 30 fps |
GFXBench Man. offscreen | 19 fps | 40 fps | 18 fps | 47 fps |
GFXBench T-Rex onscreen | 42 fps | 53 fps | 42 fps | 55 fps |
GFXBench T-Rex offscreen | 40 fps | 87 fps | 40 fps | 88 fps |
A legjobb hír, hogy a Honor 8 a P9-nél is több, 4 gigabájtnyi RAM-ot kapott, villámgyors, 32 gigabájtos belső tárolóval, amely microSDXC kártyával bővíthető, arra pedig telepíteni is lehet (adoptive storage). A bőkezű memória ellenére is gyakran marad másfél gigabájt szabadon, és bár fél tucat alkalmazás simán a gyorsítótárban pihen, az EMUI előszeretettel lövi ki azokat a képernyő lezárásakor, hacsak nem tiltjuk meg neki. Végezetül pedig, a rendszer ugyan villámgyorsan reagál, az animációk kissé kényelmesek – a fejlesztői beállítások között, 0,5x sebességre véve minden pattogósabb lesz, furcsa, hogy miért nem ez az alapvető tempójuk.
Az EMUI 4.1 Android 6.0.1-en alapszik, és a gyártó eddigi legrendszerezettebb felülete, bár az átláthatóság/funkciódömping skálán továbbra is az utóbbi irányba leng ki. A témázható főoldalon ki lehet, és talán ki is érdemes cserélni a kissé unalmas, lekerekített ikonokat a tucatnyi téma valamelyikével, akinek pedig nem tetszik, hogy minden ikon a 4 x 4, 4 x 5 vagy 5 x 5-ös elrendezésű kezdőképernyőn kap helyet, a menüt alternatív launcher telepítésével visszaszerezheti. Felülről húzható le az értesítési panel, balra simítva pedig a kapcsolótábla, de beállítható az is, hogy az előbbit balról, az utóbbit jobbról lehessen legördíteni. A főképernyőn lefele húzva az ujjat a rendszerszintű kereső ugrik fel, két ujjbegyet széttolva pedig a rejtett alkalmazástár – bár a gyorsindító név helytállóbb volna, mert annyira azért nincs eldugva. Amelyik appot ide dobjuk, az a kezdőképernyőről eltűnik.
Az EMUI valahol ott van, ahol a TouchWiz két éve: tonnaszámra akadnak kezelési opciók, csak győzze az ember mindegyiket kiismerni. Az ujjperc-vezérlés (kikapcsolt képernyőre való betűrajz) kapásból nem működött a tesztszoftverrel, az új programozható gomb viszont igen: bekapcsolt képernyőnél, a hátlapi ujjlenyomat-olvasót egyszer, duplán vagy hosszan lenyomva a választott alkalmazás vagy művelet indítható. A hosszú lenyomás funkciója kikapcsolt kijelzőnél is működik. A Honor 8 biometrikus azonosítója a piac egyik legjobbja: megbízható, gyors, és nedves ujjal is működik, ráadásul a fájlszéf és a védett alkalmazások eléréséhez is bevethető. Magához a feloldáshoz és az azonosításhoz nem kell a gombot lenyomni, elég csak az ujjat a szenzorra helyezni. A panel egyébként érintésérzékelős, így lehúzható vele az értesítési sáv, lapozható a galéria, továbbá fényképezni és hívást fogadni is lehet az ujjbegy rajta tartásával.
A képernyőtartalom ezúttal is leméretezhető az egykezes használathoz, csak végig kell húznia az ujjat a három alsó kezelőgobon. Aki pedig nagy ikonokra és feliratokra vágyik, annak a csempeszerű egyszerű módot javaslom. Van még idegen nyelvű hangvezérlés, egy-két mozgáshoz kapcsolódó gesztus (némítás átfordítással, hívásfogadás felemeléssel), kesztyűs mód, lebegő ikon a kezelőgombok alternatív eléréséhez, továbbá intelligens tok és headset vezérlés. A nyomásérzékelés viszont kimaradt, mert ha még az is bekerül, akkor milyen egyénisége marad a szegény P9 Plusnak?
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!