Szereplők – Apple, Android
Az Apple teljesen más irányból érkezett a mobilkommunikációba, mint a fentebb említett két rendszer. Újoncként rögtön belecsaptak a lecsóba, nem volt semmi előzmény, vagy hagyomány, amihez ragaszkodni kellett, megcsinálták a filozófiát, pöpecül hozzálőtték a hardverhez, és nem végeztek rossz munkát. Az iPhone-t rengeteg és még annál is több kritika érte a funkcionális hiányosságok miatt, de abban mindenki egyetértett, hogy a kezelőfelület logikája, kialakítása, sebessége és használhatósága új fejezetet nyitott a mobilkommunikációban.
Az iPhone 3GS rendszere
Azt azonban kevesen gondolták, hogy a többi gyártónak ekkora görcsölés lesz erre válaszolnia valami hasonló szintű felülettel. Újabb és újabb telefonok láttak napvilágot az elmúlt két évben, s mindegyikre rámondták, hogy na, ez lesz az iPhone-gyilkos, de egyik sem lett az. Annyira jól sikerült az iPhone szoftvere, hogy alapjaiban mind a mai napig nem is nagyon nyúltak hozzá, viszont mögétettek egy olyan online boltot, amivel megint történelmet írtak, s a többiek ezt is csak utánozni tudják.
Az Android megint egy kicsit más. Amikor már javában tombolt az okostelefon és az érintőkijelző körüli hype, akkor a Google beszállt az Android fejlesztésébe, és nem aprózták el. Viszonylag sokat kellett várni az első prototípus után, mire végre sikerült a HTC-nek telefont is építenie a rendszer köré, de most, hogy a HTC Hero is piacra került, mi, akik láttuk, használtuk és összehasonlítottuk más készülékekkel azt mondhatjuk, hogy megérte.
A HTC Hero felülete Android alapokon
Az Androidban igazából nincsen semmi olyan, amit ne láttunk volna már itt-ott. A Windowsból (pontosabban a régebbi típusú Windowsos Today plug-inekből) átvették a testre szabható, parancsikonokkal teleszórható kezdőképernyőt, mozgathatóvá tették, majd a Samsungtól lenyúlták a widget rendszert, az Apple-től a multitouchot, aztán fogták az egészet és egyszerűen mindenből jobbat csináltak. Nagyon felhasználóbarát, varázslatosan sokoldalúan paraméterezhető és testreszabható platformnak tűnik eddig az Android, ráadásul rögtön meg is nyílt az alkalmazásbolt mellé, s a Google filozófiájának megfelelően úgy került megtervezésre az egész, hogy akkor működik igazán, ha engedjük neki, hogy mindig online legyen. Mert onnantól tényleg egy szelet internet van a kezünkben.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
