Android régen és ma
Az okostelefon, mint termékkategória az elmúlt években hardverben és szoftverben egyaránt kiforrott annyira, hogy egy középkategóriással is évekre ellegyen az ember, hacsak nincsenek különleges igényei. Olvasóink a leggyakrabban kamera és üzemidő tekintetében kérnek tanácsot, és nem véletlenül: a dizájnra, a telepre és a fotós-videós tudásra terelődött a hangsúly, lásd a csupa képernyős megoldásokat hatalmas akkumulátorral és a fél tucat optikás rendszereket egy rakás látószöggel. A nagy többséget pont nem érdekli, mindezt 8-as, 9-es vagy 10-es Android hajtja-e meg, és őszintén szólva: igazán sok mindenről nem marad le, aki picit régebbi rendszeren ragadt.
Az első fecske, vagyis zöld robot: a T-Mobile G1, más néven a HTC Dream [+]
Egyfelől azért, mert a teljes képernyős gesztusvezérléstől kedve a sötét módon át egy sor Android 10-es újdonságot már rég megoldottak a gyártók önerőből, másfelől meg azért nem gáz egy Oreo vagy Pie, mert a Google sok változást alkalmazásfrissítésekkel régebbi rendszerekre is elhoz. Jobb is nem is tépni a hajat a nyögvenyelős generációváltásokon – ez a magyar forgalomban ritkán látott Pixelek esetében azonnali és a 10 már el is érhető, mindenki más meg úgyis várakozhat. A 2019-es Android persze merőben más, mint amit Andy Rubin és csapata másfél évtizede megálmodott – akkor még digitális kamerákra
Az Android 4.3 JellyBean és a Nexus 4 is korszakhatárt jelentett [+]
Onnantól, hogy a vállalkozás a Google szárnyai alá került, a rendszer okostelefonos fordulatot vett, végül 2008-ban, a T-Mobile G1-gyel, vagyis a HTC Dreammel megindult az az elképesztő sikersorozat, aminek jelenleg 2,5 milliárd aktív eszköz a vége. A 24 ezer kütyü között pedig, amiből a vásárló választhat, akad androidos óra, autós fedélzeti rendszer és tévé is, ami jókora szétszórtságot jelent. Tetézi ráadásul a dolgot, hogy az Android magja nyílt forráskódot használ (és nem csak a Google fejleszti), így lehet az, hogy a világ egy részén a keresőóriás szolgáltatásai az OS-től elválaszthatatlanok, míg máshol az AOSP-alapú változaton egy darab Google szoftver nincs.
Az Android 8 Oreo és egy kis keksz – az édességek ideje azonban mára lejárt [+]
De mitől lett ennyire népszerű a zöld robotos megoldás, ha kifejezetten nem egységes? Egyfelől ingyenes és relatív kis hardverigényű, így az olcsó mobiltól kezdve a karperecen egyaránt elfut. Másfelől éppen sokszínűsége és testreszabhatósága nyerte el a felhasználók szimpátiáját, és a gyártópartnerek is saját képmásukra formálhatják egyéni felületüket. One UI, EMUI, MIUI, OxygenOS, Flyme – akad köntös, amelyik felismerhetetlenségig átszabja a Google rendszerlogikáját, és olyan is, amelyik közelebb áll az iOS-éhez.
Mára az Android fejlesztése mindenesetre kissé megtorpant – profitorientált cégként a Google inkább a mesterséges intelligenciára koncentrál, semmint a hatalmas ökoszisztéma évenkénti megreformálására, úgyse tudja partnereit gyors frissítésekre rávenni. Így aztán a táblagépes vonal feladása után úgy érezheti az ember: a 4.0 Ice Cream Sandwich vagy az 5.0 Lollipop-féle, drasztikus változások kora leáldozott – mégis hoz épp eleget az Android 10, hogy érdemes legyen rá áhítozni. Például az összehajtható készülékek vagy az 5G modemek támogatása miatt, amíg pedig a keresőóriás és a fejlesztők egy hullámhosszon vannak, elég kis lépésekben haladni előre. Bár speciel brandingben kapásból sok változott: oda az ábécérendes elnevezés és az édességes utótag – az Android 10 egyszerűen csak Android 10, kerekdedebb felirattal és teljes alakos robot helyett fél fejes logóval.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!