Hirdetés

Alsókategóriás Bluetooth headsetek

Előszó

Nemrég publikáltunk egy két részből álló tesztet, melyben a napjainkban elérhető sztereó Bluetooth headseteket próbálgattuk, több-kevesebb sikerrel (az első rész itt, a második pedig itt található). Az írás meglepően nagy népszerűségre tett szert, mind az olvasottság, mind a visszajelzések száma magas volt. Ezen felbuzdulva — meg persze azért, mert többen kérték — úgy döntöttünk, hogy hasonló próbának vetjük alá a manapság kapható mono headseteket is. Egyre több embert látni headsettel a fülében rohangálni, vezetés közben kötelező is egy efféle kiegészítő használata, az áruk pedig mélyrepülésben van az elmúlt pár évben, mondhatjuk tehát, hogy épp itt az ideje annak, hogy átfogó képet adjunk a piac ezen szegmenséről.

A tesztelésre kapott headsetek túlnyomó részét ezúttal is partnerünk, a SpeedShop Kft. biztosította, plusz a Motorola magyarországi képviselete is eljuttatott hozzánk pár headsetet, köszönjük nekik! Utóbbi gyártótól értelemszerűen csak Motorola headseteket kaptunk, a Speedshoptól jóval többet, de ők sem küldték el a teljes termékkínálatukat — a boltban egyébként több száz fajta kapható, tehát nem is tudtunk volna mit kezdeni velük — hanem azok közül válogattak, melyeket vásárlóik a legjobban visznek, illetve amik az ott dolgozó szakértő munkatársak szerint a legjobbak. Összesen közel húsz darab headset landolt nálam, melyeket ár alapján két részre osztottam; a 8000 forint alattiak, illetve az annál drágábbak.

Hirdetés

Az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy az emberek többsége szinte csak és kizárólag az árat nézi, mikor headsetet vásárol. Ennek oka, hogy egyre több kínai cég gyárt és forgalmaz efféle kiegészítőket, melyek ráadásul nem is feltétlenül rossz minőségűek, viszont szépen kiszorították az olyan patinás gyártókat, mint a Logitech vagy épp a Motorola, akiket pár éve még a közép- és felsőkategóriás, kifogástalan minőségű headseteik miatt is sokan szerettek. Az árverseny viszont árverseny, a nagy gyártók közül pedig valamiért a Nokia az egyetlen, aki rájött arra, hogy az életben nem fogja eladni azokat a headseteket, amik bár picivel jobbak a kínaiaknál, de háromszor annyiba kerülnek. Ennek megfelelően Magyarországon jelenleg az ő portékáik a legkelendőbbek, hiszen árban simán felveszik a versenyt a távol-keleti gyártók termékeivel, de mégis márkásak. Ezt cikkünkből is érezni lehet, az itt szereplő hat darab Nokia headset ellen négy Samsung, három Motorola, egy Plantronics, valamint egy márkás távol-keleti cucc kel versenyre. Az alsó kategóriában viszont négy Nokia, egy Motorola, egy Samsung, egy Plantronics és a Supertooth nevű gyártó feszül egymásnak.

A mono Bluetooth headsetek között alapvetően nincs akkora különbség, mint sztereó társaiknál, emiatt a tesztelés is kicsit máshogy zajlott. A headseteket több szempont alapján vizsgáltuk, melyek az összpontszámban eltérő hangsúllyal rendelkeznek. Nézzük, hogy mik ezek!

  • Kényelmi faktor (max. 20 pont): női és férfi fülön is kipróbáltuk, hogy mennyire kényelmes az adott headset, valamint figyelembe vettük, hogy a szemüveg mennyire akadályozza meg a kényelmes viselésüket, illetve hogy hosszabb használat után elkezdik-e nyomni a fül valamely részét. Előfordulhatnak fél pontok is, ugyanis többen értékeltük őket kényelmi szempontból, majd ezek átlagát írtuk be a táblázatokba.
  • Stabilitás (max. 15 pont): hiába kényelmes egy headset, ha leesik a fejünkről — ez tehát nem a vételi stabilitást hivatott leírni, hanem azt, hogy az adott eszköz mennyire stabilan ül a fülünkön.. Itt elméletileg figyelembe vettük azt is, hogy mindkét fülre fel lehet-e rakni a kiegészítőt, de mivel a jelen tesztben szereplő fülhallgatók mindegyikét fel lehet, ez nem nyomott sokat a latban.
  • Üzembe helyezés (max. 5 pont): itt azok a headsetek voltak a nyerők, melyek egy elterjedt töltőcsatlakozót használtak, a párosítási kódjuk pedig nem egy speciális karaktersorozat volt. Pontlevonást jelentett, ha a párosítás nem ment olyan pikk-pakk módon, mint ahogy kellett volna neki.
  • Hangminőség (max. 25 pont): ennek fontossága egyértelmű, hiába választjuk ki a legszebb és legkényelmesebb headsetet, ha nem tudjuk használni. A szélzajra külön odafigyeltünk.
  • Ergonómia (max. 15 pont): hány darab gomb került a headsetre, mennyire nehézkes őket megnyomni, mennyire jó a hangerő szabályozása.
  • Akkumulátor (max. 15 pont): fontos, hogy a kiegészítő mennyit bír egy töltéssel — ennél a résznél a gyári adatokat vettük figyelembe, melyek tapasztalataink szerint nagyjából fedik a valóságot.
  • Extrák (max. 5 pont): kapunk-e valamit a cucchoz, amitől jobb lesz vetélytársainál — töltőbölcső, több méretű fültámasz vagy fülbe ülő rész.

Az értékelési rendszerrel kapcsolatban több dolgot is megjegyeznék. Először is tisztáznám, hogy miért nem szerepel a táblázatban sem az ár, sem a dizájn; utóbbi mérhetetlenül szubjektív, ezért csak a szöveges részben teszünk róla említést, előbbi pedig a plecsnizésnél számít majd, ha két ugyanolyan headset van, melyek közül az egyik fele annyira kerül, mint a másik, akkor értelemszerűen az kaphat plecsnit.

A pontozási rendszer nem hibátlan, ezzel mi is tisztában vagyunk. Az üzemidőre pontokat adni egyszerű, a kényelmességet vagy a hangminőséget már nehezebb számszerűsíteni. Előbbinél és a stabilitásnál többen próbáltuk a headseteket, többször pontoztunk, csukott szemmel vettük fel őket, hogy ne tudjuk, hogy az előző körben milyen pontot adtunk rájuk — így álltak össze a tesztben szereplő pontszámok. Hangsúlyoznám, hogy férfi és női fülön is megnéztük a kiegészítőket, a legtöbb esetben nem volt számottevő különbség, ahol viszont igen, ott külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adott headset férfiaknak jó lehet, nőknek viszont túl nagy.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés