- Bemutatkozott a Poco X7 és X7 Pro
- Itthon is kapható lesz a kerámia Xiaomi Band 10
- Poco F3 - a mindenes, de nem mindenkinek
- Samsung Galaxy A56 - megbízható középszerűség
- Yettel topik
- A sógorokhoz érkezik a kompakt Vivo X200 FE
- Apple iPhone 16 Pro - rutinvizsga
- Honor 400 Pro - gép a képben
- Mi nincs, grafén akku van: itt a Xiaomi 11T és 11T Pro
- Csak semmi szimmetria: flegma dizájnnal készül a Nothing Phone (3)
Új hozzászólás Aktív témák
-
-
Sajnos meg kell, hogy cáfoljam a kollégát. Brutálisan nőnek az egyenlőtlenségek. Bemásolnék egy rövid írást erről:
"A gazdaságtörténetet hosszú távon szemlélve a legfontosabb folyamat, aminek szemtanúi
lehetünk az elmúlt két-három évszázadban végbement masszív divergencia a jólét terén. A 17.
századig bezárólag a világ összes országa szegénynek számított. Fejlettségbeli különbségek
természetesen ekkor is voltak, a mérték azonban közel sem volt olyan szélsőséges, mint
korunkban. A 18-19. századtól eszkalálódó egyenlőtlenségek egy új jelenségnek, a gazdasági
növekedés színrelépésének köszönhetőek. Az emberiség történelmének nagy részét a növekedés
hiánya jellemezte, az egyes gazdaságok teljesítményének bővülése elenyésző volt, zérushoz
közeli értékkel. A gazdasági növekedés tehát egy modernkori jelenség, amely a 19. századig
bezárólag jórészt csak Nagy-Britanniában, az USA-ban és néhány nyugat-európai országban
ütötte fel a fejét. Bár üteme mai léptékkel nézve még alacsony volt, de elegendő ahhoz, hogy –
közel kétszáz év alatt – a 20. század elejére tetemes életszínvonalbeli különbségeket hozzon létre
a világban. A jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése a 20. század első felében is folytatódott,
azonban már kisebb lendülettel, köszönhetően a nagy gazdasági világválságnak, amely a fejlett
országokat érintette a legsúlyosabban. Napjaink jólét szempontjából végletekig polarizált
glóbusza tehát részben a régmúlt öröksége.
A jövedelmi különbségek alakulását a 20. század második felében az 1. táblázat szemlélteti.
A táblázat a nagy népességű országok vásárlóerő-paritáson mért GDP/foglalkoztatott mutatóját
viszonyítja az USA hasonló mutatójához az időszak elején és végén.15 Jól látható, hogy már a 20.
század közepére is számottevő jövedelmi diszparitás jellemezte a világot. Etiópiában például az
egy főre eső reáljövedelem csupán 4 százaléka volt az USA-énak 1960-ban, azaz egy átlag polgár
25-ször élt jobban az Egyesült Államokban ekkoriban. Az eloszlás másik széléről példának
vehetnénk az Egyesült Királyságot, ahol az arány 70 százalékhoz közelített.
Bár a relatív fejlettségi mutató átlagos és medián értékei alapján a végletes megosztottság az
évezredfordulóig enyhén mérséklődni látszik, a valóságban tovább folytatódott a polarizáció. A
relatív GDP/foglalkoztatott eloszlásának szórása ugyanis megnőtt, ami azt eredményezte, hogy a
medián és az átlagos értékek a korábbinál is kevésbé reprezentálják a sokaságot. Az 1. ábrán jól
látható a relatív fejlettségi szint eloszlásának ellaposodása: 1960-hoz képest a sűrűségfüggvény
szélei megvastagodtak. Sőt, nem csak az eloszlás szórása lett nagyobb, de egy móduszúból kétmóduszúvá
vált, ami annak köszönhető, hogy a sűrűségfüggvény középső értékei beszűkültek. A
statisztikai nyelvezetet lefordítva, mindez azt jelenti, hogy a világ kettészakadt. Kialakulóban van
a szegény és a gazdag országok klubja, a közepesen fejlettek csoportja pedig egyre inkább eltűnik.
A GDP/foglalkozatott eloszlásában bekövetkezett változások a globális jövedelmi polarizáció
alakulását reprezentálják. Az aggregát folyamatok mögött, az egyes országok szintjén azonban a
relatív fejlettség dinamikájának széles spektrumával találkozhatunk az elmúlt 50 évben (1.
táblázat). Egyes országok felzárkóztak (pl. Brazília), mások leszakadtak (pl. Nigéria), megint
mások megőrizték pozíciójukat az USA-val szemben (pl. Egyesült Királyság). Ezek az
elmozdulások viszont többségében alig haladták meg a 10 százalék pontot, ami negyven év alatt
nem nevezhető érdemleges teljesítménynek."
-
Nincs rá szükség... Hát. Azért arra a pár milliárd dollárra valakinek csak szüksége lenne. Sőt maguk a cégek már abból jól járnának ha ezt az összeget be tudnák fektetni mondjuk egy 6-7 százalékos hozamra.
Sőt ebből a pénzből lehetne bőven osztalékot fizetni amit a tulajok szeretnének is csak hát nem egyszerű az offshore-okból hazahozni a pénzt törvényesen. -
Ez a valóságban úgy működik, hogy nem lehet veszteségesen éveken keresztül működtetni egy céget, azaz a az átszámlázásokat úgy kell megcsinálni, hogy egy minimális nyereség legyen mindenütt, így mondhatják azt, hogy ők márpedig fizettek adót csak hát annyi a ktg, hogy elviszi a nyereséget... Ergo ezek a cégek minden évben befizetnek valami minimálisat azon bevétel után amellyel szemben nem állítanak ktg-et a többi megy ki adózatlanul a paradicsomokba ahol aztán parkol mert hozzányúlni meg nem nagyon tudnak. Sem a cég maga sem az adóhatóságok.
(#72) Coyot: Persze lehet legalizálni ezt a tevékenységet viszont az alábbi ábra hosszú távon nem lesz fenntartható.
-
#69
adamssss
veterán
Feketelaszlo
#67
válasz
Feketelaszlo
#67
üzenetére
Nem mindegy, hogy valami adó mentes, vagy 0 százalékkal adó köteles. Főleg nem szabad idekeverni a 0 százalékos effektív adókulcsot.
Ha valami adómentes az nem adózik. Jelen esetben Írországban például ez történik. -
De nem adózták le. Pont ez a baj. Az Apple-nek nem kevés milliárd dollárja áll pl Írországban adózatlanul. Ez egyrészt adókiesés másrészt ez a pénz áll vagyis nem termel.
Persze, hogy nem egyszerű belenyúlni és ennek az írásnak nem is volt feladata, hogy megoldja a problémát. Itt a probléma bemutatásán volt a hangsúly és pár megoldási javaslat felvetésén. Egy biztos. A jelenlegi rendszer nem fenntartható. Ezt kifejtettem az utolsó bekezdésben.
És hogy mennyire illegális ez a tevékenység misem bizonyítja jobban mint hogy annak a minimális adónak amit befizetnek a jó része adóhatóági büntetés (lásd pl Google). Ergo bizonyos esetekben sikerült felgöngyölíteni a szálakat és megállapítani a bűncselekményt.
-
Igen egyszeri. Ha azt vesszük, hogy az éves reál hozam a tőkén 5-8 százalék akkor irreális a 10.
Éves szinten 1 maximum 2 százalék lenne az elfogadható. (De ezt le is írtam a vonatkozó fejezetben)A gyengébbeknek még egyszer leírom. Adózni kell. Akinek nem tetszik az még keresgélhet lakatlan szigeteket, illetve északon van pár olyan falu/város ami teljesen adómentes oda is várják a kívülállókat.
Amíg viszont közösségben élünk az adózás elengedhetetlen melyet a mindenkori meghatalmazott kormány két fő alapelv szerint alakíthat ki.
Egy adó lehet igazságos és lehet méltányos. Egy példa. Hazánkban az egykulcsos szja igazságos mert arányaiban mindenki a jövedelmének a 15%-át fizeti be a ktg. vetésbe. Ugyanakkor nem méltányos mert a kisebb jövedelműek utolsó adóforintjukra eső határhasznosság nagyobb mint a nagyobb jövedelemmel rendelkezőké. Méltányos például egy sávosan progresszív szja ugyanakkor nem igazságos. Az adózás egy szükséges rossz ellenben jobbat eddig nem talált fel az emberiség. Addig pedig ezt a rendszert kell csiszolni, hogy a legnagyobb hatékonysággal működjön és a legkisebb holt-teher veszteséget generálja.
-
A tőkeadót csak egy bizonyos tőke mennyiség felett lenne érdemes bevezetni. Mondjuk 1 millió dollár. Akinek van legalább 1 millió dollárja annak nem fog fájni egy 10 százalékos adó.
De tegyük fel hogy az Apple-nek van 1000milliárd dollárja valamelyik adóparadicsomban, azt a pénzt hol adózza le?
Erre az a megoldás, hogy azt pontosan tudják a vállalatok, hogy honnan és mennyi bevétel jön. Így az adót is ilyen arányban lehetne szétosztani a nemzetállamok között. -
-
De pont erről szól a cikk, hogy ez így nem jó. De arról is szól, hogy az offshore-ok nem felszámolhatóak mert 1 renitens mindig lesz ezáltal lesz több is. Ezért kell valami megoldás ami adóztathatóvá teszi ezeket a jövedelmeket. És erre lenne egy alternatív, unortodox megoldás a tőkeadó.
-
Így pontos: Az offshore-ozás fő szabály szerint legális, amennyiben a célja nem adócsalás, a vagyonnak, jövedelemnek a területileg illetékes hatóságok elöli elrejtése. - Csakhogy a legtöbb esetben ez a cél.
Ha nincs adó nincs állam. Akkor menjünk vissza a Thoma Hobbes-i idők előttre és mindenki védje meg magát, építsen utakat stb?
Én nem azt mondtam, hogy miről szól az adózás. Én azt mondtam, hogy az alapelve a méltányosság és ez így is van.
-
Az adózás alapelve a méltányosság.
Persze lehet egy százalékkal meg az alatt adózni. Csoportosulhat egy szűk kör kezében a vagyon nagyobb része. Igen lehet így élni de leírtam a következményeket is.
Egy tárgyaláson nyilván nem ezt lebegtetném hanem a konkrét eseteket de mivel ez egy "PR" cikk is így úgy gondolom, hogy nem lehet emellett elmenni szó nélkül.
-
A vállalatok eltüntetik a jövedelmüket. Ha nem így tennék akkor az adóhatóságok utána tudnának menni. Pontosan erről szól az offshore-ozás, hogy az oda kiutalt jövedelmeket a helyi, nemzeti adóhatóságok már nem tudják kontrollálni, nem tudnak utánuk nyúlni így adóztatni sem tudják. Mi ez ha nem eltüntetés?
A kiskapuk kijátszása a legtöbb esetben már nem csak a legális kereteken belül működött csak egyszerűen lehetetlen felgöngyölíteni a szálakat. Pár esetben sikerült lettek is szép lesittelések.
"A tőke elmúlt idszak profitjából származik, vagyis a fedezet leadózott része. " Ez igaz lenne ha le lenne adózva de ha elolvasod a cikket akkor pont láthatod, hogy nincs leadózva. Na jó. Lehet, hogy 1 százalékos effektív kulccsal amit nem neveznék adózásnak. Így bátran kivethető lenne a tőkeadó, hogy legalább egyszer adózzon.
-
1. Az alapgondolat az, hogy fizetni is kellene (gyengebbek kedveert ez a cikk cime is). Ha szerinted ez teves akkor ott valami gond van.
2. De a vallalatok eltuntetik a penzt az adohatosagok elol. Ebben a cikkben pontosan azt fejtem ki hogy hogyan.
3. A tokeado igenis megoldas lenne. Semmi koze a drogok legalizalasahoz. Egyszeruen mashogy sok esetben nem lehetne mar utananyulni az adozatlan jovedelmeknek. Es csak megjegyzem tobbek kozott ezert az elmeletert Nobel dijat adtak. De nyilvan ott is netto marhak ulnek.Nem akartam egy ilyen tudomanyos cikk ala ilyen kommentet irni de kenytelen voltam. Reszemrol a demagog es hozza nem erto vitat lezarom.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Házi barkács, gányolás, tákolás, megdöbbentő gépek!
- Samsung LCD és LED TV-k
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 9***(X) "Zen 5" (AM5)
- Végleges a HDMI 2.2-es verziója
- M0ng00se: Hardvert áruhitelre?
- Lexus, Toyota topik
- Bevonják az AI-t az atomreaktorok építésébe
- TCL LCD és LED TV-k
- Milyen belső merevlemezt vegyek?
- Jogász topic
- További aktív témák...
- ASUS ROG Strix GeForce RTX 4070 Ti OC 12GB GDDR6X 192bit Videokártya
- RX570-es, RX580-as és RX5500XT eladó videó-kártyák - Garancia
- Canon EOS 1300D gép szettek, objektívekkel, kiegészítőkkel (1400 - 7900 expos gépek, újszerűek! )
- Macbook Air M2 8/256 100% akku
- Iphone 14 Pro fehér-ezüst 128GB nagyon szép
- Lenovo ThinkPad L16 Gen 1 - 16" WUXGA IPS - Ultra 5 135U - 16GB - 512GB - Win11 - 2,5 év gari
- Dell latitude, precision, xps, magyar világítós billentyűzetek eladóak
- Csere-Beszámítás! Számítógép PC Játékra! Intel I7 6700/ RX 580 8GB / 32GB DDR4 / 500GB SSD
- Kingmax 1x2GB DDR3-1333 RAM
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad L480 - i5-8GEN I 8-16GB I 256GB SSD I 14" FHD I HDMI I Cam I W11 I Gari!
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest