Hirdetés

Top öt mobilos történés 2021-ben

Nem volt égszakadás-földindulás 2021-ben a mobilkommunikációs piacon, de azért történt néhány említésre méltó esemény.

Tényleg nem kell már a 3,5 mm-es jack?

2021-ben forradalmi változások ugyan nem voltak, inkább azt lehet mondani, hogy bizonyos trendek erősödtek és dominánssá váltak, a gyártók nemigen dobtak piacra olyan falrengető innovációkkal rendelkező eszközöket, amelyek alapvetően reformálták volna meg azt, amit a mobilkommunikációról gondolunk. Nem bukkant fel a semmiből (Nothing) olyan új gyártó, vagy modell, amely újraírta volna az okostelefonok és a kapcsolódó ökoszisztéma szabályait, de azért össze lehet szedni öt olyan területet és történést, ami az idei évre jellemző.

AirPods 3 és Nothing ear (1)
AirPods 3 és Nothing ear (1) [+]

Amikor az Apple úgy döntött, hogy lehagyja a 3,5 mm-es jack csatlakozót az iPhone 7-ről, akkor ezt a lépést komoly kritika érte nem csak a fogyasztók, hanem a konkurens gyártók részéről is. Kevésbé közismert, hogy nem az Apple volt az első cég, amely elhagyta a termékről ezt az interfészt: az Oppo Finder nevű telefonja már egy évvel korábban jack csatlakozó nélkül lépett piacra, csak éppen akkoriban az Oppónak nem volt piacformáló ereje, úgyhogy erről túl sokan (pláne felénk) nem értesültek. Az Apple viszont ezt a lépést összekötötte az első Airpods bemutatójával is, mintegy alternatívát is kínálva rögtön és ezzel elindultak a TWS (True Wireless Stereo) termékek is hódító útjukra, mert természetesen az Airpods sikerének farvizén evezve rengeteg kisebb-nagyobb gyártó csinálta meg a maga megoldását.


[+]

2021-ben a TWS piacon olyan mennyiségű eszköz volt, hogy képtelenség felsorolni is a különböző márkákat és termékeket, pláne azért, mert mostanra a technológiai is annyira olcsóvá vált, hogy végtelen számú kínai cég is beszállt úgy, hogy egészen alacsonyra nyomták le az árakat. Filléres termékekből Dunát lehet rekeszteni, de ezek azért minőségben és funkcionalitás kapcsán sem mindig ütik meg azt a szintet, ami említésre méltó, ám szerencsére mára már minden olyan gyártó, akinek bármi köze volt korábban az audio eszközökhöz készít saját TWS megoldást. Az Apple mellett erős szereplő a Samsung, a Sony, a Xiaomi, az LG, a Huawei, a Honor, a Panasonic, a Bose, a Jabra, a Sennheiser, a Beats, a BBK cégcsoport márkái, vagy az ismeretlenség homályából felbukkant 1more, Earfun, és Haylou... de rendkívül hosszan lehetne folytatni a sort.


[+]

Idén azt láttuk, hogy a magasabbra árazott, felső kategóriás TWS-ek hangminősége és szolgáltatáskínálata szintet lépett, az ANC (zajszűrés) már alapvető elvárás, befutattok az első LDAC modellek is (WF-1000XM4), dedikált chipsetek készülnek a zavarmentes adatátvitel és energiatakarékosság érdekében. Nekünk a fejhallgatók közül Apple AirPods Max és a csúcskategóriás Sony WH-1000XM4 tetszett a legjobban, de csak azokból a modellekből tudunk kiindulni, amelyek hozzánk el is jutottak. És elvileg jövőre az Apple Lossless Audio kodek támogatása is érkezik, amivel további szintugrást érhet el a gyártó. Ezzel párhuzamosan pedig a 20 ezer forintos árkategóriában is számos olyan terméket próbálhattunk ki, amelyek árukhoz képest kifejezetten jónak mondhatók (Honor Earbuds 2 Lite).


[+]

Mindez pedig egyre inkább megerősíti, hogy 3,5 mm-es jack csatlakozó nélkül piacra dobni egy telefont egyáltalán nem ciki, nem is meglepetés, hogy idén kis túlzással csak a Sony tartotta meg a csúcsmodellek között ezt a megoldást, no meg a gamer telefonok. Játékra a TWS headsetek zöme továbbra sem alkalmas a késleletetés miatt, ám mostanra már igen széles kínálat van Type-C csatlakozós, zsinóros fülesekből is. A 3,5 mm-es jack melletti másik érv a mikrofonok, mikroportok összekötettési lehetőségei szoktak lenni főleg azoknak, akik hangot és videót rögzítenek telefonnal, ám mára már ezek között is számos Type-C végződésű termék található, magyarán a jack csatlakozót szép lassan tényleg nyugdíjba lehet küldeni.

3G helyett 5G

Pont egy éve azt írtuk, hogy az 5G megérkezett. Most azt tudjuk írni, hogy egy bizonyos árszint felett már alapvető, hogy benne van egy készülék funkcionalitásában és ez az árszint 2021-ben nagyjából a 100-120 ezer forintos kategória. Egyrészt egy bizonyos szint feleett a friss chipsetek mindegyike már nekifutásból 5G modemmel együtt készül, tehát ha akarna sem tudna nagyon mást választani a gyártó, másrészt most már mondhatjuk, hogy egyre több helyen bukkan fel a térerőkijelzés mellett az 5G felirat is a készülékeken. Végfelhasználóként persze továbbra is áll, hogy amit 5G-n meg tud csinálni egy telefon, azt szinte ugyanolyan tempóval meg tudja csinálni 4G-n is, mert ugyan jóval gyorsabb adatátvitel sebesség érhető el az újabb generációs hálózaton, de a kezünkben levő eszközökkel ezt nemigen tudjuk kihasználni.


[+]

Az 5G-nek azonban nem (csak) az a lényege, hogy villámgyorsan mennek az adatok. A nagyon alacsony válaszidő is fontos (és 5G-ről 5G-re telefonálni abból a szempontból érezhető, hogy gyakorlatilag eltűnt a hívásfelépülés ideje, azonnal kicsöng a másik készülék), ám az ügyfelek számára inkább az a lényeges, hogy az 5G átjátszók kis méretűek, könnyen telepíthetők és olyan hálózatfolytonossági lyukakat lehet velük betömni, amit 4G-vel nem érdemes, vagy nem volt olyan egyszerű. A jelen hálózatfejlesztési törekvések nem csak arról szólnak, hogy minél nagyobb területre vigyük el az új generációs hálózatokat, hanem inkább arról, hogy ahol nagy kapacitásra van szükség, ahol a 4G nem tökéletes, ott 5G-vel oldjuk meg ezeket a nehézségeket.


[+]

Mindez azt jelenti, hogy 5G-s telefont azért érdemes venni, mert idővel könnyen elképzelhető, hogy ezekkel a mobilokkal ott is lesz szolgáltatás, ahol a 4G-s társakkal nem. Ráadásul a 4G mellett kiépülő 5G hálózat sok terhet levesz a korábbi generáció válláról is és összességében javulhat a szolgáltatás minősége, ezért is szeretik az operátorok, ha a készülékgyártó is az 5G felé mozdul. Ugyanakkor nem lesznek óriási hátrányban azok sem, akik a következő 5-6 évre is csak 4G-vel terveznek, a 4G hálózat évtizedeken keresztül velünk lesz még.

Ezzel párhuzamosan azonban elkezdődött a korábbi technológiák lekapcsolása, már Magyarországon is elindult a 3G bázisállomások megszüntetése azokon a helyeken, ahol a hálózati statisztikák azt mutatják, hogy ezt meg lehet tenni anélkül, hogy különösebb károkat okozna az ügyfelek számára. Magyarán ahol az látszik, hogy alig használják már ezeket a tornyokat, ott a szolgáltatók lépésről-lépésre a 3G átjátszók által használt frekvenciákat inkább modernebb hálózati megoldásokra fordítanák és 4G-re, illetve 5G-re cserélnek. Egyelőre ez érdemben nem befolyásolja az ügyfelek életét, de idővel eljöhet az a pont, amikor a maximum 3G hálózatokon működő, régebbi okostelefonok alól kirúgják a széket és visszaesik a szolgáltatás a GPRS/EDGE által nyújtott szintre, ebben az esetben államilag támogatott telefoncsere program próbál segíteni. Ezzel kapcsolatosan vannak fenntartásaink, ezekről szól a fenti videónk.

Nagyot ugrottak a töltési sebességek

Mostanra már nagyjából elfogadtuk, hogy egy átlagos telefon aktív használat mellett egy munkanapot bír ki töltő nélkül. Természetesen léteznek az átlagnál nagyobb teleppel szerelt modellek, de amíg a jelenleg használt akkumulátortechnológiák kapcsán nem történik forradalmi változás, addig csak kis lépésekben haladunk, ráadásul hiába érünk el nagyobb kapacitást évről-évre (mostanra már 4000-5000 mAh-s telep az elfogadott egy telefonnál), a fejlődő kijelzők, chipsetek, hálózati és kommunikációs technológiák miatt az energiaigény is nagyobb.

Fentiek miatt a hangsúly egyre inkább arra tolódik, hogy minél gyorsabban fel tudjuk tölteni a telefonokat. A Type-C csatlakozót is úgy tervezték meg korábban, hogy a korábbinál nagyobb mennyiségű áramot tudjon átvinni egységnyi idő alatt, a cég pedig vagy maguk, vagy pedig a chipsetgyártók megoldásait használva lépkednek felfelé töltési sebességek kapcsán, a néhány éve még csak 10-15 wattos teljesítmény mostanra a tízszeresére nőtt bizonyos esetekben, ám ez azzal is járt, hogy márkák és modellek között is óriásira nőttek az eltérések és nincs igazán közös szabvány, hanem mindenki a saját megoldását erőlteti, ami általában a saját töltőfejével, illetőleg töltőpadjával érhető el.

Drabális töltőfej, de ennek meg is van az oka
Drabális töltőfej, de ennek meg is van az oka [+]

A töltési sebességek hajszolásában a Xiaomi és a BBK cégcsoport márkái járnak élen, a 120 wattos töltés már nem csak papíron létezik, hanem piacon levő termékben (Xiaomi 11T Pro) is elérhető, de a OnePlus, az Oppo és a Realme modelleknek sem kell szégyenkezniük a 65-66 wattos teljesítmény kapcsán. Erre újabban a Huawei és a Honor is képes, míg a Samsung, az Apple, vagy a Sony óvatosabbak ezügyben, a koreai cégnek pedig meg is van erre az oka: a Note7-tel kapcsolatos botrányok még nem voltak olyan régen, hogy egy fiaskó ne tépázná meg a Samsung hírnevét. Ugyanakkor viszont az elmúlt években nem történt olyan kirívó, vagy komplett modelleket érintő akkumulátorbaleset, ami aggodalomra adna okot, a BBK ráadásul sokszor a TÜV szakértelmét is igénybe veszi.


[+]

Az aggályok inkább az akkumulátorok degradációjával kapcsolatosak, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egyrészt a villámgyors töltési opciók köré épített gépi tanulási algoritmusok, másrészt pedig a nem teljesen feltöltött és lemerített telepek miatt nem csökken szignifikánsan az ilyen tempóval töltött akkumulátorok élettartama. A Xiaomi újabban grafén kompnenssel oldja meg a 120 wattos töltési sebességet, amivel alig több mint negyedóra alatt végez is a rendszer a teljes töltéssel, de ehhez persze a gyári töltőfejre van szükség, ahogyan ugyanez az elvárása a Honor, a Huawei, a Realme telefonjainak is. Piacszinten elfogadott sztenderd egyelőre nincsen, bár ezt a szerepet töltené be az USB Power Delivery szabvány, amit egyre több gyártó követ. Ezzel párhuzamosan viszont a jelentős piaci részesedéssel rendelkező Qualcomm is tolja saját megoldását QuickCharge néven. Érkezik is az ötödik generáció, amely szintén 100 wattos teljesítménynél többre lehet képes, itt a megfelelő telefonhoz egy, a szabványnak megfelelő töltőfejjel akkor is elérhető a vágyott tempó, ha a töltőfej gyártója nem ugyanaz a cég, mint a telefoné.

A vezeték nélküli megoldások is fejlődnek, közelítjük a 80 wattos sebességet, ami egyelőre elegendőnek tűnik. Itt is a különböző gyártók a saját töltőpadjuk használatát javasolják, ám itt valamivel jobban állunk a szabványosítás kapcsán, mert a számos gyártó által megalapított Qi szabvány most jár az 1.3-as verziószámnál és 30 wattos maximális tempónál. Idén pedig a Xiaomi koncepció szintjén bemutatta az Air Charge technológiát, ami levegőben történő töltést ígér, tehát a töltő hatótávján belül tartózkodva áramot vesz fel a telefon. Ez egyelőre csak koncepció, vagy ha úgy tetszik a bejelentése annak, hogy dolgoznak rajta. De még rengeteg dolgot kell megoldani annak érdekében, hogy piacképes termék legyen belőle.

Elérhető árú hajlított telefonok

Ugyan még mindig különlegesnek számítanak a hajlított kijelzős telefonok és egyáltalán nem terjed olyan sebességgel ez a megoldás, mint ahogyan arra akár mi is számítottunk, de 2021-ben már több ilyen készülék is piacra került, ám ennél talán még fontosabb, hogy az árazás is elkezdett a felfogható szint felé csökkenni. Az első Foldok és Huawei eszközök 700-800 ezer forintos ára semmiképp sem segített abban, hogy tömegtermékké váljanak kapásból az ilyen megoldások, ám idén a Samsung már a Fold harmadik és a Flip második generációját dobta piacra, ez utóbbi pedig már "csak" annyiba kerül, mint egy tetszőleges, de hajlított kivitelű csúcsmodell.


[+]

Évközben a Xiaomi mutatta be a Mix Foldot, ami egyelőre felénk nem kapható, decemberben pedig az Oppo mutatta meg, hogy mit lehet kihozni ebből a megoldásból. A Find N nem csak azért lehet egy fontos mérföldköve ennek az irányzatnak, mert méretben eddig a legjobban eltalált megoldás, hiszen nyitva és csukva is abszolút használható, hanem azért is, mert radikálisan sikerült csökkenteni a hajlítási gyűrődés láthatóságát kinyitott állapotban, amely sokak számára taszító volt az eddigi termékeknél. Az Oppo ügyes megoldása mögött rengeteg fejlesztési munkaóra van, ennek ellenére olcsóbb, mint a konkurens Samsung, miközben hardveresen legalább ugyanannyit tud.


Z Flip3 [+]

Az a tény, hogy most már nem a Samsung az egyedüli szereplő ezen a piacon (és ebben vastagon benne van az is, hogy a legnagyobb konkurens Huawei az embargók miatt a célegyenesben elhullott) remélhetőleg azt eredményezi, hogy élesedik a verseny nem csak a hajított kijelző kialakítása, hanem az árazás kapcsán is, így lassan megnyílhat az út a valamivel olcsóbb, nem okvetlenül csúcskategóriás termékek előtt is, hogy ilyen megoldást használjanak. A hajlítható kijelzőt pedig nem csak telefonok esetében lehet majd alkalmazni, hanem a wearable (hordható) elektronika termékek piacán is várható a megjelenésük mondjuk egy csuklóra tökéletesen illeszkedő karperec formájában.

Extrém szögben és fényviszonyoknál árulkodik csak a gyűrődésminta, máskülönben láthatatlan
Huawei Mate X2 [+]

A technológia java és a gyártási volumen többsége is jelenleg a Samsung kezében van, ők készítik az Oppo számára is a kijelzőt. De vélhetően a közeljövőben az LG Display is képes lesz leszállítani hasonló megoldásokat, ahogyan a Japan Display és a TCL/Xiaomi is versenybe léphet, a BOE pedig már versenyben is van, ez pedig szintén jó hatással lehet az árazásra, ezzel pedig átformálhatja a mobilipart design szempontból is. Úgy gondoljuk, hogy ez továbbra sem lesz egy gyors folyamat, de 2022-ben az eddiginél több ilyen jellegű eszköz bejelentésére számítunk, amikor pedig majd az Apple is beleáll, akkor boldog-boldogtalan hasonló termékeket próbál majd piacra dobni.

Az LG kiszállt

Az idei év egyik legszomorúbb bejelentése történt meg áprilisban, amikor az LG bejelentette, hogy felhagy az okostelefonok gyártásával. Egy 20 éves történet végére került ezzel pont úgy, hogy az LG mobilos üzletágának vergődése már évek óta aggasztotta a márkát szerető felhasználókat. A második számú koreai gyártó azonban hibát hibára halmozott sorozatosan, sűrű irányváltások, sokszor érthetetlen stratégiai döntések és elsőre is meglehetősen életképtelennek látszó (Wing) modellek erőltetése miatt lemaradtak a versenyben és nem tudtak vonzó ajánlatokat kompetitív árazással piacra vinni.


[+]

Az LG döntése azonban más-más helyzetet teremtett a világ különböző részein. A cég hagyományosan erős volt az Egyesült Államokban, ott a Samsung és az Apple örülhetett ennek a döntésnek, Magyarországon azonban az LG mobilok piaci részesedése már a bezárás előtt sem volt szignifikáns, tehát itt kevésbé volt kérdés, hogy az eddig LG-t használó tulajdonosokat melyik gyártó kaparintja meg, ez sokkal fontosabb volt a Huawei jelentőségvesztését követően.

Az LG mindenesetre úgy döntött, hogy a veszteségeket nem kívánja a továbbiakban finanszírozni, de nem tűnik el a mobiliparból. TWS headsetet például továbbra is forgalmaznak, iparági beszállítóként pedig számos gyártó modelljeiben megtalálhatók például kijelzők és akkumulátorok kapcsán a cégcsoport termékei. Szintén kapcsolódik az okostelefonos vonalhoz az LG okosotthonos ökoszisztémája, amely a megfelelő alkalmazás letöltése után bármilyen mobilról vezérelhető, itt pedig meg lehet említeni a koreai gyártó által egyébként is uralt tévés és klímatechnológiás piacot is.


[+]

Egy korábban fontos gyártóval tehát kevesebb lett 2021-ben, akit érdekel az LG mobilos üzletágának története, az ide kattintva kaphat egy kronológiai áttekintést.

+1: autót gyártanak a techcégek

Nem okvetlenül csak 2021-es történet, ahogyan az autóipar átalakulásából a technológiai vállalatok kiveszik a részüket, de az idei évben több bejelentés és pletyka is megmutatta, hogy az elektromos autózás terjedésének egyik fontos pillére az, hogy az autók egyre kevésbé gépészeti, viszont egyre inkább technológiai termékekké válnak. A számos bonyolult, hosszú ideje fejlesztett és csiszolt, sok alkatrészből álló belsőégésű motorokhoz képest a villanyhajtás primitívsége sok techie vállalatot arra késztetett, hogy átgondolja a szerepét ezen a piacon is.


[+]

A tajvani Foxconn már régóta foglalkozik a témával, de idén jutottak el oda, hogy egyrészt koncepció szintjén autót is bemutattak, másrészt pedig komplett platformot építettek, amire más cégek kedvük szerint ültethetnek autót úgy, hogy a műszaki alapok fejlesztésére nem kell költeniük. Autót mutatott be a Sony is, de az ő járművük csupán tanulmány (bár egy ponton úgy tűnt, hogy mégis piacra kerül), amivel a jaoán cég autóipari megoldásait demonstrálták. Év közben a Xiaomi is bejelentette, hogy rengeteg pénzt allokál arra, hogy autógyártó legyen, nagyon bátor, öt éves távlatban gondolkodnak abban, hogy Xiaomi autó kerül az utakra, de tőlük egyébként kitelik.

Lei Jun 2024-es Xiaomi EV startról beszél
Lei Jun 2024-es Xiaomi EV startról beszél (forrás: CN EV Post) [+]

A Huawei is belépett félig az autógyártók közé a kínai Seressel közösen egy hibrid SUV-t dobtak piacra, amelynek fedélzeti rendszere a Harmony OS, a Kia kapcsán pedig sokáig elég biztos alapokon nyugvó pletykának tűnt, hogy ők fogják majd gyártani az Apple autóját, de aztán ezt minden fél cáfolta és az Apple ilyen irányú törekvéseiről azóta megint nem hallani, de senki sem lenne meglepve, ha kiderülne, hogy a legnagyobb titokban fejlesztik mégis.

Mindezek mellett ott van a Google az Android Automotive OS platformmal (ami a Volvo XC40 Recharge-ban debütált de a Ford is érdeklődik), a BMW és a Samsung együttműködik a telefonnal nyitható autó kapcsán, ami miatt el lehet dobni a kocsikulcsot, az LG Chem az egyik legnagyobb akkumulátor beszállító az e-autók világpiacán, a V2X technológia pedig (magyar szereplőkkel) egyre inkább valósággá válik, hiszen a hálózati paraméterek és a piacra kerülő autók elektronikai és kommunikációs rendszerei megteremtették a lehetőséget arra, hogy az utakon egymással is interakcióba lépjenek az autók így téve biztonságosabbá a közlekedést.

Bog

Hirdetés

Azóta történt

Hirdetés