Bevezető, újdonságok, doboz
Igen, tudom: az általános vélekedéssel szemben áll az a kissé negatív kicsengésű teszt, amit a WF-1000XM3-ról írtam körülbelül másfél éve: akkor én egy kecsesebb, könnyebb, kényelmesebb, LDAC-támogatással ellátott, és valami erősen Sony-ra utaló tulajdonsággal megfűszerezett termékre vártam a perfekt zajszűrés mellé, ezt akkor meg is fogalmaztam a cikkemben, és úgy tűnik, ehhez hasonló vélemény a japán gyártó termékfejlesztési részlegén is erősen megjelenhetett, hiszen a WF-1000XM4 pontosan ezt képviseli. Ebből adódóan előrebocsátom, számomra ez egy igazi felsőkategóriás telitalálat, amiért érdemesnek gondolok akár 100 ezer forintot kifizetni: ez lett ugyanis a termék nyitóára, tehát dobtak egy 20%-ot a két évvel ezelőtti elődére, amit 80 ezernél teszteltünk.
Először is kezdjünk azzal, ami az XM4 egyik fő hívószavaként értelmezhető, ez pedig az LDAC-kodek. A Sony ezt a kommunikációs formátumot 2017-ben, az Android Oreo rendszerrel együtt tette integrálttá az Androidba, lényege, hogy a Bluetooth-kapcsolaton belül a korábbiaknál jelentősen jobb hangminőség érhető el, akár 990 kbps-os átvitel mellett 24 bit / 96 kHz-es, nagyfelbontású zenét hallgathat vezeték nélkül az, akinek a mobilja és a hangeszköze is alkalmas ilyen kommunikációra. A kodek az elmúlt két évben Hi-Res Audio Wireless tanúsítványt kapott, és a gyakorlatban is jelentősen jobb zenei minőségre számíthat az, aki egy SBC-s (ami a Bluetooth-os alapértelmezés Androidon) eszköz után kipróbálja a technológiát. Az LDAC a Sony palettáján viszonylag gyorsan eljutott a nagyobb hangeszközökbe, hangszórókban és fejhallgatókban sokszor találkozhattunk vele, viszont a pici TWS fülhallgatók kapcsán ez az első olyan eszköz, amiben megtalálható, méghozzá az új Sony V1 chip által, amit ebbe az apróságba belepasszíroztak.
[+]
A másik fő érdekesség az illesztékekben keresendő, hiszen az eszközhöz járó gumiharangoknak ezúttal tényleg semmi közül nincs semmiféle gumihoz: a Sony aktuális hibrid illesztéke egy merev műanyag vetőcső, amire vaskos szivacsos réteget húztak, ezzel még jobb passzív szigetelést, és a szokásostól kissé eltérő hangzásvilágot kap a kütyü. Ezt a megoldást rengeteg fülmonitornál használják a fent említett előnyei miatt, de van némi gyakorlati hátránya is, hiszen egyrészt kicsit körülményesebb a behelyezés (érdemes összenyomogatni a szivacsot behelyezés előtt, hogy a fülben táguljon ki és hozzon tökéletes szigetelést), másrészt pedig ez a termék jelentősen gyorsabban fárad-kopik, elkezdenek róla hullani darabok a folyamatos nyomogatás miatt, így jóval hamarabb kell majd pótolni, szemben a szilikonnal, amit az emberek jellemzően csak akkor vesznek, ha az előző valamiért elveszett.
WF-1000XM4 és WH-1000XM4 [+]
Én szívesen bevállalom ezeket a kompromisszumokat, és remélhetőleg a potenciális felhasználók is, a gyártói okokat pedig értem is a döntés miatt: a szilikon sokkal kevésbé bosszulja meg használat közben, ha nem pontos méret, így a felhasználók kevésbé hajlamosak megkeresni azt az illesztéket, ami leginkább passzol a hallójáratukhoz, a szivaccsal erre jobban rá lesznek kényszerülve, és tényleg kiélvezhetik az ütős basszusokat a relatív kis méretű eszköztől.
[+]
A dobozba egyébként nem pakoltak sok mindent, egy USB-A, illetve USB-C végű rövid kábel, illetve háromféle méretű illesztékpár került a csomagba a fülesen és a töltőtokján kívül, egyébként saját USB-PD-s töltővel is bármikor feltölthető a tok, nem kell A-s végződés az adapterbe.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
