Bevezető, újdonságok, doboz

Igen, tudom: az általános vélekedéssel szemben áll az a kissé negatív kicsengésű teszt, amit a WF-1000XM3-ról írtam körülbelül másfél éve: akkor én egy kecsesebb, könnyebb, kényelmesebb, LDAC-támogatással ellátott, és valami erősen Sony-ra utaló tulajdonsággal megfűszerezett termékre vártam a perfekt zajszűrés mellé, ezt akkor meg is fogalmaztam a cikkemben, és úgy tűnik, ehhez hasonló vélemény a japán gyártó termékfejlesztési részlegén is erősen megjelenhetett, hiszen a WF-1000XM4 pontosan ezt képviseli. Ebből adódóan előrebocsátom, számomra ez egy igazi felsőkategóriás telitalálat, amiért érdemesnek gondolok akár 100 ezer forintot kifizetni: ez lett ugyanis a termék nyitóára, tehát dobtak egy 20%-ot a két évvel ezelőtti elődére, amit 80 ezernél teszteltünk.

Először is kezdjünk azzal, ami az XM4 egyik fő hívószavaként értelmezhető, ez pedig az LDAC-kodek. A Sony ezt a kommunikációs formátumot 2017-ben, az Android Oreo rendszerrel együtt tette integrálttá az Androidba, lényege, hogy a Bluetooth-kapcsolaton belül a korábbiaknál jelentősen jobb hangminőség érhető el, akár 990 kbps-os átvitel mellett 24 bit / 96 kHz-es, nagyfelbontású zenét hallgathat vezeték nélkül az, akinek a mobilja és a hangeszköze is alkalmas ilyen kommunikációra. A kodek az elmúlt két évben Hi-Res Audio Wireless tanúsítványt kapott, és a gyakorlatban is jelentősen jobb zenei minőségre számíthat az, aki egy SBC-s (ami a Bluetooth-os alapértelmezés Androidon) eszköz után kipróbálja a technológiát. Az LDAC a Sony palettáján viszonylag gyorsan eljutott a nagyobb hangeszközökbe, hangszórókban és fejhallgatókban sokszor találkozhattunk vele, viszont a pici TWS fülhallgatók kapcsán ez az első olyan eszköz, amiben megtalálható, méghozzá az új Sony V1 chip által, amit ebbe az apróságba belepasszíroztak.

[+]

A másik fő érdekesség az illesztékekben keresendő, hiszen az eszközhöz járó gumiharangoknak ezúttal tényleg semmi közül nincs semmiféle gumihoz: a Sony aktuális hibrid illesztéke egy merev műanyag vetőcső, amire vaskos szivacsos réteget húztak, ezzel még jobb passzív szigetelést, és a szokásostól kissé eltérő hangzásvilágot kap a kütyü. Ezt a megoldást rengeteg fülmonitornál használják a fent említett előnyei miatt, de van némi gyakorlati hátránya is, hiszen egyrészt kicsit körülményesebb a behelyezés (érdemes összenyomogatni a szivacsot behelyezés előtt, hogy a fülben táguljon ki és hozzon tökéletes szigetelést), másrészt pedig ez a termék jelentősen gyorsabban fárad-kopik, elkezdenek róla hullani darabok a folyamatos nyomogatás miatt, így jóval hamarabb kell majd pótolni, szemben a szilikonnal, amit az emberek jellemzően csak akkor vesznek, ha az előző valamiért elveszett.

WF-1000XM4 és WH-1000XM4 [+]

Én szívesen bevállalom ezeket a kompromisszumokat, és remélhetőleg a potenciális felhasználók is, a gyártói okokat pedig értem is a döntés miatt: a szilikon sokkal kevésbé bosszulja meg használat közben, ha nem pontos méret, így a felhasználók kevésbé hajlamosak megkeresni azt az illesztéket, ami leginkább passzol a hallójáratukhoz, a szivaccsal erre jobban rá lesznek kényszerülve, és tényleg kiélvezhetik az ütős basszusokat a relatív kis méretű eszköztől.

[+]

A dobozba egyébként nem pakoltak sok mindent, egy USB-A, illetve USB-C végű rövid kábel, illetve háromféle méretű illesztékpár került a csomagba a fülesen és a töltőtokján kívül, egyébként saját USB-PD-s töltővel is bármikor feltölthető a tok, nem kell A-s végződés az adapterbe.

Kialakítás, kényelem, hangzásvilág

Sokkal filigránabb, kompaktabb lett elődjéhez képest a WF-1000XM4, és ez nem csak magukra a fülesekre, hanem a töltőtokra is vonatkozik, érzésre és látszatra nagyjából feleakkora az új, van továbbá egy bő 30%-os tömegcsökkenés, miközben az üzemidő nem romlott, hanem még javult is. Nagy design-trükköt sehol nem kell keresni, a szett leglátványosabb része a töltőtok elejének szélesen elhúzódó állapotjelző LED-je, amivel elsősorban az akkumulátor állapotáról tájékozódhatunk, pulzáló villogásával pedig diszkréten ugyan, de felhívja magára a figyelmet. Nyomógombból egy darab sincs rajta, hátul van egy darab USB Type-C csatlakozó a töltéshez, és ezzel a felsorolás végére is értünk.

[+]

A töltőtok fedlapja a normál használatban szépen, precízen működik, de persze lötyögést és minimális nyöszörgést ebből is ki lehet hozni némi erőltetetéssel, sajnos a tok szélességéhez képest egyszerűen keskeny a zsanéré, ilyen téren pont az előd volt jobb: nem sikerülhet mindig, minden tökéletesen. Párosítógomb vagy egyéb kezelőszerv belül sincs, kivesszük a füleseket, ami azonnal elkezdi keresni a párosított eszközöket, és ha ilyet nem talál, akkor szabad a vásár, indulhat a kapcsolatfelvétel.

A fülesek mérete és ergonómiája szinte tökéletes, nincs hiba a kialakításban, és mivel kellően apró, így végre a kisebb fülkagylóval rendelkezők sincsenek teljesen kizárva a zenehallgatásból. A szivacs illeszték teljes zárást biztosít, ez biztonsági szempontból nem probléma, hiszen ha bekapcsoljuk a zajszűrés helyett az áttetsző módot, akkor fog jutni a környezet zajából bőven odabentre, viszont kicsit befülledős, hiányzik az a szellősség, ami így nyáron azért nem árt: szerencsére szilikon illesztéket erre is lehet tenni, és akkor áthidaltuk a problémát, hiszen úgy pont annyira engedi be a levegőt, mint bármilyen más in-ear, tehát néhány óráig minden gond nélkül viselhető lesz.

[+]

Gyorsan értelmet nyernek a szivacs illesztékek és a fülbecuppanós ergonómia, nem kell hozzá mást tennünk, mint kipróbálni a zajszűrést. Nekem most kivételesen olyan szerencsém volt, hogy egy repülőúton, néhány másik zajszűrős fülessel közvetlenül összehasonlítva tudtam kipróbálni, mit tud a Sony zajszűrése, és azt kell mondjam, rutinos ANC-sként is meglepődtem azon, milyen csendet és nyugalmat tud árasztani a rendszer. Elég csak nagyon halkan hallgatni a tartalmat, és érzésre a külső zajok 90%-át kiszűri a technika, annyira minimális marad a háttérzaj, a legfárasztóbb, folyamatos hajtóműhangot pedig teljesen észrevétlenné varázsolja: volt szerencsém AirPods Prót és frissebb Bose QuietComfort füleseket is hallani, és biztosan merem állítani, hogy legalább ezt a szintet hozza a Sony is a TWS-ével, ami zseniálisan komoly eredmény, oldalanként három mikrofonnal.

Ugyanilyen elismeréssel lehet nyilatkozni a zenei hangzásvilág kapcsán is: igen, megérkezett az LDAC-kodek, ami a zenei élményt tényleg nagyon magasra helyezte, és itt nem csak a basszusok megnyerő élénkségéről, a pontos és nagyon finom magasakról, illetve a középtartomány valódi érvényesüléséről szól, hanem a virtuálisan megjelenített térről, a kiemelkedő dinamikáról (már amennyiben a zenébe egyáltalán jutott ilyesmi), és arról, ahogy a sok apró részletből egy nagy egész lesz: a WF-1000XM4-gyel lehet úgy zenét hallgatni, hogy közben a háttér egy-egy hangszerére figyelünk feszülten, vagy épp úgy is, hogy az egész élményt egyben éljük át.

[+]

Minden zenébe belerakja a maga kis érdekességét, izgalmát, pedig egy fülhallgató esetén nem ritkán találkozunk olyan esettel, hogy az a hangkép, ami bizonyos zenék esetében megeleveníti a fülhallgatót, más zenék esetében megöli a bulit. Nem merném azt állítani, hogy ez a világ legjobb TWS fülese, ha a zenei élményről van szó, de abban biztos vagyok, hogy a top 5-be nagyon simán befér, és a toplistát itt már inkább az egyéni ízlés határozza meg, mintsem az objektív szempontok. Tehát: nem, nincs gond azzal, hogy csak 6 milliméteres a meghajtó a szokásos 8-10 milliméterrel szemben, a mögöttes neodímium mágnes, meg persze a nagyon fejlett zenei chip elviszi a munkát a hátán, és nem túlzás lenyűgözőnek mondani azt a hangélményt, amit nyújt. Fontos megjegyezni azonban, hogy az LDAC-ot külön kell aktiválni a Sony Headphones alkalmazásban, és az akár 96 kHz-es, 990 kbps bitrátájú zenehallgatás hátulütője a potenciálisan labilisabb kapcsolat (főleg zsúfolt környezetben, sok digitális zajjal), emiatt aktiválhatjuk az AAC-s kommunikációt, ami jóval feszesebben működik. Otthoni zenehallgatáshoz viszont az LDAC egyszerűen lenyűgöző.

Alkalmazás, üzemidő, verdikt

Nincs új alkalmazás a csőben, a szokásos Sony Headphones appot (elérhető iOS-re és Androidra egyaránt) lehet és érdemes is letöltenie annak, aki WF-1000XM4 tulajdonossá válik. A szoftver felülete kissé elavult, stabilitása olykor kétes, viszont rengeteg hasznos funkció van benne. Egyrészt, ha végiglépkedünk a beállításain, elég optimálisan be tudjuk lőni a viseletét, olyan érdekességek vannak benne, mint a fülünkről fotós mintát készítő 360 Reality Audio segédlet, de gondolhatunk olyan, egyszerűbb dolgokra is, mint hogy az alkalmazás lejátszik a fülünkbe egy hangot, és ha azt a külső mikrofonjával visszahallja, akkor jelez, hogy nem tökéletes az illeszkedés, és érdemes jobban betolni a fülbe, vagy számunkra ideálisabb méretű szivacsot választani: persze ez még egyszerűbb lenne akkor, ha nem összesen háromféle méret lenne a méregdrága eszköz dobozában.

[+]

Itt álílthatjuk át a fülesek érintésérzékelőinek funkcióját is, három fő kategóriát tehetünk a jobb, illetve bal ooldalra, ezek a zajszűrés-vezérlés, a zenelejátszás-irányítás (ide került a hangasszisztens is, hosszú érintésre), illetve a hangerő-kontroll. A zajszűrést elég okosan tudjuk vezérelni, ha megérintjük, akkor vált áttetsző mód és zajszűrés között, ha pedig folyamatosan nyomva tartjuk, akkor addig engedi be a külső hangokat, amíg azt el nem engedjük. Hasonló eredményt érhetünk el akkor is, ha beszélünk, ez is profin működik. Az alkalmazáson belül bekapcsolhatjuk az automatikus frissítéseket, variálhatjuk, hogy szüneteljen-e a lejátszás, mikor kivesszük a fülünkből a kütyüt (én az ilyesmit mindig először kapcsolnám ki, de általában nincs rá mód), de van hangszínszabályzó, és persze látjuk azt is, hogy áll töltöttséggel a fülhallgató, illetve a töltőtok. Mindent rendben találtunk a beszélgetési minőségnél is, noha a TWS-eknél rendre probléma tud lenni a mikrofon-oldal, itt közepes zajszint mellett még visszafogott hangerővel is korrekt minőséget tapasztaltunk.

[+]

Ami az üzemidőt illeti, a WF-1000XM4 remekül teljesít: a hivatalosan megadott 5,5-6 (telefonhívás), illetve 8-12 (zenehallgatás) órás üzemidők ugyan kicsit túlzók, de körülményektől függően 5-8 óra mindenképpen kijön, ami mindenképpen több, mint amire egyhuzamban szerintem szükség van, és bőséges hátországot ad hozzá a töltőtok, hiszen körülbelül 3 alkalommal teljesen feltölti, és az appon keresztül időben értesít minket a telefonunkon, hogy ajánlott lenne tölteni a tokot, ami nagy segítség. A töltőtokot körülbelül 1,5 órán át kell 0-ról 100%-ra tölteni, a füleseket pedig fél óra alatt el lehet juttatni arra a szintre, hogy néhány órányi extra zenehallgatási lehetőségünk legyen. Nem maradt ki a Qi töltési lehetőség sem, tehát vezeték nélkül, akár egy megfelelő mobil hátlapján is feltölthetjük a tokot.

Összegzés

Már a leleplezéskor sejtettem, hogy itt valami nagy dolgot csinált a Sony, de hogy ennyire döbbenetesen kerek, egész termék lesz a WF-1000XM4-ből, azt nem gondoltam volna, megannyi TWS kipróbálása után nekem most koppant az állam, pedig ennél jelentősebb drágább fül- és fejhallgatók is jártak nálam. Jelen pillanatban az androidos mobilt használóknak nem tudnék ennél jobb TWS-t ajánlani, és ha így nézem, még ár/érték arányban is abszolút helyénvaló ez a cucc, hiszen bőven 100 ezer forint fölött is léteznek olyan eszközök, amik bitrátában, részletességben és általános hangélményben ennek a kütyünek a felét sem nyújtják. Persze kötelezően elmondható, hogy több komponensből álló (USB-C-s DAC, illetve egy komolyabb vezetékes fülhallgató) rendszerrel fölé lehet menni ennek a szintnek ebből a keretből, de ez a mindennapi használat szempontjából szinte irracionális kompromisszumokat követel meg ehhez a kompakt eszközhöz képest, amit az ember kivesz a tokjából, berakja a fülébe, és élvezi a zenehallgatást, tehát, hogy egyszerűen fogalmazzak, a lakatlan szigetre én is inkább ezt vinném magammal boldogan, és semmilyen szempontból nem érne csalódás, annyira tökéletesen mindenes optimum ez a WF-1000XM4.

Különösen ajánlott plecsnit ettől függetlenül nem fog kapni az eszköz, néhány banális hiba és egy egyszerű adottság miatt: egyrészt, kimaradt a Bluetooth multipoint támogatás, másrészt a gyorsan kopó/fogyó szivacs illesztékek miatt több párra, illetve nagyobb méretválasztékra lenne szükség az illesztékek terén ezzel az árszinttel, és ami a legfontosabb: bár zenei téren kategóriaugrásokról számolok be, valójában nyilván arról van szó, hogy egy 30 ezer forintos TWS fülhallgatónál ez nem szól nettó háromszor jobban, el kell fogadni, hogy ahogy megyünk fel a szintekkel, már exponenciálisan több pénzt kell fizetni relatív kevés minőségi ugrásért, és a számológép előtt bizony nehéz is megindokolni, miért lenne szükség egy 100 ezer forintos fülhallgatóra. Én mégis azt mondom, aki fogékony az ilyesmire, annak a WF-1000XM4 minden további nélkül, jó szívvel ajánlott.

Sony WF-1000XM4

szentkuti11