Bevezető
Igazából a Samsung masszívan nyeri eddig a hajlítható kijelzős telefonok versenyét. A Huawei kipontozódott az amerikai-kínai civódás miatt, a Motorola RAZR pedig mindaddig roppant izgi volt, amíg meg nem jött a múlt héten hivatalosan is a Z Flip a Samsungtól és akárki meg is veheti. A Motorolát pedig itthon például egyáltalán nem is lehet kapni, de ahol igen, ott is korlátozott mennyiségben, ráadásul árban sem olcsóbb, de kevesebbet tud. A Samsung úgy előzte meg a RAZR-t és tette zárójelbe, hogy ez nem volt benne a levegőben mondjuk fél évvel ezelőtt.
Mert hát a Fold is csúszott majdnem egy évet. És nem volt zökkenőmentes a bevezetés, az első darabokat konkrétan szétszedték a publikus tesztelők és a szaksajtó, szóval nem annyira számítottunk rá, hogy a Z Flip ilyen hamar a boltokban lesz. Nem lesz persze tömegcikk, itthon 536 ezer forintot kérnek érte, de az mindenképpen mellette szól, hogy ha félretesszük a hajlítható kijelzővel kapcsolatos fő vonzerőt, akkor is egy csúcsmodellről van szó, magyarán mondhatjuk, hogy ahhoz képest, hogy mennyibe kerül az S20 Ultra, hát végül is akkor már nem is olyan nagyon elszállt. Ahhoz képest viszont, hogy mennyibe kerül egy átlagos telefon, na, ott már nehezebb lesz vásárlási érveket felsorakoztatni.
A Fold a maga kissé bumfordi és láthatóan első szériás mivoltával nagyon más érzés, mint a Z Flip. Mert míg az első ilyen Samsungnál az volt a koncepció, hogy nyissunk még nagyobbra egy egyébként sem apró telefont, a Z Flip nem kínál különösebb extrát egy normál mobilhoz képest, csak össze lehet csukni kettőbe. Nem lesz nagyobb a kijelző, nem kell szórakozni a furcsa képaránnyal, nem kell rá hat kamera, és egyáltalán nem kell megszokni, hogy milyen kicsi a külső kijelzője. Kinyitva ez egy jókora okostelefon, amit használat után összecsukunk, akkora lesz, mint egy púderes szelence, de valószínűleg csak én vagyok elég öreg már ahhoz, hogy az A400-as is eszembe jusson róla.
Az a jó ebben a hajlíthatós technológiában, hogy nem csak egyféle formatervű eszközre ad lehetőséget. Mert a Fold koncepciójában is bőven van potenciál, a Huawei is másik úton jár a zsanér külső ívére feszített kijelzővel, a Xiaomi már mutatott olyan prototípust, ami két helyen is hajlítható, mint egy spanyolfal, a Z Flip és a RAZR pedig a legtriviálisabb megoldást választotta az összecsukható formával. Ezt még magyarázni sem kell: 10-15 éve a kagylótelefonok nem véletlenül voltak népszerűek, egészen kis helyen elfértek, védve volt a belső kijelző, nem kellett babrálni a képernyőzárral és ha kaptak egy külső ablakot, akkor az értesítéseket is lehetett látni. És mindezek az előnyök most újra itt vannak, megfejelve az azóta eltelt okostelefonos kamerás forradalom vívmányaival.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!