Külső, kijelző, doboz

Pár éve úgy tűnt: csak a fantázia és az emberi kreativitás szab határ az origamiként hajtogatható készülékeknek, ám lassan ötéves a Galaxy Fold, négyéves a Z Flip és sehol a harmonikaként nyitható, kihúzható, felcsavarható vagy csukló köré tekerhető csodák. Ugyanúgy futószalagról gördülnek le az uniformizált tablet/telefon és flipes variációk, mint a hagyományos telefonok, a legnagyobb változás pedig az egyre növekvő árcédula, pedig a fordítottjára számítottunk. Wright törvénye alapján ugyanis a gyártási szám minden duplázásával kiszámíthatóan csökken az előállítási és vételár, és ha a félmillió forinton indító 5G-s készülékeket vetem össze a két évvel később már 100 ezerért is elérhető ajánlatokkal, nem idegen a mobilpiactól az ultraprémium innovációk demokratizálása.

[+]

Amiért mégis félmillió forinton nyitott Z Flip5 és 770 ezeren a Z Fold5, az a továbbra is alacsony gyártási darabszám, és nehéz kihámozni, hogy ennek az előállítás nehézsége az oka (csak a Samsung tud relatíve nagy számban gyártani), vagy nincs több hajlíthatóra igény. Abba az ördögi körbe került mindenesetre a foldable műfaj, hogy drasztikus áresés kéne, hogy mindennapos kellékké váljon, amíg viszont nem vesz ilyet mindenki és az anyósa, nincs költségcsökkenés előállítási oldalon. A végeredmény az, hogy a Samsung igyekszik a lehető legkevesebb erőfeszítést tenni a fejlesztésre, és ahogy tavaly a Z Flip4 volt megúszós, idén a Z Fold5 olyan ráncfelvarrás, amely kihúzza egy innovációra épülő termék lába alól a talajt.

Hirdetés

A Motorola Razr 40 Ultra a Galaxy Z Flip5 mellett [+]

Néha viszont elég egy bűvésztrükk, hogy a nép ismét ámuljon-bámuljon, és végre megérkeztek a használható külső panelt kínáló kagylótelefonok. Az Razr 40 Ultra kameralyukas, 3,6”-es és 1056 x 1066 pixeles panelt kínál könnyen kirakható alkalmazásokkal, míg a Z Flip5 mappaszerű, 3,4”-es képernyőt 720 x 748 pixelen és picit korlátozottabb funkciókkal. Van ugyanakkor rengeteg trükk a tarsolyában a kétlaki használathoz, és akinek ez sem volna elég, annak ott van a Z Fold5 minden helyzetre.

A tömzsibb S22+ a nyúlánkabb Z Flip5 mellett [+]

Ami változatlan, az a szimmetrikus forma és a 6,7”-es, 1080 x 2640 pixeles, 120 Hz-es Dynamic AMOLED 2X panel belül, amely továbbra is túl nyúlánk, így egy kézzel lehetetlen elérni a tetejét, szemben a tömzsibb S22+-vel balra. A gyűrődésminta is maradt középen, ami azért furcsa, mert mások attól Samsung panellel is megszabadultak, plusz ott a permanens fólia az OTG üveglap felett, amit körömmel is meg lehet karcolni, úgyhogy vigyázzunk rá, mint a szemünk fényére.

[+]

A legfontosabb változás oldalról nyilvánvaló: az új, cseppszerű zsanérral végre tökéletesen összecsapódik a két képernyőfél, és csak zseblámpával szivárog át némi fény közöttük. A Z Flip5 a legvastagabb pontján így 17,1 milliméterről 15,1 milliméterre csökkent, 71,9 milliméter szélességgel és 85,1 milliméter vastagsággal. Egyből kényelmesebb a hordozás, és mivel a mappaszerű panelt többet használja az ember az apróbb tavalyinál, jó hír a kellően fényes AMOLED technológia kívül is, bár maradt a 60 Hz-es képfrissítés és nincs meg az 1 Hz-es működés.

[+]

Kifejezetten komfortos a 3,4”-es panelt egy kézzel használni mindjárt elejtem életérzés nélkül, és könnyen téved jobbra a hüvelykujj az ujjlenyomat-olvasóra, amit mondjuk túl könnyű véletlenül megérinteni, és gyorsan összegyűlik öt sikertelen kísérlet, így írhatjuk is be a PIN-t. Egyébként túl keskeny a szenzor, és kopott ujjammal az ideálisnál sokkal gyakran volt sikertelen az azonosítás, ezen lehetne javítani. A 2D-s arcazonosítás nyitva és csukva is működik. Amíg a hangerőszabályzó összehajtva kézre esik, széttárva már nem, és a 165,1 x 71,9 x 6,9 milliméter is aláhúzza: hiába a látszat, ez nem egy kompakt mobil, a 138,4 x 67,3 x 7,3 milliméteres iPhone SE az.

Hogyan mérjük a kijelzőt?

Örömhír a tűéles rajzolat belül, kirobbanó színekkel, alacsony fényvisszaveréssel és kiemelkedően magas napfény alatti fényerővel. Már amikor a szerkesztőségben azt zseblámpával kiváltom, mert elég odakint 28 fok és a nap ereje, hogy fél perc alatt, a ház felmelegedése nélkül szinte láthatatlanra elsötétedjen a panel. A hardver óvásáért mások is korlátozzák a fényerő maximumot, de sosem ennyire: lehetne sokkal megengedőbb a Samsung. Tény, hogy a Galaxy S23 komolyabb hőelvezető rendszert kapott, így kicsit világosabb marad, mindazonáltal a Z Flip5 sem akar felforrósodni, ergo lehetne 200 nittel magasabb a leszabályozott fénysűrűség.

[+]

Maradt a lyukas szelfikamera 10 megapixelen, aminél ügyesebben bújócskázik a fénymérő és a közelségérzékelő, az értesítési LED hiányáért pedig mindig aktív kijelző kárpótol. A nanoSIM tálca balra vár egyetlen kártyát programozható eSIM-mel megtámogatva – a microSD bővítés éppúgy kimaradt, mint a jack kimenet. Cserébe megvan a sztereó hangszóró és az USB Type-C 3.2 foglalat DisplayPort kimenettel és szégyenletes, 25 wattos töltésplafonnal. A 3700 mAh-s telepméret sem fejlődött, de legalább több kívül a teendő, hogy ezzel csökkentsük az energiaigényesebb belső panel használatát. Maradt a 15 wattos vezetékmentes és a 4,5 wattos fordított töltés.

[+]

Ctrl-C - Ctrl-V paranccsal másolták át a Z Flip4 12 megapixeles fő- és ultraszéles kameráját, pedig azért odaférhetett volna az S23-ba fejlettebb, hármas szettje. De legalább ezekkel a kamerákkal is mehet a szelfizés akár szakadó nyári esőben, mert megvan az IPX8 védelem, másfél méter mélyre és fél órára vizsgáztatva. A vízállóság persze nem tart örökké, és a Samsung nyilatkozata szerint idén még nem sikerült megoldani a porálló kivitelt, így érdemes a zsebből bejutó kosz elébe menni zárható tokkal vagy puha szemüvegtartó használatával.

[+]

Lehetetlen másfél hetes tesztidőszak alapján megjósolni, hogy az új és elvileg szívósabb, érzésre igen erős zsanér bírni fogja-e 4-5 évig, ameddig a szoftvertámogatás tart, mindazonáltal érdemes a szerkezetre és a belső panelre is különös figyelmet fordítani. Az biztos, hogy sok olyan foldable-lel találkoztunk, ahol egy idő után recsegős-ropogós lett a zárás, és olyan hajlítható is szembe jött, amit egy idő után nem lehetett teljesen szétnyitni, esetleg megsérült a puha panel, aminek méregdrága a javítása.

[+]

Ami elvitathatatlan, az a Gorilla Glass Victus 2 üveglapokkal zárt, letisztult és gyönyörű dizájn, amely menta, grafit és levendula színben is valósággal vonzza a tekintetet, főleg, ha a mappaképernyő is felvillan. Profi a kivitel, erősen zár az alumíniumkeret és nyitva is stabil marad könnyű kettétörés nélkül, ha rossz irányban próbálnánk összehajtani. Kár, hogy a doboztartalomra kevesebb figyelem jutott: egy árva SIM tűn, USB-C kábelen és papiroson kívül semmi nincs benne, így a tokot, a külső fóliát, a fülest és az adaptert nekünk kell beszerezni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!