Hirdetés
Külső, kijelző, zsanér
Nem csak a ruha teszi az embert, és ha az óra hozzátartozhat az egyéni stílushoz, a telefon miért ne? Pár év szárnypróbálgatás után a Galaxy Z Flip3 teremtett igazi divatot a hajlítható műfajból, és tette akkora sikerrel, hogy ránézésre bárki megnevezi a gyártót, ennél jobb reklám pedig nincs. A kagylótelefon népszerűsége viszont még a Samsungot is meglepte, és csak idén gyárt jóval többet a zsebbarát flipes mobilból a táblagépre nyíló Folddal szemben. Nagy meglepetést a 2022-es bemutató viszont nem tartogatott, a gyártó inkább azt demonstrálta, hogyan lehet tökéletes piaci dominanciával kicsit hátradőlni, és radikális váltás helyett tatarozással megelégedni.
A riválisok korlátozott világszintű forgalmazásával ez nem alaptalan, ám egyre nagyobb a nyüzsgés összecsukható vonalon, és a Mix Fold 2 konkrétan állva hagyja dizájnban a legújabb Foldot, kisebb méretben pedig az Oppo Find N, a P50 Pocket és a Moto Razr 2022 kínál szemrevaló zsebbe valót – csak nem feltétlenül itthon. Attól egyébként egyik versenyzőnek kell tartania, hogy a készletek beragadnának, mert nagyjából minden legyártott foldable gazdára talál aranyártól függetlenül. Lassan viszont múlni kezd a formai újdonság varázsa, a kihúzható vagy duplán csukható csodák még nem jelentek meg, úgyhogy ideje lenne a gyártáskapacitás növelésével végre benézni a középkategóriába.
A műfaj formai kettőssége változatlan: a hajlítómechanizmus miatt minden ilyen szerkezet sérülékenyebb egy normál, masszív keretes mobilnál, az UTG üveg is könnyebben karcolódik a hagyományosnál, a zsanér helyigénye miatt pedig áldozni kell az akkuból, a hőelvezetésből és a kamerákból. Mindent felülír tehát a küllem, ha viszont stílusvonalon a megjelenés elsődleges, akkor a Samsung felrúgta a divatszakma egyik szabályát, a kötelező megújulást: semmi érdekes, váratlan vagy meghökkentő nem történt 12 hónap alatt. A P50 Pocket gravírozása mutatja: többféle módon lehet variálni a külsővel, hogy a célközönség elsőre felismerje – hé, az ott az új Samsung kagylótelefon!
Az idei Flipet viszont senki nem fogja megkülönböztetni a tavalyitól, legalábbis itthon, ahol nem érhető el a BeSpoke stúdió a két külső panel és a keret színének 75-féle összekombinálására. Így hagyományos lila, szürke, kék és rózsaarany variációkból választhatunk, de amúgy mindegyik tök jól néz ki. Az 1,9”-es külső kijelző fapados jellege maradt pár új widgettel – továbbra is ideálisabb a Razr nagyobbacska panelje, és persze a Fold egész teret kitöltő megjelenítője. Az 512 x 260 Super AMOLED pixel élessége elmegy arra, amire van, ám a fényerő gyenge közvetlen napfényben, hogy értesítések olvasására vagy szelfik komponálására alkalmas legyen, amúgy pedig a panel és a kameraszenzorok egymásra merőlegesen kaptak helyet – ennek a korlátairól később.
Az újdonságlistán nem külső jegyek, hanem olyan tech információk szerepelnek, mint a megerősített armor alumínium váz, a +-os Gorilla Glass Victus üveg és Snapdragon vagy a 3700 mAh-ra növelt telep. Utóbbi igazi örömhír, és elismerésem a Samsung fenegyerekeinek, hogy méretnövelés nélkül sikerült 400 extra mAh-t tuszkolni az IPX8 alapon vízálló házba. Mondjuk a 25 wattra növelt vezetékes töltésteljesítményt gyorsnak titulálni másfél órás etetésével még mindig olyan vicc kategória, amikor a mesélőn nevet mindenki, és a 15 wattos vezetékmentes opció sem gyorsabb, sőt. Adaptert pedig senki ne keressen a vékony Samsung dobozban, ahogy fülest vagy tokot se: csak SIM tű és két végén Type-C fért a félmilliós pakkba.
A méretek változatlanok: Z Flip4 nyitva 165,2 x 71,9 x 6,9 milliméteres, csukva pedig 84,9 x 71,9 x 15,9 milliméteres vékonyabb, illetve 17,1 milliméteres vastagabb oldalán. Továbbra sem légmentes a zárás, így maradt a telefonnak némi V alakja (és akkor már hívhatnák V Flip4-nek), plusz jól látható rés középen, ahova ádáz, éles por- és homokszemek beférkőzhetnek, az UTG üveget megkarmolva. Ezt a Huawei éppúgy kiküszöbölte, mint a nyitva itt továbbra is jól látható gyűrődésmintát, ami megszokható persze, csak pont nem szolgálja az esztétikát divatvonalon. A 186 gramm közelebb áll az S22+, mint az apróbb S22 tömegéhez, ahogy összességében a térfogat is, szóval senki ne számítson kompakt telefonra a hajlítható forma miatt.
A hosszúkás Z Flip4 a tömzsibb S22+ mellett [+]
Kijelző-teszt (a táblázat szétnyitható) | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
Mérés | Samsung Galaxy Z Flip4 (belső) | Sony Xperia 1 IV | Oppo Find X5 Pro | Apple iPhone 13 Pro Max | Realme GT 2 Pro | Xiaomi 12 |
Képátló | 6,5 hüvelyk | 6,5 hüvelyk | 6,7 hüvelyk | 6,7 hüvelyk | 6,7 hüvelyk | 6,28 hüvelyk |
Felbontás | 1080 x 2640 | 1644 x 3840 | 1440 x 3216 | 1284 x 2778 | 1440 x 3216 | 1080 x 2400 |
Technológia | HDR10+ Dynamic AMOLED 2X | 10 bit HDR OLED | HDR10+ LTPO2 AMOLED | Super Retina XDR OLED | 10 bit HDR10+ LTPO 2.0 AMOLED | 12 bit HDR10+ / Dolby Vision AMOLED |
Képfrissítés | adaptív 120 Hz | adaptív 120 Hz | 120 Hz | 120 Hz | adaptív 1 - 120 Hz | adaptív 120 Hz |
Fehér fényerő | 350 / 650 / 1090 nit | 593 / 848 nit | 494 / ?? nit | 550 / 1035 nit | 490 / 873 nit | 483 / 1069 nit |
Fehér fényerő (min.) | 1,1 nit | 1,8 nit | 1,9 nit | 2,2 nit | 1,9 nit | 2,2 nit |
Fekete fényerő | 0 nit | 0 nit | 0 nit | 0 nit | 0 nit | 0 nit |
Kontrasztarány | végtelen | végtelen | végtelen | végtelen | végtelen | végtelen |
Színhőmérséklet | 6967 K + kézi | 7665 K + kézi | 7624 K + kézi | 6712 K + TrueTone | 7174 / 6598 K + kézi | 7469 K + kézi |
Persze a 6,7”-es és 120 Hz-es Dynamic AMOLED 2X kijelző se kicsi, viszont 1080 x 2640 pixelével túl keskeny és nyúlánk, így kötelező elem a fogásváltás a felső harmad elérésére, ami kockázatos a csúszós kivitel miatt. A hasonszőrű S22-knek épp az a trükkje, hogy alacsonyabbak és szélesebbek, így jobban megmarkolhatók és könnyebben kezelhetők. Máskülönben ez a telefon is kitűnően demonstrálja a Samsung kijelzőtudását: remek napfény alatti fényerő, tökéletes feketék, kirobbanó színek, sokrétű kalibráció, minimális tükröződés és pontos érintésérzékelés, kis egyenetlenséggel középen. A tavaszi szériához hasonlóan viszont most is elég egy kis napfény és meleg, hogy már 28 fokban leszabályozza a rendszer a fényerőt, és ez néha olyan mértékű hőhullámban, hogy semmi nem látszik az S22 vagy a Flip4 tartalmaiból, miközben egy random középkategóriás, amoledes mobil másfélszer olyan világos marad.
A 10 megapixeles kameralyuk sok vizet nem zavar, a sztereó hangzásba beszálló beszédrács annál is kevésbé tolakodik, a fénymérő és a közelségérzékelő pedig láthatatlan, szóval lehet, hogy a képernyőbe integrálták. Nem úgy az ujjlenyomat-olvasót: jobbra helyezték a bekapcsolóba, hogy csukva is fel lehessen oldani vele a telefont, ami gyors és megbízható. Ezzel szemben a hangerőszabályzót túl magasra tolták, nem egyszerű elérni. Az egyetlen nanoSIM-et balra lehet tálcára helyezni (plusz akad programozható eSIM) – a microSD bővítés éppúgy kimaradt, mint a jack kimenet. A második hangszóró alul lyukasztotta ki az alumínium vázat, a Type-C port mellett.
Szerkezetileg a Samsung remek munkát végzett: összehajtva a ház stabil és szívós, és ugyebár így fogjuk hordozni. Szétnyitva már bizonytalanabb a konstrukció, ám hiába van némi rugalmassága, ha rossz irányba próbálom összehajtani, a zsanér kialakítása megakadályozza, hogy egy mozdulattal kettétörjem. Láttunk viszont szűk egy év alatt lapos voltából veszítő Samsung foldable-t, noha a gyártó ígéri: a Z Flip4 zsanérja a korábbiaknál is több nyitást-csukást bír, ami most is könnyed, egykezes mozdulat. Amúgy én kétségtelenül a kisebb hajlíthatók rajongója vagyok a jókora Foldokkal szemben, viszont szerintem még mindig jobb egy magas és vékony telefont zsebre vágni, mint egy fele olyan hosszút, ami kétszer annyira kidomborodik.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!