Meizu Pro 7 - jó a műsor

A Meizu dupla kijelzős készüléke főleg egyedi, mármint megjelenés szempontjából, azon kívül viszont nem annyira izgalmas, mint amilyennek elsőre gondolnánk. Cserébe kiegyensúlyozott és minőségi.

Multimédia

A hátlapi rendszer két 12 megapixeles, f/2 apertúrájú Sony IMX386 szenzorból áll, és mint ilyen, tud natív monokrómot, lévén csak az egyik szenzor RGB. A két kamera valóban együttműködik, így a portré mód nem csak szoftveres trükk, a háttér elmosása viszont igen erős, szinte már túlzó, cserébe a kiemelt elem egészen pontosan határolódik el, kivéve, amikor nem igazán. De ez a teljesítmény még ezzel együtt sem rossz. A hátlapi kijelzőnek köszönhetően pedig akkor is megörökíthetjük magunkat kiemelt fókuszban, amikor nincs kéznél senki a művelet elvégzésére. Itt viszont választanunk kell, hogy szebbek szeretnénk lenni, vagy kiemelkedni a háttérből.

A másodlagos kijelzőn elérhető opciókkal ellentétben a kameraszoftverben azért van még mozgásterünk, noha nyers képfájlokat nem gyárthatunk és a Professzionális mód is viszonylag korlátozott. Szórakozhatunk az expozícióval, az érzékenységgel, van manuális fókusz, expozíciókorrekció, valamint a telítettség, a kontraszt és a fehéregyensúly állítható; utóbbi sematikusan, előbbi kettő pedig alacsony-közepes-magas viszonylatban. Az élőképen akad egy csomó minden, például válthatunk a hátsó kijelzőre, ha nem onnan indítottuk a kamerát, felül pedig a bal sarokban érhetők el a módok, amik között sminkest is találunk. Meg fekete-fehér módot.

Hirdetés

A vaku kérhető az algoritmus belátása szerint, a HDR-t viszont csak manuálisan aktiválhatjuk, de legalább kéznél van, viszont megfontolandó, mert felülexponál és csökken a szaturáció. Vannak filterek és bekapcsolhatjuk a portré módot is, a beállításokban viszont csak néhány technikai jellegű opció kínálkozik, mint a rácsvonalak, a helycímke, vagy a kép felbontása. Szépülni intelligens módon és speciálisan is tudunk, előbbi automatikus, utóbbinál viszont számszerűleg határozhatjuk meg, mennyire óhajtunk továbbra is humanoid létformára hasonlítani.

A képminőség egyáltalán nem rossz, a PD-autofókusz gyors és stabil, a színek valószerűek, a fehéregyensúly megbízható, az egyébként sem gyenge dinamikán pedig a HDR segít. Néha szükséges, kiegyensúlyozott fényviszonyok mellett viszont nem fontos, az expozíciót sem kell piszkálni. Torzítás és kromatikus aberráció nem jellemző, noha utóbbi elő tud fordulni. A megfontolt zajmentesítés mellett aránylag sok részlet marad épségben, bár belenagyítva a szélek felé azért tompulnak az élek. Sötétben sem vészes a helyzet, nyilván erősebb a képfeldolgozás, kicsit alulexponál, de értelmezhető fotók készíthetők kedvezőtlen fényviszonyok között is. Ebben a kategóriában összességében nem tudunk teljes meggyőződéssel fanyalogni, a kameraképességek korrekt szintet hoznak.


[+]

A videó már annyira nem hű, de meggyőző, a fókusz folyamatosan le van maradva, a dinamika szűkebb, ami még nem lenne annyira zavaró, ha legalább középpont lenne, de láthatóan még álló helyzetben is folyamatosan újrafókuszál. A gyári videolejátszó viszont mindent tud; kisablakos megjelenítésben is. Kezeli a hangsávokat, a feliratokat, lejátsza az AC3 hangot, a H265-ös kódolást, meg tulajdonképpen mindent, egészen 4K felbontásig, tehát másik lejátszó beszerzésére technikailag nincsen szükség, ha a megjelenését kedvünkre valónak találjuk.

A zenei képességek nem valami erősek, de nem is fájdalmasan rossz, egyszerűen csak nem jó. Asztalra téve elég doboz hangja van az egyébként alsó élre lokalizált multimédiás hangszórónak, azzal az extrával, hogy a magasak fülsértően erősek, a tér és a mélység meg a nagyon minimális szintről konkrétan negatívba fordul. Egyébként nem torzít és felismerhető marad a zene, csak hallgatni nem egy minőségi élmény. Viszont kezelhetjük a másodlagos kijelzőn.


[+]

A hangszínszabályzó a Google Play Zenében és a gyári lejátszóban is fülhallgatóval érhető el, ez utóbbi egyébként egészen mutatós és mindent tud, amit elvárhatunk egy lejátszótól. Fülest nem mellékeltek így mi egy közepesnél eggyel jobbnak minősített megoldással és egy fejhallgatóval próbálkoztunk. Végülis mindkettő kulturáltan szól, lehet hallgatni, de a Cirrus Logic CS43130 DAC ellenére ez a készülék nem zenehallgatásra teremtetett. FM-rádió nem is fért bele.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

  • Kapcsolódó cégek:
  • Meizu

Azóta történt

Előzmények

  • Meizu 15 Lite - hagyomány és villantás

    Első hallásra az évfordulós széria legkevésbé érdekes tagja a Lite, de itthon pont egy olyan árkategóriába érkezett, ahol nagyot lehet tarolni. Nem mellesleg bivalyerős a konkurencia.

Hirdetés