Külső, kijelző, csomagolás

Másfél évvel a Huawei és a Honor válása után végre befutott a lassan tízéves brand első igazi, független csúcskészüléke, és bár Kína kapott egy Magic4 Prónál is jobban felszerelt, exkluzív Ultimate kiadást, íme pár adat, miért nem kell a Google szoftverekkel és 5G-vel szerelt alanyunknak szégyenkeznie. 6,81"-es, adaptív 120 Hz-es és 10 bites OLED óriáspanel kevés kávával és fürge 3D arcazonosítással. 50 + 50 + 64 megapixeles hátlapi kameraszett 3D ToF rendszerrel, lézeres fókuszsegéddel és színspektrum szenzorral. 8/256 GB-os kiszerelés 4 nm-es Snapdragon 8 Gen 1-gyel és a 4600 mAh-s telephez passzoló, 100 wattos vezetékes és vezetékmentes gyorstöltéssel.

[+]

Persze elsőre úgyis a külső ragadja meg a tekintetet, és a Magic4 karakteres, szimmetrikus és lapos kameratárcsájával szerintem baromi szép lett, épp csak egyértelmű, hogy Mate 40 Pro ihlette. A piezoelektromos beszédhangszórót és a kapszulaszerű 3D rendszert meg a P40 Pro, és őszintén: a jobb esztétika érdekében azt sima kameralyukra cseréltem volna, ahogy a P50 Pro tette. Utóbbira hasonlít az oldalra kanyarodó kijelző, a már túlságosan is tükörszerű kivitel, jó pár kameraadat és még a Magic UI felület is az EMUI-t átszabva. De még az ex-kolléga 66 wattos töltőjét is maximumon használja a Honor, ergo számos technológia és megoldás közös maradt.

[+]

Most akkor mennyire független a Honor? Jó kérdés, mert búcsúajándékként pár Huawei vonást összeollózva akár Mate 50 Prónak is lehetne ezt a mobilt hívni, ergo hiányzik az az egyéniség, amit egy matt, papírszerű Realme GT 2 Pro hoz. De nem is ez a lényeg (a Magic4 alapjait valószínűleg még közösen rakták le), hanem az, hogy a Honor hozzájuthat az 5G technológiákhoz, a Google csomaghoz és a friss Android forráskódhoz, amire remélhetőleg idővel saját felületet húz. Ami nem változott, az a perfekt helyre tájolt bekapcsoló és hangerőszabályzó jobbra, avagy a kitűnően működő ujjlenyomat-olvasó a képernyőbe építve.

[+]

Az IP68 védelemmel megáldott, mindenhol lekerekített fém/üveg monstrum példaszerű összeszerelést, sztereó hangszórót, felül pedig még infraportot kínál, hogy a jack kimenetet és a microSD bővítést leszámítva minden elvárást teljesítsen. Az pedig szubjektív hozzátoldás, hogy számomra a 163,6 x 74,7 x 9,2 milliméteres és 215 grammos ház kézben és zsebben is túl nagy: a nevezett P50, de főleg az iPhone 13 Pro és a Galaxy S22 kezesebb darab. Ami kétségtelenül a független Honor újítása, az senkinek nem fog tetszeni az ár/érték bajnok múltat ismerve: a 470 ezres nyitás abszurd egy magát semmiből újjáépítő brand esetében – ennyiért az Ultimate-et illett volna elhozni fejlettebb kameráival.

[+]

Hogyan mérjük a kijelzőt?

A csúcskijelző viszont közös: a hatalmas OLED panel napfény alatt jól látható (de létezik sokkal fényesebb), tökéletes betekintési szögeket és megbízható fényerő-állítást kapunk egy rakás kalibrációs opcióval, adaptív frekvenciaváltást, sötét módot, mindig aktív kijelzőt és jól működő gesztusvezérlést. Az 1312 x 2848 pixeles felbontás szokatlan, de a pixelszám QHD felbontással egyenértékű, így minden tartalom tűéles, ahogy a HDR10+ támogatás is megvan, illetve a megfelelő erősségű rezgőmotor. A beszédhangszóró, a fénymérő és a közelségérzékelő ügyesen rejtőzködik, a dupla nanoSIM tálca alulról tolható elő. A csomagolás a 100 wattos töltő mellett USB-A - USB-C kábelt, SIM-tűt, némi leírást és átlátszó tokot kínál, a Honor elővételben pedig ajándék órát.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!