Előzmények, gamer-mobilok, bevezető

Számomra kissé meglepő volt, hogy az ASUS egészen tavalyig várt a játékosoknak szóló ROG Phone első generációjával, de persze valahol érthető a kivárás: PC-s vonalon több mint 12 év munkája volt már ekkorra a gyártónak a prémium árazású, tehetős játékosoknak szóló ROG almárka felfuttatásában, és teljesen egyértelmű, hogy mobilból sem tehettek volna le egy közepes próbálkozást az asztalra.

Időből viszont nem végtelen állt rendelkezésükre, hiszen a piaci kínálat időközben telítődött: tavaly már a Xiaomi piacon volt az első Black Sharkkal, nagyon erős versenyzőként láttuk a Nubia Red Magicet, ár/érték arányával tarolt a Honor Play, és még a PC-s vonalról, frissiben érkező konkurens, a Razer is mobilgyártásba fogott. Így aztán az ASUS-nak egy lehetősége maradt: ha már a legolcsóbb és a leggyorsabb nem tud lenni, meg kellett csinálni a legjobbat.

Igyekeztünk a lehető legalaposabb tesztnek alávetni a stabilnak és hűvösnek várt ROG Phone 2-ket [+]

Ebben a szellemben jutott el hozzánk a tavalyi év végén a ROG Phone, amivel kapcsolatban már csak az alaphangon 300 000 forintos árszint miatt is magasak voltak az elvárásaink, ám szerencsére a végeredmény nem volt csalódást keltő. Az akkori, alapos tesztem után ki merem jelenteni, hogy a ROG Phone akkor a legátgondoltabb gamer mobil volt, és az ASUS szerint ez meglepően jó eladási számokat is tudott eredményezni, viszont hibátlansággal nem lehetett vádolni: csomó gyermekbetegségén éreztük, hogy van még hova fejlődni (többek közt kamera, hűtés, IP-védelem), éppen ezért is ért véget úgy a teszt, hogy a 2019-es folytatást nagyon várjuk. Nem is kellett túl sokáig, 10 hónappal az eredeti ROG Phone kézbevétele után most a második szériával tudtam eltölteni egy szokásos, néhány napos tesztidőszakot.

Íme a teljes csomag, ezzel fog találkozni a felhasználó is [+]

Ezúttal nem egy hatalmas bőröndöt (bár ez is érkezik hamarosan) kaptunk, hanem a végfelhasználói kiszerelést, matt hátlappal, 512 GB belső tárolóval, tartozékok szempontjából pedig USB Type-C-s gyorstöltőfejjel, a hátlapra csatolható külső külső ventilátorral és egy filigrán, de jól illeszkedő műanyagtokkal.

Külső, kijelző

A ROG Phone 2 minden téren jelentősen nagyobb lett elődjénél: 171 x 77,6 x 9,5 milliméteres dimenziók mellett eleve nehéz jól kézben tartható mobilt készíteni, ez esetben pedig a szögletes formavilág és a 240 grammos tömeg csak tovább tetézi a helyzetet. Aki kompakt, kecses telefont keres, az nyilván rossz helyen jár a ROG-gal, aki viszont a teljesítményben képviselt végletet a mobil külsejével is szereti láttatni, vagy mindig a 6000 mAh-s akkumulátorral elérhető üzemidőre gondol, annak kívánni sem lehetne ennél többet. Nyilván nagyon jó az alumínium keretes készülékház összeszerelési minősége, ám a hátlapi burkolat minimálisan horpasztható, ha nagyon megszorítjuk egy kőkemény PUBG-csata hevében.

[+]

Körbenézve a telefont szinte mindenhol lehet látni valamiféle ROG-utalást vagy mintát, a sokszög-alakzatokkal tarkított hátlap pedig minden valószínűség szerint ennek a mobilszériának lesz visszatérő eleme. Eltűnt az ujjlenyomat-olvasó hátulról, de a kijelző mögött természetesen ott van az optikai szenzor, szóval ez a biometrikus azonosító is megmaradt, csak előre, a kijelző alsó hatodába költözött. A játékosoknak mindenképpen jól jöhet, hogy Type-C csatlakozó nem csak alul, hanem a telefon bal oldalán, közvetlenül egy 48-pines, ROG-kiegészítőkhöz kitalált port mellett is van, tehát akár játék közben, elforgatva a mobil oldalán is tölthetjük a telefont, miközben a másik oldalon, a kontroller-szerű AirTriggerekkel, illetve az élénk, minimális tehetetlenséggel bíró rezgőmotorral lehet mienk a teljes értékű játékélmény.

[+]

A sztereó hangszóró azonos méretű, aranyszínű hangszórórácsai és a hagyományos kávák szimmetrikus vastagsága alapján az asztalról felkapva sokszor nehéz megállapítani, melyik a telefon teteje és alja, persze ha az OLED-technológia előnyét kihasználva aktiválunk egy always-on panelt, akkor nyilván nincs ilyen gond. Egyébként van hagyományos értesítési led is, és az előlaphoz kötődik egy markáns megapixeles ugrás is: 8-ról 24 megapixelre nőtt a szelfik maximális felbontása.

Hogyan mérjük a kijelzőt?

Van miről beszélni a kijelző kapcsán: nyilván itt is markáns méretnövekedésről számolhatunk be, a korábbi, kerek 6 hüvelykről 6,6 hüvelykre ugrott a képátló, viszont inkább a magasság felé eltolódva: 18:9 helyett immár 19,5:9-es arányról beszélhetünk, felbontás szempontjából maradtak a gamer mobiloknál megszokott Full HD-nél, 1080 x 2340 képponttal, és persze megmaradt a funkcionálisan sík felület, semmi hajlítás a szélen, semmi notch vagy kameralyuk odafenn. Szót érdemel az AMOLED technológia, a Gorilla Glass 6 védőüveg, a HDR10-támogatás, viszont nyilván egy dologra kíváncsi mindenki: milyen érzés 120 Hz-s képfrissítéssel és 240 Hz-s érintésérzékeléssel élni? Bárki számára látható, vagy nüansznyi a különbség egy hagyományos, 60 Hz-s panelhez képest?

[+]

Ez utóbbira talán könnyebb választ találni egy próba után: a megjelenítési beállításokban mindenki szabadon variálhat 60, 90 és 120 Hz között, és mérlegelheti, hogy a látottakból mennyi a valódi, látható különbség, és mennyi a pszichés, mindenesetre az biztos, hogy a hardver legapróbb röccenéseit is nagyon kihozza az, hogy egy megkérdőjelezhetetlenül villámgyors képfrissítésű panelen keresztül láthatjuk akár a menürendszert is, de persze ilyenkor fölösleges is bekapcsolni, hiszen csak a saját üzemidőnkből veszünk el akár értékes órákat. Komolyabb játékoknál, akár multiplayerben egyértelműek az előnyök, a kameramozgatás finomsága és gyorsasága vagy a távoli ellenfél, korán észrevehető felbukkanása mind-mind segíthetnek a lelkes játékosnak. A 240 Hz-s érintés viszont tényleg jól jön, és szerencsére nem csak gyors, nagyon pontos is a panel, így aztán a finom görgetés élménye túlmutat a legtöbb androidos csúcsmobilén, noha nyilván nagyon picik már a különbségek ebben a szegmensben.

[+]

3,5 milliméteres jack csatlakozó virít alul, jobb oldalra pedig a hagyományos gombok kerültek, a sztenderd bekapcsoló, illetve a hangerőszabályzó-páros. Minimális a kamerapúp, viszont a hagyományos dupla kamera helyett a show-t persze a változtatható színnel világító hátlapi ROG-logo tudja ellopni, ez egyébként értesítéseknél, illetve bejövő hívásokkor is felvillan.

Snapdragon 855+, hűtés

Gamer kialakítás ide vagy oda, ami a hardveres erőt illeti, azt nyilván ezúttal is az ARM-Qualcomm vonalon elérhető maximum határozza meg, így aztán extrém teljesítménykülönbségeket aligha lehet kimutatni a legfrissebb, hagyományos csúcsmobilokhoz képest, egyedül a hűtési rendszer, amivel stabilabb játékélményt tud adni a gyártó. A ROG Phone II-be a TSMC 7 nm-es node-ján gyártásban lévő Snapdragon 855+ került, ami a jól ismert, megannyi mobilban lévő 855 magasabban binnelt, jobb minőségű szilícium lapkákkal ellátott változata.

[+]

Nézzük át egyesével a hardveres komponenseket: először is ott van a nyolcmagos processzor, amit a Qualcomm egyszerűen Kryo 485-nek hív, de ennyire persze nem egyszerű a helyzet, hiszen három klaszterből épül fel: a szimpla legerősebb Gold mag immár 2,84 GHz-ről 2,96 GHz-re gyorsult, további másik három Kryo 485 Gold mag maradt 2,42 GHz-en, a négy Kryo 485 Silver mag pedig 1,8 GHz-es maximummal az alacsony terhelés melletti energiatakarékosságban veszi ki legfőbb szerepét. A szintén nem ismeretlen Adreno 640 grafikus gyorsító a normál Snapdragon 855-ben 585 MHz-et tudott maximálisan felmutatni, ezt a Qualcomm a Plus esetén 672 MHz-re növelte, az Asus pedig az elméleti 700 MHz lehetőségéig kerekítette föl az órajelet. Rendkívül gyors az összes tárolóváltozathoz alapból járó 12 GB-nyi LPDDR4X memória, az UFS 3.0-s tárhely pedig nem csak 256 vagy 512 GB-os lehet, hanem akár 1 TB-os is!

A fentiekből valószínűleg mindenki számára egyértelmű, hogy a perifériákból abszolút megpróbálták kihozni a maximumot, ehhez viszont nyilvánvalóan meg kell adni a termikus hátteret is, hiszen mit ér a nyers teljesítmény, ha néhány perc után le kell szabályozni a melegedés miatt? Az ASUS büszkén említi a GameCool II névre hallgató hűtőrendszerét, ami két részből áll: egyrészt ott van a belső, passzív hűtés, ami egy nagy felületű gőzkamrából, egy vörösréz hőelvezetőből, és hátrafelé távozó szellőzőcsatornából áll, így aztán végre az aranyszínű rácsnak is van funkciója az esztétikán kívül. Ez a megoldás valóban tartós játékélményt kínál, nálunk a csúcshoz képest körülbelül 80%-ra esett le az összteljesítmény 20 perc kemény használat után, és bár ekkor 40 fok fölé is tudott menni a hátlap egy bizonyos ponton, ennél gyengébb soha nem lett a rendszer, noha 100%-ot újra csak hosszabb pihentetés után ért el.

Nagyjából ennyi volt az AnTuTu-szórás [+]

A hűtési rendszer másik felét az AeroActive Cooler II adja, ami értelemszerűen egy aktív, ventilátoros kiegészítő, és minden ROG Phone II dobozában megtalálható. Ez a készülék közepén, a másodlagos csatlakozópárnál kapcsolódik a mobilra, két oldalán, műanyagfüllel fogja össze mobilt. Van rajta egy Type-C csatlakozó és egy 3,5 milliméteres jack, hogy használata ellenére se vesszen el az oldalsó eszközcsatlakoztatás lehetősége, elöl pedig változó színnel tárja elénk a Republic of Gamers feliratot. Egyébként pedig egy teljesen egyszerű ventilátor, ami pont a készülék legforróbbá válni képes pontján hűt, automatikusan úgy, ahogy a terhelés megkívánja, de egyébként kézzel is állítható a fordulatszáma.

Sokat segít, de nem old meg mindent a külső ventilátor [+]

Hangereje még csendes környezetben, lenémított mobillal sem feltűnő, viszont nyilván kevesen játszanak hang nélkül, így ez a tényező biztos, hogy nem lesz zavaró, de egyébként be lehet állítani, hogy ha a mobil beépített mikrofonját használja épp valamire a rendszer, akkor ne kapcsoljon be a ventilátor. Tapasztalataink alapján egyébként segített a felületi hőmérsékleten a rendszer, viszont ugyanúgy körülbelül 80% volt a maximálishoz képest az a teljesítmény, amit mindig, minden körülmények között ki tudott magából préselni. Ha már felforrósodott a mobil ventilátor nélkül, utólagos felhelyezéssel lehűteni viszont nem túl hatékonyan tudja, ráadásul kikapcsolt kijelzőnél automatikusan le is áll.

Android 9, ROG UI, játékos extrák

Az ASUS-féle saját ZenUI kezelőfelület játékos iterációja tárul elénk bekapcsolás után, persze egy vörösen izzó, erőtől duzzadó hatást keltő megjelenést furcsa lenne Zen szóval fémjelezni, így lett ROG UI a játékos mobil felülete - ez nem teljesen újdonság, az elődé is pontosan ugyanezzel a fantázianévvel érkezett, és funkcionalitásban is nagyon hasonló volt. A ROG-féle séma egyébként sötét és világos alapon is választható a beállítások közt, de egyébként teljesen sima Zen UI megjelenésre is lehet váltani, ha valakinek az szimpatikusabb.

[+]

Mindenesetre egy egyszerű, Android 9-es mobilt látunk magunk előtt: tesztünk írásának pillanatában még júliusi a biztonsági csomag, de remélhetőleg ez hamarosan megváltozik, egyébként az Android 10 is nyilván fog rá érkezni. Balról jobbra lapozgathatjuk a kezdőoldalakat, bal oldalt pedig alapértelmezetten van egy külön, teljes Google-oldal, de ez persze kikapcsolható. A kezdőképernyő szinte bármely pontjáról felhúzva az alkalmazásmenübe jutunk, lefelé pedig a szokásos értesítési panelt hívjuk elő. Ezen a panelen az X mód lehet az egyetlen, maga után kérdést hagyó menüpont, de egyébként már az elődben is volt, és egyszerű megfejteni: egyrészt maximálja a teljesítményt és ezt jelezve bekapcsolja a hátlapi RGB-ledet, másrészt erőteljesen piros hátteret ad mindennek a menüben, beleértve a gyári ikonokat és a teljes menürendszert.

[+]

Az 512 GB-os változatból 491 GB használható a bekapcsolás után, ez a körülbelül 13 gigabájtnyi foglaltság mindenestül egyáltalán nem sok, szerencsére elmúltak már azok az idők, amikor fölösleges alkalmazásokkal és mappákkal volt az összes ASUS teletömve gyárilag. Szoftverkínálat terén abszolút a minimálprogramot testesíti meg a mobil, egy alap Google-csomagot kapunk (+Play Játékok, de ez nyilván érthető), továbbá ASUS Data Transfer néven egy biztonsági adatmentőt/visszaállítót, egy jól felszerelt fájlkezelőt vezeték nélküli, PC-s átviteli opcióval, továbbá AccuWeather időjárást és Netflixet. Szoftverekkel kapcsolatban: van egy-két olyan program, aminek a dinamikus felülete nem támogatja a 120 Hz-et, erről a problémáról a mobil sajnos nem szól, mikor hibás működést érzékel, viszont mi ki tudjuk következtetni: ha fixen 120 Hz-en használjuk a mobilt, és bizonyos szoftverekben váratlan fekete pixelhalmot látunk csak a tartalom helyett, jusson eszünkbe visszavenni a rátából, és valószínűleg utána rendben lesz a megjelenítés.

Ilyen, mikor a gyári Zen UI-t választjuk a ROG UI helyett [+]

Három, a kijelző alját elfoglaló virtuális gombbal dolgozik az alap kezelőfelület, de az egyik legértelemszerűbb, teljes kijelzős gesztusvezérlés is rendelkezésünkre áll, ilyenkor alulról felfelé húzva ugrunk a menübe, ugyanezt ujjmegállítással a futó/háttérben lévő alkalmazáslistát kapjuk meg, a kijelző valamelyik oldalsó széléről befelé húzva pedig egy menüpontnyit lépünk vissza.

[+]

Ami a biometrikus azonosítót illeti, van egy gyorsan, hatékony feloldást biztosító 2D arcazonosítónk, amit mi képpel/videóval nem tudtunk átverni, de nyilván kevésbé biztonságos, mint az ujjlenyomat-olvasó, amit optikai megoldással hord kijelzője alatt a ROG Phone II. Optikai ujjlenyomat-olvasós értelemben nagyon pontosan és jól működik, de ez még mindig azt jelenti, hogy beállításkor nagyon figyelnünk kell arra, hogy a mindennapi használatnak megfelelő, reális szögben konfiguráljunk, és így is 10-ből körülbelül 8 alkalommal várhatunk el sikert, sebességben pedig a különálló ujjlenyomat-olvasók két-három évvel ezelőtti teljesítményét vehetjük alapul.

[+]

Játékra kitalált mobilként nyilván a játékos eszközkezelő lehet a legfontosabb, ez a ROG UI-ban központi helyen, lent középen kapott gyorsindítót, és Armoury Crate néven fut. Ebben a fekvő nézetes menüpontban nem aktív a gesztusvezérléses kezelés (tehát félrenyomások kizárva), és innen indítható el a mobilon található összes játék.

[+]

Két részre oszlik a felület: a Játéktérben balra-jobbra lapozgatva találjuk meg az összes letöltött játékot, és innen tudjuk felprofilozni is azokat egyesével: beállítható az érintés és a csúsztatás érzékenysége, ki- és bekapcsolhatjuk az AirTriggerst, azaz a két virtuális, nyomásérzékeny kontrollerfület. Játékonként beállíthatjuk a képfrissítést 60, 90 vagy 120 Hz-re, és beállíthatjuk azt is, hogy kapcsoljon-e hozzá automatikusan X-módot, esetleg épp ellenkezőleg: korlátozza-e a maximális CPU-órajelet, vagy tegye-e drasztikusabbá a hőmérsékletvezérlést. Megtilthatjuk a hálózatváltást is, tehát az Androidon megszokott metódusba - miszerint bekapcsolva tartott Wi-Fi amint ismert, korábban már használt Wi-Fi hálózatot lát, automatikusan próbál kapcsolódni - tud belenyúlni a teljesen zökkenőmentes online játék érdekét szem előtt tartva.

[+]

Az Armoury Crate másik felét a Konzol teszi ki: itt nyomon követhetjük a felhasznált memóriát és tárhelyet, láthatjuk a GPU-CPU aktuális órajelét és hőmérsékletét, továbbá a várható üzemidőt. Általánosságban beállíthatunk olyanokat, hogy milyen egyéb szoftverek (Twitch, YouTube, esetleg Messenger stb.) kaphatnak internetet játék közben, és azt is beállíthatjuk, hogy az AirTriggers milyen erő mellett aktiválódjon - oldalanként, ha valaki erősebben akarna jobb, mint bal mutatóujjával nyomni, vagy épp fordítva, ha a gázhoz képest fékpedál erősségét szeretnénk valamilyen szinten lemodellezni.

[+]

Még mindig a konzolban vagyunk, itt kézzel is beállíthatjuk a tartozékként járó ventilátor alapértelmezetten automatikus sebességét, arra viszont nincs megoldás, hogy ez kikapcsolt kijelzőnél is tudjon működni, ha esetleg nagyon átforrósodott volna a készülék. Végül a hátlapi RGB-led színét és erősségét és villogását is állíthatjuk.

[+]

Még mindig nem fogyott ki a lehetőségek tárháza, hiszen csak az Armoury Crate-et tárgyaltuk ki, és a játékok megnyitása után, balról előhúzhatunk még egy eszköztárat, ahol az eddigieken kívül tilthatjuk a hívásokat, fixre kirakhatunk valós idejű rendszeradatokat (terhelés, akkumulátor százaléka, hőmérséklet, FPS) alulra, rögzíthetjük a kijelző fényerejét, továbbá kezdhetünk képernyőrögzítésbe vagy élő adásba, akár Full HD-ben.

Kamera, videózás, multimédia

Tudjuk, hogy a gamer mobilok alapvetően nem a kamerájukról szólnak, az erősen csúcsmodelles árazás mellett viszont nyilván elhanyagolni sem lehetett ezt az oldalt, a ROG Phone II tehát szinte egy az egyben megörökölte a ZenFone 6 kamerarendszerét, ezzel elértek egy korrekt, de nem kiemelkedő minőséget, és mivel a két készülék osztozik az DSP-ben is, így további fejlesztői munkaórákat spóroltak meg. Eltérés csak a kialakításban van, ha visszaemlékszünk, a ZenFone a motorosan forgó kamerarendszerével nem kívánt meg külön szelfikamerát, ide viszont kellett tenni egy egyébként 24 megapixeles, f/2,2-es, közepes minőséget nyújtó előlapi egységet, amivel mi is csináltunk egy nappali (+portré) és egy éjszakai fotót is.

[+]

Térjünk is vissza a hátlapra: a Sony által igen komoly mennyiségben gyártott, 1/2"-os fizikai méretű IMX586 szenzor elvileg akár 48 megapixeles fotók készítésére alkalmas, ám gyakorlatban a quad bayer színszűrővel felvértezett megoldás 12 megapixelben hozza a legjobb képminőséget, így jellemzően mi is ilyen beállítással használtuk, jóval kevésbé voltak ezáltal túlélesítettek és festményszerűek a fotók, ráadásul a feldolgozási idők is lecsökkentek: hiába villámgyors gyakorlatilag mindenhol a mobil, ilyen téren lehetett volna rajta fejleszteni. Az f/1,8-as lencse 26 milliméter ekv. gyújtótávolságot nyújt, viszont ami a ZenFone 6 esetén a motoros megoldás miatt érthető, az ebben a fixált esetben kicsit fájó: nincs optikai képstabilizálás. A másodlagos kamera 13 megapixeles és nagylátós képeket lőhetünk vele, 125 fokos szöget zár be (ez körülbelül 11mm ekv.), egyébként pedig fixfókuszos.

[+]

Főkamerás használat esetén, kissé komikusan válthatunk 1,0x és 2,0x zoom között, de persze ne tévesszen meg minket a dolog, teljesen digitális lesz az eredmény. A kameraszoftver egyébként megadja a legfontosabb beállítanivalókat, van HDR (akár automatikus felismeréssel), állíthatjuk a képarányt, a vakut, a színmódot, továbbá deaktiválhatjuk az ikonokkal jelzett AI-jelenetérzékelést, csinálhatunk időbélyeget, ASUS-vízjelet, és persze megvan a lehetőségünk exponálógombot beállítani és kompozíciós rácsot használni. Kézi módban megvannak a szokásos állítási lehetőségek (ISO, fehéregyensúly, zársebesség, kézi fókusz, expozíció-korrekció).

Mindenhol fotóztunk a főkamerával és a széles látószöggel is, hogy egyértelműen látsszon a különbség, de elemezni nyilván külön érdemes őket. Nappal, 12 megapixelen a főkamera jól teljesít, van bőven részlet, miközben kevés zajjal találkozunk, viszont alapértelmezett automatikus HDR ide vagy oda, a dinamika inkább csak jó, mint kiemelkedő, és sokszor alulexponálással próbálja kevésbé feltűnővé tenni hiányosságát a rendszer. Korrekt fehéregyensúllyal, a valóságnak megfelelő hangulatú képek születnek, a vonalélesség jó, a lencserajzolat viszont a széleken puhul, és itt-ott kromatikus aberráció is felüti a fejét, ezt a témához kevésbé értők is megfigyelték. A telefon alapvetően villámgyors működése mellett meg kell jegyeznünk, hogy főleg bekapcsolt HDR-rel sokszor fél-egy másodpercig is eltart egy kép feldolgozása, és ha közben kilépünk a kamerából, nem történik meg a mentés, érdemes tehát kis türelemmel, ráhagyással közelíteni, ilyen téren egyértelműen vannak pörgősebb alternatívák a ROG Phone II-nél.

Az össze-vissza paraméterezhető portré móddal rengetegféleképpen lehet játszani, viszont a kínai mobiloktól megszokott, erősen komikus-parádés effektek szerencsére elmaradtak, inkább a különféle elmosásokkal lehet a végletekig játszani. Mi most csak egy közepes arcszépítést és egy erős háttérelmosást alkalmaztunk Bognál, amiből kiderült, hogy az arc és a sapka határvonalaival nem, viszont a szemüveggel és a dinamikatartomány adottságait felülről súroló, kissé kiégettnek látszó pólórészekkel meggyűlik a rendszer baja. Éjszaka az elérhető képminőség korántsem a csúcskategóriát idézi meg, zaj a homogén területeken akad bőven, és sajnos a részletesség sem túl jó, az igazi probléma viszont mégsem ez, hanem a szoftveres hetktikusság, ami miatt néha kicsit lassan, rossz minőségben készülnek el a felvételek. Ha gyorsan fotóztunk le valamit a ROG Phone II-vel éjszaka, nézzünk be a galériába, hogy jól sikerült-e, és ha nem, inkább még helyben csináljunk néhány másodpéldányt, mert a rövid záridők és magas automatikus érzékenység ellenére tapasztaltunk néha bemozdulást és minimális fókusz-tökéletlenséget.

Térjünk át a videókra. Papíron, az akár 60 fps sebességgel lőhető 4K felvételek alapján azt gondolhatjuk, hogy a csúcsra tör az ASUS, ám a valóság ehhez képest kissé eltérő: nincs olyan kicsi felbontás és lassú sebesség, amiben felvétel közben tudnánk a két kamera között váltani, a főkamera esetén a digitális zoom az egyetlen fegyverünk a képváltoztatásra. Jóval ügyesebb képstabilizálásra és valamennyivel intenzívebb háttérzaj-csökkentésre lenne szükség (hiába a négy mikrofon), az esti felvételeket sokszor vibrálás zavarja meg. Beállítási lehetőségek közt van 4K 30 fps-sel, Full HD 60 és 30 fps-sel, illetve 720p-s felbontás is, lassított felvételek esetén 720p@480 fps áll rendelkezésre, Full HD-ben pedig 120 vagy 240 képkocka másodpercenként. A H.264-es formátumon kívül választhatunk jobb tömörítésű, de egyelőre még kevesebb eszközzel és szoftverrel kompatibilis H.265-öt, illetve adott esetben teljesen kikapcsolhatjuk a stabilizálást.

A tartalomfogyasztási oldal kapcsán jóval több mindent tudunk dicsérni: egyrészt ott van alul a 3,5 milliméteres jack csatlakozó, amin keresztül lényegesen tisztább, jobb minőségű hang jut el az analóg hangkeltőkig, mint egy átlagos jack adapterrel, és persze jóval kényelmesebb is az átalakított megoldásnál. Ma már nagyon elterjedtek a különféle streaming szolgáltatások, és nyilván mindenki olyan lejátszót tölt le az áruházból, amilyet akar, viszont gyári, dedikált zenelejátszó nincs, a Play Zene van előre telepítve, a hangszínszabályzó pedig teljesen külön, az ASUS-féle audiovarázslóban van jelen, egyébként elég részletesen beállítható. A gyártóra jellemző megoldással, eldugva találjuk meg az FM-rádiót, az értesítési sávig kell felnyúlnunk és a gyorsikonok közt, a második oldalról tudjuk megnyitni, szokásos módon ehhez is kell egy antennaként szolgáló füles.

[+]

FIlmezni, streameket nézni minden értelemben jól lehet vele, egyrészt ott van a méretes, gyönyörű színekkel operáló AMOLED panel, másrészt pedig a ROG Phone II mobilos értelemben zseniálisan jó sztereó hangszórópárt hord az előlapján: nem csak marketingfogás a különálló Smart NXP erősítő meg a DTS:X szavak említése: tesztalanyunk élénken, erősen szólal meg, remek a térérzete, a részletessége, összességében tehát a minősége messze meghaladja a mai, karcsúsított mobilok által beállított átlagot.

Adatkommunikáció, akkumulátor, összegzés

Memóriakártya-helyet ne is keressünk, a telefon bal oldalából kihúzható tálcára két nanoSIM-et tehetünk, dual standby működésre lehet számítani. A beszélgetési hangminőség jó volt, ám a multimédiás, maximális hangerőből kiindulva valamelyest erősebb beszédhangra számítottunk, ehelyett inkább átlagosnak hívnánk a tapasztaltakat, viszont a mikrofon, a zajszűrés és a vételi stabilitás egy az egyben pazar. A legtöbb ROG Phone II-be Cat.18-as LTE-modult tettek, elméleti maximumok terén 1,2 Gbps letöltésről és 211 Mbps feltöltésről beszélhetünk, viszont az 1 TB tárhelyet kínáló Ultimate kiadás Cat.20-as LTE-csomaggal és akár 2 Gbps letöltéssel jön.

[+]

Ha már internetkapcsolat, nem maradhat el a Wi-Fi elemzése sem: a jó érzékenységű rendszer négy antennából áll össze, és a 60GHz-es WiGiG (802.11ad) hálózatig bezárólag ismer minden szabványt, természetesen 2,4 és 5 GHz-en egyaránt, a direct és a hotspot természetesen magától értetődő. Ami a kábeles csatlakoztatást illeti, 3.1 gen2-es USB és 1.4-es Display Port szabványokat támogat az oldalsó csatlakozó, érdemes lehet tehát ezt használni adatátvitelre, hiszen a lenti port csak 2.0-s USB-t tud. Töltésben is jobb lehet az oldalsó megoldás, de csak minimálisan: a Quick Charge 4.0-n kívül mindent tud az alsó is, tehát az Asus saját 25W-os megoldásán túl az USB-PD 3.0-ig és a Quick Charge 3.0-ig felfelé minden adott. A többiről már csak címszavakban: van 5.0-s Bluetooth az A2DP-n és az LE-n túl az összes fontos audiokodekkel (LDAC, AAC, aptX HD, stb.), továbbá GPS, GLONASS, Beidou, Galileo, QZSS, NFC, gyorsulásmérő, giroszkóp és mágneses szenzor. A kimaradtak listáján a nyomásmérő és az infraport szerepel.

[+]

Már a teszt legelején biztos voltam benne, hogy remek lesz az üzemidő, hiszen az ASUS újabban, jó felismeréssel nagyon ráment erre a kérdésre, 6000 mAh-nyi kapacitás pedig a Full HD kijelző ismeretében igencsak erősnek hangzik, a 2-3 napos üzemidő elvárható. A valóság sem áll ettől nagyon távol, viszont a nagyon jól optimalizált, 4000 mAh körüli mobilokhoz képest semmiképp se várjunk másfélszeres teljesítményt, főleg akkor ne, ha a hétköznapokban gyakran használjuk ki a mobil által nyújtott 90 vagy 120 Hz-es képfrissítést. A gyakorlatban leginkább a ZenFone 6-féle üzemidőkkel találkoztunk, hiába kisebb 1000 mAh-val annak a telepe, a ROG esetén a magasabb elérhető órajellel, ehhez kapcsolódóan pedig a használatra gyakran érdemes külső ventilátorral is érdemes számolni. Én átlag 4-5 órás kijelzőidők mellett bő egynapos töltési ciklusra rendezkedtem be, két nap csak a szokásosnál alacsonyabb terhelés és visszafogott használat mellett volt. Szintetikus teszteken nagyon jó egyébként az akksi, halkan, 150 niten videózni 60 Hz-es módban akár 24 órát lehet vele, de Wi-Fi-böngészésből is 15 óra fölött tud teljesíteni, ha valaki semmi mást nem csinál rajta. Teljesen lemerült állapotról a gyári töltője körülbelül 55%-ra juttatja el fél óra alatt.

Kettősség uralkodik bennem, mikor általánosságban kell véleményt alkotnom erről a mobilról. Ahogy az előző generációnál írtam is, nekem az eredeti ROG Phone-koncepció nagyon tetszett, és a kisebb-nagyobb gyermekbetegségeivel együtt is imádtam használni azt a mobilt, éppen ezért abból vártam egy tökéletesített megoldást. A második generáció ehhez képest egy markáns kategóriával lett nagyobb és nehezebb elődjénél, megértem, hogy a gamerek szeretik a nagy mobilt, de szerintem a 240 grammos tömeg, a 171 milliméteres magasság és a 77,6 milliméteres szélesség már sokaknál ki fogja ütni a biztosítékot. A brutális méretekhez képest kár, hogy nagyon csúszós lett a készülékház, lemaradt az IP-védettség, és bizony a melegedési problémákat sem szünteti meg a gőzkamrásnak mondott folyadékhűtési rendszer: gyakran futott 40 fok fölé a felületi hőmérséklet puszta benchmarkkal, alacsony fényerővel, kéz bárminemű érintése nélkül. A hatalmas akkumulátor valóban átlagon felüli üzemidőt hoz, de 4500 mAh felett a jobban optimalizált, a hardver alapadottságait kevésbé a végletekig pörgető mobilok hasonló üzemidőt értek el, és bizony a ROG Phone II is lemeríthető a nap végére, ha lépten-nyomon szeretnénk kihasználni az adottságait.

Ahogy az előző ROG Phone sem brillírozott kamerában, úgy a második szériát sem ezért fogja venni senki, viszont hiába a megapixeles fejlődés, sajnos az éjszakai megbízhatóság és az általános exponálási sebesség érezhetően rosszabb lett a második szériára, 48 megapixel ide vagy oda az IMX586-tal, én inkább visszakérném az előd, optikai képstabilizálással is ellátott megoldását. Kissé sajnálatos, de valahol érthető, hogy kimaradt a vezeték nélküli töltés és a microSD-bővítési opció, és a 600 nites maximális kijelző-fényerőnél is láttunk már jobbat, viszont ezeken kívül nem nagyon lehet belekötni a multimédiás képességekbe, a 3,5 milliméteres jack csatlakozó nagy előny, a remekül szóló, értékelhető sztereó-képet sugárzó hangszóró pedig külön színfolt a mai mobilpiacon. A 120 Hz-es megjelenítés és 240 Hz-es érintésérzékelés látványos, de nyilván nem nélkülözhetetlen extra, bizonyos részegységeket tekintve zseniális a rendszersebesség és a reszponzivitás, viszont nagy átlagban előfordultak kisebb-nagyobb megakadások, a 2019 leggyorsabb mobiljáért szóló aranyérmet tehát valószínűleg nem fogja megkapni - és nem csak azért, mert nincs nálunk ilyen díj.

Hardveresen kimaxol mindent, amit 2019-ben, androidos mobilkörnyezetben el lehet érni, a szoftveres környezete egyszerű, mégis csomó, játékosok számára hasznos extrával van tele, adatkommunikációs téren tarol, és tartalmat fogyasztani is nagyon jó vele, mégsem ajánlható mindenkinek egy hagyományos, nem-játékos csúcsmobillal szemben. Mindezt tetézi, hogy nyitóára 300 000 forint körül alakul, amiért már tényleg szinte bármilyen konkurenst megvehetünk, ha pedig a játékos vonalon ránézünk a kínai felhozatalra, akkor nem sokkal rosszabb szolgáltatáskínálat mellett jelentősen visszafogottabb árakkal fogunk találkozni. A gamer mobil mindenesetre még mindig igen exkluzív műfaj itthon, és az biztos, hogy a ROG Phone ezek közül a legtöbbet kínálja jelenleg, így egy tetszett plecsnit minden bakija ellenére megérdemel!

ASUS ROG Phone II

szentkuti11

Specifikáció

ASUS ROG Phone II

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS/LTE
	Méret	171 x 77,6 x 9,5 milliméter
	Tömeg	240 gramm
	Színvariációk	fekete
	SIM-foglalat	2 x nanoSIM
	Kijelző
	Kijelző átlója	6,59 hüvelyk
	Kijelző felbontása	1080 x 2340 pixel (391 ppi)
	Kijelző típusa	Kapacitív AMOLED érintőkijelző
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Hardver
	SoC típusa	Qualcomm Snapdragon 855+
	Processzor típusa	1 x 2,96 GHz + 3 x 2,42 + 4 x 1,78 GHz Kryo 485
	Processzor csíkszélessége	7 nm
	Processzor utasításkészlete	ARMv8
	Grafikus chip	Adreno 640 (700 MHz)
	RAM mérete	12 GB
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	korlátlan
	SMS memória	korlátlan
	Belső tárhely	256, 512 vagy 1024 GB (kb. 15 GB foglalt)
	Memória bővíthetősége	nincs
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 800/850/900/1900/2100 MHz LTE B1/2/3/4/5/7/8/12/13/17/18/19/20 B25/26/28/29/30/32/66/71
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA / LTE	van / 42 Mbps / 5,76 Mbps / 1200 Mbps
	LTE	Cat.18
	IrDA / Bluetooth	nincs / 5.0 (A2DP, aptX, aptX HD, LE, LDAC)
	WiFi	802.11a/b/g/n/ac/ad (dual band, HotSpot, Direct, Miracast, WiGig)
	USB	USB 3.1 (Type-C, MTP, OTG)
	Push-to-talk / RSS	nincs / nincs
	GPS	van (GPS (L1+L5), Glonass, BeiDou, Galileo (E1+E5a), SBAS)
	NFC	van
	Alapfunkciók
	Profilok	néma/rezgés
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	nincs / nincs
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 9 (Pie)
	WAP / HTML böngésző	nincs / van
	E-mail kliens	van
	Játékok	telepíthetők
	Valutakonverter	telepíthető
	Extra szoftverek	ASUS Data Transfer, WebStorage, Időjárás, Témák, Játékközont, Gamevice Live
	Multimédia
	Fő kamera	48 megapixel Sony IMX586, f/1,8, dual pixel, kéttónusú LED segédfény + 13 megapixel, f/2,4 11 mm ultraszéles
	Másodlagos kamera	24 megapixel (f/2,2 rekeszérték, képernyővillanó), szoftveres portré mód
	Videófelvétel	4K (30, 60 fps), 1080p (30, 60, 240 fps), 720p (30, 480 fps)
	Zenelejátszó szoftver	van
	Hangszínszabályzó	Audiovarázsló
	FM-rádió	van
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	6000 mAh-s lítium-polimer
	Egyebek
	3,5 milliméteres jack, fénymérő, közelségérzékelő, ujjlenyomat-olvasó, gyorsulásmérő, giroszenzor, iránytű, értesítési LED, hang- és mágneses szenzor, légnyomásmérő, sztereó multimédiás hangszóró