Külső
A dizájn minden elektronikai terméknél egy fontos kérdés, az Apple ennek megfelelően mindent meg is tett azért, hogy új portékája szebb legyen, mint a konkurensei, meg persze híres elődje. Egyik részről nem volt nehéz dolguk, hiszen már az első iPad is gyönyörű volt, viszont pont emiatt biztos, hogy kellett is törniük egy kicsit a fejüket. A táblagépek alapvetően ugyebár úgy néznek ki, hogy van rajtuk egy kijelző, ami elfoglalja az egész előlapot, és... nagyjából ennyi. Ha egyet láttál, láttad az összeset. De túljártak a piac eszén, ugyanis rágyúrtak arra a két dologra, amire a konkurens gyártók egy része nem szokott: a minőségi anyaghasználatra és a vékonyságra. Az eredmény egyszerűen lenyűgöző.
Az iPad 2 "vastagsága" 8,8 milliméter, ami még mobiltelefonoknál is figyelemre méltó, nemhogy egy efféle masinánál. Az előd ugyebár 13,4 milliméteres volt, úgyhogy jócskán faragtak a dolgon, ez technológiai szempontból igencsak figyelemre méltó, le a kalappal a mérnökök munkája előtt. Annyira komoly eredmény lett ez, hogy például a Samsung mérnökeit vissza is kényszerítette a tervezőasztalhoz ez az adat, hogy a Tabet még vékonyabbra nyomják össze. Más dolog viszont nem igazán történt, az előlap legnagyobb részét továbbra is a 9,7 hüvelykes képtálójú, 768 x 1024 pixeles felbontású, ledes háttérvilágítású, IPS technológiát használó TFT-panel foglalja el, mely körül egy relatíve vékony, modelltől függően fekete vagy fehér színű keret fut körbe, mely a programok háttérbe rakása mellett más dolgokra is használható kör alakú gombot is megában foglalja. Meg persze ide került az előlapi kamera is, mely VGA felbontású állóképek és szintén VGA mozgóképek felvételét teszi lehetővé, fölötte pedig bizonyos szögből nézve észre lehet venni a fényérzékelő szenzort. Maga a kijelző egyébként döbbenetesen jó képminőséget nyújt, betekintési szöge szinte végtelen, színei élénkek, a mozgóképet folyamatosan jeleníti meg, napfényben pedig jól olvasható. Igaz, ez utóbbi tényen erősen ront a nagyon tükröződő előlapi plexi, magát a panelt hiába lehet(ne) látni, ha az előtte lévő anyag ennyire csillog. Viszont a hölgyek simán sminkelhetnek a segítségével.
A hátlap fémből készült, de szerencsére nem a tükörszerű aluminiumból, ami két hét használat után két évesnek néz ki, hanem a "matt" verzióból, ami nem csak szép, hanem egyben strapabíró is. A bal felső sarokban egy 720p-s HD-videók felvételére szolgáló kamera kapott helyet, középtájon egy méretes almát láthatunk, a bal alsó sarokba pedig a hangszóró került. Ha már az Apple állandóan felhasználói élményről beszél, akkor ezúton fel is tenném a kérdést, mely valószínűleg nem csak az én fejemben fogalmazódott meg: miért csak egy hangszóró van? Marha idegesítő, hogy videónézésnél vagy akár játéknál az egyik fülünkben erősebben halljuk a hangokat, komolyan mondom, emiatt nem is használtam kihangosítva a gépet. Nem baj, az iPad 3 már remélhetőleg sztereó hangszórópárt fog kapni.
Oldalsó részekről a szó klasszikus értelmében nem beszélhetünk, mivel a 8,8 milliméteres vastagság és a lekerekítés miatt az oldalt lévő területek olyan hatást keltenek, mintha a hátlaphoz tartoznának. Viszont ettől függetlenül vannak rajtuk cuccok, felül például a bekapcsológomb és a 3,5 milliméteres fülhallgató kimenet, jobbra a készülék némítására szolgáló pöcök és a hangerőszabályzó gombpáros, alul pedig az Apple saját szabványú adatcsatlakozója, a Dock Connector. Lehet fanyalogni a microUSB hiánya miatt, de tény ami tény, az Apple megoldása is nagyon elterjedt, a kiegészítők ugye ezt használják, úgyhogy várható volt, hogy ezen nem változtatnak.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
