Funkciók, üzemidő, végszó
A mindig látható óralapon a választott stílustól függően megjelenhet az idő, a megtett lépésszám, a lesportolt kilométer, az elégetett kalória és az akkumulátor állapota. A főoldal ugyanakkor nem interaktív, azaz nem lehet a futó figurára lépve indítani az edzést vagy az lépésszámra bökve megnézni a statisztikákat. Alulról simíthatók fel az értesítések, amelyek aztán jobbra húzva tüntethetők el. A telefonos notikon túl a napi időjárás-jelentés, a lustasági figyelmeztetés és hasonló infók jelennek meg, egész határozott rezgéssel kísérve (az erőssége állítható). Felülről az alapvető rendszerdolgok érhetők el (az aktuális időjárás és helyszín, a hátralévő üzemidő normál és sporthasználattal, a néma mód bekapcsolása, a kapcsolati beállítások, a szoftverfrissítés, plusz a vibráció, a néma mód időintervalluma, a repülőgép mód és a viselés – bal vagy jobb kéz – opciói).
[+]
Az óralapról balra simítva az alapvető (de variálható) alkalmazássorrend a következőképpen néz ki: a napi lépésstatisztikák, a pulzusszám (lehet kérésre és folyamatosan is mérni), a zene (csak az óráról játszik le, a telefont nem kezeli), az időjárás, az iránytű (duplán megérintve a légnyomás), a stopper és az alvásstatisztikák (ez utóbbit se vegyük tudományos pontosságúnak). Az óralaptól jobbra húzva indítható az edzéskövetés. Választható futás, terepfutás, gyaloglás, futógép, kerékpározás és szobakerékpár, az egyes edzések adatait pedig ugyaninnen lehet visszanézni, részleteiben. A Pace-ben rejlő potenciált mutatja, hogy mintegy félperces műholdkeresés után egész pontosan rögzíti a GPS az útvonalat (7,5 kilométeren 100-200 méteres különbséggel a valósághoz képest), serényen a pulzusszámot, terepfutáskor pedig nem csak a megtett távot, a tempót és a szokásos dolgokat (kilométerenkénti rezgéssel, Bluetooth fülesen hangos értesítéssel), de a szintkülönbségeket is.
[+]
Tényleg remek, hogy telefon nélkül megkapom az utat és a hegyi futásom összes releváns információját, annál fájóbb viszont, hogy ezek a Strava szinkronizálás kivételével az órán maradnak. Ha a Huami csapata a Pace mögé rak egy komoly, online (webes felületről) is elérhető, Google Fitbe beépülő, automatikusan (akár WiFi-n) szinkronizáló adatbázist, meglehetősen profivá válhat a termék okosoldalról, egyelőre viszont csak egy pofás aktivitáskövetőről lehet beszélni, csupa hasznos órafunkcióval, de azért fenntartásokkal a pontos mérések tekintetében.
[+]
A 280 milliamperórás lítium-polimer telep a leírás szerint öt nap normál (értsd: szenzorokat is bevető) használatot és 11,5 nap „órahasználatot” bír (értsd: a legtöbb funkció nem használatát). A saját tapasztalat inkább négynapos vegyes működés egy töltésről, folyamatos értesítéskijelzéssel, mindig aktív (de csak pár perce bekapcsolt háttérvilágítású) kijelzővel és napi egy-egy, 60 perc körüli futással (a GPS és a pulzusmérés ilyenkor bátran fogyaszt). Kis zenehallgatás és az alvásstatisztikázás is beletartozik ebbe, no meg a folyamatos, telefonos adatkapcsolat, ami így együttvéve tiszteletreméltó eredmény, ha az egy-két napot bíró okosórákkal vetjük össze. Persze sok, akár pulzusmérős, nem a kijelzőre rámenő aktivitásmérő bírja ennél jóval tovább, úgyhogy ebből a szempontból a Pace valahol középen helyezkedik el. Nyilván a nap 24 órájában aktív pulzusmérés a négy napot is megnyirbálja.
[+]
Az Amazfit Pace kellemes áron ajánl IP-védett, színes kijelzős, egész jó üzemidejű és minden hardveres jóval felszerelt aktivitáskövetést. Szuper, hogy 50 ezer forintért el lehet szakadni a telefontól és GPS-es követéssel statisztikázni a kerékpározást vagy akár az erdei futást, a napfény alatt remekül látható kijelzővel, óráról történő Bluetooth zenehallgatással és számos (nem mindig pontos) adatrögzítéssel. Az értesítéskijelzés viszont erre korlátozott (kijelzésre, nincs válaszadás), a telefonos notikat törölni csak az óráról lehet, és ahogy haladunk a mobilos kapcsolat felé, úgy világlik ki a Pace döntő hibája. A statisztikák teljes valójukban, a jelen variáns esetében ugyanis semmilyen globális adatbázisba nem szinkronizálnak, pedig pont ez volna a lényeg, egy mindenhonnan elérhető rendszerbe automatikusan feltölteni a mozgás-, az aktivitás és alvásadatokat. A futás stravás exportja is félmegoldás, a hegyi futás például át sem megy és az edzésfájlok megosztása sem opció, hogy más alkalmazásba kézzel importálja az ember.
[+]
A nappal jól látható kijelző árnyékban vagy szobabelsőben már nehezen leolvasható, egészen estig várni kell, hogy a gyenge háttérvilágítás meghozza a szemkímélő segítséget. Összességében pedig, bár az óra pofás és jól egybe lett téve, a plasztik házzal és kerámia bevonattal komolyabb ütésállóságra nem vennénk mérget, és mivel a Pace nem egy bővíthető rendszerű, interaktív okosóra, aktivitásmérőként mindenképpen a testesebb darabok közé tartozik. Nyilvánvalóan sokat lendíthet az EU-s Amazfit óra szekerén, ha/amikor a teljes statisztikázott adatcsomagot szinkronizálni lehet a telefonra, mi azonban nem a jövő és a benne rejlő potenciál alapján rittyentünk végszót, egyelőre pedig a Pace egy leláncolt oroszlán. Csatlakoztatott kütyüként sokkal működőképesebb volna Android Wear rendszert futtatva, persze ott mások a hardveres (és így a pénzügyi) követelmények, a Xiaomi/Huami sem szalad a Google-házasságért. Aktivitáskövetés oldalról pedig egy Garmin vagy Polar nyújt komplettebb, megbízhatóbb kütyücsaládot, nagyobb adatbázissal. A Polar M400 például már a sokkal pontosabb szívritmuspánttal is hasonló áron van, noha jóval kevésbé látványos, nincs színes kijelzője és bár képes bizonyos értesítések megjelenítésére, nincs benne rezgőmotor. Az is igaz, hogy mindkét gyártó többet kér jobban felszerelt modelljeiért, így számunkra marad a kíváncsiság, hogy mit tud majd az esetleges Pace 2, avagy a mostani, feljavuló mobilos háttérkörnyezettel. Addig a tetszésünket tudjuk kifejezni, a fenti fenntartássokkal.
 |
| Amazfit Pace |
Bone123
A tesztkészülék az Eustock jóvoltából jutott el hozzánk. Vásárláshoz kérem, kattintson ide!
A cikk elkészítését a Telenor Hipernet Blog támogatta, ahol további mobilos érdekességekről lehet olvasni.
