Adatkommunikáció, üzemidő, végszó

A Redmi Note 4 snapdragonos változata egy micro- és egy nanoSIM-et fogad be dual standby technológiával, teljes hazai 4G támogatással, 300/50 Mbps-os átviteli rátával, beszélgetési oldalon jófajta minőséggel. A hangszóró elég tisztán és erélyesen szól, viszont nem ideális, hogy csak négy állásban szabályozható. A másik oldalon sem volt sok panasz, de azért a kristálytisztától messze van a minőség. A WiFi kétcsatornás, átlagos érzékenységgel, 802.11a/b/g/n szabvánnyal, Directtel és hotspottal. A Bluetooth 4.1-es (A2DP, HÍD, LE), az USB 2.0-s (microUSB, MTP). A földi antennák és routerek mellett a GPS, a Glonass és a BeiDou műhold-csoportok segítenek a gyors és pontos pozicionálásban, Galileo támogatás nincs, ahogy NFC sem. Van viszont iránytű, infra, gyorsulásmérő és giroszkóp.

A fém (és szépen rejtőzködő műanyag) ház alatt méretes telep lapul [+]

A 4100 mAh-s telep és a roppant takarékos SoC annyira jó kombináció, hogy azon már csak egy AMOLED kijelző tudott volna javítani, de ne legyünk telhetetlenek: így is kitűnő a helyzet. Simán összejöhet 8-10 órás képernyőidő kétnapos töltési ciklussal, vagy 7-8 órás három napossal. Aki meg nekiállna 150 niten netezni, egy töltéssel 20 órán át böngészhet, videózni pedig 12,5 órán át tud. A telep a játékot is jól bírja, viszont amilyen lassan merül a Note 4, annyira sok türelem kell a feltöltéséhez: bő 3 óra a mellékelt, 2 amperes adapterrel. Az mindenesetre mosolyt csalhat az arcra, hogy amikor a méregdrága készülékek tulajdonosai egy roppant intenzív, 4G-vel, GPS-szel és fotózással tarkított napon az esti töltésig való működésért fohászkodnak, ezt a phabletet gyakori nyomogatás mellett is legfeljebb csak a következő naplementekor kell töltőre helyezni. Ráadásul még alapvető akkumulátorkímélés is bekapcsolható, plusz a háttérben rakoncátlankodó alkalmazások és folyamatok is kilőhetők, bár szerencsére kérdezés nélkül a MIUI nem jár így el. Nem is kell neki.

Nagyra vágyóknak a Redmi Note 4 (felül), kis méretben gondolkodóknak pedig a Redmi 4X lehet jó választás [+]

Valamit valamiért: a Redmi Note 4 másik, Helio X20-as variánsa erősebb hardveresen, ami a játék közben is megmutatkozhat, ám garantáltan nem bírja addig az akkumulátora, mint a tesztkörök végén is vígan elfutó Snapdragon 625-ös. A hosszú üzemidő adta előny még akkor is vállalható, ha a Snapdragon 650-es Note 3 Pro erősebb volt és majdnem addig bírta, csakhogy itthon 15 ezer forinttal drágábban nyitott. 60 ezerért ez a Redmi kitűnő vétel a méretes telefonok piacán, és még ha létezik is vékonyabb káva, jobban optimalizált (és egyáltalán: fejlettebb) kamera, frissebb Android vagy kevésbé csúszós borítás, kritikus hibája vagy telekommunikációs hiánya a Note 4-nek nincsen.

Oké, ma már akad Type-C csatlakozás és villámgyors töltés, hallottunk szebben szóló multimédiás hangszórót, és egy Redmi 4X-et egyszerűen kényelmesebb fogni vagy hordozni (ez is itt lapul amúgy a zsebemben), jobb phabletet, ennyiért viszont nehéz mondani. A minőségi anyaghasználat, a kicsit karakteresebb küllem, az éles és fényes kijelző, a gyors biometrikus azonosítás és a magyarított, rendszeresen frissülő MIUI együttese is azt mutatja: essen bár be a Mobilarena ajtaján kismillió feltörekvő márka hangzatos ajánlata, csak az pár nap használat konklúziója, hogy a tapasztaltabb, tradicionálisabb gyártók tudnak igazán kiemelkedő, kevés sebből vérző mobilokat összerakni. A Xiaomi ma már közéjük tartozik, és aki szerint egy kép többet ér ezer szónál, annak következzék az alábbi:

Xiaomi Redmi Note 4

Bone123

A tesztkészülék az EuStock jóvoltából jutott el hozzánk. Vásárláshoz, kérem, kattintson ide!

A cikk elkészítését a Telenor Hipernet Blog támogatta, ahol további mobilos érdekességekről lehet olvasni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!