Kamerák, multimédia

A Galaxy S20 hátlapján három, míg a Galaxy S20+-én négy kamera van, elsőként tehát tisztázzuk ezt a képalkotási szempontból egyáltalán nem nagy különbséget: egy 0,3 megapixeles ToF 3D kamera különbözeti meg a két eszközt. Ami azt illeti, összehasonlítva aligha lehet azt látni, hogy a sima változat portréi ügyetlenebbek, csúnyábban vágottak lennétek, legfeljebb fókuszálási és feldolgozási sebességben lehet valamit észrevenni az arcképek készítésekor, ha nagyon figyelünk.

A Galaxy S20+ egy darab ToF kamerával több a kistesónál [+]

Lényegében tehát a két mobil hátlapi kamerarendszere megegyezik, és az S20 Ultrával ellentétben nem száll bele az újból kirobbant megapixel-háborúba. A főkamera 12 megapixeles képeket készít, f/1,8-as apertúrájú lencséjével, optikai képstabilizálásával, 1,8 mikronos szenzorpixelével és Dual Pixel autofókuszával remek társ a mindennapi használat során, hagyományos mobilos látószöggel. Aki nagyobb felbontású képeket szeretne, az valamennyivel szűkebb látószöget kap, 64 megapixelből dolgozik ugyanis a telefotó lencse, ami teljes felbontáson ugyan a 2x-es nagyítást sem mutatja a főkamerához képest, de 3x-os hibrid optikai zoomja még abszolút vállalható fotókat készít mobilos mércével. A harmadik egység 12 megapixeles, f/2,2-es, 13 milliméterre átszámolható gyújtótávolsággal, leginkább hangulatfotókhoz és szuperstabil videókhoz.

A főkamera legnagyobb ütőkártyája a megbízhatóság: a 12,2 megapixeles képek szinte fényviszonyoktól függetlenül jól mutatnak, hangulatosak, van rajtuk elég részlet, stimmel a fehéregyensúly és az esetek túlnyomó többségében a fókusz is rendben van, mindezt teljesen automata módban. Még kezdőbbek számára van Okos felvétel mód, ami még az exponálógomb használatát sem követeli meg a felhasználótól: a tárgy körül mozgatva a keresőt automatikusan lő néhány képet és klipet az algoritmus, ezeket pedig utólag tudjuk válogatni, akad köztük olyan is, amit a témához megfelelő filterrel színez a rendszer. Aki tehát az iPhone-os élményhez legközelebb álló, egyszerű és univerzális kamerát keres, annak továbbra is jó választás egy ilyen Galaxy csúcsmobil, Pro módban pedig az összes szokásos extra beállítás rendelkezésünkre áll, más kérdés, hogy ilyen automatika mellett valószínűleg kevesen érzik majd szükségét az exponálás előtti finomhangolásnak.

Az akár 64 megapixeles (linkre kattintva teljes méretű, 21 MB-os fájl töltődik be!) fotók készítésére is alkalmas, de sokkal inkább a 3x-os hibrid zoomjával ékeskedő kamera fotói láthatók fent. Érezhető, hogy a rendszer 3X-os zoom mellett éri el a legjobb teljesítményét, ez bizonyos esetekben már soknak is tűnik, a szűk látószög mellé pedig kissé virtuális, vágott hatású a nagyítás, főleg a mélység-élesség tekintetében. A részletekkel, a vonalélességgel, a dinamikával nincs gond, ráadásul gyengébb fényviszonyok közt sem kell túlzott zajosodástól vagy zavaró túlélesítéstől tartani, széleken történő lencsetorzítástól pedig még ennél is kevésbé, figyelni kell viszont a fókuszálásra, ami sokszor érintéses interakciót kíván a megfelelő élességhez.

Részletesség szempontjából a 12 megapixeles nagylátós kamera marad el a másik kettőtől, a szűk fókusztartományon kívül nagyon képlékenyek a fotók, a széleken látható a torzítás, itt-ott felbukkan a kromatikus aberráció és a dinamika sem tökéletes mindenhol, vannak azonban olyan témák, amiket kifejezetten hangulatos megörökíteni egy ilyen óriáslátóval, egyszerű képmegosztáshoz pedig teljesen elég ez a minőség, hiszen amíg nem nagyítunk bele, addig a hibák jelentős része nem feltűnő, és szerencsére este is tud vállalható képeket produkálni az egyébként f/2,2-es optikával szerelt rendszer.

[+]

A fent látható portré direkt a ToF-szenzor nélküli, sima Galaxy S20-szal készült, ToF-es párja az Ultráról készült tesztünkben látható, általános véleményünk szerint nem bír komoly jelentőséggel a 0,3 megapixeles szenzor a Galaxy S20+ esetén sem. A fókusz lehetne egy fokkal gyorsabb és magától értetődőbb a portréknál, de ezen kívül remekül örökíti meg az arcképeket még az alapszintű Galaxy S20 is. Szintén rendben van a 10 megapixeles, f/2,2-es, kameralyukba ágyazott szelfiegység az opcionális képernyővillanóval, íme egy nappali és egy esti példa ezekre.

A belépő szintű Galaxy S20-ak is kaptak 8K videófelvételi lehetőséget, de mivel nincs ehhez 108 megapixeles főkamerájuk, így a 64 megapixeles maximumú másodlagos egységet használják ennek rögzítéséhez. 24 fps sebességgel és a jelenlegi átlagos megjelenítőkkel egyértelmű, hogy ez a funkció csak afféle demonstráció, nyilván a Samsung is érezheti, hogy miközben egyik oldalról (és tök jogosan) a 120 Hz-es kijelzőfrissítést reklámozzák, addig a 24 képkocka/másodperces mozgóképek kevésbé jelentenek mindennapi alternatívát.

A mindennapokra ott van akár 4K, 60 fps-sel, de ez rendesen megdolgoztatja a képfeldolgozót, illetve a lejátszókat is, érdemes lehet 4K esetén 30 fps-nél, de kicsit még inkább Full HD-n maradni, ahol optimális a részletesség, van szuperstabilizálás és szabadon váltogatható a látószög. A profi kameramódban az érzékenységet, a záridőt, a fókuszt, a fehéregyensúlyt, illetve a telítettséget és a kontrasztot is lehet babrálni, viszont az expozíció-korrekciót nem. A felvett sztereó hang élénk, jó minőségű, a zaj pedig kellemesen van szűrve.

[+]

Videólejátszás terén gyakorlatilag nincs hardveres gát, 4K-s videókat minden további nélkül lehet mindenféle minőségben nézni, szélsőséges esetben a 8K is ráereszthető. Van HDR10+ támogatás, akár YouTube-on is, a gyönyörű képi világhoz pedig kellemes minőségű sztereó hangszóró társul, minimális bal-jobb csatornás differenciával, elfogadható mélyekkel és értelmesnek nevezhető hangtartományban. A jól ismert AKG-fülhallgató Type-C csatlakozót és értelemszerűen beépített digitális-analóg konvertert kapott, zenei minősége a gyári fülesek közül kiemelkedő, vannak különféle méretű gumiharangok is hozzá, egy dolog viszont hiányzik, ez pedig a jack átalakító.

[+]

Az európai Galaxy S20-akban nincs FM-rádió, zenelejátszási téren pedig a Spotify vagy YouTube Music szolgáltatásokra alapozhatunk a gyári repertoárból, belső zenehallgatás csak fájlkezelőből jut egészen addig, amíg le nem töltjük a természetesen ingyenes Galaxy zenelejátszót a Samsung áruházából, vagy be nem szerzünk egy alternatívát a Play Áruházból.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!