Nokia 2.2 - időutazás

Modern AI-funkciókkal hirdetik, teljesen friss Android rendszer fut rajta, összességében mégis múltidéző az összkép.

Bevezető, külső, kijelző

Idejét sem tudom, mikor találkoztam utoljára olyan tesztkészülékkel, amit a csomagból való előszedés után nem lehetett azonnal bekapcsolni, hanem előbb a gondosan különcsomagolt akkumulátort kellett a hátlap lepattintása után behelyezni. Feltűnően könnyű volt a termék, szóval gyorsan rájöttem a turpisságra, de bennem tényleg rég eltemetett emlékeket idézett fel ez a korábban rutinszerű mozdulatsor, és ahogy elkezdtem végiggondolni a múltat, a 2015-ös Gigabyte GSMart Essence, az alaplapokról ismert cég eddigi utolsó mobilos próbálkozása jutott eszembe, mint legfrissebb emlék. Hirtelen meglepettségemre Bog még rá is kontrázott egy kissé gúnyos BL-4C? kérdéssel, de persze szó sincs arról, hogy a HMD-nél kinyitottak volna egy régi raktárat, a 3000 mAh-s akkumulátor a HQ510 nevet viseli.


[+]

Akkumulátoros téren erős a visszalépés tehát a 2.1-be fixen épített, 4000 mAh-s telephez képest, és sajnos a Nokia 2.2 összességében formaterve is sokkal inkább hasonlít egy bármilyen kínai, zongoralakk-fekete szappantartóhoz, mint az előd, ami ha kicsit egyszerű módon is, de hozta a Nokia sajátos, letisztult vonalvezetését és kellemes fogású matt felületeit. A vaskos kávák mellett alkalmazott, mélyen benyúló félkör-noccs szintén inkább fájdalmas, mintsem modern, és sajnos hiába egy jól elhelyezett Google Assistant-gomb a bal oldalon, ha nekünk ez még mindig nem hoz elő többet egy bővített keresőfelületnél.


[+]

Magáról az összeszerelési minőségről egyébként nem mondhatunk rosszakat, a plasztik-üveg kombináció gyártási minősége jó, nincs recsegés-ropogás, a gombok nem lötyögnek, nyomáspontjuk határozott, és a kijelző háttérvilágítása is mindenféle összeragasztási anomália nélkül meg van oldva. Sajnálatos, hogy az új modellből kispórolták a sztereó hangzást, és csak a hátlapra helyezett, tehát asztalra helyezéssel valamelyest letakarható hangkeltőt használja multimédia lejátszására a mobil, ahogy a microUSB-csatlakozó sem épp a jövőből jött, hiába ígérnek egyébként 2 évnyi verziófrissítést és 3 évnyi biztonsági frissítést az Android One rendszerhez. A dobozban a készüléken kívül egy töltőadaptert és egy USB-kábelt talál a felhasználó, a fülhallgatót pedig mindenki oldja meg maga, ha már odafenn ott van a jack csatlakozó - gondolta a HMD, és szinte minden más gyártó is ebben a kategóriában.

Kijelző-teszt (a táblázat szétnyitható)
Mérés Nokia 2.2 Redmi 7 Honor 8A Nokia 3.2 Huawei P Smart 2019
Képátló 5,71 hüvelyk 6,26 hüvelyk 6,09 hüvelyk 6,26 hüvelyk 6,21 hüvelyk
Felbontás 720 x 1520 720 x 1520 720 x 1560 720 x 1520 1080 x 2340
Technológia IPS LCD IPS LCD IPS LCD a-si TFT IPS LCD
Fehér fényerő 417 nit 468 nit 517 nit 419 nit 458 nit
Fehér fényerő (min.) 3,0 nit 4,7 nit 3,1 nit 3,1 nit 2,1 nit
Fekete fényerő 0,28 nit 0,21 nit 0,41 nit 0,36 nit 0,39 nit
Kontrasztarány 1488:1 2232:1 1261:1 1165:1 1171:1
Színhőmérséklet 8348 K + kézi 7289 K + kézi 7612 K + kézi 7410 K + kézi 7834 K + kézi

Hogyan mérjük a kijelzőt?

5,71 hüvelyken 720 x 1520 pixelt jelenít meg a mobil, a technológia IPS, jónak számító fényerővel és kontraszttal, viszont érdemi láthatóság szempontjából kissé korlátozott betekintési szögekkel. Az érintésérzékelés minősége jó, viszont maga az előlap hajlamos meghajlani annyira, hogy egy erősebb ujjbegy-nyomásra torzulnak a színek, az előd üvegfelülete jelentősen strapabíróbb volt. A notch az 5 megapixeles szelfikamerán kívül semmit nem tartalmaz, az értesítési led hiányát az értesítéskor felvillanó, fekete hátterű kijelzőfelület próbálja feledtetni.


[+]

Jobb oldalt bekapcsológomb, illetve hangerőszabályzó páros várja az utasításokat, balra került a Google-gomb, az alsó és a felső oldal pedig a microUSB és a 3,5 milliméteres jack csatlakozón osztozkodik. Még zajszűrő mikrofon sem látható sehol a készülékházon. A kártyákhoz való hozzáférés értelemszerűen a hátlap levételével lehetséges, viszont az akkumulátort nem kell hozzá kivenni.

Helio A22, Android One, szoftverek

A magyar piacon jellemzően a 2/16 GB-os változatot lehet megvenni, hozzánk is ilyen példány jutott el. Ez nem csak azért szomorú, mert a bekapcsolás után már azonnal csak 9 GB-unk marad, hiszen a tárhelyet microSD-vel bővíthetjük, sokkal fontosabb, hogy csak a 3/32 GB-os változat tudná megugorni a Google-féle Android Enterprise Recommended státuszt, ami a vállalati szegmensben fontos lehet. Hardveresen egyébként nincs más eltérés a modellek között, a Nokia 2.2-ben a MediaTek Helio A22 teljesít szolgálatot, mely négy 2 GHz-es Cortex-A53 processzormagot és az IMG PowerVR GE8320 grafikus gyorsítót kombinálja a TSMC 12 nm-es node-ján, nagyon visszafogott teljesítménnyel, de mellette alacsony fogyasztással és szinte észrevehetetlen melegedési hajlammal.

[+]

Teljesítmény-teszt (a táblázat szétnyitható)
Benchmark Nokia 2.2 Redmi 7 Nokia 3.2 Huawei P Smart 2019 Honor 8A
Rendszerchip Helio A22 Snapdragon 632 Snapdragon 429 Kirin 710 Helio P35
AnTuTu Bench. 7.x 63763 pont 103377 pont 63962 pont 131720 pont 77863 pont
Geekbench 4 (single/multi) 855 / 2545 pont 1250 / 4246 pont 855 / 2449 pont 1531 / 5398 pont 830 / 3999 pont
GFXBench Car Chase onscreen 3,4 fps 7,7 fps n/a 6,5 fps 3,9
GFXBench Car Chase offscreen 2,0 fps 3,9 fps n/a 7,7 fps 2,5
GFXBench Man. onscreen 12 fps 20 fps 10 fps 18 fps 16 fps
GFXBench Man. offscreen 6,6 fps 11 fps 5,3 fps 21 fps 9,9 fps
AndroBench Sequential Read 271,25 MB/s 310,04 MB/s 273,87 MB/s 285,85 MB/s 275,30 MB/s
AndroBench Sequential Write 22,39 MB/s 87,85 MB/s 60,27 MB/s 196,37 MB/s 79,97 MB/s
AndroBench Random Read 31,78 MB/s 86,58 MB/s 21,62 MB/s 45,91 MB/s 58,99 MB/s
AndroBench Random Write 5,97 MB/s 17,77 MB/s 8,06 MB/s 68,90 MB/s 20,46 MB/s

A HMD is tartja magát az Android One-féle frissítési ütemtervhez, tehát a telefon megjelenésétől számított két évig számíthatnak a felhasználók friss Androidra és három évig érkezni fognak a havi biztonsági frissítéseket. Tesztünk pillanatában a júliusi csomag volt aktív az Android 9.0-n, viszont a rendszersebesség sajnos döbbenetesen lassú volt. Saját, gyártói kezelőfelülettel is láttunk már gyorsabb androidos mobilt ugyanezzel a teljesítményszinttel, ám a hiba nem a rendszerben keresendő, hiszen az animációk aránylag gyorsak, a lapozgatás is flottul működik, viszont ha bármit meg kell nyitni, be kell tölteni, elő kell rántani a memóriából, akkor sokat fogunk várni mindenre, különösen idegesítő ez akkor, ha valamit gyorsan szeretnénk lefotózni, vagy nagyon elő akarunk keresni a galériából valamit. A belső tároló random olvasása tűnik a leggyengébb láncszemnek a szintetikus tesztek alapján, és ez a fenti példák alapján a mindennapokban is érhető.

[+]

A legegyszerűbb Gboard-klaviatúra képes akadozni, aki az átlagnál csak egy egész kicsit gyorsabban gépel, azt borzasztóan idegesíteni fogja a sokszor egyszavas lemaradás, az alkalmazásokból pedig sokkal inkább illik a Lite verziót telepíteni, így összességében sokkal közelebb áll az élmény az Android Góhoz, mintsem az Android One-hoz. Az alapszolgáltatásokon kívül gyakorlatilag semmi nincs a készüléken, a rendszer vezérlése pedig kizárólag a középen kapszulás, bal oldalt visszagombos megoldás tud lenni, nem lehet variálni, sem hagyományos háromgombos, sem pedig teljes kijelzős gesztusvezérlős móddal.

[+]

Van a már korábban említett Google Segéd gomb, ami viszont nem konfigurálható, csak kikapcsolni lehet, zárképernyő után egyébként ez mindig a keresőoldalra visz, egyébként csak a kijelzőt villantja fel. Bekapcsolhatjuk, hogy a telefon asztalról való felemelése is villantsa a kijelzőt, többek közt azért, mert értesítési led egyáltalán nem jutott az előlapra. Nincs egykezes mód, a kétlépcsős értesítési felületért pedig minden esetben a telefon tetejéig kell nyúlnunk, legalábbis a következő Android-verzióig biztosan.

[+]

A gyári alkalmazáslista a Google értelemszerű szoftverein és az alapfunkciókon kívül tartalmaz egy fájlkezelőt, egy FM-rádiót, illetve egy Nokia Care-alkalmazást, amit Support néven találunk meg. Az Android Pie-féle Digitális jóllét (szó szerint idézve) adott, bár ha valaki ennek a mobilnak is rá tud függni a nyomkodására, ott már jó eséllyel komoly a baj. Lazítás címszóval ütemezhetünk alvásidőt, ilyenkor automatikus szürkeárnyalatos mód és automatikusan kapcsolódó ne zavarjanak mód is rendelkezésre áll, ennek nyilván van értelme, csakúgy, mint a kékfény-szűrőnek az esti órákhoz.

Kamera, multimédia

A Nokia 2.2 ligájában soha nem lehetett csúcsminőségű kamerát elvárni, így nyilván ez esetben sem a leglelkesebb mobilfotósok számítanak célközönségnek, arra viszont nem számítottam, hogy két perc alatt fel tud majd bosszantani a szoftver. Az első néhány próbálkozás végeredményeként a cipőm elmosott változatát láttam viszont mindenféle formában, mindezt úgy, hogy exponálásra a végén már 5-10 másodpercet adtam a rendszernek. Ez a teljesen automatikus, alapértelmezett mód, ami az automatikus HDR-t erőlteti állandóan, és ennek megfelelően sokszor 20 másodpercig exponál, de közben persze kiírja, hogy tartsuk mozdulatlanul a készüléket. Ez volt az a pont, ahol kikapcsoltam a HDR-t, és azon kezdtem el gondolkodni, hogy ez vajon minden felhasználónak egyértelmű lesz? A kérdés nyilván költői volt, de arra már talán soha nem kapunk választ senkitől, hogy kvázi nem működő funkciókkal miért kell agyonvágni egy kameraszoftvert.

[+]

A HDR elfelejtése után egyébként könnyen használhatóvá válik minden, akár 2 másodpercre redukálható az expozíció, egyébként pedig egyszerű a szoftver, ahogy azt egy olcsó mobilnál el is fogadjuk, nekem nem hiányzott a sem a kézi mód, sem a milliónyi egyéb beállítás. A többségnek bőven elég lesz a vaku, az időzítő, az arcszépítés, a kompozíciós segédrács meg a panoráma, de egyébként ezeken kívül még van Google Lens-támogatás is. A szimpla hátlapi kamera 13 megapixeles, az f/2,2-es blende már sejtet valamit a dinamikáról, autofókusz van, de kissé lassúcska, ahogy az automatikus fénymérés is.


[+]

Kettős érzések fogtak el minket az állóképek böngészése közben. Ha ideálisak a fényviszonyok, a Nokia 2.2 szép színekkel bíró, a maga kategóriájában ítélve részletes és éles képeket tud csinálni korrekt fehéregyensúllyal és megfelelő dinamikával, ha viszont kicsit több vagy kevesebb a fény a tökéletesnél, azonnal meghal a dinamika, feltűnővé válik egy csomó lencsehiba (torzítás, kromatikus aberráció, stb.) és elmozdul az ideálistól a fehéregyensúly is, egy-két tesztfotó tényleg tragikusnak minősíthető, pedig minden témáról több fotót is próbáltunk lőni, a lehető legstabilabb kézzel és a lehetőségeken belül optimális beállításokkal. Éjszaka ugyanez a helyzet, vannak botrányosan rossz fotók, de egy-két kép tényleg tud sikerülni, a Parlamentet például egészen jól megörökítette naplemente után is a rendszer.

A legfeljebb Full HD-s videófelvételre nagyjából annyit lehet mondani, hogy egy leheletnyivel több a semminél, de túl sokszor biztosan nem fogunk élni a stabilizálás és zajszűrés nélküli, akadozós, rendszeresen fókuszproblémákkal küzdő, mono hangú rövidfilmekhez utat adó lehetőséggel.

[+]

A gyárilag telepített Play Zene előadók, albumok, dalok, műfajok és listák szerint rendszerezi a helyben tárolt vagy a Google előfizetéshez tartozó audiotartalmakat, van hangszínszabályzó is, de persze bármilyen egyéb szoftver is bevethető. A multimédiás hangszóró hangos, de nem túl jó minőségű, érdemes viszont a 3,5 milliméteres jack csatlakozót használni, ami valóban értelmezhető zenei élményhez tudja juttatni a felhasználót. A gyári videolejátszó az alapvető videóformátumok lejátszásán kívül nagyjából semmit nem tud, mindezt 1080p-ig. Utólagos lejátszóval bővíthető a kör mindenféle kodekkel, feliratfájllal és hangsávval, viszont felbontásban aligha lehet feljebb menni. Streamelés esetén még rosszabb a helyzet a Widevine L3-as biztonsági csomag miatt, Full HD videózásra a YouTube lehet opció.

Adatkommunikáció, akkumulátor, összegzés

Három különálló kártyahely figyel a Nokia 2.2-n, a microSD-hely értelemszerű, a többi pedig két darab nanoSIM-et enged be, minden hazai LTE sáv támogatásával és 300/150 Mbps-os átviteli plafonnal. Internetezni természetesen Wi-Fi-n keresztül is lehet, a modem 802.11b/g/n típusú egy csatornán (Direct, HotSpot), érzékenysége közepes, viszont a stabilitásával nem voltak gondjaink. 4.2-es Bluetooth adott A2DP és LE támogatással, a microUSB-felület pedig 2.0-s. Az A-GPS mellett a HMD terméke GPS, GLONASS, BeiDou és Galileo műholdakat használja a fürge pozíciószerzéshez, a pontosság jó, viszont autós navigálásnál is felmerülnek olyan akadozások-késlekedések, amik megzavarhatják a vezetőt.

[+]

Kellemes beszélgetési hangminőségről számolhatunk be mindkét oldalon, a Nokiákra szerencsére ritkán lehet ilyen jellegű panasz, és ilyen téren az egyik legolcsóbb modellre is odafigyeltek. A telefon elforgatását egyszerű gyorsulásmérő detektálja, a giroszkóp kimaradt, ahogy a mágneses szenzor, a barométer, az infraport és az NFC sem része a repertoárnak.


[+]

Értékelés: Nokia 2.2
Külső
Ergonómia 7 pont
Anyaghasználat 7 pont
Összeszerelés minősége 9 pont
Kijelző mérete, minősége 6 pont
Belső
Kezelhetőség 7 pont
Sebesség 3 pont
Szoftver rugalmassága, bővíthetősége 8 pont
Felhasználói felület élménye 5 pont
Alapfunkciók
Hangminőség, vételi stabilitás 7 pont
PIM funkciók 10 pont
Adatkommunikációs képességek 6 pont
Multimédia
Vizuális 6 pont
Audio 7 pont
Egyebek
Üzemidő 7 pont
Ár/érték aránya 4 pont
Hogyan értékelünk?

Nem egészen egy évvel ezelőtt teszteltük a készülék elődjét, a Nokia 2.1-et, ami mellett első számú érvként a beépített 4000 mAh-s akkumulátorát és az ebből eredő, igen erős üzemidőt lehetett felhozni. A 2.2 esetén házilag is cserélhetővé vált az energiaforrás (ha valakinek ez még szempont 2019-ben), viszont a 3000 mAh-s telep inkább csak egy valamivel kategóriaátlag fölötti üzemidőt ér el, 5-6 órásra hozható kijelzőidővel, 1-2 napos átlagfelhasználással, és körülbelül 14 órás nettó videólejátszási képességgel, 150 niten. A teljesen hagyományos, 5V/1A-s töltőfej körülbelül 3 óráig tölti a mobilt, ha teljesen lemerült állapotról indulunk ki.

A Nokia 2.2 sajnos még az elődjéhez képest is csalódást keltő termék lett. Örvendetes, hogy végre meghaladtuk az 1 GB RAM-ot a kategóriában, és végre 2/16 GB-ról indul a mobil, viszont mellette olyan, érthetetlen visszalépések történtek, mint a zajszűrő mikrofon és ezáltal a sztereó videófelvétel kispórolása, a második multimédiás hangszóró eltüntetése, a felére csökkent teljesítményű gyári töltőfej, a teljesen fapados szenzoros felhozatal és a 3000 mAh-ra redukált akkumulátor. És bár szubjektív, de szerintem a külseje sem előnyére változott.


[+]

A Nokia 2.1 tavaly ősszel jobb vétel volt ugyanebben az árkategóriában, ha pedig a 40 000 forint körül jelenleg elérhető konkurenseket nézzük, a Nokiának kevés esélye van, pedig nem csak a Redmi 7-re gondolok,hanem akár az Alcatal 3 (2019)-re, a Honor 8S-re, vagy akár a Samsung Galaxy A20e-re. Még a Nokia palettáján is furcsa ez az árazás, hiszen a 3.2-höz képest alig 5000 forint a különbség, ami ennél lényegesen jobb telefon, pedig annak sem véletlenül adtuk azt a címet, hogy az ár már jó, de a termék még nem. Őszintén szurkolok a HMD-s Nokiának, de ennél remélhetőleg jobb ajánlattal készülnek a közelgő IFA-ra.

szentkuti11

Specifikáció

Nokia 2.2
Nokia 2.2 Általános
Technológia GSM/UMTS/LTE
Méret 146 x 70,6 x 9,3 milliméter
Tömeg 153 gramm
Színvariációk acél, fekete
SIM-foglalat 2 nanoSIM
Kijelző
Kijelző átlója 5,71 hüvelyk
Kijelző felbontása 720 x 1520 pixel (295 ppi)
Kijelző típusa IPS LCD kapacitív érintõkijelzõ
Színárnyalatok száma 16 millió
Hardver
SoC típusa MediaTek Helio A22
Processzor típusa 8 x 2 GHz Cortex A53
Processzor csíkszélessége 12 nm FinFET
Processzor utasításkészlete ARMv8
Grafikus chip PowerVR GE8320
RAM mérete 2/3 GB
Memória
Telefonkönyv kapacitása dinamikus
SMS memória dinamikus
Belső tárhely 16/32 GB (a rendszer 9 GB-ot foglal)
Memória bõvíthetősége microSD
Adatátvitel
Frekvenciasávok GSM 850/900/1800/1900 MHz
UMTS 900/2100 MHz
LTE B1/3/5/7/8/20/28/38/40
GPRS / EDGE van / van
UMTS / HSDPA / HSUPA / LTE van / 21 Mbps / 5,76 Mbps / 300 Mbps
IrDA / Bluetooth nincs / 4.2 (A2DP, aptX, LE)
WiFi 802.11/b/g/n, HotSpot
USB microUSB 2.0 (MTP, OTG)
Push-to-talk / RSS nincs / van
GPS vevõ GPS, A-GPS, GLONASS, BeiDou
NFC nincs
Alapfunkciók
Profilok néma/rezgés
Vibra funkció van
Kihangosítás van
Hangtárcsázás / hangvezérlés van / van
Hangrögzítés van
Ébresztés van
Prediktív szövegbevitel van
Szoftverek
Platform Android 9 (Pie)
WAP / HTML böngészõ nincs / van
E-mail kliens van
Játékok telepíthetők
Valutakonverter telepíthető
Extra szoftverek Google szoftvercsomag
Multimédia
Fő kamera 13 megapixel, f/2,2, autofókusz, LED segédfény
Másodlagos kamera 5 megapixel, f/2,2, fixfókusz
Videófelvétel 1080p (30 fps)
Zenelejátszó szoftver van, háttérben is fut
Hangszínszabályzó van
FM-rádió van (RDS)
Üzemidő
Alap akkumulátor 3000 mAh-s lítium-ion
Egyebek
3,5 mm-es jack kimenet, fénymérő, közelségérzékelő, gyorsulásmérő, hangszenzor, 2D arcazonosítás, dedikált Google Segéd gomb, 3/32 GB verzió esetében Android Enterprise Recommended státusz
  • Kapcsolódó cégek:
  • Nokia

Azóta történt

Előzmények

  • Nokia 8.1 - Annyira plusz, hogy már nyolc

    A Nokai 8.1 ugyanaz a készülék, mint a Nokia X7, amit meg ugye a Nokia 7 Plus folytatásának szántak, így a Nokia 8.1-nek inkább van köze a felső középkategóriás modellekhez, mint a csúcsszériához.

  • Nokia 7.1 - csak a matek nem stimmel

    Pont jó méretű, egyedi megjelenésű és villámgyors Android One-mobilt hozott nekünk a HMD, megvannak a kedvelt márkanevek is, de az árazásnál megcsúsztak.

  • Nokia 5.1 - 5.1-es körzet

    Ismét nem üti meg az ingerküszöböt, viszont továbbra is minőségi és esztétikus készülék. De a Nokia márkajelzésen kívül nagyjából ennyit tud üzembiztosan.

  • Nokia 6.1 - kis verziófrissítés

    Sok tekintetben előrelépett az új Nokia 6 a tavalyihoz képest, ám már be is jelentették szenzorszigetes, még ütősebb folytatását, így rövid életű lehet a telített phabletpiacon.