Bevezető, külső, kijelző
Idejét sem tudom, mikor találkoztam utoljára olyan tesztkészülékkel, amit a csomagból való előszedés után nem lehetett azonnal bekapcsolni, hanem előbb a gondosan különcsomagolt akkumulátort kellett a hátlap lepattintása után behelyezni. Feltűnően könnyű volt a termék, szóval gyorsan rájöttem a turpisságra, de bennem tényleg rég eltemetett emlékeket idézett fel ez a korábban rutinszerű mozdulatsor, és ahogy elkezdtem végiggondolni a múltat, a 2015-ös Gigabyte GSMart Essence, az alaplapokról ismert cég eddigi utolsó mobilos próbálkozása jutott eszembe, mint legfrissebb emlék. Hirtelen meglepettségemre Bog még rá is kontrázott egy kissé gúnyos BL-4C? kérdéssel, de persze szó sincs arról, hogy a HMD-nél kinyitottak volna egy régi raktárat, a 3000 mAh-s akkumulátor a HQ510 nevet viseli.
Akkumulátoros téren erős a visszalépés tehát a 2.1-be fixen épített, 4000 mAh-s telephez képest, és sajnos a Nokia 2.2 összességében formaterve is sokkal inkább hasonlít egy bármilyen kínai, zongoralakk-fekete szappantartóhoz, mint az előd, ami ha kicsit egyszerű módon is, de hozta a Nokia sajátos, letisztult vonalvezetését és kellemes fogású matt felületeit. A vaskos kávák mellett alkalmazott, mélyen benyúló félkör-noccs szintén inkább fájdalmas, mintsem modern, és sajnos hiába egy jól elhelyezett Google Assistant-gomb a bal oldalon, ha nekünk ez még mindig nem hoz elő többet egy bővített keresőfelületnél.
Magáról az összeszerelési minőségről egyébként nem mondhatunk rosszakat, a plasztik-üveg kombináció gyártási minősége jó, nincs recsegés-ropogás, a gombok nem lötyögnek, nyomáspontjuk határozott, és a kijelző háttérvilágítása is mindenféle összeragasztási anomália nélkül meg van oldva. Sajnálatos, hogy az új modellből kispórolták a sztereó hangzást, és csak a hátlapra helyezett, tehát asztalra helyezéssel valamelyest letakarható hangkeltőt használja multimédia lejátszására a mobil, ahogy a microUSB-csatlakozó sem épp a jövőből jött, hiába ígérnek egyébként 2 évnyi verziófrissítést és 3 évnyi biztonsági frissítést az Android One rendszerhez. A dobozban a készüléken kívül egy töltőadaptert és egy USB-kábelt talál a felhasználó, a fülhallgatót pedig mindenki oldja meg maga, ha már odafenn ott van a jack csatlakozó - gondolta a HMD, és szinte minden más gyártó is ebben a kategóriában.
Kijelző-teszt (a táblázat szétnyitható) | |||||
---|---|---|---|---|---|
Mérés | Nokia 2.2 | Redmi 7 | Honor 8A | Nokia 3.2 | Huawei P Smart 2019 |
Képátló | 5,71 hüvelyk | 6,26 hüvelyk | 6,09 hüvelyk | 6,26 hüvelyk | 6,21 hüvelyk |
Felbontás | 720 x 1520 | 720 x 1520 | 720 x 1560 | 720 x 1520 | 1080 x 2340 |
Technológia | IPS LCD | IPS LCD | IPS LCD | a-si TFT | IPS LCD |
Fehér fényerő | 417 nit | 468 nit | 517 nit | 419 nit | 458 nit |
Fehér fényerő (min.) | 3,0 nit | 4,7 nit | 3,1 nit | 3,1 nit | 2,1 nit |
Fekete fényerő | 0,28 nit | 0,21 nit | 0,41 nit | 0,36 nit | 0,39 nit |
Kontrasztarány | 1488:1 | 2232:1 | 1261:1 | 1165:1 | 1171:1 |
Színhőmérséklet | 8348 K + kézi | 7289 K + kézi | 7612 K + kézi | 7410 K + kézi | 7834 K + kézi |
5,71 hüvelyken 720 x 1520 pixelt jelenít meg a mobil, a technológia IPS, jónak számító fényerővel és kontraszttal, viszont érdemi láthatóság szempontjából kissé korlátozott betekintési szögekkel. Az érintésérzékelés minősége jó, viszont maga az előlap hajlamos meghajlani annyira, hogy egy erősebb ujjbegy-nyomásra torzulnak a színek, az előd üvegfelülete jelentősen strapabíróbb volt. A notch az 5 megapixeles szelfikamerán kívül semmit nem tartalmaz, az értesítési led hiányát az értesítéskor felvillanó, fekete hátterű kijelzőfelület próbálja feledtetni.
Jobb oldalt bekapcsológomb, illetve hangerőszabályzó páros várja az utasításokat, balra került a Google-gomb, az alsó és a felső oldal pedig a microUSB és a 3,5 milliméteres jack csatlakozón osztozkodik. Még zajszűrő mikrofon sem látható sehol a készülékházon. A kártyákhoz való hozzáférés értelemszerűen a hátlap levételével lehetséges, viszont az akkumulátort nem kell hozzá kivenni.
Helio A22, Android One, szoftverek
A magyar piacon jellemzően a 2/16 GB-os változatot lehet megvenni, hozzánk is ilyen példány jutott el. Ez nem csak azért szomorú, mert a bekapcsolás után már azonnal csak 9 GB-unk marad, hiszen a tárhelyet microSD-vel bővíthetjük, sokkal fontosabb, hogy csak a 3/32 GB-os változat tudná megugorni a Google-féle Android Enterprise Recommended státuszt, ami a vállalati szegmensben fontos lehet. Hardveresen egyébként nincs más eltérés a modellek között, a Nokia 2.2-ben a MediaTek Helio A22 teljesít szolgálatot, mely négy 2 GHz-es Cortex-A53 processzormagot és az IMG PowerVR GE8320 grafikus gyorsítót kombinálja a TSMC 12 nm-es node-ján, nagyon visszafogott teljesítménnyel, de mellette alacsony fogyasztással és szinte észrevehetetlen melegedési hajlammal.
Teljesítmény-teszt (a táblázat szétnyitható) | |||||
---|---|---|---|---|---|
Benchmark | Nokia 2.2 | Redmi 7 | Nokia 3.2 | Huawei P Smart 2019 | Honor 8A |
Rendszerchip | Helio A22 | Snapdragon 632 | Snapdragon 429 | Kirin 710 | Helio P35 |
AnTuTu Bench. 7.x | 63763 pont | 103377 pont | 63962 pont | 131720 pont | 77863 pont |
Geekbench 4 (single/multi) | 855 / 2545 pont | 1250 / 4246 pont | 855 / 2449 pont | 1531 / 5398 pont | 830 / 3999 pont |
GFXBench Car Chase onscreen | 3,4 fps | 7,7 fps | n/a | 6,5 fps | 3,9 |
GFXBench Car Chase offscreen | 2,0 fps | 3,9 fps | n/a | 7,7 fps | 2,5 |
GFXBench Man. onscreen | 12 fps | 20 fps | 10 fps | 18 fps | 16 fps |
GFXBench Man. offscreen | 6,6 fps | 11 fps | 5,3 fps | 21 fps | 9,9 fps |
AndroBench Sequential Read | 271,25 MB/s | 310,04 MB/s | 273,87 MB/s | 285,85 MB/s | 275,30 MB/s |
AndroBench Sequential Write | 22,39 MB/s | 87,85 MB/s | 60,27 MB/s | 196,37 MB/s | 79,97 MB/s |
AndroBench Random Read | 31,78 MB/s | 86,58 MB/s | 21,62 MB/s | 45,91 MB/s | 58,99 MB/s |
AndroBench Random Write | 5,97 MB/s | 17,77 MB/s | 8,06 MB/s | 68,90 MB/s | 20,46 MB/s |
A HMD is tartja magát az Android One-féle frissítési ütemtervhez, tehát a telefon megjelenésétől számított két évig számíthatnak a felhasználók friss Androidra és három évig érkezni fognak a havi biztonsági frissítéseket. Tesztünk pillanatában a júliusi csomag volt aktív az Android 9.0-n, viszont a rendszersebesség sajnos döbbenetesen lassú volt. Saját, gyártói kezelőfelülettel is láttunk már gyorsabb androidos mobilt ugyanezzel a teljesítményszinttel, ám a hiba nem a rendszerben keresendő, hiszen az animációk aránylag gyorsak, a lapozgatás is flottul működik, viszont ha bármit meg kell nyitni, be kell tölteni, elő kell rántani a memóriából, akkor sokat fogunk várni mindenre, különösen idegesítő ez akkor, ha valamit gyorsan szeretnénk lefotózni, vagy nagyon elő akarunk keresni a galériából valamit. A belső tároló random olvasása tűnik a leggyengébb láncszemnek a szintetikus tesztek alapján, és ez a fenti példák alapján a mindennapokban is érhető.
A legegyszerűbb Gboard-klaviatúra képes akadozni, aki az átlagnál csak egy egész kicsit gyorsabban gépel, azt borzasztóan idegesíteni fogja a sokszor egyszavas lemaradás, az alkalmazásokból pedig sokkal inkább illik a Lite verziót telepíteni, így összességében sokkal közelebb áll az élmény az Android Góhoz, mintsem az Android One-hoz. Az alapszolgáltatásokon kívül gyakorlatilag semmi nincs a készüléken, a rendszer vezérlése pedig kizárólag a középen kapszulás, bal oldalt visszagombos megoldás tud lenni, nem lehet variálni, sem hagyományos háromgombos, sem pedig teljes kijelzős gesztusvezérlős móddal.
Van a már korábban említett Google Segéd gomb, ami viszont nem konfigurálható, csak kikapcsolni lehet, zárképernyő után egyébként ez mindig a keresőoldalra visz, egyébként csak a kijelzőt villantja fel. Bekapcsolhatjuk, hogy a telefon asztalról való felemelése is villantsa a kijelzőt, többek közt azért, mert értesítési led egyáltalán nem jutott az előlapra. Nincs egykezes mód, a kétlépcsős értesítési felületért pedig minden esetben a telefon tetejéig kell nyúlnunk, legalábbis a következő Android-verzióig biztosan.
A gyári alkalmazáslista a Google értelemszerű szoftverein és az alapfunkciókon kívül tartalmaz egy fájlkezelőt, egy FM-rádiót, illetve egy Nokia Care-alkalmazást, amit Support néven találunk meg. Az Android Pie-féle Digitális jóllét (szó szerint idézve) adott, bár ha valaki ennek a mobilnak is rá tud függni a nyomkodására, ott már jó eséllyel komoly a baj. Lazítás címszóval ütemezhetünk alvásidőt, ilyenkor automatikus szürkeárnyalatos mód és automatikusan kapcsolódó ne zavarjanak mód is rendelkezésre áll, ennek nyilván van értelme, csakúgy, mint a kékfény-szűrőnek az esti órákhoz.
Kamera, multimédia
A Nokia 2.2 ligájában soha nem lehetett csúcsminőségű kamerát elvárni, így nyilván ez esetben sem a leglelkesebb mobilfotósok számítanak célközönségnek, arra viszont nem számítottam, hogy két perc alatt fel tud majd bosszantani a szoftver. Az első néhány próbálkozás végeredményeként a cipőm elmosott változatát láttam viszont mindenféle formában, mindezt úgy, hogy exponálásra a végén már 5-10 másodpercet adtam a rendszernek. Ez a teljesen automatikus, alapértelmezett mód, ami az automatikus HDR-t erőlteti állandóan, és ennek megfelelően sokszor 20 másodpercig exponál, de közben persze kiírja, hogy tartsuk mozdulatlanul a készüléket. Ez volt az a pont, ahol kikapcsoltam a HDR-t, és azon kezdtem el gondolkodni, hogy ez vajon minden felhasználónak egyértelmű lesz? A kérdés nyilván költői volt, de arra már talán soha nem kapunk választ senkitől, hogy kvázi nem működő funkciókkal miért kell agyonvágni egy kameraszoftvert.
A HDR elfelejtése után egyébként könnyen használhatóvá válik minden, akár 2 másodpercre redukálható az expozíció, egyébként pedig egyszerű a szoftver, ahogy azt egy olcsó mobilnál el is fogadjuk, nekem nem hiányzott a sem a kézi mód, sem a milliónyi egyéb beállítás. A többségnek bőven elég lesz a vaku, az időzítő, az arcszépítés, a kompozíciós segédrács meg a panoráma, de egyébként ezeken kívül még van Google Lens-támogatás is. A szimpla hátlapi kamera 13 megapixeles, az f/2,2-es blende már sejtet valamit a dinamikáról, autofókusz van, de kissé lassúcska, ahogy az automatikus fénymérés is.
Kettős érzések fogtak el minket az állóképek böngészése közben. Ha ideálisak a fényviszonyok, a Nokia 2.2 szép színekkel bíró, a maga kategóriájában ítélve részletes és éles képeket tud csinálni korrekt fehéregyensúllyal és megfelelő dinamikával, ha viszont kicsit több vagy kevesebb a fény a tökéletesnél, azonnal meghal a dinamika, feltűnővé válik egy csomó lencsehiba (torzítás, kromatikus aberráció, stb.) és elmozdul az ideálistól a fehéregyensúly is, egy-két tesztfotó tényleg tragikusnak minősíthető, pedig minden témáról több fotót is próbáltunk lőni, a lehető legstabilabb kézzel és a lehetőségeken belül optimális beállításokkal. Éjszaka ugyanez a helyzet, vannak botrányosan rossz fotók, de egy-két kép tényleg tud sikerülni, a Parlamentet például egészen jól megörökítette naplemente után is a rendszer.
A legfeljebb Full HD-s videófelvételre nagyjából annyit lehet mondani, hogy egy leheletnyivel több a semminél, de túl sokszor biztosan nem fogunk élni a stabilizálás és zajszűrés nélküli, akadozós, rendszeresen fókuszproblémákkal küzdő, mono hangú rövidfilmekhez utat adó lehetőséggel.
A gyárilag telepített Play Zene előadók, albumok, dalok, műfajok és listák szerint rendszerezi a helyben tárolt vagy a Google előfizetéshez tartozó audiotartalmakat, van hangszínszabályzó is, de persze bármilyen egyéb szoftver is bevethető. A multimédiás hangszóró hangos, de nem túl jó minőségű, érdemes viszont a 3,5 milliméteres jack csatlakozót használni, ami valóban értelmezhető zenei élményhez tudja juttatni a felhasználót. A gyári videolejátszó az alapvető videóformátumok lejátszásán kívül nagyjából semmit nem tud, mindezt 1080p-ig. Utólagos lejátszóval bővíthető a kör mindenféle kodekkel, feliratfájllal és hangsávval, viszont felbontásban aligha lehet feljebb menni. Streamelés esetén még rosszabb a helyzet a Widevine L3-as biztonsági csomag miatt, Full HD videózásra a YouTube lehet opció.
Adatkommunikáció, akkumulátor, összegzés
Három különálló kártyahely figyel a Nokia 2.2-n, a microSD-hely értelemszerű, a többi pedig két darab nanoSIM-et enged be, minden hazai LTE sáv támogatásával és 300/150 Mbps-os átviteli plafonnal. Internetezni természetesen Wi-Fi-n keresztül is lehet, a modem 802.11b/g/n típusú egy csatornán (Direct, HotSpot), érzékenysége közepes, viszont a stabilitásával nem voltak gondjaink. 4.2-es Bluetooth adott A2DP és LE támogatással, a microUSB-felület pedig 2.0-s. Az A-GPS mellett a HMD terméke GPS, GLONASS, BeiDou és Galileo műholdakat használja a fürge pozíciószerzéshez, a pontosság jó, viszont autós navigálásnál is felmerülnek olyan akadozások-késlekedések, amik megzavarhatják a vezetőt.
Kellemes beszélgetési hangminőségről számolhatunk be mindkét oldalon, a Nokiákra szerencsére ritkán lehet ilyen jellegű panasz, és ilyen téren az egyik legolcsóbb modellre is odafigyeltek. A telefon elforgatását egyszerű gyorsulásmérő detektálja, a giroszkóp kimaradt, ahogy a mágneses szenzor, a barométer, az infraport és az NFC sem része a repertoárnak.
Külső | |
---|---|
Ergonómia | 7 pont |
Anyaghasználat | 7 pont |
Összeszerelés minősége | 9 pont |
Kijelző mérete, minősége | 6 pont |
Belső | |
Kezelhetőség | 7 pont |
Sebesség | 3 pont |
Szoftver rugalmassága, bővíthetősége | 8 pont |
Felhasználói felület élménye | 5 pont |
Alapfunkciók | |
Hangminőség, vételi stabilitás | 7 pont |
PIM funkciók | 10 pont |
Adatkommunikációs képességek | 6 pont |
Multimédia | |
Vizuális | 6 pont |
Audio | 7 pont |
Egyebek | |
Üzemidő | 7 pont |
Ár/érték aránya | 4 pont |
Hogyan értékelünk? |
Nem egészen egy évvel ezelőtt teszteltük a készülék elődjét, a Nokia 2.1-et, ami mellett első számú érvként a beépített 4000 mAh-s akkumulátorát és az ebből eredő, igen erős üzemidőt lehetett felhozni. A 2.2 esetén házilag is cserélhetővé vált az energiaforrás (ha valakinek ez még szempont 2019-ben), viszont a 3000 mAh-s telep inkább csak egy valamivel kategóriaátlag fölötti üzemidőt ér el, 5-6 órásra hozható kijelzőidővel, 1-2 napos átlagfelhasználással, és körülbelül 14 órás nettó videólejátszási képességgel, 150 niten. A teljesen hagyományos, 5V/1A-s töltőfej körülbelül 3 óráig tölti a mobilt, ha teljesen lemerült állapotról indulunk ki.
A Nokia 2.2 sajnos még az elődjéhez képest is csalódást keltő termék lett. Örvendetes, hogy végre meghaladtuk az 1 GB RAM-ot a kategóriában, és végre 2/16 GB-ról indul a mobil, viszont mellette olyan, érthetetlen visszalépések történtek, mint a zajszűrő mikrofon és ezáltal a sztereó videófelvétel kispórolása, a második multimédiás hangszóró eltüntetése, a felére csökkent teljesítményű gyári töltőfej, a teljesen fapados szenzoros felhozatal és a 3000 mAh-ra redukált akkumulátor. És bár szubjektív, de szerintem a külseje sem előnyére változott.
A Nokia 2.1 tavaly ősszel jobb vétel volt ugyanebben az árkategóriában, ha pedig a 40 000 forint körül jelenleg elérhető konkurenseket nézzük, a Nokiának kevés esélye van, pedig nem csak a Redmi 7-re gondolok,hanem akár az Alcatal 3 (2019)-re, a Honor 8S-re, vagy akár a Samsung Galaxy A20e-re. Még a Nokia palettáján is furcsa ez az árazás, hiszen a 3.2-höz képest alig 5000 forint a különbség, ami ennél lényegesen jobb telefon, pedig annak sem véletlenül adtuk azt a címet, hogy az ár már jó, de a termék még nem. Őszintén szurkolok a HMD-s Nokiának, de ennél remélhetőleg jobb ajánlattal készülnek a közelgő IFA-ra.
szentkuti11
Specifikáció
![]() |
Általános | |
---|---|---|
Technológia | GSM/UMTS/LTE | |
Méret | 146 x 70,6 x 9,3 milliméter | |
Tömeg | 153 gramm | |
Színvariációk | acél, fekete | |
SIM-foglalat | 2 nanoSIM | |
Kijelző | ||
Kijelző átlója | 5,71 hüvelyk | |
Kijelző felbontása | 720 x 1520 pixel (295 ppi) | |
Kijelző típusa | IPS LCD kapacitív érintõkijelzõ | |
Színárnyalatok száma | 16 millió | |
Hardver | ||
SoC típusa | MediaTek Helio A22 | |
Processzor típusa | 8 x 2 GHz Cortex A53 | |
Processzor csíkszélessége | 12 nm FinFET | |
Processzor utasításkészlete | ARMv8 | |
Grafikus chip | PowerVR GE8320 | |
RAM mérete | 2/3 GB | |
Memória | ||
Telefonkönyv kapacitása | dinamikus | |
SMS memória | dinamikus | |
Belső tárhely | 16/32 GB (a rendszer 9 GB-ot foglal) | |
Memória bõvíthetősége | microSD | |
Adatátvitel | ||
Frekvenciasávok | GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 900/2100 MHz LTE B1/3/5/7/8/20/28/38/40 |
|
GPRS / EDGE | van / van | |
UMTS / HSDPA / HSUPA / LTE | van / 21 Mbps / 5,76 Mbps / 300 Mbps | |
IrDA / Bluetooth | nincs / 4.2 (A2DP, aptX, LE) | |
WiFi | 802.11/b/g/n, HotSpot | |
USB | microUSB 2.0 (MTP, OTG) | |
Push-to-talk / RSS | nincs / van | |
GPS vevõ | GPS, A-GPS, GLONASS, BeiDou | |
NFC | nincs | |
Alapfunkciók | ||
Profilok | néma/rezgés | |
Vibra funkció | van | |
Kihangosítás | van | |
Hangtárcsázás / hangvezérlés | van / van | |
Hangrögzítés | van | |
Ébresztés | van | |
Prediktív szövegbevitel | van | |
Szoftverek | ||
Platform | Android 9 (Pie) | |
WAP / HTML böngészõ | nincs / van | |
E-mail kliens | van | |
Játékok | telepíthetők | |
Valutakonverter | telepíthető | |
Extra szoftverek | Google szoftvercsomag | |
Multimédia | ||
Fő kamera | 13 megapixel, f/2,2, autofókusz, LED segédfény | |
Másodlagos kamera | 5 megapixel, f/2,2, fixfókusz | |
Videófelvétel | 1080p (30 fps) | |
Zenelejátszó szoftver | van, háttérben is fut | |
Hangszínszabályzó | van | |
FM-rádió | van (RDS) | |
Üzemidő | ||
Alap akkumulátor | 3000 mAh-s lítium-ion | |
Egyebek | ||
3,5 mm-es jack kimenet, fénymérő, közelségérzékelő, gyorsulásmérő, hangszenzor, 2D arcazonosítás, dedikált Google Segéd gomb, 3/32 GB verzió esetében Android Enterprise Recommended státusz |