Bevezető, kialakítás

Eleve nehezemre esik megérteni, hogy mi szükség van okos(kodó) funkciókra egy 2,4 hüvelykes, bűn rossz panellel szerelt, lassú, nyomógombos valamin, de induljunk ki abból, hogy van rá valós felhasználói igény. Mondjuk szerintem ebben a formában nincs, de próbáljuk meg. Bár felesleges. Mégis ugyan ki fog ilyen körülmények között Facebookozni vagy YouTube videót nézni és főleg milyen megfontolásból? Ha az a cél, hogy a csőszerelés közben kiömlő szennyvíz ne tegyen kárt a készülékben és bele lehessen vágni egy vödör fertőtlenítőbe, arra egy rendesen összerakott, zárt rendszerű, funkcionális és egyszerű, de megerősített védelemmel ellátott butatelefon is pont megfelelő.

[+]

Ha néha azért mégis kéne navigáció, letölteni egy szerelési útmutatót, válaszolni Messenger megkeresésekre, akkor válasszunk HotSpottal felszerelt modellt és vegyünk egy egyszerű táblagépet, amit majd nem vonszolunk le a szerelőaknába. De ennek így, ilyen formában végképp semmi értelme. A KaiOS eddig sem brillírozott, de a MyPhone-nak sikerült az eleve súlyos kényelmetlenségekkel bíró rendszert még sutábbá tenni.

[+]

A koncepció valószínűleg az volt, hogy csinálnak egy hagyományos kialakítású, nyomógombos készüléket okosfunkciókkal és megerősített készülékházzal, amihez meg is van az IP68-as minősítés és elvileg 1,2 méterről dobálva sem lesz különösebb baja azon kívül, hogy potenciálisan még rondább lesz az ütött-kopott házban. Hitelesítés ugyanis nincs az ütésállóságról, én meg nem vagyok köteles bemondásra elhinni, hogy jóvanazúgy. Mindenesetre a 137 x 61,6 x 17,8 milliméteres készülékház elég masszívnak tűnik, anyag és egy jó nagy akksi is van benne, nem véletlenül 168 gramm, de egy hivatalos minősítés azért jólesne.

[+]

Egyébként nem is olyan ronda, tipikus strapamodell megerősített sarkokkal, fogást könnyítő, strukturált felülettel, az extra vastagságot pedig az óriási, 2500 mAh-s akksi magyarázza, ami a lecsavarozható fedlap mögött található. Alá két microSIM kártyát és egy microSD-t pakolhatunk, van kialakítva fűzőszem rögzítőpántnak, a 3,5 milliméteres jack és a microUSB csatlakozó pedig a felső élen bujkál a záróelem mögött. Azzal még nem is feltétlenül lenne baj, hogy a megjelenítő mindössze 2,4 hüvelyk, már azt leszámítva, hogy a legtöbb esetben véletlenül sem olvashatók a kontextuális gombok funkciói, meg egy csomó minden se. Ekkora méretben a 240 x 320 pixel felbontás sem különösebben fájdalmas, de a fényerő borzasztó kevés, a plexi pedig tükröződik.

A fehéregyensúly betekintési szögektől függően a teljes Kelvin-skálát képes prezentálni, a színek pedig nem csak invertálódnak, de van olyan szög, ahol konkrétan szürkeárnyalatosra vált. Már amikor egyáltalán látszik valami a kijelzőből. Egyszerűen nincs olyan betekintési szög, ami távolról elfogadható lenne, az pedig külön teljesítmény, hogy ha sikerül a képernyő egy bizonyos szegmensét nagyjából megfelelően láthatóvá tenni, a többi része produkálja az összes torzulást, ami csak létezik. (Rendezett retikül? Ez önmagában ellentmondás, de mivel nem illik más retikülében turkáni, ezért ezt is el kell hinnünk bemondásra... - Bog) A burkolat meg egy rendezett retikülben is képes megsérülni, de úgy, hogy a körmöm beleakad. És akkor tegyük fel a kérdést: Biztos, hogy olyan strapabíró ez a képződmény?

[+]

A vezérlőgombok kiosztása sem megfelelő, pedig tényleg kicsi a kezem, a finommotoros koordinációm pedig rendkívül fejlett. A hagyományos numerikus billentyűzet még egész jó lenne, a gombok határozottan elkülönülnek, bár nem valami nagyok, de jó a billentyűút, kellemes és minőségi fizikai kattanás kíséri a bevitelt, van háttérvilágítás és rezgés is (már, amikor), de a felső navigációs és funkciógombok rettenetesen zsúfoltak, a négyirányú vezérlő pedig nagyon szűkös. Mindig figyelnem kellett, hogy ne nyomogassam a mellette lévő gombokat, ami nagyon kényelmetlen. Ahogy a szeparált vissza, törlés és főképernyő gomb hiánya is.

[+]

Nincs főképernyő gomb. Törlés sem. Minden feladat a pirossal jelzett bekapcsoló, hívásmegszakító és bekapcsolómenü gombra hárul, akkor is, ha a fölötte lévő kontextuális gombnak semmi dolga. Az egy dolog, hogy a rendszer úgysem jegyzi meg, mit csináltunk éppen, amikor kilépünk valahonnan, de egyesével visszalépkedni mindenhonnan a főképernyőre valami elképesztően ostoba megoldás, ráadásul hosszú másodpercekre be is fagy, ha türelmetlenkedünk. Ugyanezzel a gombbal kell törölni a bevitt karaktereket is, ami szintén nem valami kézenfekvő. A rendszert is kizárólag a piros gombbal lehet felébreszteni, másra nem reagál.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!