Egy gamer telefon
Fontos tisztázni, hogy a gyártók két táborra oszlanak a fogalom kapcsán. A Honor és a Xiaomi játékos telefonnak hívja azon termékeit (a Playt és a Pocophone F1-et, bár a Xiaominak van rendes gamer telefonja is), amelyek felsőkategóriás rendszerchipet és ehhez méltó mennyiségű központi memóriát kínálnak középkategóriás minőségű készülékházban, középkategóriás multimédiás szolgáltatásokkal, ennek megfelelő árazással. Ezek a készülékek a véleményünk szerint semmivel sem alkalmasabbak vagy alkalmatlanabbak játékra, mint bármelyik korrekt hardverrel rendelkező okostelefon, de a létezésük ettől függetlenül egyáltalán nem felesleges. Ha ugyanis a dizájn hasonlít arra, amit a különféle videókártyáknál/alaplapoknál/gamer perifériáknál/játékos székeknél láthatunk, akkor az eladási számok is jól alakulhatnak. De most tényleg nem ezekről a készülékekről szeretnénk beszélni, hanem azokról, amik tényleg nyújtanak is valami pluszt azoknak, akik komolyan veszik a mobilos játékok világát. Ilyen készülék az ASUS ROG Phone, a Black Shark vagy épp a Razer Phone. Sajnálatos amúgy, hogy hosszabb távon egyedül az ASUS modelljét tudtuk használni, a többit éppen, hogy csak ki tudtuk próbálni.
Mindenek előtt érdemes azt megnézni, hogy hardveresen mit kell tudnia egy olyan készüléknek, amit tényleg játékra terveztek, az ugyanis egészen más igénybevételt jelent, mint bármilyen más típusú használat. A külső kapcsán fontos a nagyméretű kijelző, 5,7 hüvelyk alatt valószínűleg nem is nagyon érdemes próbálkozni, egy jó grafika csak egy megfelelő minőségű és méretű megjelenítőn jön át, a notch és a kameralyuk egyaránt kerülendő, hiszen rontanak az élményen. Hogy szükség van-e a csúcskategóriában megszokottnál jobb kijelzőkre, az egy nehéz kérdés: a 60 Hz fölötti képfrissítéshez szoftveres támogatottság is kell, illetve ha egy játékban nincs meg a fix 90 fps, akkor mindezt nem nagyon tudják élvezni a felhasználók, szóval ez egy nehéz kérdés. Valószínű, hogy ha elterjednek az efféle okostelefonok, akkor egyre több játék tudja majd kihasználni a komolyabb kijelzőket, szóval igazából mondhatjuk azt, hogy ennek meg kell lennie. A fényerő szintén nagyon fontos, hiszen egy vérbeli játékos otthon valószínűleg a PC-jét vagy a konzolját nyüstöli, magyarán a telefonját utazás közben fogja használni, szóval fontos, hogy napfényben is látni lehessen a tartalmat.
Persze olyan készülékház is kell, amit jól meg lehet fogni, az széltől-szélig terjedő megjelenítő itt valószínűleg nem jelent előnyt, hiszen a véletlen nyomásokat játék közben el kell kerülni. A hardverből nyilván a csúcskategória a menő, azon belül is leginkább a Snapdragon rendszerchipek a preferáltak, hiszen elterjedtségük miatt a szoftverfejlesztők ezekre szokták a leginkább optimalizálni a játékaikat. Az egyik legfontosabb dolog a hűtés: azt mindenki jól tudja, hogy ezek az eszközök komoly terhelés alatt melegszenek, ezt pedig el kell és el is lehet kerülni egy jól megtervezett, hőcsöves megoldással, ami valamelyest ugyan növeli a méretet, de a biztos fogás miatt ez egyáltalán nem biztos, hogy baj. A giroszenzor nem árt, ha pontosabb az átlagosnál, hiszen az irányítás sok esetben (főleg az autós játékoknál) történhet döntögetéssel is, de ugyanennyire hasznos, ha a kijelző érzékelése nagyon jól van beállítva.
A perifériák elhelyezésének is döntő hatása lehet a sikerben. Valahogy például meg kell oldani, hogy fülhallgató használata közben is lehessen tölteni a készüléket, erre egy dedikált 3,5 milliméteres jack-csatlakozó mellett megoldás lehet egy készülékhez adott Y-kábel is, amelynek az egyik felén Type-C USB, a másikon pedig ugyanez és egy fülhallgatóhely is található. De a hangszórók is sztereók kell, hogy legyenek, alul és felül is érdemes elhelyezni egy-egy darabot, mert elég idegesítő, ha fektetett módban csak egy oldalról jön a hang. A méretes akkumulátor és annak gyors töltési lehetősége szintén szükségszerű, ahogy az is, hogy a kamerarendszer átlagon felüli legyen. A játékosok ugyanis túlnyomórészt fiatalok, ők pedig nagyon sokat fotóznak a készülékükkel.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!