Gamer-történelem
A kimondottan játékosok számára készített okostelefonok története sokkal régebbre nyúlik vissza, mint azt olvasóink talán elsőre gondolnák. Az első efféle készülék ugyanis a Nokia N-Gage volt még 2003-ban, tehát jóval az iPhone-ok és az Androidok előtt, akkor, amikor a Symbian S60 operációs rendszer a virágkorát érte. A finn gyártó valószínűleg az akkortájt igen divatos és üzleti szempontból is nagyon jól teljesítő hordozható játékkonzolok sikerét akarta meglovagolni, az eszköz ennek megfelelően sok szempontból megelőzte a korát, de egyáltalán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 2007 nyaráig mindössze 3 millió darabot adtak el belőle, míg mondjuk a Game Boy Advance esetében ugyanez a szám 81 millió volt, igaz, 2001 és 2010 között, de szintén sok tízmilliós számról beszélhetünk a kicsit később megjelent PlayStation Portable esetében is. A sikertelenség okait több helyen is lehet keresni, az összehajtott tacóra emlékeztető forma, a készülék felső élén elhelyezett beszédhangszóró, illetve a viszonylag drága játékok is hozzátettek ahhoz, hogy bár a Nokia az N-Gage QD nevű, javított készülékkel még fusson egy kört, de 2005-ben úgy döntsön, hogy hagyják ezt az egészet a francba. Bár ez így nem teljesen igaz, 2008-ban újra elővették a komoly marketinghadjáratnak köszönhetően sokak által jól ismert márkanevet, és elindították az N-Gage platformot az S60-as készülékeiken, amelyet a legtöbb N-szériás és XpressMusic készülékük támogatott is, de ez sem volt egy óriási csoda: összesen 49 játék jelent meg, a 2009-ben bejelentették, hogy több nem is fog, a korábbiakat pedig átmozgatták az Ovi Store-ba. Ezek a szoftverek amúgy a mai napig is elérhetők, de az online funkciók már 2010 óta nem működnek.
A Sony Ericsson ennek ellenére újra nekifutott a témának 2011-ben, ami amúgy teljesen érthető, hiszen minden adott volt a sikerhez: mobilgyártóként akkoriban ott voltak a legjobbak között, a Sony pedig óriási tapasztalattal rendelkezett a PlayStation kapcsán. Az első kimondottan játékosoknak szánt készülékük az Xperia Play volt, korrekt tudással, kicsit drágán. Az irány így is jónak látszott, hiszen az eszköz klasszikus okostelefonként is megállta a helyét, de az előcsúsztatható gamepad is minőségi és jól kezelhető darab volt, ráadásul a játékokkal sem volt gond, hiszen a készülékkel együtt debütált az androidos PlayStation Mobile keretrendszer, amely lehetővé tette, hogy a megfelelő készülékeken futhassanak bizonyos PlayStation Portable játékok, köztük például a God of War. Ráadásul a platform sikerét nem is tették fel kizárólag az Xperia Playre, több más Sony Ericsson okostelefonon is elérhető volt a szolgáltatás (Xperia arc, arco, ion, S), továbbá a HTC is beszállt és közel féltucat One szériás eszközre is le lehetett tölteni a PlayStation Mobile-on futó játékokat. De valamiért ez a recept sem működött, 2015-től nem fejlesztették tovább a szolgáltatást, és egészen 2018-ig igazából senki nem próbálkozott meg azzal, hogy kimondottan játékosok számára tervezett okostelefonokat gyártson.
Tavaly év vége felé azonban napvilágot láttak különféle pletykák egy esetleges Xperia Play 2 okostelefon érkezéséről, de ennél sokkal kézzel foghatóbb, hogy más gyártók tényleg piacra is dobtak különféle játékosoknak szánt készülékeket. Hogy miért pont most, arra sok válasz létezik, de mint a fenti példákból is látszik, hogy ez egy nagyon nehéz terület, és ha egy cégnél minden döntéshozó úgy is látja, hogy ennél alkalmasabb időpont nincs, akkor sem biztos a siker. Az viszont biztos, hogy az elmúlt években a játékokhoz kapcsolódó piac ugrásszerűen megnőtt, sosem volt annyi pénz például az e-sportban, mint napjainkban, a telekommunikációs piacon mozgó cégek folyamatosan kötnek együttműködéseket a legnagyobb játékfejlesztőkkel, egy Fortnite-skin például még egy akkora vállalatnál is marketingüzenet egy csúcsszériás telefon kapcsán, mint a Samsung. Azt pedig minden statisztika alátámasztja, hogy az emberek rengeteget játszanak az okostelefonjaikkal, többek között ezek az eszközök ölték meg a hordozható játékkonzolokat (a Nintendo Switch nem ide tartozik), de a számok értelmezése azért nem ennyire magától értetődő. Ahhoz ugyanis mélyebbre kell ásni, hogy lássuk, hogy milyen játékok pörögnek a mobilokon, és ezek fényében kell eldönteni, hogy mitől lesz jó egy gamer-telefon, már ha egyáltalán szükség van ilyesmire. A következőkben mi is erre keressük majd a választ.
Egy gamer telefon
Fontos tisztázni, hogy a gyártók két táborra oszlanak a fogalom kapcsán. A Honor és a Xiaomi játékos telefonnak hívja azon termékeit (a Playt és a Pocophone F1-et, bár a Xiaominak van rendes gamer telefonja is), amelyek felsőkategóriás rendszerchipet és ehhez méltó mennyiségű központi memóriát kínálnak középkategóriás minőségű készülékházban, középkategóriás multimédiás szolgáltatásokkal, ennek megfelelő árazással. Ezek a készülékek a véleményünk szerint semmivel sem alkalmasabbak vagy alkalmatlanabbak játékra, mint bármelyik korrekt hardverrel rendelkező okostelefon, de a létezésük ettől függetlenül egyáltalán nem felesleges. Ha ugyanis a dizájn hasonlít arra, amit a különféle videókártyáknál/alaplapoknál/gamer perifériáknál/játékos székeknél láthatunk, akkor az eladási számok is jól alakulhatnak. De most tényleg nem ezekről a készülékekről szeretnénk beszélni, hanem azokról, amik tényleg nyújtanak is valami pluszt azoknak, akik komolyan veszik a mobilos játékok világát. Ilyen készülék az ASUS ROG Phone, a Black Shark vagy épp a Razer Phone. Sajnálatos amúgy, hogy hosszabb távon egyedül az ASUS modelljét tudtuk használni, a többit éppen, hogy csak ki tudtuk próbálni.
[+]
Mindenek előtt érdemes azt megnézni, hogy hardveresen mit kell tudnia egy olyan készüléknek, amit tényleg játékra terveztek, az ugyanis egészen más igénybevételt jelent, mint bármilyen más típusú használat. A külső kapcsán fontos a nagyméretű kijelző, 5,7 hüvelyk alatt valószínűleg nem is nagyon érdemes próbálkozni, egy jó grafika csak egy megfelelő minőségű és méretű megjelenítőn jön át, a notch és a kameralyuk egyaránt kerülendő, hiszen rontanak az élményen. Hogy szükség van-e a csúcskategóriában megszokottnál jobb kijelzőkre, az egy nehéz kérdés: a 60 Hz fölötti képfrissítéshez szoftveres támogatottság is kell, illetve ha egy játékban nincs meg a fix 90 fps, akkor mindezt nem nagyon tudják élvezni a felhasználók, szóval ez egy nehéz kérdés. Valószínű, hogy ha elterjednek az efféle okostelefonok, akkor egyre több játék tudja majd kihasználni a komolyabb kijelzőket, szóval igazából mondhatjuk azt, hogy ennek meg kell lennie. A fényerő szintén nagyon fontos, hiszen egy vérbeli játékos otthon valószínűleg a PC-jét vagy a konzolját nyüstöli, magyarán a telefonját utazás közben fogja használni, szóval fontos, hogy napfényben is látni lehessen a tartalmat.
[+]
Persze olyan készülékház is kell, amit jól meg lehet fogni, az széltől-szélig terjedő megjelenítő itt valószínűleg nem jelent előnyt, hiszen a véletlen nyomásokat játék közben el kell kerülni. A hardverből nyilván a csúcskategória a menő, azon belül is leginkább a Snapdragon rendszerchipek a preferáltak, hiszen elterjedtségük miatt a szoftverfejlesztők ezekre szokták a leginkább optimalizálni a játékaikat. Az egyik legfontosabb dolog a hűtés: azt mindenki jól tudja, hogy ezek az eszközök komoly terhelés alatt melegszenek, ezt pedig el kell és el is lehet kerülni egy jól megtervezett, hőcsöves megoldással, ami valamelyest ugyan növeli a méretet, de a biztos fogás miatt ez egyáltalán nem biztos, hogy baj. A giroszenzor nem árt, ha pontosabb az átlagosnál, hiszen az irányítás sok esetben (főleg az autós játékoknál) történhet döntögetéssel is, de ugyanennyire hasznos, ha a kijelző érzékelése nagyon jól van beállítva.
[+]
A perifériák elhelyezésének is döntő hatása lehet a sikerben. Valahogy például meg kell oldani, hogy fülhallgató használata közben is lehessen tölteni a készüléket, erre egy dedikált 3,5 milliméteres jack-csatlakozó mellett megoldás lehet egy készülékhez adott Y-kábel is, amelynek az egyik felén Type-C USB, a másikon pedig ugyanez és egy fülhallgatóhely is található. De a hangszórók is sztereók kell, hogy legyenek, alul és felül is érdemes elhelyezni egy-egy darabot, mert elég idegesítő, ha fektetett módban csak egy oldalról jön a hang. A méretes akkumulátor és annak gyors töltési lehetősége szintén szükségszerű, ahogy az is, hogy a kamerarendszer átlagon felüli legyen. A játékosok ugyanis túlnyomórészt fiatalok, ők pedig nagyon sokat fotóznak a készülékükkel.
Kiegészítők és szoftverek
Azt tehát már nagyjából tudjuk, hogy önmagában milyen egy jó gamer-okostelefon, de a kiegészítők rengeteget dobhatnak az élményen. A legfontosabb nyilván az irányítás, egy gamepaddal sokkal jobb játékélmény érhető el, mint pusztán az érintőkijelző, illetve esetleg az AirTrigger gombok (azaz a készülék keretének a nyomkodása) segítségével. Viszont ebből a szempontból szomorú, hogy mi még egyetlen egy igazán jó okostelefonos játékvezérlőt sem láttunk. Az analóg karok gyakorlatilag mindegyiken túl kicsik és pontatlanok, illetve a gombok sem olyan minőségűek, mint azt PlayStationön vagy Xboxon megszoktuk. Ebben még sok lehetőség van.
ASUS ROG Phone: még a ventilátor is kapott állítható háttérvilágítást[+]
A televízióra vagy monitorra kötés elsőre szintén egy nagyon fontos szolgáltatásnak hangzik, az ASUS például több ilyen kiegészítőt is kínál a ROG Phone mellé, amelyek vezetékesen és vezeték nélkül is meg tudják oldani a feladatot. Ez utóbbiak kompetitív játékra az amúgy minimális, de mégis érezhető késleltetési idő miatt nem alkalmasok, a vezetékes megoldásoknál meg felmerül a kérdés, hogy mely játékok támogatják az egér + billentyűzet kombinációt. A gyártók szerint sok, így elsőre vonzónak tűnhet, hogy mondjuk Fortnite-ban egy pénzdíjas versenyen egérrel és billentyűzettel alázzuk le az érintőkijelzőn szerencsétlenkedő játékosokat, de az Epic Games játéka észreveszi, ha valaki ezzel próbálkozik, és ki is vágja az illetőt a játékból. A nem kompetitív játékoknál pedig adódik a kérdés, hogy ha valaki gamer-okostelefont vesz magának, akkor vajon nem rendelkezik-e egy otthoni játékkonzollal vagy egy komolyabb számítógéppel. Magyarán miért bohóckodna azzal, hogy a telefonja képét a tévére teszi, és telefonos játékokkal játszik, amikor könnyedén el tud magasabb minőséget is érni.
[+]
Hogy kik és milyen játékokat fognak a jövőben az okostelefonokon játszani, azt a felhasználók, a szoftverfejlesztők és a játékkiadók fogják eldönteni. Ha pusztán abból indulunk ki, hogy milyen komoly cégek látnak üzleti lehetőséget a gamer-telefonokban, akkor simán el lehet hinni, hogy a jövőben komoly kompetitív játékok is elérhetők lesznek ezeken az eszközökön. Azt mi nem tartjuk valószínűnek, hogy ezek a PC-k irányából jönnének, de abban biztosak vagyunk, hogy lesznek nagyon komoly és egyben nagyon szórakoztató játékok a telefonokra. Akik pedig komolyan veszik ezeket, azok számára jó választás lehet egy okosan összerakott gamer-okostelefon, már csak a kijelző, a hűtés és az üzemidő miatt is.
Kíváncsiak vagyunk, hogy a tisztelt olvasóink mit gondolnak: mitől lesz jó egy gamer-telefon? A fórumban várjuk a véleményeket!
Bocha
