Hardver és szoftveres felületek

A Vibe Z2 Pro lelke az első félév megbízható rendszer chipje, a Snapdragon 801 (MSM8974AC). A négymagos, 2,5 gigahertzes konstrukciónak az év végén sem kell szégyenkeznie, bár a QHD-s kijelző rendszerigényét a Snapdragon 805-ös folytatás talán gördülékenyebben kielégítette volna. A grafikus feladatokat az Adreno 330 végzi, rendszermemóriából 3 gigabájt jár. A belső tároló 32 gigabájtos, amiből 26 gigabájt áll a rendelkezésünkre, a bővítés lehetősége viszont kimaradt, igaz, mi kényelmesen elfértünk minden játékkal, alkalmazással, képpel és videóval.

[+]

A Z2 Pro remekelt a teljesítményteszteken, még ha a ma elérhető legerősebb hardvereket nem is tudta megszorongatni. A pontszámoknál sokkal fontosabb, hogy a Lenovo UI-ja gördülékenyen kezelhető, ami nem csak a főoldalakra, hanem a menükre és a böngészés egészére is igaz. Egyedül az alkalmazásváltásnál éreztünk némi bizonytalanságot, és néhány hatalmas igényű 3D-s játéknál, a többi akadozás nélkül futott. A kamera és a legkomolyabb játékok egyébként az átlagosnál jobban felmelegítik a készüléket, az alumínium háznak köszönhetően ugyanakkor jól eloszlik az ideálisnál magasabb hő, a készüléket egy ponton sem éreztük túl forrónak.

A Vibe Z2 Pro különlegessége, hogy két androidos felületet is be lehet bootolni, az egyik a Lenovo saját UI-ja, a másik egy majdnem vegytiszta és érintetlen Android, mindkettő 4.4.2-es alapverzióval. Váltani a fejlesztői beállítások között lehet, és kb. két perc alatt a másik felületen találjuk magunkat. A Holo stílusú stock androidos felület azért csak majdnem vegytiszta, mert aktív marad a szoftvereken átívelő Lenovo Security biztonsági asszisztens, a gyártói zárképernyő, illetve a másik UI-n beállított háttérkép, az utóbbi kettő azonban könnyedén nexusos állapotba hozható.

A Lenovo felületén látszik, hogy sokat foglalkoztak vele, de azért akad még egy-két hiányosság és az egységességet megbontó elem. Alkalmazásmenü nincs, így az ikonok és widgetek a kezdőképernyőn kapnak helyet, amelynek 4 x 5-ös ikonkiosztása akár lehetett volna 5 x 6-os is ekkora kijelzőn. A Lenovo ikonjai sokszínűek, néhol áttetszők, máshol átlátszók, és a képernyő jobb és bal felső széle felőli simítással váltható háttérképek is a színektől pompáznak. A menük és a lenovós appok már letisztultabbak, a vékony betűstílus jól passzol a kijelző tulajdonságaihoz. A felülről lehúzható értesítési panel, és néhány app szürke hátteret kapott, a jövőben remélhetőleg ezek is világos témára váltanak. Az említett panelen öt gyorskapcsoló és a fényerőszabályzó is elérhető, további tíz kapcsolóhoz a sáv elhúzásával juthatunk. Alatta az értesítések, legalul pedig a mobilhálózatok jelennek meg, ugyebár kettő, ha két SIM-et helyeztünk be.

A K920 alkalmazásváltó helyett menügombot kapott, amelyet hosszan megérintve ugrik föl a legutóbbi appok listája, azokat függőleges ujjmozdulattal zárhatjuk be, akár az összest. A Google asszisztense a home gomb hosszú érintésével hívható elő. A kezdőképernyőt a menü gombbal vagy csiptető mozdulattal rendezhetjük újra, de jár egy témázó app számos sémával, amellyel az ikonstílust, a háttereket és a zárképernyő elrendezését is megváltoztathatjuk, de az indító animációt is lecserélhetjük. A beállítások két fülre oszlanak, balra a hagyományos opciókkal. A hang és megjelenés beállításai széles körben variálhatók, az előbbi esetében akár SIM-enként. Kezelhetők az applikációk értesítései és engedélyei, a be és kikapcsolás ütemezhető, a telefon pedig jelszóval védhető. Ugyanitt megtaláljuk a biztonsági mentést és a kisegítő lehetőségeket, mint a szövegnagyítást vagy felolvasást.

A másik fül a gesztusvezérléseket gyűjti össze. Beállítható hívásfelvétel, videó vagy zene léptetése, illetve függőleges és vízszintes lapozás ugyanilyen kézsuhintással, az előlapi kamera felett. A kijelző tartalma - az egykezes használatot megkönnyítendő - egy C betű rajzolásával lekicsinyíthető, az ablak átméretezhető. További kényelmi opció a tárcsázó számjegyeinek igazítása a készülék jobbra vagy balra döntésével – ugyanez sajnos a billentyűzetnél nem működik, mivel ahhoz csak gyári android jár, szokásos funkciókkal (magyar ékezetek, korrektúra, szókiegészítés és szótár). Funkciók rendelhetők a kezdőképernyőn való függőleges simításhoz és kétszeri érintéshez, utóbbira mi a képernyő lezárását lőttük be. Sajnos a kétkoppos feloldás nem érhető el a jelenlegi szoftververzión.

Beállítható, hogy a készüléket a hangerőgombokkal is fel lehessen ébreszteni (kár, hogy kameraindítás nem opció), ki lehet kapcsolni a home gombot vízszintes elrendezés esetén (ami nyilván a véletlen érintések ellen jön jól). A zsebmód a giroszkóp segítségével érzékeli, hogy mikor lapulhat a K920 ruházatunk alatt, felhangosítva a csengéseket, de az is beállítható, hogy ha a készüléket felemeljük, az értesítési hangok elhalkuljanak. Végezetül egy áthelyezhető és lecsukható lebegő gombsor is aktiválható, amellyel a kezelőfunkciók és több beállítás is kényelmesen elérhető a készüléket tartó kézzel.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!