Testmozgás, összefoglaló

A Watch GT napi szinten monitorozza a lépéseket, a megtett kilométereket, az aktív perceket, az alvást és igény szerint a pulzust, figyelmeztetve a túl magas tartományra vagy épp a lustaságra. Követi a benti és a villámgyorsan pozicionáló GPS-szel a kinti futást és a terepfutást, a gyaloglást, a benti és kinti kerékpározást, a medencés és a nyílt vízi úszást, emellett általános edzéskövetés is indítható. Pár edzésterv is adott, az óra pedig jelez adott pulzussáv vagy tempó átlépésekor. Futást indítva az órán megjelenik a pillanatnyi pulzus, a tempó, a távolság, az idő és az aktuális idő, a széleken pedig színskála és nyíl jelzi, melyik pulzustartományban vagyunk. A további információpanelekért lefele kell simítani: megjelenhet így a lépésszám, a lépésgyakoriság és az elégetett kalóriák; a magasság és a tempó; illetve a pulzusszám grafikonnal.

Az adatmegjelenítésen viszont nem lehet variálni, és az Amazift Stratosszal szemben (ami ott volt a teszt alatt a másik karomon) kényelmetlenség, hogy nincs mindig aktív kijelző legalább edzés idejére, adatleolvasáshoz az órát tehát az arc elé kell lendíteni. Felvillan persze a képernyő kilométerenként az előző etap adataival, plusz sporttól függően megjelenhet mondjuk a csapásszám és az edzés addigi hatása, tehát a panel jól ki van használva. Az adatelemzést a Firstbeat algoritmusa végzi mindenféle szenzor és testi adatból kalkulálva. Így az idő, az átlagos tempó, sebesség, pulzus vagy éppen a grafikonon megjelenő magasság- és pulzusadatok mellett az edzés aerob, anaerob és VO2Max hatása (training effect), a javasolt regenerálódási idő (recovery time), az elégetett kalória, az aktuális edzettség (training load), az aktuális oxigén-felvételi képesség (VO2Max fitness level), valamint a heti edzésminőség is megjelenik (fittség és edzésszám pontokkal).

Az órán jó pár korábbi edzés adatai elérhetők (odáig nem jutottam el, hogy az erre szakosodott memória betelt volna), teljes pompájában persze a mobilapp jelez ki mindent, egymásra dobható grafikonokkal vagy az útvonallal, Google Térképen. Szívesen váltottam volna a Budai-hegységet pontosabban leképező OpenStreetMaps térképre, és hiányzott a GPX data exportálása, hogy mondjuk a szintemelkedést online adatbázis alapján finomítsam. A 7,5 kilométeres, erdei nagy köröm ugyanis pontosan kimérve 255 méter szintemelkedéssel jár, a Watch GT viszont általában ez alá lő 30-40 méterrel, illetve a teljes hosszt 50-70 méterrel alákalkulálja. Ennek az egyik oka az, hogy míg a Stratos egy másfél kilométeres szakaszon, három futás átlaga alapján 108 koordinátát rögzít, a Watch GT csak 38-at (a telefon Runtasticcal 45-öt, a Galaxy Watch csak 21-et). Minél több a koordináta, annál pontosabban lejegyzi egy kütyü az éles kanyarokat, a visszafordítókat vagy a szerpentineket, ezek egy részét a Huawei óra pedig átvágta. Azért stadionfutáshoz és nem túl kacskaringós terepen elég megbízható a mérés, de előnyösebb volna a kétszer gyakoribb mintavétel.

Ami a pulzusmérést illeti, nyugalmi és esti körülmények között, illetve intenzív tempófutás esetében a két óra hasonló pillanatnyi értékeket mutat, igaz, a Watch GT egyszer-egyszer 8-13 BPM-mel a Stratos értékei fölé lő. Ez gyakoribb kifejezetten pulzusalapú kocogás esetében: érzésre (és Amazfit szerint is) egyazon tartományban futva a Huawei gyakran mutat magasabb értékeket, ami aztán a statisztikai lebontásban is látszik. Mivel azonban az átlagos pulzusszám a futások végén lényegében megegyezik, a Huawei óra látszólag ignorálja a kiugró értékeket, ami örvendetes, de ettől még nem az igazi pulzuskontroll edzésekhez. A Huawei kütyü egyébként picit intenzívebbnek értékeli a testmozgásokat, némileg hosszabb regenerálódást előirányozva, de elhanyagolható az eltérés. Nem úgy lépésszámban. Igazán aktív napok során a Watch GT csak kicsit, lustábbak esetében viszont viszont akár 30-50%-kal a Stratos fölött számol. Az utóbbi semmiképpen sem megingathatatlan preferencia, és nem is számoltam influenzásan, ágyhoz kötve a lépéseket, a Huawei kütyü által mért 600 aznap mégis soknak tűnt.

[+]

A legnagyobb szórást az alváskövetés mutatja, ebben egyébként a Stratos sem az igazi. Az első pár nap a Watch GT rendszerint azt gondolta, hogy este tízkor már lefeküdtem, pedig csak elkényelmesedtem a tévé előtt. A rákövetkező hétre (egy frissítés után) ez „elmúlt”, és valóban akkor indult az alvásstatisztikázás, amikor ágyba feküdtem, és akkor ért véget, amikor kimásztam onnan. Hiába ugyanakkor akár fél óra mobilnyomogatás az ágyból, ami belátható módon ébrenlétet igényel, egyik ketyere sem kap jelet az összekapcsolt telefonalkalmazástól, hogy Bone felébredt. Ott van aztán a szundikálás: a Huawei így hívja a délutáni alvást, és bár a tesztidőszakban egyszer sem hajtottam álomra a fejeb ebben a napszakban, az ebéd utáni emésztést vagy az edzés utáni csendes pihenőt a képernyő előtt gyakran hitte a Watch GT alvásnak, és a napi adatokhoz hozzá is számolta. Hiába büszke tehát a gyártó a TruSleep alváselemzésre mély, könnyed és REM alvásszakaszok elkülönítésével, van mit finomítani az algoritmuson. Mindez szinte zárójelbe kerül a fenomenális üzemidővel – tényleg durva, hogy majdnem két hét kijön vegyes használattal, avagy 22 óra egyfolytában aktív GPS-szel; a Kinizsi Százas utamat rögzíthettem volna fele. A töltés másfél óra alatt megvan, a mágneses bölcső aztán pedig újra fiókba kerülhet – gratulációm a Huawei-nek: ennyit kell bírnia egy nagy kijelzős sportórának.

[+]

Összefoglaló

Plecsnire redukálni egy többoldalas kütyütesztet olyan, mint egy bekezdésben összefoglalni egy tanulmánysorozatot: túlzóan leegyszerűsítő. Elismerés márpedig jár a csodálatos AMOLED kijelzőért, a fantasztikus üzemidőért és a roppant mutatós kivitelért, ami bőr- és szilikonpántos variációban egyaránt 80 ezer forintos árcédulát von maga után. Analóg óra kapható ennek sokszorosáért, ahhoz képest a Watch GT pedig fejlett aktivitáskövetést és pofonegyszerű értesítéskijelzést ad hozzá. A potenciális sikert mutatja, hogy nem egy ismerősöm érdeklődött az óra típusa irányt, aztán az árat meghallva kicsit elkedvetlenedtek. Egy szakportálon persze a tudás, és nem a kinézet súlyozza az értékelést, és a Watch GT dolgát nehezíti, hogy az áráért teljes értékű, sokkal szélesebb tudású okosórák is elérhetők, nem egy Huawei logóval. Ha nem a legújabbak, hát egy generációval régebbiek – nem fejlődött annyit a kütyüpiac, hogy ez komoly hátrányt jelentsen. Hozzájuk mérten egyszerűen alig tud valamit a zárt és korlátozott LiteOS, bár nem zárnám ki, hogy frissítésekkel majd bővül a funkciólista.

Az biztos, hogy az értesítéskijelzést a nulláról kellene újraírni, ikonokkal, a küldő app nevével, válaszadással és csoportosítással. Jelenleg maximum 10 jelenik meg ömlesztve, azt se tudni, milyen forrásból. Ami a sportolást illeti, a Fitbit Versa sokaknak kiesik, hiszen nincs benne GPS, a Watch GT pedig Galileo műholdakat is használja, és villámgyorsan pozicionál. A mintavétel ellenben ritkás, az alváskövetés jelenleg még kaotikus és a pulzus- és lépésszám oldaláról is egy picit kiegyensúlyozottabbnak érzem a Stratost. Az ráadásul GPX fájl exportálással, Bluetooth mellpánt társítással, WiFi kapcsolattal és ami sokaknak kritikus pont: önálló zenehallgatás lehetőségével licitál rá a Huawei üdvöskéjére, gyengébb, de mindig aktív kijelzővel, olcsóbban. Az Amazfit Bip ára még kellemesebb, aktivitáskövetésben pedig elég erős. Két és fél hét Watch GT használat után a legfőbb kritikám az, hogy edzéskövetésen, értesítésmegjelenítésen és az órán túl nem nagyon nyúltam hozzá, gyakran kihasználatlanul csüngött a csuklómon. Úgy érzem, ilyen tudással elég volna egy kisebb kijelző, kedvezőbb árazással, és konkrétan ez a termék a Honor Watch Magic, ami Kína után remélem hozzánk is ellátogat.

Huawei Watch GT

Bone123