Bevezető

Még földet sem ért az a bizonyos, Huawei P10-ről lerántott lepel, máris megjelentek a kritikák, hogy mennyire keveset lépett előre a P9-hez képest, miért nem kapta meg a P10 Plus kamerarendszerét, a több memóriát, a vízlepergető borítást és az infraportot, nem beszélve az akkumulátorról. Sok szempontból tényleg érthetetlen, hogy egy ilyen, alapvetően drága csúcsmodell esetén miért spóroltak ezeken az extrákon, ám ha kicsit távolabbra nézünk, egyértelműek az okok: a P10 lesz a nagyobb tömegek kompakt csúcstelefonja, amit nagy mennyiségben fognak szállítani, ami hamar megjelenik szolgáltatói kínálatban, és idővel remélhetőleg barátságosabb árcímkét kap, mindezekért cserébe pedig a vásárlók inkább lemondanak majd a P10 Plus nyújtotta extrákról.

Február végén, az MWC megnyitása előtt mutatták be a P10-párost [+]

Személy szerint rendkívül kíváncsi voltam, mit tud a P9 utódjaként prezentálni a gyártó, hiszen körülbelül fél éve használom a Leica támogatásával készült mobilt, és őszintén szólva évek óta nem voltam mobillal annyira elégedett, mint amennyire ezzel vagyok, és nekem pont az hiányzott belőle, ami a P10-be eljutott: az optikai képstabilizátor, a jobb videofelvétel, az erősebb hardver és a több memória. Időközben, megannyi béta verzió után megérkezett a végleges, OTA Nougat a P9-re, így a megszokottnál több helyen fogom összehasonlítani az utódot az előddel, alaposabban kitérve a szoftveres extrákra és a kamera képességeire.

Külső szempontjából a legnagyobb változás: előre került az ujjlenyomat-szenzor [+]

Mindenekelőtt azonban ejtenünk kell pár szót a színekről: a Huawei gyakran érzékelteti, hogy profikkal dolgozik együtt, ezúttal a színválasztás kapcsán is kiemelték, hogy a színmeghatározó skáláról ismert Pantone-nal közösen alkották meg a palettát. Korábban volt szó pisztácia zöld és lila kivitelekről, ezek eltűntek, van viszont helyettük több érdekesség.

Elsőként a fehér/szürke és fekete változatok jönnek Magyarországra, remélhetőleg a maradék négy variáció is rövidesen követi ezeket [+]

Többek közt a 2017 színének választott, Greenery lombzöld is része a választéknak, de ez a legexkluzívabb, itthon egyelőre biztos nem kerül piacra. Ezen kívül lesz arany (Dazzling Gold), kék (Dazzling Blue) és rózsaarany (Rose Gold) is, ám Magyarországon szintén csak később, a kezdeti választék már-már unalmas: a feketén (Graphite Black), kívül a hozzánk is került fehér/ezüst, azaz White Ceramic árnyalat kerül piacra. Ez utóbbi félreérthető: valójában nem anyaghasználat szempontjából utal a kerámiára.

Doboz, külső, kijelző

A dobozt nem is kinyitni, hanem széttárni kell, odabenn pedig a telefonon kívül számos tartozék lapul. Örömteli módon minden P10-hez jár egy átlátszó, szilikon tok (úgy tűnik, hogy a hazai P10-ekhez nem fog járni), illetve megvan a SIM-tű, az USB Type-C kábel, az earbud kialakítású headset és a váltakozó feszültségű/áramerősségű Huawei SuperCharge töltő, ami villámgyorsan pumpálja a százalékokat az akkumulátorba. Előlapi védőfóliáért sem kell azonnal rohanni a boltba vásárlás után, a mobilon gyárilag lévő darabot gond nélkül használhatjuk.

Nem lehet panasz a felszereltségre [+]

Alapvető méretek szempontjából nincs változás, a 145,3 x 69,3 x 7 milliméteres dimenziók ma már a kompakt, akár egy kézzel is használható kütyük táborába sorolják a P10-et, a 145 grammos tömeg sem nevezhető kiugrónak. Csökkent viszont a kijelző fizikai értelemben vett mérete, az előlapi IPS-NEO panel már csak 5,1 hüvelykes, így 71,2%-os kijelző/előlap arányt tud felmutatni. A visszalépés az alsó káva megvastagodásánál érhető tetten, ide tették ugyanis az ujjlenyomat-olvasót. Alapértelmezés szerint ugyanúgy virtuális gombok vannak, mint az elődnél, ám szoftveresen megoldható, hogy a gombként alapvetően nem funkcionáló, érintésérzékeny biometrikus szenzoron gesztusvezérléssel intézzük el a három fő opciót, így vizuálisan akár kisebbnek is tűnhet a káva.

A határozott élek helyén lágy ívek vették át az irányítást [+]

Nem csak az új funkciók hiánya miatt, hanem a külső iPhone-szerűségéért is érte kritika a kisebbik újdonságot, az viszont biztos, hogy a másolás tökéletesen sikerült az eszköz tömbszerűségét, összerakottság-érzetét és minőségét tekintve is, a P10-et kézbe fogni remek élmény. A készülékház a legjobb értelemben lett szappantartósabb: a határozott éleket finom ívek váltották fel, a kezelhetőség ilyen téren sokat javult, átérni is sokkal egyszerűbb az előlapot, mint az előd esetén. Ettől függetlenül az elő- és hátlap teljesen sík, így akár asztalra helyezve is jól kezelhető maradt a mobil, miközben nem lett vastagabb, de jutott bele optikai képstabilizátor is.

5,1 hüvelykes kijelzőjével már-már kompaktnak nevezhető [+]

Hangyányit javult a képpontsűrűség, hiszen 5,2 helyett 5,1 hüvelyken terül el a megszokott 1080 x 1920 pixel, a 432 ppi-s érték teljesen helytálló, a Gorilla Glass 5 védőüvegnek köszönhetően pedig remélhetőleg sokáig élvezhetjük karc- és repedésmentes előlapot. Maximális fényerőben érdekes módon elmarad a P9-től, viszont a minimum fényerő alacsonyabb, aminek áldásos hatásait érezhetjük vaksötétben, illetve a betekintési szögek is rengeteget javultak. Az érintésérzékelés kapcsán hangoztatott Ultra Response technológia pozitív hatásait tényleg lehet látni a villámgyors reakciókban, viszont minden valószínűség szerint a remek belső tároló és a rendkívül erős hardver is sokat segít abban, hogy a kijelző megérintése egy pillanaton belül változást idézzen elő.

Hogyan mérjük a kijelzőt?

A P10 sajnos nem kapta meg azt a vízlepergető nano-borítást, ami a P10 Plust védi a vízpermettől, így érdemes vele vigyázni, ha nedvesség közelébe kerülünk. Alul USB 2.0-s adatátvitelre képes Type-C csatlakozót, 3,5 milliméteres jack portot, illetve multimédiás, mono hangszórót láthatunk, jobb oldalra került a két darab hangerőállító, illetve a bekapcsológomb, ez utóbbit bordázott felületéről lesz könnyű tapintással felismerni. Elsőre megtévesztő lehet, de felül csak másodlagos mikrofont láthatunk, nem infraportot.

Bal oldalról tehetjük be a kártyákat [+]

Hozzánk a szimpla SIM-es változat jutott el tesztre, a bal oldalról előbújó fiókba tehát egy nanoSIM és egy microSD kártya kerülhet, ez utóbbiból akár 256 gigabájtost is képes kezelni. A hátlapon érhetjük tetten az iPhone 7-tel érkezett antennakilépő-stílust, ez azonban megbocsátható másolás, és funkciója is van, hiszen a unibody készülékház jelentős részben fém, csak a Leica kamerarendszer szigete kapott karcálló üvegfelületet.

HiSilicon Kirin 960 + EMUI 5.1

Az P9-ben lévő HiSilicon Kirin 955 alapján nem volt nehéz kitalálni, hogy a P10 megkapja a Mate 9-ből már alaposabban megismert Kirin 960-at, a típusszámok közötti differencia azonban nem fejezi ki eléggé, hogy mekkora előrelépés történt. A nyolcmagos rendszerchip négy, 2,4 gigahertzen maximalizált Cortex-A73 magot vet be a legkomolyabb kihívásokhoz, egyébként pedig négy, 1,8 gigahertzen pörgetett Cortex-A53-at használ, a megszokott big.LITTLE heterogén többmagos dizájnnal. Mindezt a folyamatosan futó, alacsony fogyasztású i6 koprocesszor egészíti ki a szenzorok működtetésére, ami remek hatással van a készenléti üzemidőre.

A fejlődés oroszlánrésze azonban mégsem a számítási kapacitásban, hanem a grafikai képességekben és a villámgyors tárolóban keresendő: a 900 MHz-re skálázott Mali-G71 MP8 villámgyorsan kommunikál a processzorral, köszönhetően a CoreLink CCI-550-es összeköttetésnek és a továbbfejlesztett memóriavezérlésnek. LPDDR4-es rendszermemóriából 4 GB jár, a Huawei állítása szerint ez több mint elég, sőt, egyenesen fölösleges erőfitogtatásnak nevezték a szaporodó gigabájtokat. Belső tárolóból természetesen a szélsebes, UFS 2.1-es szabványú jutott bele (legalábbis a tesztkészülékbe, ez sajnos lehet másképp), 32 vagy 64 gigabájtos méretben. Többek közt az F2FS fájlrendszer miatt gyakorlatilag mindenhol villámgyors a betöltés, legyen szó galériáról, vagy akár hatalmas adatcsomagokkal dolgozó játékokról. A rendszer sokat, közel 12 gigabájtot foglal el, így érdemes lehet megfontolni a kövérebb verzió megvásárlását, hiszen hiába a bővítési lehetőség, a microSD-k sebességhátrányát sokszor érezhetjük. A Machine Learning algoritmus pedig a hab a tortán: természetesen nem árultak el komoly részleteket a működésével kapcsolatban, viszont a felhasználói viszonyoknak megfelelően rendezi a tároló elemeit, így javítja még jobban a betöltési időket és garantálja, hogy a rendszersebesség hónapok elteltével is hibátlan legyen. A Mate 9 esetén már hosszabb távon tudtuk tapasztalni, hogy működik a dolog.

Akit ennél részletesebben érdekelnek a Kirin 960 részletei, itt és itt megteheti, a továbbiakban elég annyi, hogy a P10 elképesztően gyors készülék. Az alkalmazások közt egy pillanat alatt ugrál, nem gondolkodik, ha váratlanul megnyitjuk a zenelejátszót és elkezdünk benne görgetni, a böngészés élményét pedig kizárólag a sávszélesség határozza meg. Benchmark-eredmények szempontjából mindezek ellenére nincs az abszolút csúcson, ezt főleg a legjobbaktól elmaradó grafikai egység miatt kell tudomásul vennünk, ezen a szinten viszont ez jelenleg részletkérdésnek tűnik, sokkal fontosabb, hogy komolyabb terhelés alatt sem melegszik fel durván a gép, akár töltés közben is mehet a Real Racing 3.

Remekül teljesített a teljesítmény-teszteken is [+]

A P9 is megkapta a Nougat főverziót, EMUI szempontjából viszont 5.0-t kapott, ellenben a P10-zel, ami 5.1-gyel kezdett, és a teszthét alatt is érkezett rá egy kisebb, hibajavító jellegű frissítés. Az Android 7.0-ra épülő, februári biztonsági csomaggal futó rendszerben beállíthatunk főmenü nélküli, illetve függőlegesen görgethető alkalmazásmenüvel ellátott megjelenítési formát is, nagyobb betűméretet alkalmazva pedig a gyengébben látók is kiigazodhatnak a kezelőfelületen. A kisegítő lehetőségek közt színtévesztők is megtalálják a nekik megfelelő korrekciót.

A teszt közben érkezett frissítés, illetve a Telefonklónozó is tökéletesen működött [+]

Nem volt egyértelműen pozitív fogadtatása annak, hogy a Huawei a jól megszokott, hátul elhelyezett ujjlenyomat-olvasót előlapira cserélte, viszont ekkora méretben még nem különösebben kényelmetlen minden feloldásnál a kijelző alá nyúlni, autós tartón is kifejezetten szerencsés ez a megoldás, a gyakorlatban megnőtt kávákat pedig optikailag csökkenti, hogy a virtuális gombokat akár el is tüntethetjük: az ujjlenyomat-olvasót ilyenkor röviden megérintve visszalépünk, hosszan megérintve a kezdőoldalra jutunk, ujjcsúsztatással pedig az alkalmazásváltót fogjuk magunk előtt látni. A technológia hibátlanul működik, és a gyártóra jellemző módon a biometrikus azonosítás is egy pillanat alatt, elképesztő sebességgel történik meg. Ujjunk egyéni azonosítójával egyébként védhetünk alkalmazásokat, mappákat és egyéb privát adatokat is. Ha ennél is mélyebbre mennénk, a felhasználói fiókok között komplett privát teret hozhatunk létre, így történhet meg az a varázslat, hogy ha a bal kezünkkel oldjuk fel a mobilt, teljesen más rendszert látunk magunk előtt, mintha a jobb kezünkkel tesszük ugyanezt.

Az egygombos vezérlést a Meizutól láttuk sokszor, de a megvalósítás itt még ügyesebb [+]

Nem maradhat el a Ne zavarj mód, ami értelemszerűen a bejövő értesítéseket hallgattatja el, és ahogy az lenni szokott, nem csak kézzel kapcsolgathatjuk, hanem időzíthetjük, akár naptáreseményhez is. Hasznos extra az Iker-alkalmazás, amivel bizonyos alkalmazásokat tudunk megduplázni, így ha magán és céges fiókkal is jelen vagyunk egy-egy felületen, akkor nem kell rendszeresen ki- és bejelentkeznünk. Megmaradt a témázhatóság, az egyéni felületek letöltéséhez azonban továbbra is Huawei azonosítóra lesz szükség. Variálható a kezdőoldalak ikonrendezése is, 5 x 5, 5 x 4 vagy 4 x 4-es rácsméretet választhat a felhasználó.

Fejlődött a gyorskapcsolók táblája is [+]

Az új telefonba való beköltözést segíti a Telefonklónozó, amivel Android és iOS rendszerű kütyükről vehetjük át az összes alkalmazást, névjegyet, előzményt és multimédiás tartalmat, a P9-ről egy-két bejelentkezési adaton kívül gyakorlatilag mindent fél órán belül leszinkronizált, természetesen Wi-Fi Directet használt a művelethez. A Nougattal együtt természetesen megérkezett az osztott képernyős nézet, ami 5,1 hüvelykes képátló mellett is nagyon hasznos tud lenni, a fentről lehúzható gyorskapcsolók pedig a korábbinál sokkal részletesebb lehetőségeket adnak, szinte minden ki- és bekapcsolható funkció eljutott ide, ráadásként pedig van kékfény-szűrő, képernyőfelvétel, levegő gomb és Huawei Share is, ez utóbbihoz egyébként a Bluetooth és a Wi-Fi Direct is bekapcsolt állapotba kerül.

További szoftverek

A gyári billentyűzet szerepét a remekül testreszabható, magyar karakterkészlettel és szótárral felvértezett SwiftKey látja el, viszont a Gboard is rendelkezésünkre áll, egy OTG-átalakító segítségével pedig USB-s klaviatúrákat is gond nélkül használhatunk. A tárcsázó egyszerű, de hibátlanul teszi a dolgát, természetesen prediktív bevitellel is tudunk névjegyeink közt keresni. Korrekt fájlkezelőt tartalmaz az alkalmazáskészlet, a mappánként lépdelés mellett kategóriákra bontva is látjuk fájljainkat, ezen kívül hálózati környezetből és külső eszközről is képes dolgozni, alkalmasint pedig törli a gyorsítótárban felgyűlt szemetet.

A fájlkezelő természetesen összevonja a belső tárhely és a memóriakártya értékét [+]

A Telefonkezelő remekül alkalmas arra, hogy tiltólistára tegyük azokat a számokat, amikről nem szeretnénk hívást fogadni: legyen szó kikapcsolt hívóazonosítóról, egyénileg összeállított feketelistáról, vagy akár minden, telefonkönyvünkben nem szereplő szám szűréséről, a szoftver megoldja, akárcsak a mobiladat-kezelést, a víruskeresést vagy a zárképernyőn megjelenő értesítések kordában tartását.

A Telefonkezelőben az akkumulátor-sémákat is váltogathatjuk [+]

Az eszközök között természetesen minden fontos jelen van: óra, időjárás, tudományos műveletek elvégzésére is alkalmas számológép, jegyzettömb, hangrögzítő, zseblámpa, tükör és iránytű is helyet kapott ebben a mappában, illetve innen kezelhetjük a SIM-eszközöket, és a WPS Office nevű dokumentumkezelő parancsikonját is ide száműzték.

Az időjárás az AccuWeather adatbázisából dolgozik [+]

A Todoist névre hallgató, feladatlistát kezelő szoftverhez 1 éves prémium előfizetést ad a Huawei, és előre telepítették a Facebookot, a Twittert, a Booking.com alkalmazását és az összes Google-szoftvert. Természetesen nem maradhattunk lépésszámláló nélkül, az Egészség menüponton belül kalóriákat számolhatunk, értesítéseket kérhetünk edzésre, és azt is nyomon követhetjük, hogy hány emeletet másztunk meg az adott napon. A videók lejátszására szolgáló szoftver hagy némi kívánnivalót maga után, hiszen nem kezeli a feliratokat, illetve DivX-fájlokat és AC3 hangot nem kezel, egy alternatív szoftverrel azonban természetesen minden megoldható, a P10 hardverének pedig egyértelmű módon egy 4K film sem okoz gondot.

Kamerarendszer, multimédia

Aki arra kíváncsi, hogy mit lehet kihozni a Huawei-féle kétkamerás megoldásból a vadonatúj Summilux optikákkal, szélesebb rekeszérték mellett, az sajnos nem ebből a tesztből fogja megtudni a választ, hiszen a továbbfejlesztett rendszer jelenleg a P10 Plus privilégiuma, ettől függetlenül azonban a P10 is szolgál némi érdekességgel. A két kamera továbbra is hasonlóképpen viszonyul egymáshoz, egy RGB színszűrős rendszer dolgozik együtt egy színszűrő nélküli, monokróm képek rögzítésére alkalmas, rendkívüli részletgazdagsággal kecsegtető megoldással. A kevesebb fényt befogadó színes kamera 12 megapixeles, a szürkeárnyalatos pedig 20, ettől függetlenül színes képeket is rögzíthetünk 20 megapixellel, köszönhetően az algoritmusnak.

Optikai képstabilizátor, remekül működő, 2x-es hibrid zoom, és még mindig nem lóg ki a 7 milliméterből. Szép munka! [+]

Aki az összes pixelt szeretné, elbúcsúzhat a digitális zoomnál sokkal többet ígérő, 2x-es hibrid zoomtól, amitől egyébként nem érdemes. A fókuszálás PDAF + lézeres megoldással történik villámgyorsan, még a legsötétebb körülmények közt is nehéz zavarba hozni a rendszert, a dupla ledes, kéttónusú vaku pedig komoly fényerőre képes, ha szükségünk van rá. Nem maradt ki az optikai képstabilizátor, és még egyszer meg kell említenünk: a kamerarendszer hangyányit sem lóg ki a 7 milliméteres készülékházból!

Szinte minden maradt a régiben, AutoHDR például továbbra sincs [+]

A szoftveres hátteret illetően nincs komoly változás: első indítás után senkinek nem lesz bonyolult kezelni a kamerát, az esetek többségében még az érintőfókuszt sem kell használni, első exponálásra is megbízhatóan hozza a vállalható szintet a kamera, aki pedig többet akar, az mélyebben belenyúlhat a beállításokba: bal oldalt vannak a színmódok, a portré mód, a szimulált blende (f/0,95 és f/16 között) és a vaku (ki, automata, be, folyamatos) állítója. Jobbról húzhatjuk elő a profi beállításokat manuális fehéregyensúllyal (2800 - 7000K), fókusszal, expozícióval (-4 és +4 között), záridővel (1/4000 - 30 mp) és érzékenységgel (ISO50 - 3200), illetve beállítható DNG-mentéssel és vízszintezővel. Balról húzhatjuk elő a többi módot, a monokrómon, az éjjeli módon és a panorámán kívül ilyen például a HDR, aminek feldolgozása egy szempillantás alatt megtörténik, viszont továbbra sem aktiválható automatikusan, csak kézzel kapcsolhatjuk be.

A kamerák nyers teljesítményét mérő DxOMark Mobile tesztjén kiemelkedően vizsgázott a mobil: 87 pontos eredményét kiváló expozíciós képességeinek, nagyon jó dinamikatartományának és pontos fehéregyensúlyának köszönheti, az összképen már csak az erős zajmentesítés és a JPG-tömörítés tud rontani. Nagyon hasznos az optikai képstabilizátor, stabil kézzel akár 1/4 másodperc is megtartható, de erre automata módban biztosan nem fog rákényszeríteni a gép, a kézi módok közt érdemes bolyongani, ha a legtöbb részletet szeretnénk a legkevesebb képzaj mellett elérni. A vonalélesség nappal és este is megfelelő, a HDR azonban nem mindig éri el a célját.

A fenti két sorban egymás mellett lehet látni a P9 és P10 képeit: az utód az esetek többségében színhelyesebb, jobban eltalálja az expozíciót, több részletet rögzít és az eleve marginális kromatikus aberrációt is redukálja, a 20 megapixelre felskálázott fotókon (első két sor) azonban lehet látni hibákat. Mindkét telefonnal készítettünk natív felbontású, módosításoktól mentes DNG-t, ezeket az alábbi linkekről lehet letölteni. (P9: 1; 2; 3; 4. P10: 1; 2; 3; 4.)

A legtöbb egyéni képmód nem aktiválható manuális opciók mellett [+]

Elöl f/1.9-es rekeszértékű, 8 megapixeles, Full HD felbontású videók rögzítésére is alkalmas kamera látható, igazi érdekessége azonban nem is ez, hanem az ultraszéles látószög, amit több arc egyidejű felismerése esetén aktivál, egyébként pedig a szelfikamerákra általában jellemző gyújtótávolsággal dolgozik. Tesztfotó ide kattintva. Sokat fejlődött a videós oldal, normál sebességű mozgóképeket akár 4K-ban is vehetünk, 30 fps sebességgel, lassítva pedig 120 fps lehet a maximum, amit akár 720, akár 1080p-ben tud hozni a kütyü. A részletgazdagság minden esetben kitűnő, kézből videózva érződik a képstabilizátor áldásos jelenléte, a sztereó AAC hang pedig szintén átlag feletti minőségben köszön vissza.

Idővel érdemes lecserélni a lejátszót, viszont a lényeg, a felvétel rendben van [+]

Fejlődött a multimédiás hangszóró, az elődhöz képest lettek – nyilvánvalóan telefonhangszórós mércéhez nézve – értékelhető mélyek, részletek a középtartományban, és jóval tágabb skálán szólalnak meg a magasak is, így bár továbbra sem hallgatásra, de játékra vagy filmezésre alkalmas lesz a mono megoldás, leszámítva persze, hogy térhatás szempontjából semmit nem kapunk. Kimaradt az FM-rádió, viszont a zenelejátszó az összes, általunk próbált fájlformátumot képes volt kezelni, a gyári headset pedig earbud-szinten abszolút elfogadható, akár egy EarPods mellett sem kell szégyenkeznie.

A DTS headset mód nem maradt ki, de más hangszínszabályzásra a Huawei szerint sincs szükség [+]

Nincs hangszínszabályzó, egyedül a DTS-módot lehet bekapcsolni az élményhez, de arra sincs nagy szükség: tiszta, kiegyensúlyozott hangzásra számíthat az, aki a P10-et zenehallgatásra szeretné befogni, főleg a melegebb karakterű fejhallgatókkal találja meg jól az összhangot, az ATH-MSR7-tel például igazán jó párost alkottak.

Adatkommunikáció, akkumulátor, összegzés

A P10 adatkommunikációs szempontból is elmarad a Plustól, ettől függetlenül nincs ok aggodalomra. Van szimpla SIM-es (VTR-L09) és két nanoSIM-et befogadó dual változata (VTR-L29) is, a specifikációs tábla azonban nem tesz említést dual active megoldásról, ráadásul a másodlagos kártyával csak hanghívásokat bonyolíthatunk le 2G és 3G segítségével. A Cat.12-es LTE sebességet (600/100 Mbps) és a teljes hazai 4G támogatást tehát kizárólag egy kártyával tudja, hiába választunk belőle két SIM-eset. A beszélgetési minőség egészen kiváló, az aktív zajszűrés hatékony, a beszéden kívül igyekszik mindent eltüntetni, a kiváló hangszóró pedig csak hab a tortán. Internetezésre persze a kétcsatornás WiFi is használható, nem maradhatott el 802.11ac szabvány támogatása, illetve a Direct és hotspot sem.

Ahogy azt ebben a kategóriában elvárjuk, minden fontos szenzor megvan [+]

A Bluetooth 4.2-es az elmaradhatatlan A2DP-vel és LE-vel, az USB Type-C típusú MTP-vel és OTG-vel, de maximum 2.0-s adatátviteli sebességgel. A navigációs modul pillanatok alatt behatárolja helyzetünket, és az elvártnak megfelelően tartja a jelet, az A-GPS mellett a GPS, a GLONASS, a BDS és a Galileo műholdak segítségét is igénybe veszi. Megvan az iránytű, az NFC, a giroszkóp, a gyorsulásmérő és a mágneses tokokat érzékelő szenzor, amihez stílusos, gyári megoldást is szállít a Huawei. Az infraport és az FM-rádió hiányzik a repertoárból.

Alulra került a 2.0-s adatátvitelre képes Type-C csatlakozó és a 3,5 milliméteres jack [+]

Remek dolog a Huawei SuperCharge gyorstöltő: a váltakozó feszültségű és áramerősségű adapterrel kikapcsolt állapotról alig több mint egy óra alatt teljesen fel lehet tölteni a telefont, fél óra után már 60%-ot mutat a készülék. Szerencsére a merülés már nem megy ilyen gyorsan, normál használatban könnyedén hozza a másfél napot a 3200 mAh kapacitású, házilag nem cserélhető telep, időben bekapcsolt energiatakarékos móddal, kevesebb szinkronizálással és aktív használattal gond nélkül elérhető a kétnapos üzemidő, akár hatórás képernyőidővel. Maximális fényerő mellett, a legintenzívebb használat (folyamatos játék, videózás vagy online navigáció) mellett körülbelül négy óráig bírja szusszal. Nem maradhatott el az ultra energiatakéros mód, ami az új Nokia 3310-esnél is kevesebb funkciójúra butítja a mobilt, hiszen nem lesz benne kígyós játék, cserébe viszont hónapos üzemidővel kecsegtet.

Ne lepődjünk meg a 200 000 forint körüli nyitóáron, hiszen egy-két apróbb különbségtől eltekintve egy Mate 9-et kapunk, jóval kompaktabb, rendkívül minőségi készülékházzal. A P10 értelemszerűen nem a P9-tulajdonosoknak nyújt valódi alternatívát, viszont azok a felhasználók, akik korábban még nem birtokoltak Huawei készüléket, esetleg P8-at vagy P7-et használnak, szakadékot fognak találni minden szempontból, a Machine learning algoritmusnak köszönhetően pedig várhatóan hónapokkal, évekkel később is ugyanolyan gyors, stabil rendszert kapnak, mint ha a beköltözés utáni első napokban lennének. A Leica-kamera nyers teljesítménye zseniális, a gyári szoftver pedig rendkívül felhasználóbarát, egyedül a JPG-tömörítés és a zajmentesítés maradt erősebb a kelleténél, ahogy azt már korábban is tapasztaltuk. Az előlapra helyezett ujjlenyomat-olvasó sokak szerint nem volt jó lépés, ám cserébe könnyedén eltüntethetők a virtuális billentyűk, ami optikailag segít a kávákon és egyébként is praktikus megoldás. Összességében ennél többet nem is kellett volna várni a P10-től, kevesebb mint egy évvel a kiemelkedően sikerült P9 bemutatója után ez egy ráncfelvarrás, ami jól sikerült, azt pedig látni kell, hogy az igazi csúcsmodellnek számító P10 Plus sem maradhat exkluzív funkciók nélkül, így az infraportról és a vízlepergető borításról is le kell mondania annak, aki a kisebb kijelzővel és akkumulátorral szerelt változat mellett teszi le a voksát.

Huawei P10

szentkuti11

A cikk elkészítését a Telenor Hipernet Blog támogatta, ahol további mobilos érdekességekről lehet olvasni.

Specifikáció

Huawei P10

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS/LTE
	Méret	145,3 x 69,3 x 7 milliméter
	Tömeg	145 gramm
	Színvariációk	ezüst/fehér, rózsaarany, fekete, arany, kék, zöld
	SIM-foglalat	nanoSIM + nanoSIM vagy microSD
	Kijelző
	Kijelző átlója	5,1 hüvelyk
	Kijelző felbontása	1080 x 1920 pixel (432 ppi)
	Kijelző típusa	IPS-NEO kapacitív érintőkijelző
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Hardver
	SoC típusa	HiSilicon Kirin 960
	Processzor típusa	4 x 2,4 GHz-es Cortex-A73 + 4 x 1,8 GHz-es Cortex-A53 + i6 koprocesszor
	Processzor csíkszélessége	16 nm
	Processzor utasításkészlete	ARMv8
	Grafikus chip	Mali-G71MP8
	RAM mérete	4 GB
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória	dinamikus
	Belső tárhely	32 vagy 64 GB (a rendszer 11,3-t foglal)
	Memória bővíthetősége	microSD
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/900/1900/2100 MHz LTE B1/B2/B3/B4/B5/B7/B8/B12/B17/B20/B26/B28/B29
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA / LTE	van / 42,2 Mbps / 5,76 Mbps / 600 Mbps
	IrDA / Bluetooth	van / 4.2 (A2DP,LE)
	WiFi	kétcsatornás, 802.11 a/b/g/n/ac, WiFi hotspot, WiFi direct, DLNA
	USB	Type-C (2.0-s adatátvitel, MTP)
	USB OTG	van
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	van
	GLONASS	van
	NFC	van
	Alapfunkciók
	Profilok	néma/rezgés
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	telepíthető
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 7.0 (Nougat) + EMUI 5.1
	WAP / HTML böngésző	nincs / van
	E-mail kliens	van
	Játékok	telepíthetők
	Valutakonverter	telepíthető
	Extra szoftverek	Témák, Telefon-kezelő, Fájlkezelő, Zseblámpa, Tükör, Okos Vezérlő, Egészség, HiCare, HiGame, Hangrögzítő, Todoist, WPS Office, News Republic
	Multimédia
	Fő kamera	12 megapixel (RGB) + 20 megapixel (monokróm), OIS hibrid autófókusz, f/2,2 rekeszérték, kéttónusú ledes villanó
	Másodlagos kamera	8 megapixel, f/1.9
	Videófelvétel	4K (30 fps), 1080p (120, 60 és 30 fps) 720p (120 fps)
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	van
	FM-rádió	nincs
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	3200 mAh-s lítium-polimer
	Készenléti idő	ismeretlen
	Egyebek
	3,5 mm-es jack kimenet