Hirdetés
Fotós képességek
Egyetlen hátlapi kamerával is remekelt tavaly az U11 páros, így optimistán vártam a folytatást, amely a 12 megapixeles, 1,4 mikronos, f/1,75-ös rekeszértékű főegységet megtartotta, akárcsak az optikai képstabilizálást. Igaz, a dual-pixel autofókusz helyett most sima PD-típusú jár, lézeres rásegítéssel, ami hajszányival lassabb élesítést jelent éjszaka, de továbbra is hibátlant. Bevet ugyanakkor az U12+ egy zoomlencsét is (a termékoldalon az 1,85x és 2x-es nagyítás is szerepel), 1 mikronos szenzorpixelekkel, f/2,6-s rekeszértékkel, stabilizálás nélkül.
[+]
A dupla rendszer nem csak zoomképességeket, hanem bokeh módot is kínál (1-2. példa lent), ügyes szeparációval az éles és az életlen részek határán, bár az iPhone portrémegvilágítása nélkül. Nem csak arcot lehet kiemelni (hogy hívják a Bogról készült portrét? Bogeh), 0,5 és 2 méter között bármilyen tetszőleges tárgyat. Portrémód ráadásul az előlapi, dupla 8 megapixeles modulhoz is jár, csakhogy gyatra minőséggel, valami a feldolgozás során félrement (lásd a 3-4. képet). Aki akar, viszont AR-matricákat is használhat, illetve néhány effektet. Az előlapi modul esetében a képernyő, hátul pedig két LED tud vaku gyanánt felvillanni.
 |
 |
 |
 |
[+]
A kamera gyorsan indul, kattintáskor viszont akad némi, váratlan késedelem. Automata módban könnyen hozzáférni a HDR-hez, az AR-matricákhoz, a vakuhoz, a másod- és szelfikamerához, a bokeh módhoz, az exponálóhoz és a videofelvevőhöz. A bal felső sarokból továbbá panoráma és szelfipanoráma, valamint gyorsított és lassított felvétel is elérhető, illetve a profi mód. Az utóbbi a fehéregyensúlyt (2300 - 7500 K), az expozíciót (+- 3 Fé), az érzékenységet (ISO100 - 800), a záridőt (1/8000 - 32 mp) és a fókuszt engedi állítani, a mérési vagy fókuszmódot nem. Makró, sport és éjszakai sémák is választhatók, ilyenkor a szoftver azokat a beállításokat kínálja fel, amelyekkel ezekben az esetekben babrálni érdemes. Adott továbbá a DNG RAW mentés, illetve az egész szoftver esetében az önkioldó és a rácsvonalak. A profi móddal ugyanakkor sehogy nem lehet a zoomkamerához hozzáférni, ami főleg este sajnálatos.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
A nappali képminőség kiemelkedő: remek a vonalélesség még a széleken is, nincsenek komolyabban elmosva vagy túlélesítve a részletek, a HDR pedig nyugodtan automatán maradhat, a dinamikatartomány vele együtt, összességében remek. A kamera ráadásul a makrók és naplemente után is megbízható marad, úgyhogy nem kell állandóan a beállítások között gépészkedni, bár sötétben néha túlexponál az automatika. Mindenesetre ilyenkor is sok részlet rögzül, még rövid záridő mellett is, az optikai képstabilizálásnak és a kézi módnak hála pedig könnyedén tovább lehet növelni a minőségen. Pontos a fehéregyensúly, ráadásul nem kell több másodpercnyi expozíció egy kellően részletes esti fotó produkálásához.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
A teleobjektíves modul lomhábban fókuszál és vonalélességben sem annyira erős, ám így is sokkal jobban jár az ember, mintha digitálisan nagyítana. Legalábbis nappal, amikor jó hasznát venni a másodlencsének. Este viszont még a legharsányabb fényforrások esetében is kizárólag a főkamera kerül bevetésre, digitális nagyítással. Nyilván azért, mert a telés eredmények sokkal zajosabbak lennének, stabilizátor nélkül pedig eséllyel bemozdulnának. Mégis sajnálatos, hogy kézi módban nem kényszeríthető a zoomkamera használata.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
