Külső, kijelző, csomagolás

Pár éve a HTC vezérszerepben volt az androidos piacon, és nem egy olvasónk tartja máig a One-t a tökéletes okostelefonnak, úgy méret és egykezes használat, mint összeszerelés és hangszórók oldaláról. Bele is kényelmesedett a jóba a prémiumszéria, úgyhogy az utóbbi esztendőkben csak akkor történtek komoly változások, amikor a konkurencia már előreszaladt. Bár pozitív változást hozott tavaly az üveg hátlapra váltó U11 kamerafronton, a jókora alsó-felső képernyőkáva egy meghaladott kor mementójává tette, pedig az előlapi hangszórópár fele elköltözött. Csak 2017 végén futott be a hosszabb képernyőt és kevesebb keretet kínáló U11+, ami nem siette el az útját se a boltokba, se szerkesztőségünkbe.

Az áttetsző U11+ még novemberben, a phablet bemutatóján [+]

De a lényeg: az U11+ megérkezett és elkápráztatott, ha nem is a Bog által novemberben lencsevégre kapott, áttetsző hátlappal, hanem a roppant szemrevaló, fekete variációban. 2018 áprilisában persze már elérhetők a következő generációs hardverek és azon nyugvó ajánlatok, sőt: a HTC U12+-ról is pletykálnak , ám fontosnak tartom az U11+-t bemutatni, hiszen az erősségei és gyengeségei előrevetíthetik a folytatást. A pluszjel a terméknévben méret- és képarány növekedést is takar: az U11+ 6”-esre, 18:9 arányúra és 1440 x 2880 pixelesre növelte Super LCD6 paneljét, az alsó-felső kávából jócskán faragva.

[+]

Ennek ellenére 158,5 x 74,9 x 8,5 milliméteresre hízott a fémkeretes, üvegszendvicsbe foglalt ház, ami 188 grammot nyom. Az egykezes használat így kizárva, de legalább a külsőbe nem lehet belekötni: elképesztően jól néz ki ez a méretes okostelefon. Az előlapi Gorilla Glass 5 üveg csak a széleinél kapott csiszolást, a hátlapi darab viszont komolyabb íveléssel biztosítja, hogy kényelmesen foglaljon helyet a tenyérben. Csak a kivitelért kár: nem a folyékony anyagra emlékeztető csiszolás fénytörésével van a baj, hanem a síkosságával.

[+]

Én általában a finomra csiszolt, festett fém hátlapot érzem csúszósabbnak és az üveget jobban tapadónak, a HTC üdvöskéje ugyanakkor mindenképp a gravitáció martalékává akar válni, úgyhogy érdemes a dobozolt, átlátszó plasztik tokot ráoperálni, nehogy akár egy enyhén lejtő asztallapról meginduljon a Föld középpontja felé. A minimalista dizájn elölről is szemrevaló: az U11+ ügyesen elrejti a fénymérőt, a közelségérzékelőt, a beszélgetési hangszórót, a mikrofont és a 8 megapixeles szelfikamerát. Igazából csak alul maradt kihasználatlan hely, mivel az ujjlenyomat-olvasó hátraköltözött, a kezelőgombok pedig a képernyőre. Szerencsére elrejthetők.

[+]

A 3,5 milliméteres fülhallgató-kimenet újfent elkeveredett, úgyhogy a vezetékes zenehallgatáshoz USB-C-s fülesre lesz szükség (a mellékelt USonic headset ilyen), avagy a szintén előre biztosított átalakítót kell közbeiktatni, és akkor a régi fejhallgatók is megszólalnak. A tojásszerűen kerekedő, hófehér dobozban egyébként még egy SIM tűt, némi leírást, egy USB-C kábelt, egy QuickCharge 3.0-s gyorstöltőt és egy törlőkendőt mellékeltek. Az utóbbit nyilván az ujjlenyomatok eltávolítására szánták, mert amilyen mutatós a Liquid Surface felület, olyan gyorsan tud elcsúnyulni pár tucat tapintástól. A sztereó hangszórópár egyébként megmaradt, csak immáron alul helyezkedik el az erélyesebbik multimédiás hangkeltő, és emiatt könnyű eltakarni.

[+]

Mikrofonból nincs hiány: alulra, felülre a dupla nanoSIM / microSD hibrid tálca mellé és hátra, a 12 megapixeles kamera jobbjára is került egy. A dupla LED villanó balra pillantható meg, az ujjlenyomat-olvasó pedig picit lejjebb, kényelmesen elérhető helyen. Alatta elegáns márkalogó, legalul pedig minősítési jelzők tesznek hozzá az U11+ feliratozásához anélkül, hogy levonnának a masina előnyös külleméből. Ezt megteszik az elburjánzott antennakilépések: valamiért a fémkeret mind a négy oldalára jutott két-két csík, balra lent pedig egy szélesebb plasztik sáv. A recézett bekapcsoló és a sima felületű hangerőszabályzó jobb oldalon pont ujjra esik, működtetésük kényelmes. Ugyanez nem mondható el a 6"-es panel felső szekciójáról: az U11+ túl hosszúkás lett, hogy a hüvelykujj fogásváltás nélkül elérje, de nem is ez a főgond.

[+]

Hogyan mérjük a kijelzőt?

Az a helyzet, hogy a Super LCD6 megjelenítő még az automata módban biztosított extrával együtt sem elég világos napfény alatt, hogy bármit látni lehessen a tartalmakból, árnyékban is épp csak valamit lehet kivenni. Ez nemcsak böngészés, hanem hívásfogadás, üzenetolvasás és fénykép komponálás közben is zavaró, ha pedig a phablet még picit oldalra is fordul, legfeljebb az U11+ esztétikájában gyönyörködhetünk tovább. Eljött az idő OLED panelre váltani a jobb kontrasztok, betekintési szögek és napfény alatti kiemelkedő fényerő okán. Kár érte, mert szobabelsőben rendben vannak a színek, akadnak kalibrációs sémák (DCI-P3, sRGB), van olvasási mód és még a színegyensúllyal is babrálni lehet. 538 ppi-n egyébként minden tartalom tűéles, plusz a HDR10 támogatás is adott. Kár, hogy a képernyő alján némi egyenetlenség is a háttérvilágításban: olyan, mintha az érintőpanel legalja hagyna némi árnyékot a panelen, ami leginkább fehér háttér esetében észrevehető.

A HTC U11+ a Huawei P20 Pro mellett [+]

Három dolog mindenesetre láthatatlan marad: a felhasználó kezeitől elzárt, 3930 mAh-s telep, az IP68-as por- és vízálló védelem és a hosszanti oldalkeret alsó harmadára tájolt egy-egy nyomásérzékelő, amelyekhez Edge Sense szorítófunkciók tartoznak. Ezzel nagyjából körbejártam az IP68 szabvány szerint por- és vízálló U11+-t, egy dologra pedig nem tervezek rátérni: a makulátlanul egyberakott, masszív házat nem próbáltam meghajlítani. Miért cselekednék így? – kérdezhetné a Kedves Olvasó – nos, Zack Nelson kezei között a sima U11 komolyabb erőbehatásra egyszerűen kettétört, és bár ez nem rendeltetésszerű használat, a riválisok többségével nem fordult elő ez a csúfság. Úgy tűnik, ott éppen a nyomásérzékelők gyengítették meg a szerkezetet, én viszont nem próbáltam ugyanezt az U11+ kapcsán letesztelni. Tessék rá vigyázni, ahogy én is tettem, és lehetőleg ne üljön rá az ember!

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!