Hirdetés
Multimédia
Kamerából összesen három található a Honor 7X-en, egy 8 megapixeles fix fókuszos szenzor az előlapra, amellyel Tökéletes szelfit is készíthetünk: a sebész helyett az algoritmus szabja az arcunkra a szépítő beállításokat az optimális eredményért. LED segédfény itt nincs, van cserébe szoftveres derítés a kijelző segítségével. Hátul nagyjából az a felállás, mint a Honor 6X esetében, viszont az elsődleges szenzor már f/2,2 rekeszértékű, 16 megapixeles megoldás, míg a segédszenzor maradt 2 megapixeles. A portré mód valóban kihasználja a hardvert, viszonylag ügyesen is, de láthatóan szoftveres utómunka is történik.
A portré mód esetében a kép elkészül akkor is, ha letakarjuk a 2 megapixeles lencsét, a rendszer nem tiltakozik, az eredmény viszont egy hagyományos kép lesz háttérelmosás nélkül. Nem humanoid alanynál azonban nem történik semmi. A háttér elmosása látszólag arcfelismeréshez kötött, ezt a beállításokban sem lehet módosítani, így plüssállatot (lásd a legutolsó képet Rizzóról), cicát/kutyát, vacsit sajnos nincs lehetőségünk kiemelt fókuszba helyezni. Ilyen esetben a rekesznyílás szoftveres módosításával próbálkozhatunk, az eredmény viszont értelemszerűen elnagyolt lesz, bár alkalmas téma esetén azért működik.
A felület megszokott, pont ugyanolyan, mint a Honor 6X esetében, ahol szintén az élőképtől jobbra találhatók a módok, balra pedig a beállítások. A felső sorban kapcsolgathatjuk a LED segédfényt, módosíthatjuk a rekesznyílást, aktiválhatjuk a portré módot, ami ugye csak emberszerű dolgokkal működik, illetve válthatunk előlapi kamerára. A Pro fotó annyira azért nem pró, hogy legyen mondjuk RAW, de piszkálhatjuk az érzékenységet (ISO 50-1600), a záridőt (1/4000-8), az expozíciókorrekciót +/-4 tartományban finomhangolhatjuk és választhatunk fókuszmódot, a fehéregyensúly pedig 2800 és 7000K között módosítható.
Te is pont ilyen telefont használsz? Fotóztál vele? Töltsd fel a képeidet a Fototrendre, hogy mások is lássák, mire képes a kamerája!
A képek legfőbb problémája a dinamika, amin a HDR sem sokat segít, érdemes inkább az expozícióval korrigálni. A fotók rendre alulexponáltak, ideális fényviszonyok között azonban hajlamosak kiégni az arra fogékony részek. Kromatikus aberráció és lencsetorzítás viszont egyáltalán nem jellemző, a rajzolat még a széleken is egészen határozott, viszont a részleteknek nem tesz jót az erős zajmentesítés. Mondjuk, nem is zajosak a képek, csak kissé el-, a színek pedig kimosottak. A vonalélesség sem élvonalbeli, a fókuszban is, ami mellesleg atomstabil és megbízható, gyakori a kéretlen olajfestmény effekt.
Videót felvenni maximum 1080p 30 fps minőségben tudunk, a fókusz jellemzően rendben van, még este is, az újraélesítés nem feltűnő, a zajszűrés viszont a két mikrofon ellenére sem kifejezetten hatékony. Lassítani ezúttal nincs lehetőség, van cserébe time-lapse. A gyári lejátszó igen egyszerű, viszonylag sok formátumot kezel, így a 4K és 2K felvételeket H265-ös kódolással is, az AVI legtöbb tömörítési formáját, a hangsávokat, AC3 hangot és feliratokat viszont nem. Cserébe minden egyebet akár kisablakos módban is megtekinthetünk.
A zenelejátszó még mindig tetszetős, én legalábbis szoktam díjazni a jól használható, esztétikus felületet, hangszínszabályzó viszont csak fülhallgató csatlakoztatásával érhető el a beállítások között. A multimédiás hangszóró annyira nem meggyőző, de legalább nem okoz fizikai fájdalmat, de minőségi audiofogyasztásra azért ez kevés lesz. Fülhallgatóval viszont határozottan kellemes, hallgatható, nincs vele gond, arra pont kiváló, hogy valami szóljon. A 3D audió opció helyett jobban járunk egy jól belőtt hangszínszabályzóval; többet segít. Az FM-rádió továbbra sem dolgozik RDS információkkal, de van elalvás-időzítő és jól működő állomáskeresés. Mindehhez természetesen füles szükséges.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!