Külső és kijelző

Mégis mekkora készülék a Nexus 6? Nos, a 159,3 x 83 milliméteres előlap közel másfélszer akkora, mint a Nexus 5-é, a Nexus 4 pedig belefér a kijelzőjébe. Ebből logikusan következik, hogy az egykezes használat kilőve, még az én hosszú ujjaimmal sem ment könnyedén a szövegbevitel vagy a kezelőgombok elérése. A 184 grammos tömeg sem kevés, és persze az öltözéket is a phablethez kell választani, hiszen nagy mérethez nagy zseb passzol. A 2014-es Moto X ívelt formáit megörökölve a Nexus 6 mégis a legergonomikusabb hathüvelykes (5,96”, ha egészen pontos akarok lenni), amit eddig a kezemben tartottam, és hiába a 10,2 milliméteres vastagság középen, a szélek felé egészen elvékonyodik a készülékház.

A Nexus 4 belefér a Nexus 6 kijelzőjébe

Tovább növeli a kényelmet a széleinél lekerekedő Gorilla Glass 3-as védőüveg, egyedül a hátlap kissé csúszós polikarbonát kivitelével akadt kifogásom, bár a készüléket jellemzően a kereteinél fogtam át. Rossz hír viszont az asztallapról gépelőknek, hogy az ívelt kivitel miatt a Nexus 6 lapos felületen nyomogatva billeg, bár engem speciel a dolog nem érintett. Az összeszerelés csillagos ötösre vizsgázott: a méretes fémkeret strapabírónak tűnik, a készülékház a Motorola adatlapja szerint pedig cseppálló. A lényeg: a Nexus 6 úgy lett összerakva, ahogy egy ekkora telefont kell.

[+]

Az előlapon a főszereplő nem is lehetne más, mint az 1440 x 2560 pixel, vagyis QHD felbontású kijelző, amely 493 ppi-s képpontsűrűségével és az AMOLED technológia kipattanó színeivel méltó panel, hogy az új Nexus készülék tartalmait megjelenítse. A betekintési szögek és a fehér tartalmak kalibrációja hibátlan, a telítettség ugyanakkor magasabb az ideálisnál, előbbinek módosítására pedig nincsenek külön sémák. A maximális fényerő elég alacsony a képernyőt kitöltő fehér tartalom megjelenítésekor, AMOLED paneltől megszokottan ugyanakkor minél kisebb része világos a képernyőnek, annál fényesebben jelennek meg a tartalmak. Éppen ezért, illetve a tökéletes feketéknek és az alacsony fényvisszaverődésnek hála a napfény alatti helyzet sem rossz.

[+]

A kijelzőt alul és oldalt vékony keretek veszik körbe, a káva felül viszont vastagabb egy kicsit, hiszen a beszélgetési hangszórónak, a fénymérőnek, a távolságérzékelőnek és a 2 megapixeles előlapi kamerának valahol el kell férnie. Hangszóróból egyébként alulra is került, és ketten együtt sztereó hangleadásra képesek, amiért nagy piros pont jár a Motorolának. A két hangszórórács egyébként fél millimétert kiemelkedik a képernyő síkjából, talán az üveglap védelmére karcolódás ellen, ha arccal lefele raknánk le.

[+]

A hangerőszabályzó és bekapcsoló gombok jobb oldalra, középre kerültek, így pont kézre esnek, és a lenyomásuk is ideális. A bekapcsoló ráadásul recés mintázatot kapott, így könnyű megkülönböztetni a hangerőszabályzótól. A 3,5 milliméteres fülhallgató-kimenet felül kapott helyet a nanoSIM tálcával egyetemben, amit a mellékelt tű segítségével tudunk előhúzni. A 2.0-ás szabványú microUSB port alulra került, két oldalán halovány minősítésű feliratokkal. A fehér műanyag csíkok alul és felül az antennák jobb vételét hivatottak segíteni, ez egyébként teljesen megszokott megoldás a fémházas készülékeknél.

[+]

A hátlapot könnyedén össze lehetne téveszteni az új Moto X hátsójával, ha egy hatalmas, fémes csillogású Nexus felirat nem utasítaná rendre fürkésző tekintetünket. Alatta egy mikrofonfurat, felette egy kissé süllyesztett M betű, vagyis a Motorola logó található. Felül a fémes gyűrűvel és az abba beépített két ledes villanóval megtámogatott 13 megapixeles kamera pillantható meg, amitől sokat vártam az elmúlt évek finoman szólva is problémás nexusos fotózásai után. A hátlap nem lepattintható, így a 3220 milliamperórás telephez sem férünk hozzá.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!