Hirdetés
Külső
Az anyaghasználat maximálisan mutatja, hogy nem prémium minőségű cuccal dolgozunk, az egész ház műanyagból készült, kizárólag az előlapot borítja némi üveg matéria. A kialakítás egyébként talán a Gigabyte modellekhez hasonlít, a "bumszliság" eléggé tepsi hatást kölcsönöz a masinának. Az összeszerelés viszont elég gyér, kapásból jelentkezik a szokásos szivárvány effektus, ha a hátlapot hátulról erősebben kezdjük el nyomkodni. A ház aránylag méretesnek mondható, pláne ha számba vesszük a kijelző nagyságát. A 141 grammos tömeg és a 123 x 67 x 11 milliméteres dimenziók is mutatják, hogy nem a karcsúság bajnoka az eszköz, egy kézzel még használható, bár nem mindig egyszerű átlósan elérni a sarkokat.
Az előlap ugyan nem ragadja meg az embert, de egyáltalán nem nevezhető csúnyának. Az igazán lényeges pont természetesen a 4,3 hüvelyk képátlóval rendelkező TFT-LCD kijelző, melyhez jelen esetben 800 x 480 képpont felbontás dukál. A 216 pixel / inch nem jelent tűéles képet, azonban túlzottan rossznak sem mondható. Az igazán nagy probléma újfent a betekintési szöget érinti, kicsit is oldalra döntve a telefont már sötétségbe borul a tartalom, és hiába nézzük legtöbbször szemből a kijelzőt, azért itt tényleg már hangyabokányi döntéstől is redukálódik a minőség. A fényerő rendben van, még napsütéses időben is olvasható marad minden. A megjelenítő alá pakolták a négy érintésérzékeny vezérlőgombot (menü, home, vissza, keresés), felül pedig a beszédhangszóró, a VGA előlapi kamera és a távolságérzékelő fekszik.
A 11 milliméteres oldalak a megszokottnál vastagabbak, de ez továbbra sem zavaró. Az viszont igen, hogy a kényelmes lekerekítettség ellenére csúszós nagyon a műanyag, télen kesztyűben vagy szárazabb kezek esetén könnyen kirepülhet kezünkből a masina. A jobboldalon terpeszkedő bekapcsológomb és hangerőszabályzó billentyű viszont megfelelő helyre kerül, nyomáspontjuk jó, nem kell túl emberesen megnyomni ahhoz, hogy tegyék a dolgukat. A készülék felső részére került a 3,5 milliméteres jack aljzat, alul pedig a microUSB interfésze kacsint ránk. Okos kivételezés, hogy ez a csatlakozó két halvány zöld megvilágítást is kapott, így sötétben sem kell keresgélnünk a kábel helyét.
A vaskos hátlap tehát csúszós és fényes műanyag felülettel bír, amin apró kék pöttyök figyelhetők meg. Nem tudom, hogy ez dizájnelem vagy sem, de engem egyáltalán nem hozott lázba, habár egy csöppet szebben domborít ezzel az FX420. Sokkal inkább említésre méltó az itt megfigyelhető, fém keretbe foglalt kameramodul, mely egy kicsit kitüremkedik a sivár borításból, ráadásul még egy kissé gyenge LED-es segédfény is került mellé. A hátlap leszedhető, így nem csupán az akkumulátort tudjuk cserélni, hanem a két SIM és a microSD kártya helyeihez is hozzáférhetünk.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
