Multimédia
A BlackBerry DTEK60 multimédiás képességei jobbára kiemelkedőek. Annyira legalábbis biztosan, mint a 21 megapixeles hátlapi optika a telefon síkjához képest. Az f/2,0 rekeszértékű, négyszeres digitális zoommal, PD autofókusszal és kéttónusú LED villanóval felszerelt szenzor papíron nem tud semmi piacrengetőt, nincs optikai képstabilizálás ami nagyon jót tett a Privnek, nincs segédkamera vagy lézeres fókuszrásegítés, cserébe viszont igen meggyőző minőségben teszi a dolgát egymaga is. A 8 megapixeles szelfikamera viszont baromi fapados. Vagy csak mi szoktunk hozzá a masszív optikai tuninghoz, itt még egy kis élsimítást sem kapunk a vonásainkra, nem is nagyon erőltettük a témát. A szoftver nincs túlgondolva, viszont tele van hasznos apróságokkal. Automatikus módban az élőképen eleve megkapjuk az expozíciókorrekciót, ami egyáltalán nem megszokott, viszont irtó hasznos és kézre álló. Ezen kívül a felső sorban a vakut, az időzítőt, a képarányt és a HDR-t tudjuk kapcsolgatni, utóbbit a rendszerre is bízhatjuk automata módban, és tegyünk is így. A filterek az exponáló mellett sorakoznak, módokból viszont ritka kevés áll rendelkezésre. Panorámát és lassított felvételt azért tudunk csinálni. Exponálógombként funkciólhatnak még a hangerőszabályzók is. Az, hogy ezt a rendszer a Priv gombkiosztását mutogatva hozza a tudomásunkra, senkit ne zavarjon meg.
[+]
A felső sorban lévő három pötty lesz a nyerő, ha további beállításokat akarunk eszközölni, ami szintén nincs túlbonyolítva. A fotók minőségén (finom és szabványos) túl lényegében csak a szokásos dolgokat küldhetjük rá a programra, például arcfelismerés, rácsvonalak, beállíthatjuk a mentés helyét, engedélyezhetjük a helymeghatározást és némíthatjuk a hangokat. A másik opció, amit a pöttyök felajánlanak az a kézi üzemmód, amiben automatán hagyva az egyes beállítási lehetőségeket, valós időben követhetjük az algoritmus által meghatározott értékeket. A fókusztávolságot, a fehéregyensúlyt, a záridőt, az érzékenységet és az expozíciókorrekció mértékét is jelzi a szoftver, amiket természetesen magunk is adjusztálhatjuk. Egyetlen hiányosságot róhatunk fel: automatikus utófeldolgozást nélkülöző felvételeket nem tudunk készíteni, azaz nincs DNG RAW mentés.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Ez annyiban nem is baj, hogy a szoftver nem rondít nagyon a képekbe, kifejezetten részletgazdag felvételeket találunk a Google-féle galériában. A zajmentesítést nem viszi túlzásba az algoritmus, így a vonalélesség sem szenved komoly károkat, mindamellett a képzaj sem erős. A túlélesítésnek is kevés a nyoma, a lencserajzolat pedig csak a sarkoknál puhább valamelyest. Ez meglepő módon az éjszakai, vagy kedvezőtlen fényviszonyok között elkövetett felvételekre is igaz. Nagyon gyér megvilágítás esetén érdemes macerálni az érzékenységet és a záridőt, de normál utcai világítással, automata módban sincs nagyon meglőve a készülék, bár a fókusz érezhetően többet gondolkodik, hogy mi van. A dinamika néha szűkös, amit a HDR egyébként megfelelő mértékben kompenzál, viszont ha az automatika nem veszi észre magát, kénytelenek leszünk bekapcsolni. Szükség lesz rá.
[+]
Videót felvenni 4K 30 fps minőségig bárhogy tudunk (H.264, 42 Mbps), ez az opció viszont csak 5 percig fog működni. Az alapbeállítás Full HD 60 fps (20 Mbps), különösebb kifogásunk egyik lehetőség esetében sem merült fel az elkészült produktummal kapcsolatban, a hangminőség is tiszta és dinamikus, bár lehetne részletesebb (sztereó 96 kbps, AAC). Az optikai képstabilizálást viszont határozottan hiányoljuk, főleg a Priv remeklését ismerve ezen a téren. Videolejátszó, vagy fájlkezelő alapból nincs a készüléken, így kénytelenek vagyunk beszerezni erre alkalmas programot, amiből viszont értelemszerűen olyat telepítünk, amilyet csak akarunk, így a támogatott, vagy nem támogatott formátumok sem fognak meglepetést okozni. Természetesen a hardvernek 4K tartalmak megjelenítése sem fog gondot okozni.
[+]
A zenelejétszó csak akkor fog hiányozni, ha valamiért nem szeretjük a Google Play Zenét. Egyébként ez áll rendelkezésre, teljesen megszokott formában, így magáról a szoftverről érdemben nem tudunk nyilatkozni, olyan, amilyen mindig is volt. Az itt megtalálható hangszínszabályzón kívül tekergethetjük a Waves MaxxAudio-t is, amit nem árt bekapcsolni, ha némi hangerőre és telítettségre vágyunk. Azt mondjuk, nem tudjuk, és nem is halljuk, hogy a zene megújítása mit takar, ahogy a Fémes műfaj sem feltétlenül egy fordítói műremek, cserébe négy vagy hat helyett tíz frekvenciasávot macerálhatunk az ideális tartománymegjelenítés érdekében. A multimédiás hangszórók hangzása egyébként korrekt és tiszta, viszont meglehetősen dinamikátlan. A mélyekkel érdemes óvatosan machinálni, mert furcsa végeredményre vezet, ahogy a sztereót sem érdemes maxra tekerni. A csatlakoztatott fülhallgató kiegészítő tevékenységét viszont érdemes engedélyezni, engedni például a zenelejátszó automatikus indítását. Logikusan. De lényegében bármit elindíttathatunk vele.
[+]
A gyárilag mellékelt füles használata mellett nem élnek a Waves MaxxAudio beállításai, viszont brutális hangerőt ad ki magából a tökéletes ergonómiájú, valószínűleg JBL füles, plusz a Google Play Zene hangszínszabályzója adott. Bekapcsolni mondjuk pont nem érdemes, mert irtózatosan túlhúzza az amúgy is kellemesen megjelenő mélyeket, kellemetlen rezonanciát és élvezhetetlenül eltúlzott térhangzást generálva. Mindenféle ügyeskedés nélkül is meglepően kellemes, részletgazdag, dinamikus és kellően telített a hangzás. A külső hangszóróktól valamiért valamivel többet vártunk, hangerőben meg egyértelműen többet, noha a sokéves átlaghoz képest még így is kiemelkedőnek mondható megfelelő beállítások mellett, fülessel viszont még a gyakran kásásodó, erős nyomatékot igénylő, húzósabb dallamok is kellően hangsúlyosan és differenciáltan szólnak. Egyöntetűen elismerésre méltónak találtuk.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
