Hirdetés

Így készül a Tesla akkumulátoros hatalomátvételre

Rendkívül hosszú élettartamú telepek, helyi nyersanyagfeldolgozás és cellagyártás plusz jó pár ökológiai kérdőjel a kibontakozó akkuháborúban.

Kitermelés, környezetszennyezés, újrahasznosítás

Álmokból, ötletekből és technológiákból nincs hiány, viszont jó pár év múlva fog csak kiderülni, hogy valójában hány kilométert futnak a millió mérföldes akkuval szerelt verdák, váltakozó időjárás, vezetés- és töltésstílus mellett. Mivel a villanyautók eladása csak az elmúlt években ugrott meg jelentősen, a meglévő és elhasznált pakkok csak mostanában kezdenek tömegjelleggel visszatérni a gyártókhoz, esetleg a másodlagos piacon új otthonra lelni. Viszont előbb-utóbb a legfejlettebb cella is élettartama végére ér, és az egyre nagyobb mennyiséggel kell kezdeni valamit, mert kevés dolog károsabb a környezetre, mint az akkumulátorokat elhajítani. A Tesla az akkunapon szóba hozta, hogy partnereivel a meglévő akkupakkok mindegyikét újrahasznosítja, és már dolgoznak a gépiesített nyersanyag visszanyerésen, de Musk elég szűkszavú volt, és persze szigorúan saját cellákat még csak most kezdenek gyártani.

A felhasználható elemek aránya akkut újrahasznosítva, vs. nyersanyagból kinyerve
A felhasználható elemek aránya akkut újrahasznosítva, vs. nyersanyagból kinyerve (forrás: Tesla) [+]

Viszont több tucat startup és nagy vállalat foglalkozik ipari szintű újrahasznosításával, és az egyik legígéretesebb projekt J. B. Straubelé – a Tesla egykori technológiai vezére 2017-ben alapította meg a Redwood Materialst Nevadában, a Gigafactory tőszomszédságában, hogy a lítiumion akkumulátorok nyersanyagát megújuló energiát használva visszanyerje. Ebben partnere a Panasonic, az Amazon és alighanem a Tesla, bár nem tudni, Straubellel dolgoznak-e az automatizált újrahasznosító rendszeren. Straubel erre az évtizedre ígéri az ipari méretű akk újrafelhasználás elterjedését, az idő pedig sürget, mert a villanyautók és az ipari telepek térnyerésével rövidtávon valószínűleg nem fog tudni lépést tartani a nyersanyag kitermelés. Márpedig hiába a szuper cellatechnológia, ha nincs miből előállítani.

J. B. Straubel, a Redwood Materials alapítója Jeff Dahn professzor társaságában
J. B. Straubel, a Redwood Materials alapítója Jeff Dahn professzor társaságában (forrás: Fortune) [+]

Cellagyártásban ma az LG Chem, a CATL és a Panasonic áll az élen, aztán jönnek a kisebbek (SDI, BYD, SKI, AESC, Guoxuan, PEVE, CALB), a kulcsfontosságú lítiumból ma pedig a legtöbbet Ausztrália, majd Chile, Kína és Argentina termeli, elsősorban ércekből, nagyon ritkán salakból. A lítiumtermelést az USA-ban csak most kezdik felpörgetni, a környékünkön pedig a cseh Cinovec vagy a szerb Jadar lerakataira fenhetik a Tesla és riválisai a fogukat. A lítium után mindjárt kobaltból állhat elő hiány, ami már csak azért is problémás elem, mert a kitermelésért szinte teljes egészében az emberi jogok oldalról aggályos Kongó felel, és számos bánya veszélyes, illetve használ gyermekmunkát. A Tesla elkötelezett az etikus forrás használatára és a kobalt csökkentésére telepeiben, mindenesetre odébb lehet, mire sikerült azt teljesen kihagyni a képletből, illetve a nagy ausztrál tartalékok kitermelését megnövelni. Nikkelből egyelőre van elég világszerte, de mivel a Cybertruck és Semi-féle, magas energiasűrűségű cellák zabálják ezt az átmenetifémet, Musk Kanada és Dél-Amerika után most már a nikkelben gazdag Indonézia felé kacsingat – amúgy még a Fülöp-szigetek, Oroszország, Új-Kaledónia, Ausztrália és Kína készlete nagy.

Lítiumkitermelés Chilében, az Andok lábánál
Lítiumkitermelés Chilében, az Andok lábánál (forrás: QZ) [+]

Az anódhoz szükséges grafittermelés idővel szintén kiteheti az elfogyott táblát – ezt a piacot Kína dominálja, és India, Brazília, Törökország, illetve Észak-Korea követi, szintetikus grafit-előállításban pedig Oroszország és Németország jeleskedik. Szilíciumhoz az anód „doppingolására” könnyű és olcsó hozzájutni, ahogy a vas, a réz, a foszfor, a mangán és az alumínium sem tartozik a nagy veszélyforrások közé keresleti oldalon. Egy dolog mindenesetre, hogy honnan és milyen ökológiai lábnyommal érkezik a nyersanyag (és általában nem éppen előnyös a kitermelés vagy a feldolgozás), és másik, hogy miként utazza többször körbe a világot. A nyers lítiumot 80%-ban Kína konvertálja lítium-hidroxiddá, a Panasonic katód aztán Japánban készül, Nevadában kerül cellába és Kaliforniában egy Model S-be, hogy a Panama-csatornán keresztül Európába hajózzon, kevés megújuló energiával út közben. Épp ezért beszél a Musk helyi és fenntartható lítium és nikkel kitermelésről, optimalizált katód-, akku- és járműgyártásrólm, illetve lokalizált értékesítésről, 80%-ot spórolva csak az anód útján a bányától Kőbányáig.

Kobalttermelés Afrikában
Kobalttermelés Afrikában (forrás: The Verge) [+]

A villanyautók kapacitásigénye 2019-ben 100 GWh volt, a személyautók teljes villanyosítása viszont ennek százszorosát kívánja, amit biztos nem fog rövidtávon elbírni a kitermelés, épp ezért menekül előre a a Tesla komplett akkuhálózatával és lokalizált gyártásterveivel. Jelenleg vállalati szinten Musk kezében van a legtöbb ütőkártya, mert rengeteg szerződést évekre megkötött, és amikor a kereslet túlnő a kínálaton, a maradék kapacitásért ádáz harc indulhat az árakat felnyomva. Most épp több tucat autógyár áll vagy csökkentette termelését chiphiányban, és amíg nem lesz az akkugyártás - újrahasznosítás körforgása végtelenítve (legkorábban az évtized végén), eséllyel lesznek kénytelenek sokan cellahiányban lehúzni a rolót. A Nio és a Kína gazdaság egésze is domináns pozícióban van akkufronton, nyersanyaghiány esetén pedig beleszólhatnak, hogy kik és mennyiért jutnak hozzá az esszenciális összetevőhöz, új frontot nyitva a kelet-nyugati gazdasági versenyben. Ezért erősít például az Európai Unió, amely 2030-ra a világ akkutermelésének 30%-áért akar felelni helyi nyersanyagokból.

Olcsó teleppel és zéró helyi kibocsátással új lendületet kaphatnak az Arcimoto-féle háromkerekűek
Olcsó teleppel és zéró helyi kibocsátással új lendületet kaphatnak az Arcimoto-féle háromkerekűek (forrás: Arcimoto) [+]

A lecke tehát éppúgy fel van adva a jelenlegi szereplőknek, mint az iPhone felbukkanáskor a Nokiának és a többieknek, a labda pedig a Toyota, a Volkswagen, a Daimler, a Ford és a General Motors térfelén, hogy versenyképes villanyautóikba jófajta hajtás, ügyes vezetéssegítés, kitartó telep és  legfőképpen elég cella kerüljön. Úgy kell a feltörekvőkkel felvenniük a kesztyűt, hogy kismillió régi technológiájú üzemük működik, több évbe telhet az olajközpontú korporációs modell átalakítása, komoly a tradicionális befektetők és a szakszervezetek ellenállása és nem egyszer az adósság is nagyra rúg – magyarul jókora a ballaszt a kis tigrisekkel szemben, akik gyakran szépen belenyúlnak a gazdasági támogatórendszerekbe. Az ARK Invest figyelmeztet: közülük sokan bedőlhetnek, a WC-n lehúzva a túlbuzgó befektetők pénzét, de több ma ismeretlen név (XPeng, BYD, Lucid Motors, Rivian, Polestar, Lordstown Motors, Arcimoto) szereplővé léphet elő.

A project négy kategóriája
A project négy kategóriája (forrás: Electrek) Forrás: Electrec [+]

Az EU amúgy 2050-ig szeretne karbonsemlegességet, 500 gigawattóra éves kapacitásigénnyel számol és csak ezen a héten 2,9 milliárd eurós akkumulátortámogatást jelentett be 42 vállalat részére a kitermeléstől kezdve a feldolgozáson és cellagyártáson át a környezettudatos újrahasznosításig. A Tesla három kategóriában érdekelt. A német és a francia EV ipar amúgy már tavaly kilőtt, részben a Model 3, de inkább a megroppanó belső égésű motorok kárára (a Renault Zoe különösen jól ment, és jön föl a VW ID.3), idén pedig még kiélezettebb lesz a verseny kontinensünkön, ahol kétmillió tisztán elektromos járgány fogyhat – és ebbe a medencébe csobban az év második felétől a brandenburgi Model Y – elvileg 4680-as cellákkal.

A verseny a régiek és az újak között egyre kiélezettebb
A verseny a régiek és az újak között egyre kiélezettebb (forrás: Top Gear) [+]

Megnőtt amúgy a nyersanyagtermelés, és sorra épülnek az akkugyárak: az SK Innovation itthon, az LG Chem Lengyelországban, a Tesla, a Daimler, a CATL és a BMZ Group pedig Németországban készül kapacitást növelni, a cella- és EV futam tehát világszinten elstartolt, csak nem mindegy, hogy a versenyre ki milyen formában, tartalékokkal, terhekkel és hozzáértéssel nevezett be. Tíz év a mobilipart alapjaiban felforgatta, és esélyes, hogy 2030-ban az autóipar is máshogy fog kinézni a topon, az elektromobilitás korszakában pedig az járhat a legjobban, aki akkustratégiáját ilyen távlatokhoz igazította. Elemzésünk alapján úgy tűnik: Elon Musk és a Tesla nyerő páros ezen a fronton, ám exponenciális növekedéséhez azért a nagyágyúknak is lesz egy-két szava.

Bone123 a.k.a. Hidegkuti Zoltán

  • Kapcsolódó cégek:
  • Tesla

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés