2. Fórumok
  3. LOGOUT reakciók
  4. Összeomlásom 1.
  5. (téma lezárva)
Keresés

Aktív témák

  • #490 BiP nagyúr qnadam #489
    #490
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    BiP

    nagyúr

    válasz qnadam #489 üzenetére

    Nem tudom, mi volt mögötte (biztos valami másik fórumban lehetett valami), de ez biztos nem segít az önértékelésnek.

  • #185 #90088192 törölt tag qnadam #184
    #185
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

    #90088192

    törölt tag

    válasz qnadam #184 üzenetére

    Gyakorlatilag semmim se volt akkor csak a kopasz valagam, meg a frissen szerzett villanyszerelő képesítésem. :DDD Na jó volt vagy 3db autóm, de együtt nem ért az egész $10000-et. :DDD

  • #171 #89309696 törölt tag qnadam #167
    #171
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

    #89309696

    törölt tag

    válasz qnadam #167 üzenetére

    Mindenkinek más bonyolultságú a lelki világa. Valamennyi igazság van benne, mert a vége úgyis az lesz, hogy a posztoló kikerül a gödörből akár egyedül marad egy ideig, akár talál másik társat, de visszakerül sínre az élete. Ebből a szempontból lehet azt mondani, hogy gyorsabban is át lehet ezen a szakaszon lépni. Van aki ezt vallja, van benne igazság, de nem mindenkinél működik ez, a cikkírónál biztosan nem, mert a cikkből láthatóan bonyolultabban dolgoz fel eseményeket.
    Én úgy vagyok vele, hogy a következő alkalommal, akár barátnő, akár más ok miatt, megint ugyanoda juthat ha csak simán átlép rajta, így inkább komplexebben kell hozzáállnia, amilyen ő is. A gödör azért van, hogy benne legyünk mikor benne kell lenni és ott tudunk gondolkodni dolgokon. Bonyolultabb embereknek pláne szüksége van rá.

    Ezek a dolgok nekem se segítettek semmit, hogy el kell fogadni, meg az élet ilyen, várható volt előre, lépj tovább... Meg úgy igazából semmilyen tanács, magamtól jöttem rá mindenre végül. Érthető is, mert mindenki más, nagy valószínűséggel ugyanazok a tanácsok nem működnek mindenkinél. Aztán, hogy mennyire lettem bölcsebb vele majd kiderül a következő alkalommal.
    Én úgy vettem észre jobban segít, ha nem fojtom el a dolgot, hanem jöjjön minden. Ha szomorú vagyok és bánatos akkor az vagyok és ha sírni kell akkor sírni kell. Ez sokat segített. Nyilván a kommersz dolog, hogy az idő, az is segített. Az idő mindig segít persze, mert az agyunk felejti a dolgokat meg kifáradnak bizonyos területei is, közben pedig az új események rakódnak rá az előzőekre. De amíg valaki az idő elején jár addig az idő még nem segít, az mindig csak a közepétől kifele.

    Nem érdemes sürgetni sem, hadd menjen a saját ütemében, meg ez amúgy sem egy lineáris dolog. Voltak jobb hetek, rosszabb hetek, felváltva egymás után. Most úgy háromnegyed évvel később kb. szinten van, nem hullámzik nagyokat.
    Magamon azt vettem észre, hogy szétválogatta az agyam a dolgokat, megvannak az időszakok arra amikor szomorúnak kell lenni akkor szomorú vagyok és a többi időben pedig élni boldogan. Lehetne erre mondani, hogy jin-jang meg egyebek, szükség van a szomorúságra akkor ismered fel a boldogságot, talán igaz is valamennyire. Nem tudom. Azt tudom, hogy még most is sírok a kutyáim után mikor épp úgy adja ki, mert ha úgy adja ki akkor sírni kell. De egyébként meg boldog vagyok.
    Nyilván a kettő nem ugyanaz, csak a fájdalom. Barátnőből nem tartunk négyet, meg az ember nem vesz kennelből. Értem ezalatt, hogy nálam ennyi segítség megvolt, hogy voltak mellettem akkor is, meg tudtam hozni is magam mellé, bár így is nagyon nehéz volt. Ő viszont jelenleg tök egyedül van és szerelmet találni sem lehet csak úgy.
    Persze van amiben nekem nehezebb, mert én tudom előre, hogy kb. 5-6 év múlva megint kezdhetem az ásást, ő viszont lehet a következő nőben megtalálja azt akivel életük végéig együtt lesznek. Én életem végéig még vagy 20 gödröt kiások, de lehet többet. Bár az is lehet, hogy őt is elhagyják még 20-an mire megtalálja az igazit.

    Hülye példák ezek, de azt is észrevettem, hogy segít, ha beszélnek róla. Rajta is segíthet, átalakítja a saját életére a tapasztalatot. Amit még észrevettem, hogy a harag is tud segíteni. Én haragudtam magamra, akkor is ha tudtam nincs okom rá, de az is segített. Ő is haragudhat magára, hogy kicsit vak volt mikor ennyire hirtelen belement ebbe a kapcsolatba, haragudhat a nőre is aki lelépett, így talán könnyebb.
    Elfogadni sem muszáj, hogy az élet ilyen. Én sem fogadom el, hát majd hülye leszek elfogadni, én azóta is szidom a k#a Istent meg mindenkit aki ezt megalkotta, mikor 15-20 ezer éve összetársított két olyan fajt ennyire szorosan egymás mellé, amiből az egyik hetedannyi ideig tud élni. Ez egy g.ség és én erre csak középső ujjal tudok válaszolni. Eszembe sincs elfogadni, meg beletörődni a természet körforgásába, harc van. Felrúgni kéne az egész evolúciót az anyjával együtt mikor ezt megalkotta.
    Milyen falkavezér lennék, ha elfogadnék mindent. Akkor is ha nincs értelme, tudom nincs értelme, ha beszarok se fognak a mellettem lévő kutyák 50 évet élni, de ettől még elfogadnom nem kell ezt és nem is fogom.

    Persze nem biztos segít neki ezek közül bármi is, főleg mivel amúgy is le vagyok szakadva az átlag családos ember életvitelétől, nekem valamennyit segített, mindenki máshogy éli meg. Meg sokat segített még az mikor kerestem olyan embereket, mint én is.

  • #165 #89309696 törölt tag qnadam #162
    #165
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

    #89309696

    törölt tag

    válasz qnadam #162 üzenetére

    Szoktam én is érvelni az Afrikás példával, de mondjuk nem így. Mikor valaki feleslegesen elégedetlen valamivel, meg kapzsi, többet vár el a nagynál is, arra szoktam mondani, hogy úgy kb. 50% eséllyel születhetett volna afrikai, ázsiai vagy dél-amerikai szegényebb területre, de még itt Európában vagy USA, Kanada, Ausztrália részén is születhetett volna nyomorterületre, vagy egy olyan korban ahol még boszorkányt égettek, úgyhogy kicsit vegye visszább a hisztit és örüljön az életének, lássa a szépet.
    Jelen esetben viszont nem kapzsiság jellegű dologról van szó, hanem bánatról, ez teljesen más és ilyenkor valóban az afrikai példa sem ér sokat.

    Amúgy igen, bár nem szép dolog kimondani, de az aki abba születik és nő fel sokkal jobban alkalmazkodik hozzá, mint aki egy magasabb életszínvonalról kerül bele. És visszafele is igaz tud lenni mikor a szegény belecsöppen a jóvilágba.
    Ez tökéletesen látszik még itthon is, nagyobb városok kontra vidék. Mikor a városi ember nem tudja felfogni hogyan lehet még mindig XY módon élni vidéken, mennyire szegény, elavult, visszamaradott, nekünk meg ez a totál természetes és milliók élnek így.
    De még a legdurvább, félig kiszáradt, csontsovány emberekre is érvényes valamennyire, hogy sokkal jobban tudja elviselni azt az állapotot ha egész életében így élt, mintha fogunk egy közép- vagy alsóosztálybeli európai embert és kitesszük ennek a környezetnek. Mondjuk ez már nagyon off és kényes téma is.

  • #163 bkercso nagyúr qnadam #162
    #163
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    bkercso

    nagyúr

    válasz qnadam #162 üzenetére

    Az afrikaiak nem szoktak hozzá, hogy az életidejük 99%-ában a valóság megfelel az elvárásaiknak - ennyiben könnyebb nekik, könnyebben veszik a helyzeteket.

    A mentális betegségek egyik alapösszetevője, hogy az ember összekeveri a gondolatait és érzelmeit a valósággal; mindennél nagyobbnak, fontosabbnak látja azokat. (Persze lehetnek genetikai vagy egyéb testi okai, de az esetek nagy százalékában azért nem ez a helyzet, azt mondják.)

  • #127 Di Natale senior tag qnadam #126
    #127
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Di Natale

    senior tag

    válasz qnadam #126 üzenetére

    Házassági szerződés.

Aktív témák

Hirdetés